Heves Megyei Hírlap, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-23 / 19. szám
1996. január 23., kedd 5. oldal PÉTERVÁSÁRA És KÖRZETE IHélységes mély » múltnak Rútja. A Laskó-patak mellett: Batúr - Bátor M últ heti ígéretünkhöz híven megkezdjük a körzet településeit bemutató sorozatunkat. Elsőként Bátor történetét ismertetjük címszavakban. A Magyarország vármegyéi című könyv tanúsága szerint a települést már 1295-ben önálló helységként említik, amely az egri püspökség tulajdonában lévő Szarvaskő várának területével határos. E helységet Endre püspök szerezte, Marzsó fia Pás com- tesnek Bátonyt adva cserébe. Az 1332-1337. évi pápai tizedjegy- zékben Batúr néven szerepel, az 1546. évi adóösszeírásban pedig mint Alsó- és Felső-Bátor. Alig száz év múlva Nagy-Bátor néven pusztaként említik, melynek csak másfél portája van. A múlt század elején az egri káptalanon kívül Keglevich Miklós, Okolicsányi János és a Fora család rendelkezett itt földesúri joggal. Ekkoriban -1801 -ben - épült a község temploma is. A századfordulón az egri főkáptalannak, valamint Wagner Jánosnak volt nagyobb birtoka a község határában. Ekkor a faluban 107 lakóház állt, melyekben 669-en éltek. A dokumentumok szerint „vallásra nézve van 655 római katolikus, 4 református és 15 izraelita.” A nők főként szövéssel foglalkoztak, a községben ekkor már működött posta, távíró, vasúti állomása pedig Egerben volt. Bátorhoz tartoztak még Bányaház, Kisbátor és Nagyaszó telepek. A község szülötte volt Kodolányi Antal (1835), akinek számos cikke és önálló értekezése jelent meg különféle gazdasági kérdésekről. Munkái „tekintélyes helyet szereztek írójuknak, aki mint a földhitelintézet jogbecslője vonult nyugalomba”. Mentesíteni a községeket a teherforgalomtól: Elkerülő út Recsknek, Párádnak A Colas Északkő Bányászati Kft. a recski kőbánya 1993-ban leállított szállítópályájára bontási engedélyt kért. A munka elkezdésének feltétele volt egy környezetvédelmi hatásvizsgálat elkészítése. Mint az Egri Közúti Igazgatóság környezetvédelmi mérnöke, Demeter István lapunknak elmondta: ennek kapcsán vetődött fel az érintett községeket - Recsket, Parádot és Pa- rádfürdőt - elkerülő út szükségessége. A kitermelt kő szállításának a 24-es főútra terelése ugyanis olyan megnövekedett terhelést jelentene a falvakban, amely nem megengedhető. A tanulmány a közúti igazgatóság finanszírozásában megszületett, s várhatóan a kiviteli tervek elkészítése is még az idén megtörténik. Az érintettek - a kőbánya, a Strabag Hungária Kft. és az önkormányzatok - az előzetes egyeztetések alapján ennek költségeit részarányosán vállalják. Ha a terv már rendelkezésre áll, akkor állami támogatásért pályázatot nyújt be a „közút” és az önkormányzat a kivitelezés költségeire. Hogy a munkák mikor kezdődnek, arról még korai lenne biztosat állítani. Kérdésünkre azonban a szakember elmondta: az M3-as autópálya építésének várható megkezdése minden bizonnyal felgyorsítja az elkerülő út megvalósulását. Megkérdezték - Megkérdeztük Mikor is jön a nyugdíj? Erdőkövesdről Balázs János azzal a kéréssel kereste meg szerkesztőségünket: derítsük ki, mi okozza a nyugdíjak kifizetésének rendszeres késését a faluban? Mint elmondta, a község egyik részében a hónap 15. napján kopogtat a postás a pénzekkel, ám a Hunyadi út Pétervására felé eső végén rendszeresen 29-én kapják meg a járandóságot. Ami