Heves Megyei Hírlap, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-20 / 298. szám
2. oldal Megyei Körkép 1995. december 20., szerda Elvadult orwadászat - védtelenek a vadak? A székesfehérváriak a tervezettnél is jobban haladtak - és ajándékoztak is Januárban dolgozhatnak az egri MNB-székházban Az egykori pénzügyi palota Egerben hamarosan ismét a bankszakmát szolgálja. Ehhez azonban fel kellett újítani a patinás épületet. A székesfehérvári Alba Regia Építő Vállalkozó Részvénytársaság irányította a rekonstrukciós munkálatokat, amely a tervezettnél két hónappal korábban készült el. (Folytatás az 1. oldalról) Volt-e rá engedélyük az illetőknek, betartották-e azt a szabályt, hogy naplemente előtt egy órával és napfelkelte után egy órával nem lehet őzre vadászni, fényszóró használatával sem. Ha igazolódik a törvény- sértés, megtesszük a szükséges intézkedéseket. Marsi József, a hevesi Nimród Vadásztársaság elnöke már tudott az ügyről. Elmondta: az intézőbizottság egy hónapja hozott döntést arról, hogy az egészséges vadállomány védelmében a területükön 8-10 sutát ki kell selejtezni, és azt a társasági tagok részére kompetenciaként szét kell osztani. A kilövéssel az intézőbizottság két szakembert, Sipos István vadászmestert és Ecsegi László hivatásos vadászt bízta meg, akiket a rendőrjárőr akkor este valóban igazoltatott, és kocsijukban ott volt a két lelőtt őzsuta. Ecsegi László őt arról tájékoztatta, hogy a kilövést még délután fél 4 órakor elvégezték, tehát naplemente előtt legalább egy órával. A két elejtett őzet a hétvégi vadászaton már szét is osztották. Szólt arról is, hogy tudomása van a nagyfokú orvvadászatokról, ezért is határoztak úgy, hogy a leginkább látogatott területeken éjszakai ellenőrzéseket fognak tartani, különösen az őzek védelmében, Lakatos István, Sírok polgár- mestere hétfőn a Belügyminisztériumban vette át azt az emlékplakettet, amellyel a testnevelés, a sportélet, s a sportlétesítmények fejlesztése terén végzett munkáját ismerték el.-Igazán meglepetésként ért a kitüntetés - mutatja a kék bársonyba „bújtatott” plakettet és az oklevelet de annál jobban esett. Úgy érzem azonban, ezzel nem csupán az én munkám nyert elismerést, hanem mind- azoké a kollektíváké, amelyekkel dolgozom. Gondolok a Heves Megyei Közgyűlésre és annak pénzügyi bizottságára, a si- roki képviselő-testületre, s nem hiszen ez a vad biztosítja a vadásztársaság fennmaradását. Az orvvadászat nagyfokú elterjedéséről szólt a rendőrségi bejelentő, László Lajos közterület-felügyelő is, aki negyedmagával az említett területen lévő csemetekertben vigyázza a vágásra érett fenyőfákat. Elmondása szerint éjjelente több irányból is dörögnek a golyós és sörétes fegyverek, fényszórók pásztázzák a környéket. Olyan is előfordult, hogy egy gellert kapott lövedék a fejük fölött süvített el. Az általa bejelentett esetről közölte: este fél 7 után hallotta a lövéseket, és értesítette a rendőrség ügyeletét. Az orvvadászat kapcsán a Kömlői Egyesült' VT elnöke, Szabó János elmondta: területükön is rendszeres az éjszakai mozgás. Szerinte a hevesi eset valószínűleg jogellenes volt, ezt arra alapozza, hogy nem ismeretlen előttük Sipos István személye. Két éve ugyanis tetten érték orvvadászaton Atány határában, amikor egy angol úrral a területükön vadászott. A lelőtt őzekért - amiket elvettek tőlük — még azóta is tartozik a hevesi vadásztársaság 40 ezer forinttal. Megtudtuk még, hogy a rendőrség és a vadőrök is csak a tetten érést tekintik közvetlen bizonyítéknak... H. Budai Sándor utolsósorban a község lakóira.