Heves Megyei Hírlap, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-02 / 1. szám
2. oldal Megyei Körkép 1996. január 2., kedd Fókusz Tari Ottó: B.Ú.É.K.? A közhiedelem úgy tartja: szerencsésebb, ha elsőként férfiember fejezi ki jókívánságait az új esztendőre. Miért éppen lapunk szakítana e nemes hagyománnyal? Marcona tollforgatóból nincs hiány szerkesztőségünkben, semmi akadálya hát a gesztusnak. Különben is, férfitársadalomban élünk; az erősebb nem képviselői adják akadémikusaink, gépjárművezetőink, transzvesztitáink, futballistáink, mélytengeri búvárjaink többségét, de még a pénzügyminiszter sem kivétel. Apropó, Bokros Lajos. Külsőre snájdig fazon. Igazi macho, reprezentánsa saját nemének. A nők - ha meglátják - földre ejtik keszkenőjüket, repülősóért pihegnek, epekednek a vágytól... Ellenben mi, a teremtés koronái, egészen másért szeretjük. Díjazzuk gáláns tettét; azt, hogy mindenkit megelőzve, már az óév utolsó napjaiban bekopogtatott valamennyiünk otthonába, s - nem bízva a feladatot hölgyismerőseire - elhalmozott bennünket 1996-ra érvényes, de azon túl sem feledhető szerencsekívánalmaival. Még aranyat, tömjént és mirhát is hozott. Mindebből látható, sokkal jobb lesz az új év, mint az előző. Garancia rá, hogy a most beköszönő néhány jelentéktelen áremelést, adómódosítást - amelyek felsorolása csupán azért tölt meg oldalakat a sajtóban, mert az uborkaszezonban nincs miről írni - is egy délceg „Adám” adta át kedvesen-sármosan. (A demagógia meg a férfisovinizmus látszatát elkerülendő, csupán érintőlegesen jegyzem meg: a pártoknak erre az évre juttatott, egymilliárd 170 millió 600 ezer forintra emelt támogatásában bizonyára a lányok, asszonyok a ludasok. Persze, ettől még ez is jelenthet jót. Valakiknek.) Summa summárum: Bokros Lajos megelőzött. Már akkor letette névjegyét, amikor én még a tűlevelekből áradó illat kábulatában azon töprengtem, kit keressek fel Szilveszter másnapján; ki az, aki leginkább rászorulna érkezésemre? A pénzügyér jóságának árnyékában azonban kénytelen leszek önvizsgálatot tartani: ér egyáltalán valamit, ha én is boldog új évet kívánok? Meg tűzijátékot is „szervíroztak” Gyöngyösön Gyöngyösön és a Mátrában valamennyi szórakozóhelyen, szállodában, vidám óévbúcsúztatót tartottak, és pezsgővel köszöntötték az új esztendőt. Közülük is kiemelkedik a Kékes Étteremben és a gyöngyösi főiskolai karon szervezett bál. Nos, amiért mindenképpen említésre méltó a buli, az az, hogy még tűzijátékot is „szervíroztak” a bőséges és finom menü mellé. A főiskolánál és a mátraalji város főterén csak úgy ropogtak a rakéták és teljes fényárt árasztottak. Amint az az újév hajnalán kiderült, mindezt Kása László, a Kékes Étterem tulajdonosa kínálta vendégeinek, és, mint többen mondták, színesebben, emlékezetesebben mentek át az 1996-os esztendőbe. Kor cső g Béla „Az állatok karácsonya” A Magyar Állatvédő és Természetbarát Szövetség elnöke, Za- latnay Sarolta írta alá azt a pályázati felhívást, amelyen gyerekek vehetnek részt. A pályázat célja olyan művek elkészítése, amelyek alkalmasak lehetnek a szervezet programjainak hirdetésére, valamint naptárakon, levelezőlapokon való közlése. A kicsinyek szabadon választott technikával készíthetik maximum A3-as méretű munkáikat, amelyeken az ember közelében, illetve vadon élő állatok életét, a gyermekek és karácsony ünnepének kapcsolatát ábrázolják. A jutalomról sem feledkeztek meg a szervezők. Az első három helyezett iskolánként egy-egy kiló csokoládét, s egyéb ajándékokat kap majd. Az eredményhirdetéskor fellép Halász Judit, a Pa-Dö-Dö együttes és Zalatnay Sarolta is. A pályázati munkákat január 31-ig kell eljuttatni a szövetség címére: 1035 Budapest, Miklós tér 1. Ragyogó ünnep - árnyoldalakkal „Zajlott az élet” a rendőrségeken is... Rég volt ilyen „kemény” szilveszter - tudtuk meg az Egri Rendőrkapitányság ügyeletesétől, amikor gyorsmérleget készített az óévbúcsúztató történéseiről. Hasonlóan vélekedtek a gyöngyösi egyenruhások is, de máshol alig zavarta meg kirívó esemény a mókázó sokaság örömét. Kezdjük a súlyos testi