már csak azért is gondot okoz, mert a gázberuházásra felvett kölcsön részleteit húszadikáig törleszteni kell az OTP-ben. Csak sokuknak a késedelem miatt sokszor nincs miből... Olvasónk kérdését továbbítottuk az erdőkövesdi posta- hivatal vezetőjéhez. Telek Pálné érdeklődésünkre elmondta: a nyugdíjkifizetések első napja minden hónap ti- zenhetedike, s ezután tizenegy napon át juttatják el a címzettekhez - a vonatkozó szabályzat szerinti „utcasorrendben” - az összegeket. Mivel a községben majdnem négyszáz nyugdíjas él, és a postás csak egy meghatározott összeget vihet magával alkalmanként, a tizenegy napra is csak úgy osztható be a kifizetés, ha a postahivatalhoz közelebbi utcákban „kettőt fordul” a kézbesítő. (p.) Téves értelmezésből eredő aggodalom Pétervásárán A régi térítési díjak érvényesek A pétervásárai óvodások szülei szerint az önkormányzat - a nehéz pénzügyi helyzetre hivatkozva - olyan intézkedéseket tervez, amelyek egyértelműen veszélyeztetik a gyerekek érdekeit. Fel is keresték Pál László polgármestert, s felhívták a figyelmét arra, hogy milyen veszélyeket rejt magában, ha az önkormányzat elhamarkodottan, csak pénzügyi szempontokat figyelembe véve hoz döntést a két óvoda összevonásáról és a báziskonyha bérbeadásáról. A találkozó tanulságairól Pál Lászlóval beszélgettünk.- Sajnos, az óvoda vezetője nem megfelelő tájékoztatást adott a szülőknek - hangsúlyozta a város első embere -, s ebből további félreértések születtek. Valóban kutatja az ön- kormányzat, miként lehetséges az intézményei - köztük természetesen az óvoda - minél ésszerűbb és takarékosabb működtetése.-Milyen félreértések történtek?-Először a két óvoda ösz- szevonásának időpontjáról. Szó sincs arról, hogy erre még tavasszal sor kerüljön. A művelődési és oktatási bizottság, valamint a képviselő-testület valóban megkezdi a csoportok egy épületben való elhelyezésének előkészítését. Erre azonban csak ősszel, körültekintő szakmai előkészítés, valamint az épület bővítése után kerülhet sor. Jelenleg a négy csoport közül csupán egynek a létszáma éri el a huszonötöt. A közoktatási törvény ennyiben határozza meg az alsó határt, így vélhetően három csoportban gondolkodhatunk majd. Szintén nem kerülhetjük meg - de csak ősztől - az óvónői létszám csökkentését sem. A két ovi „összevonása” egyébként - az elmondottak figyelembevételével - a szülők szerint is elfogadható, hiszen így megszűnhet a jelenlegi helyzet, miszerint van olyan család, ahonnan mindkét gyermek más-más oviba jár. Szintén téves volt a térítési díjak drasztikus megemeléséről elterjedt információ is. Az intézkedés ugyanis kizárólag a felnőtt étkeztetésre vonatkozott. A gyerekek térítési díjairól csak ezután dönt majd a képviselő- testület.-A konyha ügyében is hasonló megegyezésre jutottak?- A konyha bérbeadása szintén szerepel az elképzeléseink között. Két vállalkozó jelentkezett az üzemeltetésére, de ebben sem történt még semmi konkrét lépés. Tájékozódtak a konyha állapotáról, körülményeiről, s most várjuk az ajánlataikat. De mindenképpen csak olyan megoldást fogadunk el, ami nem csorbítja az ellátás eddigi színvonalát. Ezt az „üzletet” valóban szeretnénk minél hamarabb „nyélbeütni”. (suha) Ősztől valóban elcsendesedhet a „lenti” ovi Megkésett köszöntő Ivádon Februárig elegendő a száztízmillió Újabb állami pénzek a Recski Ércbányának A tavalyi évben