- Ez szerényen hangzott...-Talán igen, de - egyszerűen - így van. Hiszen az 1991- ben a községünkben felépített nemzetközi méretű sportcsarnok - amely a tömegsportnak is teret nyitott - létrejötte a felsoroltak segítsége nélkül elképzelhetetlen lett volna. A megyei sportélet támogatását a pénzügyi bizottságon belül szintén többen tartjuk fontosnak. Az, hogy a siroki sportegyesület a megyében egyedülálló támogatásban részesül, nagy részben az önkormányzat és a lakosság hozzáállását is dicséri. (s. p.) Jegyzőklub Sírokban A közelmúltban rendezték meg az idei év utolsó „jegyzőklubját’’ Sírokban. A résztvevő igazgatási szakemberek az önkormányzatok által alkalmazandó pénzügyi szabályozókról konzultáltak dr. Juhászáé dr. Krecz Erzsébet, a megyei TÁKISZ osztályvezető-helyettese vitaindító gondolatai nyomán. Arról is határoztak a környék jegyzői, hogy - folytatva a sikeres sorozatot - jövőre is rendszeresen találkoznak, s az összejöveteleknek ezentúl minden alkalommal Sírok ad otthont. Zsúfolt rendelők Egerben felmérték, hogy aránytalan a háziorvosi körzetekben a betegek száma. Többek között ennek megszüntetése érdekében tartott ülést tegnap az önkormányzat egészségügyi bizottsága, amelynek tagjai az optimális arányelosztást tűzték ki célul. Ettől is azt remélik, hogy a jövőben nem lesznek zsúfoltak a rendelők. Sziréna Súlyos sérülések (Folytatás az 1. oldalról) Kedden a késő esti órákban K. J. mosonmagyaróvári lakos személygépkocsijával előzni akart egy kamiont. Áttért a bal oldalra, későn észlelte a vele szemben szabályosan közlekedő jármüvet, s a jeges úttesten frontálisan ütköztek. A karambol következtében az egyik utas súlyos, a többi öt könnyebb sérülést szenvedett. Gyöngyösön tegnap az úgynevezett „Szurdokalján” egy ARO és egy személygépkocsi csattant össze. Négyen nyolc napon belül, az ötödik személy azon túl gyógyuló sérülésekkel került kórházba. Vécsen egy cigánycsalád háza gyulladt ki. A Dózsa György utcában lángra kapott a lőszer 5 méteres tető, amelynek kétharmada a gyors beavatkozás ellenére is porig égett. Ugyancsak kiégett két lakószoba. A becsült kár mintegy 450 ezer forint. Az eset következtében a tulajdonos, F. J. G - né az arcán és a kezén elsőfokú égési sérüléseket szenvedett. Lapzártánkkor még helyszínelték a gyöngyösi rendőrök azt a lakást, amelynek bejárati ajtaját ismeretlen tettes feszítette ki. Az Eszterházy térre néző leendő MNB-székház megszépü- léséhez 14 helyett 12 hónap is elegendő volt.-Nemcsak a határidőre figyeltünk - jegyzi meg Barna Gábor elnök-vezérigazgató -, hanem arra is, hogy feladatunkat költségtakarékosait végezzük. Az alvállalkozók között sok helyi, környékbeli iparossal dolgoztattunk, aztán a berendezésekhez is csupa magyar cégtől rendeltünk. Kedden megkezdődött a létesítmény műszaki átadása, (Folytatás az 1. oldalról) A számítás alapja januártól az „eladott” vendégéjszakák száma lesz, melyek után ötven forintot tartoznak fizetni a szállásadók. Istenmezején hosszas vita után született meg a döntés: a gépkocsi-tulajdonosok szintén a legalacsonyabb összeget fizetik. Ugyanebben az adónemben a lakókocsik, utánfutók, motoramely több napot vesz igénybe. Ennek ellenére január közepén már itt dolgozhat majd a Magyar Nemzeti Bank egri szakembergárdája. A fehérváriak először az épület süllyedését mintegy 200 köbméter beton „aláinjekciózá- sával” állították meg, majd ezután láttak a 2000 négyzetméternyi alapterület megszépítéséhez. Ügyeltek az eredeti építészeti elemek megtartására, az épület belső