Heves Megyei Hírlap, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-28 / 303. szám
4. oldal Az Olvasók Fóruma 1995. december 28., csütörtök Ecséden nemrég ünnepelte 90. születésnapját Kakuk Ferencné. - A jó egészségnek örvendő idős asszonyt családjának tagjai köszöntötték. Szerkesztőségünk is további békés éveket kíván neki. Ünnepi hangulat volt Az egri Balassi Bálint Általános Iskolában a karácsony jegyében adventi díszeket készítettek Csíki Szilvia és Máté La- josné tanárnők szervezésében. Feldíszített ebédlő várta a játszóházra gyülekező gyerekeket. Dobó Katalin igazgatónő megnyitója után nagy lelkesedéssel fogtak a kézügyességüket fejlesztő munkához a tanulók. Gitáros cserkészlányok gondoskodtak a vidám hangulatról, miközben a kivágható ablakdísztől az asztaldíszig készült a sok csodás karácsonyi meglepetés a szülők, a család részére. A kisebbeket tapasztaltabb társaik - a 6/b osztály tanulói - segítették, hogy szebbnél szebb ajándék kerülhessen a fenyőfára, ni Reméljük, hogy a rendezvény mindenki számára hasznos volt, és maradandó élményt nyújtott. Végül szeretnénk megköszönni szponzoraink segítségét. A tanulók és tanáraik nevében köszönetét mondunk támogatóinknak. Szponzoraink: Tomi élelmiszerbolt Baktai u. 2., Vasárubolt Hatvani kapu tér 2., Napsugár virágüzlet Hadnagy u. 13., School Idegen nyelvű Könyvesbolt Diófakút u. 7., Szivárvány méteráru Rákóczi u. 31., Vitamin Kft. Felsőtárkány, Mezei Virág szülei, Szél Zol- tánné, Kopping Andrea aranyműves, Rózsaszín Alom menyasszonyiruha-kölcsönző Eger, Kertész u. 145., 1218. Sz. Szent Rita Cserkészcsapat. Rombolás, temetőgyalázás Baj van! Mondják a honatyák és mondja mindenki. Az ország eladósodása folytatódik. A hétköznapi ember csak azt érzi, hogy egyre elviselhetetlenebb.- Mi van itt? - kérdezheti joggal bárki. Valakik' nagyobb pusztítást végeztek és végeznek, mint a háború. Pedig az is iszonyatos volt. Mégis megindult az újjáépítés. Most a gazdaság romlásának a megállítására sem vagyunk képesek. Vannak, akik a Nyugatot átkozzák, amiért kölcsönt ad, amely egy lyukas zsákba kerül. Mint mondják, valaha a parasztember cséplés előtt sorra vizsgálta zsákjait, és miután befoltozta, tette bele az új termést. Most nincs olyan, aki felelősséggel tartózna a lyukas zsákokért. Még a szakértői kormány sem. A bűnözés soha nem látott méreteket öltött hazánkban. Rombolás, temetőgyalázás stb. Mert úgy tűnik, jobban büntetik azt, aki egy tyúkot lop el, mint aki egy egész tyúkfarmot. Demokrácia van. Ezért van a gyilkosnak joga az élethez. Baj van! Próbáljunk magunkon segíteni, hátha Isten is megsegít. Húzza össze mindenki azt a bizonyos nadrágszíjat. Lent és fent egyaránt. Mert milyen lenne az, ha egy családban mindenki összehúzná azt a bizonyos szíjat, de a családfő - frázisokat pufogtatva - tovább dőzsölne? Baj van! Sőt, még lehet nagyobb is, ha bizonyos jelzéseket nem vesznek komolyan. S.D. „Ugyan kinek az érdekét szolgálta...?” Nyílt válasz a „Tarnaleleszen is szabálytalankodtak” című levélre Tisztelt Felelős Szerkesztő Úr! A Heves Megyei Hírlap 1995. november 29-i számának Olvasók Fórumában megjelent Tarnaleleszen is szabálytalankodtak című, Kovács Gábor által írt levélre az alábbi választ szíveskedjen közölni: Tisztelt Kovács Gábor Úr! Tájékoztatom, hogy a Mátra-Nyugat-bükki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság 1994. V. 20-án Tarnaleleszen tartott árverésén nem könyvelés, hanem szabályszerű egyezség alapján eladás történt. Az igaz, hogy anyósom nem vett részt az árverésen, mert 1993. március 4-én meghalt. A 480/3. számú közjegyzői végzés alapján örökösei: Sike Andrásné, Fábri Bálint és Majoros Gézáné bizonyító erejű magánokirattal