Heves Megyei Hírlap, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-07 / 287. szám
1995. december 7., csütörtök Világtükör - Bűnügy 7. oldal vT O O) gj r— ''j oó => o o 3Ra GÉP »ppy ZfBT réz. I » 102 jyar +Afa\ ÍZ inti As>AÍAI ET l út l. pék, % pék, lók, :pek k és c. iti ik •a égé a ZT Két nap, sok száz külföldi Gépkocsit csak a delegációvezetők kapnak A Budapest Kongresszusi Központban már minden készen áll az EBESZ csütörtökön kezdődő külügyminiszteri értekezletére. A találkozó résztvevőinek névsora ugyanakkor az utolsó percig bizonytalan: a NATO boszniai akcióját megelőző tárgyalássorozat miatt a diplomaták szüntelenül ingáznak az európai fővárosok között. Warren Christopher amerikai és Malcolm Rifkind brit külügyminiszter távolmaradása szinte biztosra vehető - tudtuk meg szerda este a külügyminisztériumban. Az ötvenhárom országot képviselő vezető diplomatákkal több száz fős kíséret érkezik a magyar fővárosba. A delegációk egy része már szerda este elfoglalta szálláshelyét, a többiek csütörtök reggelre ígérték érkezésüket. A küldöttségek budapesti szállodákban laknak, a hotelek nevét - biztonsági okokból - nem közük a sajtóval. A külügyminisztérium csak a delegációvezetők részére biztosít gépkocsit, a kíséret tagjainak szállításáról az érintett nagykövetségek gondoskodnak. A megnyitó napján Kovács László külügyminiszter munkaebéden látja vendégül kollégáit a Hilton Szállóban. Este a Parlamentben Göncz Árpád köztársasági elnök ad fogadást a résztvevők tiszteletére. Az EBESZ-konferencia napirendje meglehetősen feszes, hiszen a diplomatákat péntek délután már London várja, a boszniai rendezés polgári vonatkozásairól rendezendő nemzetközi értekezletre. A magyar külügyminiszter, ha ideje engedi, néhány kétoldalú találkozót is beiktat a programjába, majd a brit fővárosba repül. Állítólag svájci kollégája fölajánlotta: szívesen elviszi Londonba tartó különgépén. Az EBESZ budapesti tanácskozásáról százötven magyar és mintegy kétszázötven külföldi újságíró tudósít. Számukra a kongresszusi központ közelében .fekvő MOM-székházban alakítottak ki sajtóközpontot. Halmai Katalin Nehéz idegenben élni Befogadók és befogadottak Nyugaton Isztambul után Berlin a második legnagyobb török város Európában. Bosznián kívül pedig Németországban él a legtöbb bosnyák. A nyolcvanmilliós szövetségi köztársaság által befogadott 6,9 millió külföldinek mintegy harmada török, a bosnyá- kok aránya húsz százalék. > A törökök évtizedek óta jól érzik magukat német földön. Ma már nem csupán segéd- és kisegítőmunkát végeznek, sikeres vállalkozók, orvosok, mérnökök, politikusok is vannak köztük. A 672 tagú Bundestagban például egy török család gyereke, a 30 éves Cem Özdemir képviseli a ba- den-württembergi zöldeket. Az egyaránt 58-58 milliós Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország földjén jóval kevesebb idegen él. Az egykori gyarmattartó-alattvalói viszony is közrejátszik abban, hogy Frankhonban 3,6, Albionban 2,1, Itáliában viszont nem egészen egymillió a külföldi. A briteknél a többség indiai, a franciáknál algériai, az olaszoknál meglehetősen vegyes a kép: délszláv, albán, etióp egyaránt él. A tízmilliós Belgiumban kis híján egymillió, a nála másfélszer népesebb Hollandiában viszont csupán 780 ezer az idegen bevándorló. A hagyományos befogadó országok közül a legtöbb külföldi a 6,8 millió lakosú Svájcban él: 1,26 millió, ami azért meglepő, mivel Svájc a közhit szerint elzárkózik az idegenektől. FEB Együtt a Juppé-lányok A gyengébbik nem nyolc képviselője ülte körül az asztalt Párizs egyik előkelő éttermében. A pincér felismerte őket, így hamar híre ment a találkozónak. A hölgyek nem is olyan régen még miniszterek voltak a Juppé-kormányban, de a kabinet átalakításakor menesztették őket. A ,,Juppé-görlök” nem szerepeltek le a kormány addigi 170 napja alatt, sőt általában azoknak a tárcáknak volt a legjobb a megítélésük, amelyeket ők vezettek. A hölgyek elhatározták: a jövőben rendszeresen találkoznak és készülnek új, lehetséges politikai szerepeikre is. Hírháttér Felnőtt a szervezet Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) az egyetlen olyan regionális tömörülés, amelynek egyaránt tagjai a NATO-államok és Oroszország. A szervezet, amely a hetvenes évek