gépészete azonban a kor színvonalán áll. A biztonsági berendezéseket - amelyek kerékpárok után évente háromezer forintos díjat állapítottak meg a képviselők. Az iparűzési adóról még korábban döntött a testület: a januárban bevezetendő új „sarcok” nyomán a vállalkozók, termelő- és szolgáltatóegységek az árbevételük 6 ezrelékét kelL, hogy a község kasszájába befizessék. Sírokban az autósokkal szintén megértőén bánt a testület: a beépítésre, elhelyezésre kerültek - a bank választotta. Barna Gábor elmondta, hogy a hevesi megyeszékhelyen ez volt az első munkájuk. Az Álba Regia figyeli a piacot, és itt a jövőben is szeretne pályázni. A székesfehérváriak, hogy jelenlétüknek ne csak a gyors, szakszerű munkával szerezzenek nevet, ajándékról is gondoskodtak. A megyeszékhely Balassi Bálint Általános Iskolájában - rááldozva 2 millió forintot - díjmentesen kijavították a balesetveszélyes burkolatot. Ezért dr. Ringelhann György külön is köszönetét fejezte ki. Eger város polgármestere a tegnapi műszaki átadás során a székházépítés láttán is elismerését fejezte ki. legalacsonyabb összeget tartalmazzák jövőre a csekkek. Az iparűzési adó itt is emelkedett, jövőre nyolc ezrelék lesz a mértéke. Felmerült, hogy a kismértékű - két ezrelékes - emelésnél magasabban szabják meg a „közterhet”, de végül győzött az az érv, amely ez esetben a vállalkozók ellehetetlenülését vetítette előre. Suha Péter Évzáró kistérségi társulási ülés Pétervásárán „A program nem túl jó, de a miénk” A Pétervására körzetébe tartozó tizenhat település idén júliusban döntött egy térségi társulás megalakításáról. Ezúttal a péterkei polgármesteri hivatalban találkoztak a községek vezetői, hogy az eddigi tapasztalatokról és a további tervekről tárgyaljanak. A rendezvény legfőbb tanulsága úgy foglalható össze: nem működik megfelelően a szervezet... A tizenhat helyett ugyanis - a házigazdákon kívül - hét polgármester jelent meg, igaz, hárman „igazoltan” maradtak távol. A hiányzó községek azonban a társulás tagsági díját, a lakosonkénti húsz forintot sem fizették be a közös számlára, így, mint Pál László péteryásárai polgármester mondta, jövőre elképzelhető, hogy felül kell vizsgálni a társulási szerződést, vagyis csökkenteni a tagközségek számát. Ferenczi György térségmenedzser az eddigi eredményekről szólva elmondta: az eltelt fél év alatt a társadalombiztosítás, az adóhatóság, a pénzintézetek és a társulás „viszonya rendeződött”, és két térségi program fut: az erdőtulajdonosok segítését célzó fórumsorozat, valamint a komplex térségfejlesztési program. Ez utóbbiról Tóth Elemér, a Heves Megyei Vállalkozásfejlesztési Központ vezetője kijelentette: bár az jó néhány megvalósítható projektet tartalmaz, a községek „nem érzik magukénak”, így fenyeget az a veszély, hogy egyszerűen elsikkad az asztalfiókokban. Molnár Miklósné, a vállalkozói központ szakértője tudatta: keresik azokat az embereket, akik „ integrátorként" segíthetnék a megfogalmazott programok megvalósítását. Ezt a munkát azonban a tű szénakazalban történő kereséséhez hasonlította... A jelenlévő polgármesterek közül többen is felvetették, hogy a fentebb említett program készítője - a Pro-Terra Kft. - nem a várakozásoknak, illetve ígéreteinek megfelelően végezte el a vállalt feladatot. Tóth Elemér is elismerte, hogy valóban nem minden tekintetben tökéletes a - több kötetnyi - program, de hozzátette: használható elemeinek megvalósításához külső segítségre várni nem lehet, az érintetteknek kell megkeresni a projektek végigvitelének lehetőségeit. Ennek