Heves Megyei Hírlap, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-03 / 2. szám

1996. január 3., szerda Füzesabony Es Körzete 5. oldal Káli döntés: kilépnek a Vízműből A káli önkormányzat képviselő­testülete már korábban is latol­gatta: önerős működtetés mel­lett olcsóbb vízhez juthatnának a káliak. Már bejelentették a Heves Megyei Vízmű Rt.-nek és a cégbíróságnak kilépési szándékukat. Januárban is csak annyit fizetnek a vízért a lako­sok, mint eddig. Feldebrön csak a súlyadót „emelik” Feldebrő képviselő-testülete úgy döntött, hogy csak a súly­adót emelik, a törvénynek meg­felelően, ám minimálisan. A lakossági kommunális adó mér­téke 1500 forint marad laká­sonként. Nagyon kevés vállal­kozó van, ezért semmilyen kü­lön adóval őket nem sújtják. Önkormányzatok karácsonyi ajándéka Poroszló, Újlőrincfalva telepü­lési, valamint a Poroszlói Ki­sebbségi Önkormányzat a fe­nyőünnepen adta át karácsonyi ajándékát az óvodásoknak, is­kolásoknak. Az óvodások ok­tató és vizuális játékokat, s két tornaszőnyegre pénzt kaptak, az iskolások labdákat, tornasze­reket, valamint írószereket ta­láltak a karácsonyfa alatt. Közjóért Alapítvány a köz javáért A Füzesabony és Vidéke Taka­rékszövetkezet volt az alapítója a Közjóért Alapítványnak. De­cemberi ülésén a kuratórium 18 pályázatot bírált el. A nyertesek között van a kápolnai nyugdí­jasklub, a Poroszlói Általános Iskola, valamint a honismereti baráti kör, a mezőtárkányi, a mezőszemerei és a káli önkor­mányzat, s az egerfarmosi óvoda. Több mint négyszázezer forint alapítványi pénzt osztot­tak szét. Füzesabonyban megalakult a BIT Megalakult a Baloldali Ifjúsági TársulásfBTT) füzesabonyi szervezete. Elnök Hudák Ta­más, ügyvezető Bocsi János és Forgács Erhard lett. Minden fellépés ünnepnek számít FOTÓ: PERL MÁRTON Mezőszemere hagyományőrzői Húszéves jubileum küszöbén Az idén ünnepli fennállásának 20 éves jubileumát Mező sze­mere hagyományőrző együt­tese. A csoport összetartója, Csák Lajosné, a helyi általá­nos iskola igazgatóhelyettese külön is kiemelte: a fellépé­sekkor látható viseletűkben őrzik a helyi kultúrkincset. A tagok lelkesedésén túl az ön- kormányzat segítőkész támo­gatása élteti a közösséget, amely ünnepi műsorral kíván megemlékezni a jubileumról. Mezőtárkány egy év tükrében Nehéz év volt a tavalyi, s a ,jelek” szerint az idei esztendő még keményebbnek ígérkezik. Ha volna emlékkönyve az önkor­mányzati munkának, mi kerülne bele? Siska Jánosné polgár- mester szerint van beírnivaló, s reméli, azért 1996 végén is el­mondhatja ugyanezt. Elkezdett beruházások befejezése volt a cél- A képviselő-testületnek az volt a legfontosabb teendője, hogy a lakossági igényeknek megfelelően működtesse to­vább a korábban kiépített in­tézményhálózatot, s finanszí­rozza a korábban megkezdett beruházásokat. így a vas- és mangántalanító építését, az Egerfarmos-Mezötárkány kö­zötti út befejezését, valamint a gázközmű építésére felvett hite­lek törlesztését. Az igények és a pénzügyi lehetőség összhangját úgy tudtuk biztosítani, hogy ötmillió forint működési hitelt vettünk fel. Összességében 77 millió forintból gazdálkodtunk. A költségvetés