Heves Megyei Hírlap, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-14 / 293. szám

1995. december 14., csütörtök Hatvan És Lőrinci Körzete 5. oldal Adventi koncert Horton A budapesti Árpád-házi Szent A/argíMemplom Szent József - kórusának fellépésével ad­venti hangversenyre kerül sor Horton. ' A helyi római katolikus templomban december 17-én, vasárnap délután fél 4-kor kezdődő koncerten Bánkúti Gábor vezényel, orgonán közreműködik Ha rar Ferenc. A műsorban Liszt, Kodály és Schubert müveiből hallhat­nak válogatást a zenebarátok. KeU-e Lőrincinek városgondnokság? (Folytatás az 1. oldalról) Az igények megfogalmazódnak, csak éppen a forrást nem jelölte meg idáig senki. A novemberi ülésen az asz­talra került egy radikális képvi­selői indítvány is, nevezetesen: szüntessék meg a néhány éve alakult városgondnokságot, feladatait adják át az önállóan működő intézményeknek. A javaslatot - az előterjesz­tőn kívül - mindenki elutasí­totta. Sorra hangoztak el az in­dokok a szervezet mellett, ám ezek némelyikét nem lehetett komolyan venni. Valószínűleg Pádár Dénesné, az általános is­kola vezetője járt legközelebb az igazsághoz, amikor azzal ér­velt, hogy a városgondnokság léte kényelmesebbé teszi a gaz­dasági munkát. Pedig az ötlet megfonto­landó. Olyannyira, hogy a pol­gármesteri hivatal is készített egy koncepciót, amely 1998-ra megszüntetné az önálló gazdál­kodású egységet. De lássuk az idei számokat! A városgondnokság Lőrinci tel­jes költségvetésének csaknem kétharmadával, mintegy 160 millió forinttal rendelkezik. Ha levonjuk az intézmények fenn­tartására, a szociális juttatá­sokra és a közművekre szabott költségeket, 18 és fél millió marad. Ebből három és fél mil­liót tesz ki a közvetlen dologi kiadás - ebédszállítás, karban­tartás stb. -, 7 milliót pedig a közmunkások bére. A maradék hét és fél millió forint az állp- mányban dolgozók bruttó fize­tését fedezi. A városgondnokság a két ve­zetővel és négy adminisztrátor­ral együtt 16 személynek jelent munkalehetőséget. Ha a pol­gármesteri hivatal - pluszte­herként - vállalná a szellemi tevékenységet végzők felada­tait, az intézmények pedig ki- gazdálkodnák saját karbantar­tóik bérét, Lőrinci egy év alatt több milliót takaríthatna meg Saját költségvetéséből. Fónagy László jegyző szerint a jogszerűség és a hatékonyság követelményeinek megfelelően e szervezet keretében végezhető a gazdálkodás. Hozzátette: igaz, nem kizárólagosan, hi­szen az anyagiak felhasználása az adott körülmények között is történhetne ésszerűbben. Bizo­nyára a Március 15. Szakképző Intézetre gondolt, ahol takaré­kossággal, a bevételek növelé­sével közvetlenül érdekeltek működési színvonaluk emelésé­ben. De jó példa lehet a zagy­vaszántói általános iskola is, ahová negyven gyerek jár a környező településekről... A fejkvóta-rendszerben ez tete­mes bevételt jelent. A fizikai állomány megtar­tása nem ütközne nehézsé­gekbe. Karbantartóként ma­radna feladatuk épp elég, s fon­tolóra lehetne venni a szabad kapacitás jobb kihasználását is. Segítséget jelenthetne a köz­munkások foglalkoztatása, akik között szakmunkás képzettsé­gűek is szép számmal akadnak. Ami jelentős változást okozna: a felelősség kérdése. A városgondnokság megszűnése esetén vissza kellene adni min­den aláírási jogot a polgármes­ternek, ami által az első ember feladata jelentősen megnöve­kedne. Ez korábban is így volt, ami olykor a napi munka fo­lyamatosságát akadályozta, il­letve formailag szabálytalansá­gokhoz vezetett. Fónagy László szerint az in­tézmények önállósulása esetén ha spórolni nem is lehetne, el­képzelhető a meglévő pénzek gazdaságosabb felhasználása. A jelenlegi helyzetben ez egy­általán nem elhanyagolható. Természetesen a vázolt in­tézkedés csupán egy lehet azoknak a javaslatoknak a so­rában, amelyek részben orvo­solhatják megyénk legfiatalabb városának gondjait. Emellett számos szükségmegoldás ren­delkezésre áll: az orvosok egy épületben, váltott műszakban történő rendelésétől kezdve az óvodai állandó megjelenés emeléséig - amelynek elmara­dása az idén gyerekenként 27 ezer forint veszteséget okozott -, a hivatali gépkocsi szüksé­gességének felülvizsgálatáig sorolhatnánk a példákat. A ja­vaslatok kimunkálása a