meghatalmazták Palkovics Ákos polgármestert az árverésen való részvételre. Az árverésre jogosultak közül ugyanezt a meghatalmazást adta - két fő kivételével - mindenki. A kárpótlási határozat az örökhagyó nevére szólt, így az árverésre az örökösök alanyi jogon jogosultságot szereztek. Örökösökként 1-1 egyezségnek megfelelő rész került bejegyzésre. Ez pontosan megegyezik az egyezségben lefektetett elvekkel. Telekes József nevére soha, semmiféle föld eladásra nem került, mert olyan sérelem nem érte, hogy a kárpótlási törvény alapján „Őt megillető” kárpótlási jegyhez jusson. Id. Telekes József rendelkezik kárpótlási jeggyel. Fia szabályos meghatalmazással őt képviselte a nevezett árverésen. Id. Telekes Józsefnek valamivel több aranykorona értékű erdő került a tulajdonába. Ennek oka a jegyzőkönyvet vezető gép technikai korlátáiból ered. Csak század aranykorona-pontosságig hajlandó dolgozni. A kerekítésből adódó eltéréseket a vételi listn végén korrigálja úgy, hogy teljes vétel esetén eladatlan aranykorona ne maradjon. Tekintettel arra, hogy a fenti árverésen az 1000 forintos egyezség Palkovics Ákos polgármester meghatalmazott, Telekes József meghatalmazott és még egy fő árverésre jogosult között jött létre, a túlnyomó többséget képviselő közös meghatalmazok a vételi lista elejére kerültek. Közöttük szigorúan egyenlő arányban történt a felosztás. A lista végén került sor a korrigálásra. Ezzel az egyezség nem sérült, mivel mindenkitől azonos értékű kárpótlási jegy került levonásra. Nem tudom elképzelni, hogy az 50 hektáros erdővételi információja honnan származhat, hiszen az erdők eladása nem területnagyságra, hanem területi részhányadra történik. Tehát minden egyes fa mindenkié. Remélem, nem sértem meg id. Telekes József személyiségi jogait, ha közlöm Önnel és a nyilvánossággal, hogy 50 hektár helyett 5 hektárt sem éri el az erdőtulajdona. Az Érdekegyeztető Fórumot tájékoztattuk arról, hogy a tarnaleleszi Egyetértés Mező- gazdasági Termelőszövetkezet földalap-elkülönítési tervezetét nem az „elfogult” Telekes József bírálta el. Azt hiszem, itt az ideje a közvéleményt tájékoztatni arról, hogy Tamalelesz lakosságától miért került elvételre 500 hektár erdő és legelő. A földalap elkülönítésére kötelezett gazdálkodó szervek túlnyomó része fórumegyezség alapján földalap-elkülönítési tervezetét 1992. július végéig elbírálásra hivatalunkhoz beküldte. Ön minden alkalommal megakadályozta a megkötött egyezség létrejöttét. Mindenáron a kárpótlási törvénnyel ellentétes ősi juss visszaadását akarta kierőszakolni. A szövetkezet földalapképzési ügye fellebbezés folytán többször megfordult az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal és a Heves Megyei Kárrendezési Hivatal között. Végül a szövetkezet és az OKKH között per indult be. Az I. fokú bíróság az Önök részére kedvező 25.273. számú OKKH-döntést - perbeavatkozásunk ellenére - hatályon kívül helyezte. A II. fokú bírósági eljárás során az Önöket képviselő dr. Nagy József Független Kisgazdapárt főügyésze, az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal, valamint a szövetkezet között egyezség született. Ez a főügyész úr kompromisszumkészségének köszönhető. Bár Ön és még egy társa az Érdekegyeztető Fórumban - a józan többség intelme ellenére - a Pusok, Surja és a mészégetői erdő hovatartozását még továbbra is vitatta. Tisztelt Kovács Úr! Önt nagy felelősség terheli azért, hogy a szövetkezet egyezségen alapuló földalapelkülönítése csak 1994. augusztus 18-án emelkedett jogerőre. Remélem, tudatában van annak, hogy taktikája nem a kárpótlásra jogosultak érdekét szolgálta. Ön ügyesen manőverez az Alkotmánybíróság 33/1994. (VI. 17.) AB. határozattal kiegészített 