sértésekkel. A megyeszékhelyen, a Mátyás király úton az új év hajnalán két ismeretlen férfi megtámadott egy harmadikat. Még azzal sem törődtek, hogy belekössenek; szó nélkül betörték az orrcsontját. Hasonló sérüléseket szenvedett egy fiatalember Kará- csondon is. Itt azonban egy régi „haragszom rád” végére került pont a nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel. A csoportos garázdálkodásokban elsősorban a fiatalság egy része volt a ludas. Egerben például, házibuliból hazatérőben, felelőtlen huligánok lerugdosták a postaládákat és a villanykapcsolókat, fellökték a kukákat. Gyöngyösön nyolc esetheti) érkezett bejelentés hasonló bűncselekményről: többek között kirakatokat és ablakokat törtek be a mámoros huligánok. Még mindig a fekete krónikánál maradva, a nevezetes éjszaka igazi kincsesbányát rejtegetett a betörők számára is. Egerben a Bocskay úton és a Kisvölgy utcában ismeretlenek többszázezres értékekhez jutottak, behatolva idegen lakásokba. A petárdák ezúttal, ha durrogtak is, súlyosabb sérüléseket nem okoztak. Csupán az egri Dobó téren sérült meg egy ifjú, akinek azonban a kórházi nyilvántartásokban nem sikerült a nyomára lelni. Mint az ügyeletes orvosoktól megtudtuk, 1995 utolsó Gyóni József r. alezredes szolgálatban napjaiban elsősorban sport- balesetekből származó sebesülésekkel keresték fel a pórul jártak a traumatológiákat. Hatalmas volt az ambulanciák forgalma; jöttek ittas egyének is szép számmal, s persze, megjelentek a verekedések szenvedő alanyai, akik azonban szinte minden alkalommal elesést „vallottak” be. Amúgy... amúgy minden a régi volt. Elbúcsúztattunk egy tovatűnő esztendőt. Mókáztunk, vidámkodtunk, örültünk. Annak, hogy ismét öregebbek lettünk egy évvel... Egy csoportkép az egri Fehér Szarvasban mulatókról Nem mindenkinek hozott szerencsét az új év FOTÓ: PERL MÁRTON Göncz Árpád újévi köszöntője (Folytatás az 1. oldalról) Hadd valljam be: magam is alig mertem hinni, hogy a goromba - oktatást, kultúrát, egészségügyet, s mi több: a családi létet mellékhatásként károsító - gyógyszer életmentőnek bizonyul. De annak bizonyult: élet- veszélyes fizetési mérleghiányunk meredeken csökken. A költségvetés hiánya szintén. Valutatartalékunk nő. A tőke- beáramlás folytatódik. A magánosításból több folyt be - az utolsó évnegyedben! - mint öv év alatt összesen. Exportunk emelkedik. Az ipar termelése, folyamatosan növekszik. Mezőgazdaságunk mintha kezdene életire kapni. A gazdaság - egyetlen eszközünk, amely előbb-utóbb pótolni képes a kényszerintézkedések okozta fájdalmas kieséseket - nem omlott össze, él, sőt. minden jel szerint izmosodik. A válság mélypontján - a kényszerű alkalmazkodás megrázkódtatásán - talán már túlvagyunk. Az ország tavaly jelesre vizsgázott. Türelemből, szívósságból, és bölcsességből. Ötletességből, életerőből. Az érdekképviseletek tették a dolgukat: körömszakadtig, de nem mindhalálig képviselték tagságuk érdekeit. A helyi és területi önkormányzatok a demokrácia frontvonalán - szű- kebb közösségeik önállóságát és létbiztonságát védelmezték. S a családapák, családanyák? Mi mást tehettek volna - a föld alól is, néha maguk sem tudták hogyan, előteremtették a gyerekeiknek a betevőt. Persze: tartozom vele az igazságnak, hogy szép számmal voltak, akik nem falat kenyérért, de nagy szelet kalácsért vívtak vérre menő harcot. A társadalom ellen. A kormány mindeközben nehéz szívvel, s olykor az övön alul rámért csapásoktól meg- megtántorodva védte a hite szerinti közérdeket. Ha nem is mindig ügyesen. Mit várunk hát mi —• a nagybetűs TÁRSADALOM - egyiktől is, másiktól is a jövő évben? A kormánytól erélyt és következetességet, tervszerű előrelátást, a megkezdett reformfolyamat végiggondolt folytatását, érdemi és alkotó párbeszédet, nyitottságot és őszinteséget, hogy tudjuk, ma és holnap hányadán állunk. Az önkormányzatoktól, hogy a kormány öntudatos partnerei legyenek. S mit várunk az Országgyűléstől? Jó és végrehajtható törvényeket. S nézzünk némán önmagunkba: tengernyi gondunk közt él-e még bennünk a szeretet? Mert a szeretet erő. Isten adománya. Az Újesztendőre kérjünk hát szeretet Tőle. Mindannyian mindannyiunkért. Törzsasztal - szilveszteri bóléval A nézők választották meg az Év házaspárját A stáb korán kezdett az esztendő utolsó napján: reggel 9- kor már javában zajlott az élet az Egri Városi Televízió szerkesztői szobáiban, illetve a stúdiókban, hogy a délutáni adáskezdésre minden „klappoljon”.