több mint fele az intézményeknél Az intézmények működtetésére 50 milliónk ment el, ez bizony az éves költségvetés 65 száza­léka. Sok ez, vagy kevés? Ha az éves összeget vesszük, sok, de jóval több kellene ahhoz, hogy azt mondhassuk: mindenre fu­totta az iskolában, az óvodában, az idősek gondozási központjá­ban. Elmaradott település, nemcsak gazdaságUag-Nem öröm számunkra, hogy községünket a kormány a gaz­dasági, társadalmi szempontból elmaradt települések kategóriá­jába sorolta. Tény viszont, hogy a lakosság kedvezőtlen korösszetétele, az aktív munka­erő alacsony száma, s a kereső­képesek munkanélkülisége községünket bizony sújtja. Tavaly 1714 lakosa volt te­lepülésünknek, ebből inaktív - gyermek és 60 év fölötti idős ­834 ember. A regisztrált mun­kanélküliek száma 111, jövede- lempótlósunk havonta 60-70 között mozog, s emellett van­nak, akik semmilyen ellátásban nem részesülnek. Róluk is kell gondoskodnunk. Egészségügy: nő a megbetegedések száma Az egészségügy terén történt némi előrelépés, legalábbis, ami a felszereltséget illeti. Na­ponta átlagosan ötven feletti a valamilyen betegségre panasz- kodók száma 'a rendelőben. A háziorvos szerint a lakosság egészségi állapota romlik. Húsz gyerek született 1995-ben Me- zőtárkányban. Volt gondunk az anya- és gyermekvédelmi munka területén is. A védőnő előbb gyermekgondozási sza­badságon volt, majd elköltözött a faluból. Meghirdettük az ál­lást, de eddig nem akadt jelent­kező. Helyettesítéssel oldjuk meg a tanácsadást. Mint említettem, van már egészséges ivóvizünk, a telepü­lés az új út révén többfelől is megközelíthető. A gázprogram is megvalósult, ennek utóhatá­. A szegénységet ismerem... Poroszlón jó évet zárt a kisebbségi önkormányzat Nem sok cigány kisebbségi önkormányzat mondhatja el magá­ról, hogy akiért és amiért létrejött, annak szolgálni tudott. Po­roszlón öttagú önkormányzat alakult, négyen különös aktivi­tással láttak munkához: komolyan vették a feladatot. saként 15 millió forint hitelt és kamatát kell 1997. szeptember végéig visszafizetnünk. Na­gyon magas a kamat, tavaly négymillió tőketartozás mellett hárommilliót fizettünk kamat­ként. Önkéntes tűzoltók, polgárőrök munkája S amiről ritkábban beszélünk, azok a más, egyéb feladatok. Az önkéntestüzoltó-egyesület tény­leges taglétszáma csökkent. Néhányan tartják csak szív­ügyüknek a dolgot. Ha tűz van, bajban vagyunk, mert a tűzoltó­gépkocsi már teljesen elavult. A közrend, közbiztonság a ' képviselők megítélése szerint valamelyest romlott. Főleg a fakivágások, mezei lopások, in­gatlanok hívatlan felkeresői, tettesei ellen vagyunk tehetetle­nek. Sajnos, előfordult garázda­ság, verekedés is. Volt telepü­lésünkön egy brutális gyilkos­ság is. A közrend őrei is anyagi gondokkal küszködnek, a gya­logos rendőrnek nehéz a dolga... A polgárőrök a kezdeti lelkesedés után mintha belefá­sultak volna abba, hogy mást nem tehetnek, csak kiabálhat­nak. Ettől függetlenül azonban néhányan még mindig kitarta­nak, és teszik, amit lehet. Kulturális és sportélet - hiányzik a faluból Beszélhetnénk még a kulturális és sportéletről. Pontosabban hi­ányosságairól. Elsősorban az érdektelenségről. Van egy 11 ezer kötetes könyvtárunk, s 120 felnőtt olvasónk... Ha valami­lyen rendezvényt szervezünk, szinte mindig ráfizetéses. Sportról csak iskolai berkekben szólhatunk, szponzor hiányá­ban versenyszerű sportélet nincs Mezőtárkányban. Amit elmondtam, talán nem illik egy emlékalbum lapjaira, lehet, hogy inkább panaszköny­vet kellene bevezetnünk.