28/1994. (V. 20.) AB határozattal is. Tájékoztatom, hogy a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 16/1993. (IV. 7.) KTM. számú rendeletével létrehozta a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzetet. Tudomása kell legyen arról, hogy az elsőfokú bíróság ítélete az 1992. július 17-én kelt 1145-5/1992. számú I. fokú határozatunkat hatályába visz- szahelyezte. Ha Önök a II. fok felé fellebbezésüket nem nyújtják be, akkor már 1992. augusztus elején a szövetkezetnek jogerős földalapja van. Az 1992. január 20-án hatályba lépett 1992. évi II. törvény 15. paragrafus i. pontja rendelkezik arról, hogy védett természeti területű erdő és gyep kárpótlási földalapba nem kerülhet. Ugyanezen törvény 19. paragrafusa ezeket a területeket kizárólag állami tulajdonú földalapba rendeli elhelyezni. Alapvetően ezért, és nem az én elfogultságom miatt lett a földalapcsere-kérelmük elutasítva. Tehát, amíg az említett Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztérium által közzétett rendelet meg nem jelent, valószínűsíthető, az 500 aranykorona erdő és legelő kárpótlási földalapba helyezhető lett volna. Az alkotmánybírósági határozat azzal a kitételével, hogy a védett erdő művelési ágú területek nem adhatók magántulajdonba, ezen területek részaránytulajdonba helyezését' is megtiltotta. Áz engem és munkatársamat ért támadás után jogosnak érzem a kérdésfelvetést: Tisztelt Kovács Úr! A tarnaleleszi Érdekegyeztető Fórum — és ezen belül főleg Ön - gyakorlatban kifejtett érdemi tevékenységével ugyan kinek az érdekét szolgálta? Majoros Géza Heves Megyei Kárrendezési Hivatal árverési osztályvezetője Sikeres családi délután volt Az egri Családsegítő Intézet igazgatója, Farkas Zsuzsanna lapunkhoz juttatta el köszönő sorait: Ezúton szeretnénk köszönetét mondani mindazoknak, akik édesség- és készpénzadományukkal hozzájárultak az 1995. december 2-án megrendezett családi délután sikeréhez. Támogatóink: Rexroth Mecman Kft., GTM Guti Bt., Tüzkév szakszervezete, Kisker Csemege, HAMI élelmiszerbolt, Ezerjó Csemege. Köszönjük a 101-es diákkonyha Verkli éttermének a térítésmentes teremhasználati lehetőséget. Északi Városrész Családsegítő és Információs Iroda munkatársai Köszönet az egri szülésznőnek Tisztelt Szerkesztőség! A Heves Megyei Hírlapon keresztül szeretném köszöne- temet kifejezni az egri kórház szülészeti osztályának, nővéreinek, orvosainak, de különös tekintettel Molnár Zita szülésznőnek. A nyáron szültem, de sajnos, még csak most jutottam idáig, hogy ezt a levelet megírhattam. Nagyon jó érzés volt, hogy a nehéz óráimban olyan ember volt mellettem, mint ez a nővérke. Kedves, mosolygó természetével, magabiztosságával sok erőt adott, s tanácsaival megkönnyítve a kínt, a már elviselhetetlen fájdalmaimat. Gyermekem világrajövetelekor mindenki velem örült, jó tanácsokkal látott el, amit a mai napig sem felejtettem el. Még egyszer mindent nagyon köszönök, és további munkájukhoz jó egészséget, sok sikert és türelmet kívánok, valamint szülő nő társaimnak kívánom, hogy nekik is hasonló jó élmény legyen a szülés, és hogy velük is ilyen lelkiismeretes szülésznő foglalkozzon. Bartáné Eger Gyors ügyintézés Régi olvasója vagyok lapjuknak. Nemrég kellemes meglepetésben volt részünk. Pár hónapja, hogy életbiztosítást kötöttünk a Nationale-Neder- landen Magyarországi Biztosító Rt. egri igazgatóságával. Sajnos, a baj nem jár egyedül, gyorsan ügyféllé váltunk. Megköszönjük a figyelmességüket, gyors ügyintézésüket. Különösen Tóth Miklós képviselőjüknek a névnapi csokrot és a gyerekeknek adott ajándékokat. Kovács család Eger, Rákóczi út A levélíró jogosan háborodott fel Tisztelt Szerkesztőség! A Hírlap 1995. december 13-án