első felében jött létre, mint a kelet-nyugati párbeszéd állandó fóruma, az esztendők során fokozatosan bővítette tevékenységi körét, és tavaly, az állam- és kormányfők budapesti csúcsértekezletén nevet is változtatott. Az EBEÉ, majd EBESZ működése a 1989-90-es évek fordulóján teljesedett ki, s vált olyan összeurópai, ma már 53 tagállamot számláló szervezetté, amely a biztonsági, a politikai kérdések mellett foglalkozik a földrész humanitárius, emberjogi kérdéseivel. Legfontosabb feladatának a válságok megelőzését és kezelését tartja. E tevékenységét számos intézmény segíti. Az EBESZ jelenleg tíz missziót tart fenn a délszláv térségben és a volt Szovjetunió területén. Január 1-jén a magyar külügyminisztert svájci kollégája váltja föl az EBESZ soros elnöki posztján. Jövőre, a szervezetet irányító hármas tagjaként vehetünk részt a döntéshozatalban. Szomorú szerelem a késszúrásig Az egri Törvényházban megtartott tárgyaláson elsőnek az ügyész ismertette a vádiratot (erről korábbi lapszámunkban már részletesen tájékoztattuk Olvasóinkat). Meglehetősen nehéz sors kerekedett ki abból az adatfelvételből, amelynek során a bíróság számára is kiderült: Burai Józsefné immár négy esztendeje munkanélküli, a 6700 forintos jövedelempótló támogatással és a legkisebb gyermeke után járó családi pótlékkal alig 9 ezer forintnál nagyobb összegből tartja el családját. A nyomorúságos életvitelhez azonban már hosszabb ideje hozzászokhattak, hiszen a férj, Burai József & tanúk elmondása szerint is az 1973 májusában kötött házasságot követően szinte nap mint nap a pohár fenekére nézett. Részegségében igen agresszívan viselkedett, elsősorban a családja tagjaival szemben. Az asszony több alkalommal öngyilkosságot is megkísérelt, ami miatt ideggyógyászati kezelésben is részesült.-Miért nem próbálta felszámolni a házasságát, ha látta, milyen a férje? - kérdezte a tanácsvezető bíró.-Reménytelen volt - adott magyarázatot az asszony -, hogy mi elváljunk. A férjem folyton fenyegetőzött, ígérgette, hogy megjavul. Amikor pedig fegyintézetben volt, nem akartam őt cserbenhagyni. Meglehetősen ritka dolog, hogy a bíróság egy sértett erkölcsi bizonyítványát legyen kénytelen beszerezni. Ám meg kellett tennie a körülmények tisztázása érdekében. Eszerint 1973-ban lopásért kapott felfüggesztett fogházbüntetést Burai József. Hat évre rá hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt 8 hónap börtönnel sújtották. Igaz, végül az iratokból kiderült, hogy ő valójában senkinek sem ártott, csak együtt volt a rendőrökre támadókkal. Elképzelhető, hogy ez is befolyásolta későbbi életvb telét. Nevezetesen azt, hogy szinte állandóan a kocsmákat járta. Időközben 1983-ban még egyszer fegyintézetbe került, ezúttal súlyos testi sértésért. Az utóbbi négy esztendőben, már a férfi is munkanélküli volt, hiszen az italozásból következő kötekedő természete miatt nem igazán rajongtak érte. Ezt követően egészen a tragikus haláláig - vallották mindazok a bíróságon, akik a környezetében voltak - foly- ton-folyvást csak részegeske- dett.- Elviselhetetlen volt az együttélés vele, csupa rettegés, izgalom éjjel-nappal - mondotta az asszony a büntetőtanács elnökének újabb kérdésére. Azt is előadta a vádlott, hogy kénytelen volt az ura testvéréhez költözni a rendszeresen előforduló zaklatások elől. Végül a múlt évben elindította a várópert is. Az eljárási procedúra után viszont - merőben meglepő módon - a feleség a három gyermekkel együtt idén május végén visszaköltözött a férjjel közös családi házba.-Mi vitte rá arra, hogy hazaköltözzön? - tette fel a teljesen logikus kérdést a bíró.- Úton-útfélen szekírozott, fenyegetőzött, több alkalommal pedig bántalmazott is a nyílt utcán, fényes nappal. Nem akartam azt sem, hogy emiatt azok szenvedjenek, akik befogadtak bennünket - hangzott a válasz. Az újabb égyüttlét eleinte nyugalmasnak bizonyult. Egészen június 17-ig, amikor az ismét erősen ittas apa a kisebbik fiát ragadta torkon, majd amikor a nagyobbik fiú közbeavatkozott, őt csaknem megvágta egy sújtókéssel. (Ez a vágószerszám egyébként az erdészeknél használatos, bozótirtáshoz.) Szerencsére csak az ajtófélfában okozott kárt. Ekkor rendőrt is hívott a család, ám a férfit hamarosan hazaengedték... A június 25-i napon beteljesült