-Eredetileg három bizottsá­got hoztunk létre - meséli Ho­moki Sándor, a kisebbségi ön- kormányzat Vezetője. - Gyer­mek-, ifjúságvédelmi és okta­tási bizottságot, vezetője Mol­nár Csilla. Munkahelyteremtési és vállalkozásfejlesztésit, veze­tője Homoki Sándorné, vala­mint kultúra- és hagyományőr­zésit, melyet Nagy Kálmán kapott feladatul. Homoki Sándor nem cigány. Hogy elfogadta-e a közösség?-A feleségem cigány. Két gyereket nevelünk. A fiunk kö­zépiskolás, a lányunk most nyolcadikos. Hosszú évek óta élek ebben a közösségben, s úgy érzem, jól ismerem a gon­dokat. Meg hát itt nem cigány­ságproblémát, hanem szegény­séget kell látni. S ezt én sajnos, jól ismerem. A tény viszont az, hogy különösen a cigányságot, érinti legjobban a nincs. Mára a legtöbb cigány férfi régen el­vesztette a munkahelyét. Ezért is gondoltuk: a legjobb lenne valamilyen munkahelyterem­téssel kezdeni. Kosárfonó tan­folyamot szerettünk volna indí­tani. A munkaügyi központ pénz hiányában elutasított ben­nünket. Nem tettünk le a mun­kahelyteremtésről, de ez az a pont, amiben talán illúziókat kergetünk. Másban viszont akár sike­resnek is mondhatják magukat.-Talán, ami igazán örömet jelent, azok a gyerekek. Nekik- s rajtuk keresztül szüleiknek- tudtunk segíteni. Volt egy si­keres cigány-gyereknapunk, szeptemberben ötvenháromezer forintért füzetcsomagokat vet­tünk az általános iskolába já­róknak, s ezer-ezer forintot ka­pott minden középiskolásunk. Közben pályáztunk a Népjóléti Minisztériumhoz, s a kapott pénzből 88 cigánygyerek étkez­tetéséhez - óvodások és iskolá­sok - egyenként napi 20-50 fo­rint támogatást tudunk adni. A középiskolások is kapnak, il­letve kaphatnak: a bejárók havi 1000, a bentlakók pedig 1500 forintot - amennyiben iskolalá­togatási igazolást hoznak.- Nagyon keveset költöttünk működésre. Egy írógépet, kály­hát és szenet vettünk az iro­dába, melyet a helyi önkor­mányzat adott és rendezett be számunkra. Az idén két dolgot szeretnénk megvalósítani. Az egyik egy cigány gyermektán­cegyüttes, a másik pedig egy ugyancsak kicsikből álló zene­kar. Pályáztunk a Soros Alapít­ványhoz, a Magyarországi Nemzeti Etnikai Kisebbsége­kért Közalapítványhoz. Ha se­gítséget kapunk, akkor a ha­gyományőrzés szép gondolata is megvalósulhat.- Takarékosan bánunk a pénzekkel. Akkor és arra költ­jük, ami fontos. Karácsonyra 71 csomagot készítettünk. A nagycsaládosok például négy liter olajat, hat kiló lisztet, négy kiló cukrot és mosóport kaptak. S ahogy csökkent a család lét­száma, úgy csökkent a csomag tartalma is. Nyolcvanezer forin­tot osztottunk szét ily módon.