megjelent „Hadd folyjon, nem kell érte fizetni?” című írás jelent meg az Olvasók Fóruma oldalon T. Józsefié Sírok aláírással. Mivel ez a levél Szajlát és ezen belül személyesen engem is érint, engedjék meg, hogy válaszoljak erre. Válaszom a következő: Először is köszönöm T. Jó- zsefnének a levél megírását, és köszönöm a Hírlap szerkesztőségének, hogy ezen levelet leközölték a nyilvánosság felé. A Tama utca valóban Szajlához tartozik, sőt ezenfelül még 14 út és utca található a községben, ahol a ’90-es évek elején, amikor a vízhálózat kiépült, összesen 31 közkút lett felszerelve. Véleményem szerint, amikor a közkutakat felszerelték, sem Szajlán, sem a többi községekben nem számoltak azzal, hogy az ebből kifolyó vizet a későbbi időkben ilyen árakon valakinek meg is kell fizetnie. Azt hiszem, a legtöbb ember annyit foglalkozott ezzel, hogy megnyomott egy kart, és folyt a víz a csapon. Ä gazdasági, pénzügyi lehetőségek azonban úgy az állampolgárokat, mint az intézményeket, hivatalokat rákényszerítik a takarékosabb gazdálkodásra. Jogos tehát a levélíró azon felháborodása, amikor a közvizet használókat, pazarlókat szembeállítja azokkal az állampolgárokkal, akik bizony kemény forintokat fizetnek az általuk elfogyasztott vízért. A szajlai képviselő-testület, de nyugodtan kijelentem, hogy a többi község képviselő-testü- lete is nagyon sokat foglalkozik a közkutak helyzetével. Szinte mindennap közölnek az újságok olyan községet, ahol több-kevesebb közkút lezárását határozzák el. Az is hozzátartozik a közkutak lezárásához, hogy a lakosság bizonyos részétől nagyon sok támadást, megjegyzést, szidást kapunk ezekért az intézkedésekért. Többek között olyan megjegyzések vannak, hogy a régi polgármester, a régi képviselő- testület megcsináltatta a köz- kütakat, ti meg tönkreteszitek, leszereltetitek. Ezek után mindenki döntse el, hogy ez milyen népszerű intézkedés. Ennek ellenére Szajlán az önkormányzat döntése alapján a 31 közkútból 1995. június hónapban 15 közkutat zárt le, 1995. december hónapban pedig további 8 darab közkút lett lezárva. A jelenleg még üzemelő 8 darab közkút lezárása a lakosságot figyelembe véve a tavaszi hónapokra van beütemezve. Ezekre az intézkedéseidé azért van szükségemért Szajla sem tudja azt vállalni, hogy egy évben 800 ezer forint vízdíjat fizessen ki. Ezen intézkedések végrehajtásához azonban szükség van a lakosság megértésére is. Vahalcsik István polgármester Azt mondja a polgármester: Ivádon ő a király Tisztelt Főszerkesztő Úr! Szeretném, ha közzétenné az újságban, amit az ivádi polgármester úr csinál. Hogy teheti és hogy engedheti meg, hogy mások kivághassák az út melletti fát. Minek az a nagyon szép sorfa? Az biztos, hogy kettő darabot vágtak ki belőle, és engedte, hogy vigye haza magának - tüzelőnek. Azért, hogy polgármester, mindent lehet neki? Őt is meg lehet büntetni, neki is be kell tartani a törvényt úgy, mint a többi polgárnak. Másik ügy: nem tudom elképzelni, hová tűnt a sok nyers hús, amelyet az öregapjának kellett volna elkészíteni, mivel az is elmaradt. Kérdem akkor, kiknek osztották el? Ezt kellene kivizsgáltatni a polgármestertől, megkérdezni ezeket a dolgokat, és még sorolhatnám, amit ő csinál. Minden faluban december 2-án tartották az öregek napját. Azt nem tudom elképzelni, hogy miért vannak Ivádon a képviselők, vagy ők is csak fejet hajtanak, pedig tudnak róla. Mindkét ügyről, ez biztos. Mivel egyik képviselő beszéli, hogy a polgármester azt csinál, amit akar. S olyanokat mond a polgármester, hogy fiádon ő a király. Felháborítóak a kijelentései, ha vizsgálatot tennének, nem sokáig lenne polgármester. Előre is köszönöm. Tisztelettel: Pusoma Géza fiád, Dózsa út 17. sz.