- Harminc másodperc! - szólt bele a fejhallgatóval kombinált mikrofonjába Veres István adásrendező. - Mindenki a helyén van? Húsz másodperc..., tíz..., adás..., szignál... ... És megkezdődött a szilveszteri műsor, amely ezen az óévbúcsúztatón a házasság, a család, a békesség, valamint az év történései jegyében zajlott. A házasság szent kötelékéről az elsőként Czakó István kanonok szólt, majd az anyakönyvvezető, Póczos Lászlóné elevenítette fel egy-egy boldogító igen történetét. Közben olyan ifjú párok tűntek fel a képernyőn, akik az új esztendő küszöbén fogadtak örök hűséget egymásnak: Majnár Mónika és Tábori Péter, Fehérvári Csilla és Mákos Attila - a mindent elsöprő szerelem összes bájával. A másik stúdióban pedig otthon is elkészíthető italokat kevert Kozák István mixer, aki nagy külföldi és hazai tapasztalatokkal készítette a finomabbnál finomabb bólékat, hangulatkeltőket, mint az Ordító koktélt, illetve a Bika-koktélt... Éjfélre meg is volt a hatásuk. De előtte még körbeülték a Törzsasztalt azok a vendégek, akik az elmúlt évben a legtöbbször voltak a városi televízió vendégei. így: Kalmár Péter és dr. Farkas Gabriella ország- gyűlési képviselők, dr. Ringel- hann György polgármester, illetve Habis László alpolgármester, továbbá dr. Vass Géza megyei főjegyző, Kis Szabó Ervin újságíró, Pozsgay Zsolt vízilabdaedző és Tóth Elemér, a megye vállalkozóinak képviselője. S a történések, amelyekről véle- jényt alkottak: a Bokros-csomag, az uszoda, a színház, Cari- tas-központ, a Lánchíd 2000- ügy, a Játék határok nélkül. Csöpp humorral, iróniával, ám többnyire komoly gondolatokkal, mert hát - ilyen volt az év... Ahogy közeledett az éjfél, ùx il L« úgy röppentek a szerpentinek, pöttyeztek be mindent a konfettik, csilingeltek a poharak. S vallottak a nagy találkozásról, a házasságkötésről, a családról, s a hétköznapok közös pergetésé- ről a meghívottak: Szepesi György és neje, a Ringelhann házaspár, Sike Nándor és felesége, Lantos Bálint és társa, a. Jakab házaspár, Kis Szabó Ervin és felesége, Szalóczy Géza és hih'ese, az id. Löffler házaspár, Tóth István és felesége, Lukács Tamás és neje, a Pataki házaspár, továbbá Lukács Ede és felesége, valamint Csányi Barna és neje. Közülük a nézők zsűrije végül is dr. Jakab Istvánt és feleségét jutalmazta - az 1996-ra megelőlegezett - az Év házaspárja címmel. így hát nekik - akárcsak a nézőknek - ez az év is jól kezdődött... (-s) A Televízióban Láttuk Újra rendület-lenül „A tavalyi jobb volt” - állapítjuk meg évtizedek óta, ha a televízió szilveszteri műsorát elemezzük. Az idei esztendő hozta meg a hosszú idő után az első kivételt: a közszolgálati semmivel nem sugárzott alacsonyabb színvonalú óévbúcsúztatót, mint 1994 végén. Pontosan ugyanolyan nézhetetlen volt ez is, az is. Szólhatna már valaki az illetékeseknek! Nem szükséges állandóan az egyszer bevált kliséket ismételgetniük, meg lehet - és kell is - újulni. Akármekkora zsenik, egy idő elteltével megunjuk Kém vulgáriskodását, Körmendi százszor elcsépelt geg- jeit, Gálvölgyi saját poénjainak szánalmas paródiáját. És hiába tátognak play back-re a könnyű műfaj sztárjai, hiába adja át - egyébként utánozhatatlan naivaként - sablonjátékát Schütz lia; a produkció hétről-hétre visszaköszön más műsorokból. Besenyőék (alias Galla és Tsai) próbálják ugyan menteni a menthetőt, de a tétel sajnos mindinkább rájuk is vonatkozik. Az év utolsó napja attól az, ami, hogy ilyenkor egy kicsit mások vagyunk. Félretesszük a gondokat, mókázunk, meghallgatjuk a pártok felett álló köztársasági elnök realitásokat tükröző szavait, majd elérzékenyülünk a Szózat hangjaira. Nem mi tehetünk róla, hogy legutóbb mindez elmaradt. (tari) . \ n t 1 ? l u 1 , ■< ‘