- Nem tudom, mennyiből gazdálkodhatunk az idén, az biztos, hogy pályázni fogunk, amire csak lehet. Nyitott szemmel kell járnunk, ha be­csülettel teljesíteni akarjuk, amire vállalkoztunk. Még a kritikák össztüzében is... Lopott ajándék Karácsonyfára való fényfüzért ugye nem szokás ajándé­kozni. Már csak azért sem, mert nem a fa alatt, hanem a fán van a helye. Egyik településünk önkormányzata nem is gondolta, hogy a falunak szánt meglepetése mégis fa alá kerül. A templomkertben felállított, feldíszített karácsony­fára , Jénymuzsikát” játszó füzért raktak: pénz híján nem tudnak minden családnak ajándékot adni, hát örüljön neki az egész falu. Egy kis figyelmességre azért még telik! Tú­lontúl figyelmes volt azonban, sőt tettre kész, aki az éj leple alatt december 24. reggelére lecibálta a fenyőfáról a fény­füzért. így került hát a fáról valaki fája alá - vagy mégis inkább karácsonyfájára a néhány napig a közösségnek fényt játszó égősor. Ajándékot azért mégsem szokás lopni! Azt adni és kapni szeret az ember. „Kapott” ismeretlen tettesünk is eleget fa­lubelijeitől. Nincs az a fenyőfa, mely ezt az átok-füzért ki­bírná. Sajnos azonban ezzel már nem sokra megyünk. Mert milyen világ az, ahol az ajándékot lopják... Önfeledt mókázás: Szilveszterezik a Besenyő család Ki mit tud?-ot szervezett a fel- debrői kultúrházban a helyi ÁMK. A szereplők - a helyi ál­talános iskola diákjai - három órán át tartó előadásukkal ön­feledt szórakozást nyújtottak a közönségnek. Elsőként egy olyan történe­tet láthattunk, amely élethűen ábrázolta a felkészüléssel járó nehézségeket. Utalva arra, mi­lyen gondban voltak a szerep­lők, amíg sikerült eldönteniük, melyik műsorszámot is adják elő. A szülőkre a jelmezkészí­tés feladata hárult. Bár a jele­netben nem említették, tudjuk, hogy a sikerhez nagymérték­ben hozzájárultak azok a peda­gógusok is, akik tanácsaikkal segítették a felkészülést. ' Ki mit tud? - Feldebrön Volt mesés jelenet, bábjáték, közös éneklés, zenés tomagya- korlat csoportos előadásban, míg az egyéni kategóriában a versmondók bizonyították te­hetségüket. A hatodikos diákok régi fa­lusi iskolában játszódó jelene­tet vittek színre Misi búcsúzik címmel. A fiú betegsége miatt iratkozott ki az iskolából, de ez csak akkor derült ki, amikor idős nagyanyja bement, kérve a tanárnőt, hogy látogassa meg a gyereket, mert lázálmában erről beszél. E kis színtársulat tagjainak nyilvánvaló volt, hogy pajtásukra figyelnek, ag­gódnak érte, ha szükséges, se­gítik őt. Bizonyára a nézők kö­zül sokan gondolhattak arra: de jó is lenne, ha a mai rohanó, közömbösséggel telítődött világunkban is ez lenne termé­szetes. Az iskola táncosai elő­ször palóc karikázót roptak, majd okarina-zenére lassú, ezt követően pedig gyors ritmusú táncot jártak, a táncokhoz illő ruhakölteményekben. A ren­dezvényt a tévéből is ismert Besenyő család szilveszteri ünneplését bemutató abszurd, humoros műsorszám zárta. A társulat eredeti módon komé- .diázott, nem véletlenül aratták a legnagyobb sikert. Nagy taps volt a jutalma a nyolcadikos Atkán Norbertnek és a hetedi­kes Tóth Renátának, Ruszkai Kálmánnak, Vadászi Zoltán­nak, Kiss Sándornak, Kis Bri­Kiss Rozália mesél... gittának, Papp Eszternek, Ko­vács Gergelynek és Vojto- novszki AndreánakA zsűri isr őket tartotta a legjobbnak. V. Varga Éva

Next

/
Thumbnails
Contents