Burai József végzete. A nyolc nappal korábbi eset miatt hőzöngött folyvást a ház ura, e vasárnapon már kora reggel alaposan beszittyózott. Egész álló nap kiabált, s halállal fenyegette mind a feleségét, mind pedig a gyermekeit. Alt is tudatta velük: esze ágában sincs a lakásból elköltözni, s hiába fordulnak rendőrséghez, bírósághoz, akkor is azt csinál, amit akar. Ahogy az asszony fogalmazott, az akkor már elvált ura ingajáratban volt a kocsma és a ház között. Onnan tudták ezt, hogy mind agresszívebbé vált, minősíthetetlenül viselkedett. A vita délután hágott a tetőfokára, s ekkor - veszekedés közben - a ,nagyobbik fiú különösen éles hangon követelte az apjától, hagyja végre őket békén. A szobák előtti folyosón hangoskodtak, miközben a férfi vasvillát is tartott a kezében. A vádlott édesanya azt adta elő tegnapi vallomásában, ö úgy vélte, hogy a volt férje gyermeke életére tör! Ezért felkapott a gáztűzhelyről egy kést, s azt az embere mellkasába döfte. Burai a szúrás következtében a kórházba szállítás közben meghalt. A mentőket egyébként maga a vádlott és a kislánya értesítette. A tanácsvezető bíró mind Burainé, mind pedig a legnagyobb gyermeke esetében éles ellentmondást vélt felfedezni a nyomozati, illetve a bírósági vallomások között. Ennek többek között azért is tulajdonított nagy jelentőséget, hiszen nem mindegy, valóban fennállt-e annak veszélye, hogy a későbbi sértett megtámadja a saját fiát vasvillával, vagy sem. A vádlott ragaszkodott a saját változatához, míg a nagyfia nem tudta, mitévő legyen. A bíróságon ő is az édesanyjáéhoz hasonló mondókával állt elő, ám amikor szembesítették a tragédia napján tett rendőrségi vallomásával, egyszerűen nem volt hajlandó egyetlen szót sem kiejteni a száján.- Tessék nekem megmondani, mikor tetszett igazat mondani - kérdezte immár harmadszor is a tanácsvezető bíró -, aznap este a rendőrségi kihallgatás során, vagy most? A válasz ezúttal is, immár harmadszorra is elmaradt. Nem mellékes körülmény volt ez azért sem, mert a vádindítvánnyal szemben a bíróság felvetette az emberölés alapesetének eshetőségét is. Az elmeorvos-szakértő bírósági meghallgatása során fenntartotta az írásban is benyújtott szakvéleményét, miszerint a vádlott primitív, kognitív személyiségzavarban szenvedő egyén, aki a cselekmény idején beszűkült tudati állapotban volt, részleges tudatzavarban, s ez közepes fokban korlátozta tette társadalomra veszélyességének felismerésében. A vádhatóság képviselője elsődlegesen arra volt kíváncsi, ez az állapot vajon kórosnak te- kinthető-e az asszony esetében, vagy sem. A szakértő ragaszkodott a szakvéleményében kifejtettekhez. Az orvosszakértő annyival gazdagította a tárgyaláson elhangzottakat, hogy közölte: a kés a felső tüdőlebenyt érte, s az áldozat már gyakorlatilag akkor is kis túlélési eséllyel rendelkezett, mikorra a mentő a helyszínre érkezett. A körülmények mérlegelése szempontjából hasznos volt minden bizonnyal a bíróság számára annak az asszonynak a tanúvallomása is, aki a Bura- iékkal szemköztL házban lakott. Ő a tanácsvezető bíró érdeklődésére határozottan leszögezte:-A sértett kifejezetten brutális ember volt, állandóan üldözte a családját, főleg akkor, amikor beszeszelt. Márpedig ez szinte mindennapos volt nála... A megidézettek meghallgatását követően a vádlott kirendelt védője indítványozta, hogy védencét vessék alá újabb elmeorvosi vizsgálatnak. Ehhez csatlakozott Burai Józsefné is. A büntetőeljárási szabályok értelmében ha a vádlott és védője kéri, akkor a bíróság köteles ezt a vizsgálatot elvégeztetni. Épp ezért a megyei bíróság büntetőtanácsa, szakvélemény elkészítése végett, szakértőként rendelte ki a Debreceni Orvostudományi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézetének munkatársát. A szakvélemény megérkezéséig a tárgyalást elnapolta. Szalay Zoltán CSAK az Ericsson GH 198 mobiltelefon kapható ilyen hihetetlen árkedvezménnyel CSAK nettó 39.900 forintért, amig a készlet tart. A WESTEL 900, a Westel Kft. a kijelölt FOTEX, az OFOTÉRT, és a KERAVILL üzleteiben, valamint az üzletkötőknél. Új WESTEL WESTEL 900 mintabolt: Eger, Bajcsy Zs. u. 3. tel: 36/411-900 Ofotért: Gyöngyös, Fő tér 2 tel: 37/311-776 WESTEL 900 üzletkötő Melegh László tel: 30/303-881 eRICSS0«| SS íSlMl.l