az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. által a Recski Ércbányák Vállalat fenntartására adott hatvanmillió forint elegendő az üzem január végéig szükséges működési költségeire. Mint dr. Dósa Zoltán, a cég végelszámoló biztosa lapunknak elmondta, várhatóan újabb három hónapi összeg odaítéléséről dönt hamarosan az ÁPV Rt. Ez - a korábbiakhoz hasonlóan - vélhetően ismét havi tizenötmillió forintot jelent majd a RÉV-nek. A biztonsági munkák megvalósításának költségeire szánt tavalyi ötvenmillió forintból pedig - mivel az összeg csak erre használható fel - folyamatosan kívánják elvégezni a legszükségesebb feladatokat.-Ez az a marhahús, amit kerestek rajtam - mutatott Bacsó István, Ivád polgármestere a falatozók harapnivalójára, amikor kissé megkésve megérkeztem az idősek vacsorájára a művelődési házba. A község idős, hetven éven felüli lakosait köszöntötte szeretettel az önkormányzat az elmúlt pénteken megtartott családias rendezvényen. Az általános iskolások és az óvodások adtak műsort az éltes polgárok tiszteletére, ezúttal Suszter Istvánné népművész is színpadra állt, mesével és népdalokkal szórakoztatva a közönséget. A polgármester köszöntője után - felhasználva a pétervásárai termelőszövetkezet adta majd’ negyven kilónyi marhahúst - jóízű és tartalmas vacsorára is vendégül látták az idős ivádiakat. Roma nők szervezete Párádon A közelmúltban a már működő kisebbségi önkormányzat mellett újabb cigány érdekvédelmi csoport alakult Párádon. & Közéleti Roma Nők Szervezete. Célkitűzéseik között szerepel a cigányság társadalmi felemelkedésének elősegítése, életkörülményeinek javítása. A nemes gondolatok gyakorlati megvalósítása érdekében szeretnének hatákonyan közreműködni a gyerekek minél nagyobb arányú beiskolázásában, illetve a tehetségesebbek továbbtanulási lehetőségeinek megteremtésében. Az eddig huszonnyolc tagot számláló szervezetbe várják mindazoknak a jelentkezését, akik a fenti célokkal egyetértenek és szívesen részt vállalnának a feladatokból. Ma találkoznak Fedémes faluszépítői A Fedémesi Faluszépítő és Hagyományőrző Egyesület ma délután tartja évi rendes közgyűlését a művelődési házban. A tagság beszámolót hallgathat meg az elmúlt évi munkáról, valamint az idén megvalósítandó feladatokról. Csomós László szerdánként fogad Csomós László, a pétervásárai 2-es számú választókörzet MSZP-s országgyűlési képviselője február elsejétől minden szerdán délután 2 órától fogadóórát tart a városházán. Közmeghallgatás Mátraderecskén Január 29-én, délután 4 órától a polgármesteri hivatal tanácstermében Mátraderecske ön- kormányzatának képviselői közmeghallgatásra várják a község lakóit. • Ülések Pétervásárán és Erdökövesden Ma délután az erdőkövesdi ön- kormányzat tartja soron következő, idei második ülését, csütörtökön pedig a pétervásárai városatyák találkoznak, hogy a települések ügyeit - és várhatóan a költségvetéseit is - megvitassák. Pétervásárai Városi Televízió Január 23-29. Kedd: 18.00: Kilátó (ism.) 19.00: Vő- röskeresztes taggyűlés; 20.00: Cartouche (ism); Szerda: 19.00. Híradó; 19.20: PVTV-válogatás: Galambászok összejövetele; erdőkövesdi búcsú. Csütörtök: 19.00: Kisebbségi fórum; 19.20: A Müv. Központ bemutatkozik (ism.); 20.00: Film Péntek: 21.30: Film Szombat: IH.OO: Kilátó; 19.00: Film Vasárnap: I5.OO: Óvodások torna- bemutatója; 15.31 PVTV-válogatás: Kövesdi Mikulás; 15.50: Pv. - Magyar A-válogatott labdarúgó-mérk. Hétfő: 19.00: PVTV-válogatás: Ovis Mikulás; Karácsony a 2. b-ben; 19.45: Szűk Mátyás Fúvószenekar minősítő hangversenye. Röviden... A siroki önkormányzat a lakótelepi buszmegállóban lévő szolgáltatóház két helyiségét febmár elsejétől szeretné bérbeadás útján hasznosítani. A meghirdetett ajánlatra az érdeklődők január 15-ig jelentkezhettek elképzeléseikkel. A beérkezett pályázatokkal a január 29-i ülésükön ismerkednek meg a képviselők. Várhatóan ekkor döntés is születik arról: ki használhatja majd és milyen célra a jövő hónaptól ezeket a helyiségeket? Péterrásáráról a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumba a napokban tájékoztatást küldtek az ivóvíz vas- és mangántalanító berendezése körül folyó per állásáról, illetve a víztisztító működési rendellenességeiről. Anna néni nyugdíjaskorában kezdett verseket írni „Ez a kis örömöm van az életben” A kis zöld könyvecske elején aranyvirág díszeleg. A lapokon kézzel írott sorok, néha kissé dülöngélő betűkkel. Javításokkal, utólag betoldott sorokkal alig találkozni. Az első oldalon a tudnivalók; Zagyva Lajosné: Verseim... Anna néni 80 éves, és ’72- ben, nyugdíjazásakor vetette papírra az első rímeit.- Én még azt tanultam, az a vers, amiben rím van - mondja irodalmárokat megszégyenítő magabiztossággal, miközben hellyel kínál. - De mára már ez nem így van, mindenféléket lehet olvasni, amiknek se füle, se farka, mégis azt értékelik. Én olyanokat nem tudok és nem is akarok csinálni. Amikor nyugdíjba mentem, akkor írtam az első versemet. Hirtelen sok időm lett, és egy téli reggelen néztem, hogyan esik a hó. És akkor elkezdtem, csak úgy magamban: „Kiszakadt az ég dunnája, fehér pehely hull a fákra...” Na így kezdődött. És sorolja Anna néni a verseit. Ha értenék hozzá, nyugtázhatnám, melyik felező nyolcas, vagy éppen tizenkettes: a magyar népdalok leggyakoribb versformái. Meg is jegyzem: ezeket énekelni is lehetne...-Lehetne, de én nem vagyok zeneszerző. Egyszer a bátyám holmijai között a padláson találtam egy szép verset. Amerikába kivándorolt fiú búcsúlevele volt az édesanyjához, merthogy nem számított már hazajönni onnan. Nagyon megtetszett, hát „kölcsönvettem” hozzá egy mátrai dallamot, s azzal adtam elő Gyöngyösön, a nyugdíjas Ki mit tud?-on. Nagy sikere volt, néhány hét múlva még a Magyar Televíziótól is megkerestek. Nekik is elénekeltem, s le is vetítették a Kortársak című műsorban. Igaz, késő éjszaka adták, de azért megnéztem...- A versek mellett tehát népdalokkal is foglalkozik Anna néni?- Népdalokkal meg népszokásokkal. Néprajzi pályázatokat is készítettem az egri vármúzeumba, és több díjat is nyertem velük. Összegyűjtöttem, rendezgettem mindazokat az emlékeket, amelyeket kislánykorom óta megőriztem. Tudok én például olyan nótát is, amelyiket a harmincas években énekeltünk: „Eltiltották a magyar szót Csehszlovákiában/ Tárná menti öreg gulyás így szól haragjában:/ a faluban más gulyásról tessék gondoskodni/ fene tudna a jószágra csehül káromkodni...” Anna néni versei eddig még nem jelentek meg nyomtatásban. A nyugdíjasrendezvényeken alkalmanként elmond egyet-egyet közülük. Van, aki csúfolja is érte. Neki azonban ez nem szegi kedvét. — Leírom mindazt, ami történik, vagy már megtörtént velem. Mert szeretem csinálni, ez az én örömöm az életben. Meg aztán, különben sem bírom a tétlenséget... (s. p.)