szak­emberekre vár; a képviselők azonban nem téveszthetik szem elől: Lőrinciben már nem lehet több intézményt bezárni. Tari Ottó Körzetünk településeinek többségében borotvaélen táncol a jövő évi költségvetés Múlt, hitel, jövő A képviselő-testületek fellélegezhetnek. Néhány hét, és vége az évnek, amelytől annyira rettegtek... A legtöbb településen nem igazolódtak a januári félelmek: az alapellátás biztosí­tása - ha nehezen is - sikerült, intézmények sorát sem kellett bezárni, sőt volt, ahol fejlesztésekre is futotta. Körképünk­ben annak jártunk utána, miként élték meg az önkormány­zatok a mögöttünk álló esztendőt, s mit remélnek 1996-tól. Összeállításunkban - amelyet a jövő héten folytatunk - há­rom kérdést intéztünk a legil­letékesebbekhez: terveztek-e hitelt erre az évre; szükség volt-e működési vagy beruhá­zási kölcsönök felvételére; jö­vőre megússzák-e nagyobb baj nélkül? Az érintettek készség­gel válaszoltak érdeklődé­sünkre, s akadt, aki kritikai észrevételeit sem palástolta. Boldog A népművészetéről és papri­kájáról híres falu nemcsak az abc-sorrendben szerepel elő­kelő helyen. Gazdálkodása ki­emelkedik a hasonló nagyság- rendű települések sorából. Amióta a halk szavú, fiatal Záhonyi György kezébe került a polgármesteri pálca, látvá­nyos eredményekkel dicse­kedhetnek. Elég, ha a jász- fényszarui utat és a Zagyva- hidat említjük. A 100 milliós évi költségve­téssel működő Boldog 14 mil­lió forintos hitelfelvételt terve­zett 1995-re, ám csupán 9 mil­liót kellett kivenniük a bank­ból. A beruházásokhoz szük­séges többi pénzt kigazdálkod- ták. Jövőre elsődleges céljuk a törlesztés, valamint a bizton­ságos működtetés fenntartása lesz. Emellett nem mondtak le a régi iskolaépület fűtéskor­szerűsítéséről sem; mi több - amennyiben céltámogatáshoz jutnak a csatornázás máso­dik ütemét is elkezdhetik. Ahogy ismerjük őket, sikerül. Petőfibánya Fekete László polgármester­nek nem mindig a számok je­lentik a legnagyobb gondot... A belső „csaták” ellenére az egykori bányásztelepülés jól sáfárkodott az idén. Az év ele­jén terveztek ugyan egy öt és fél milliós kölcsönfelvételt, de végül megúszták. Lehetséges, hogy szerencséjük volt, hiszen 1994-ről is maradt 7,5 millió restanciájuk, amit áprilisra si­került letudniuk. Azóta egy akrobata is megirigyelhetné egyensúlyozó tudományukat, ám az év végére sem pottyan- tak a mélybe. Jövőre sem fejlesztésre, sem az intézmények fenntartá­sára nem kívánnak külső segít­séget igénybe venni. Lakos­sági hozzájárulással elvezetik a gázt azokra a településré­szekre, ahol fehér foltok van­nak, s ha a felszámolással és a lakások értékesítésével nem lesznek gondok, még némi pénzmagra is szert tehetnek. Apc Gémes Gábor polgármester csöppet sem titkolta, hogy az OTP nem amerikai nagybácsi módjára közelítette meg a ka­matemelés kérdését... Mivel a szerződésben eredetileg más­fajta feltételek álltak, ugyan­csak meg kellett húzni a bü­dzsé gatyamadzagját, hogy nagyobb bajok ne legyenek. Ennek köszönhetően idáig ki­fizették az elmúlt évi interest, decembertől már a tőkét nyö­gik. Büszkék arra, hogy erőfe­szítéseiknek köszönhetően a lakosságnak - az országos át­laggal szemben - csupán negyvenezer forintba került a gázbekötés. A jövő attól függ, mit von még el a központi gazdálko­dás. Csőd ugyan nem fenye­get, ám elégedettek lennének, ha az idei szintet sikerülne tar­taniuk. Úgy legyen! Heréd Fazekas András polgármester szerint reális esély mutatkozik arra, hogy a gázra felvett 4 millió forintból 3 és felet még szilveszter előtt visszafizesse­nek. (A pénz felvételének egyik kritériuma volt, hogy minden háztartásba bekössék a csonkot, s ez szinte maradék­talanul sikerült is.) A törlesz­tésre adottak a források, a többi így rajtuk múlik. Vélhetően a falu irányítójá­nak a testülettel folytatott szélmalomharca közepette arra is lesz energiája, hogy a szennyvíz kérdésével foglal­kozzon. Jól jött ehhez az öt­milliós hitel, ám ennek egy­előre csupán a töredékét ve­szik igénybe. A falu 50 millió forintos évi költségvetése nem is nagyon engedhetné meg a világra szóló dínom-dánomot; így talán az intézményeket nem fenyegeti veszély. Jövőre letudják az adósságot, főleg, ha a gázprivatizáció a tervek­nek