érdekében végül három határozat született. Elsőként a a tényleges tagtelepülések januári „felméréséről”, valamint egy operatív bizottság felállításáról, melynek vezetésére Lakatos István siroki polgármestert kérik fel. Harmadikként határoztak egy kiadvány elkészíttetéséről, amely a térséget általánosságban ismertetné meg a leendő befektetőkkel. Konkrét lehetőségeket ugyanis csak akkor lehet „kiajánlani”, ha legalább a községek tudják, hogy pontosan mire és kinek szándékoznak a figyelmét felhívni. (suha) „Boldogtanya”, táncházzal Érdekes kiállítás nyílik holnap este 6 órakor Boldogon, a helyi művelődési házban. „Boldogtanya” címmel Magyar Judit Mária kavicsokból készült képeiben gyönyörködhetnek az érdeklődők, majd Barta Dóra mesél, Bujtás Adrienn fuvolázik, Dobak Katalin, Herczenik Anna és Joshi Szávitri énekel, Zubreczki Anna gordon- kázik, Szabó Ferenc ül a zongoránál. Szabó Károly furulyázik. Ezt követően táncház várja a rongylábúakat György Károly vezetésével. Miniszteri elismerés a siroki polgármesternek A sportélet segítéséért Adóemelések a kistelepüléseken is A Gábor Dénes-díj hírvivője az innovációnak Megyénkből a gyöngyösi főigazgató a kitüntetettek között A Novofer Innovációs Részvénytársaság hét éve alapítványt hozott létre, hogy a kimagasló szellemi alkotások létrehozóinak erkölcsi megbecsülésére kitüntesse az innovációs folyamatban élenjáró szakembereket. Erre került sor tegnap Budapesten, az Átrium Hyattban. Először felolvasták Horn Gyula miniszterelnök köszöntő levelét, majd Jandik Péter, az alapítvány igazgatója mondott ünnepi beszédet. Kiemelte: a Magyar Tudományos Akadémia, a szakminisztériumok, a kamarák és más szakmai, társadalmi szervezetek körében meghirdetett pályázatra idén 109 alkotó kitüntetésére érkezett javaslat. Ezekből választották ki azt a hetet, akiket elismerésben részesítettek. így dr. Horváth Mátyás és dr. Magda Sándor egyetemi tanárt, dr. Nemcsók János professzort, államtitkárt, Pápics József villamosmérnököt, dr. Pázmándi Gyula vegyészmérnököt és közgazdászt, dr. Pun- gor Ernő akadémikust, s Rubik Ernő feltalálót. Dr. Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési, valamint dr. Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter adta át nekik a Gábor Dénes-díjakat. A két szaktárca vezetője, dr. Fazekas Szabolcs ipari és kereskedelmi államtitkár és dr. Nyíri Lajos, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság ügyvezető elnöke meleg szavakkal köszöntötte a kitüntetetteket. Az ünnepséget követően beszélgettünk dr. Magda Sándorral, a mezőgazdásági tudomány doktorával, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem gyöngyösi főiskolai karának főigazgatójával:-Egy ember életében ritka dolog az ilyen magas elismerés- mondta meghatott szavakkal. — Az indoklás szerint az agrárágazat területén a műszaki fejlesztés humán és anyagi erőforrásai összefüggéseinek feltárásában, a tulajdonosi szerkezetváltás hatásának vizsgálatában elért kutatásaimért kaptam. Ezek mellett a felsőfokú mezőgazdasági szakképzés szerkezetének átalakításában elért eredményekért, amelyeket munkatársaimmal értünk el. Azt hiszem, a támogatásuk nélkül ma nem lehettem volna itt. Az elismerés tehát az intézetnek és Gyöngyösnek is szól. Köszönet érte a családomnak, a feleségemnek, aki mindig megértőén mellettem állt. Kemény munkával sikerült olyan iskolát teremtenünk, ahol még hosszú távon képezhetjük a jövő mérnökeit. Mentusz Károly Dr. Magda Sándor (középen), Pápics József és dr. Pungor Ernő kitüntetettekkel fotó:'perl mártod