megfelelően alakul. (tari) Szeretet mellett példamutatás... Véradó „bajzások” A karácsonyi ajándékok között Hatvanban az egyik legdrá­gábbként a véradást tartják számon. Az 53. véradónapon - a Vö­röskereszt szervezésében - a helyi kisüzemek dolgozói, va­lamint a Bajza József Gimná­zium és Egészségügyi Szakkö­zépiskola 13 diákja tartotta kar­ját tű alá. Utóbbiakkal együtt Sós József igazgató úr és Princz Istvánné tanárnő is, akik sok­szoros donorok. Összességében 30 liter élet­mentő folyadék gyűlt össze. Mint tapasztalhattuk, a nemes tett alkalmával a szeretet mel­lett jelen volt a példamutatás is... Józsi bácsi, a „nyugdíjas” vőfély A 67 éves, Apcon élő Lévai Jótsef már nem vőfélykedik. A közelmúltig gyakorta hív­ták lakodalmakra, de moz­gáskorlátozottként már nem vállalja a megerőltető felada­tot. Az évtizedek alatt tanult verseket azonban most is őrzi.- Iskola után nem sokkal, 16-17 éves koromban kezd­tem - eleveníti fel emlékeit. - A bátyám már foglalkozott vele. Volt egy irkája, ebbe gyűjtötte a rigmusokat. Saj­nos, a füzet eltűnt. Én már nemcsak gyűjtöttem, írtam is strófákat, templomi vagy pol­gári esküvők szerint. Eleinte csak a rokonság hívott, ké­sőbb idegenek is.- A háború előtt a vőfély hívta meg a vendégeket. Bi­ciklivel jártam, vagy éppen hintával vittek házról házra. A köszöntőt aztán mindenütt elszavaltam.- Hosszú évtizedek voltak. A verseket eleinte rádióból vettem fel magnóra, némelyi­ket át is írtam. Jelenleg mint­egy 70 mondóka van a birto­komban, a lány kéréstől a menyasszonycsokor bekö­szöntésén át az ifjú pár avatá­sáig. De étkezéskor, a fogások előtt is külön kellett szólítani a levest, a főtt húst, a káposz­tát és a bort... Bár a szokás ki­halóban van, lakodalmas ver­set szívesen küldök minden­kinek! M. B. K. A hatvani laktanya Lakossági fórumot tart a hat­vani képviselő-testület 18-án, hétfőn 14 órakor a városháza tanácskozótermében. Napi­rendre kerül - többek között - a laktanya rendezési terve. Kiterjesztik az adót Lőrinciben december 21 -én tartja ülését a vezetőség. A ter­vek között szerepel, hogy az építmény- és telekadót kiter­jesztik a lakosságra is. Boldogi elképzelések A község képviselő-testülete holnap tanácskozik: az ülésen az 1996. évi munkaterv megvi­tatása mellett szóba kerül a mű­velődési ház bérbe adása is. Heréden is terveznek Heréden 18-ára hívta össze a falu irányítóit Fazekas András polgármester. A testület elké­szíti jövő évi munkaprogramját. Adóügyek Szűcsiben December 19-én tárgyal Szűcsi képviselő-testülete. Az előter­jesztésben az adórendelet mó­dosítása is szerepel; várhatóan emelik a befizetés mértékét. Újra az alapítványról Ma 15 órakor módosítja adó­rendeletét Petőfibánya elöljáró­sága. Emellett napirendre tűz­ték a Bányász Kulturális Ala­pítvány jövőbeni feladatainak meghatározását. Vacsora a Koronában A Hatvan Közművelődéséért Alapítvány műsoros vacsoraes­tet szervez december 16-ára a Korona vendéglőbe. Érdek­lődni a TIT-irodában lehet. Új szolgáltatással gazdagodott Hatvan: a Horváth Mihály úton megnyílt a Re­nault Képe márkakereskedés és szerviz bemutatóterme fotó: t. o. Az idén 10 évesek * Évzáró közgyűlés a Ratkó-egyesületnél Nem is gondolná az ember, hogy ebben az esztendőben immár tízéves fennállását ün­nepli a hatvani Ady Endre Vá­rosi Könyvtárban működő Ratkó József Közművelődési Egyesület. Pedig bizony, így igaz! A szervezet vezetői úgy gondol­ták, mi sem méltóbb az évfor­duló emlékezetessé tételére, mint egy karácsonyi koncerttel egybekötött évzáró közgyűlés. Az elgondolást tett követte, így jöhet létre ma este 6 órától a gá­lával felérő esemény. Hogy már előre garantálhat­juk a sikert, köszönhető a fellé­pőknek: Szabó Krisztinának, az Operaház magánénekesének, valamint a hatvani Állami Zene- i iskola vonósnégyesének. j, Ez már Am? Na nem az Óvilág által sokat emlegetett fényeire gondolok, hanem a nagyon is valódi árnyoldalára... Csakhogy - alkalmazkodva sajátságos közép-európai kö­rülményeinkhez - mifelénk nem a lovakat lövik le, ugye, hanem a kutyákat veretik agyon az „ illetékesek”. Miért? Mert állítólag sok volt a kóbor eb. Mert vérdíjat tűztek ki a befogott négyláhúakra. Mert megunták a csellengő párákat. Mert nincs pénz kábító injekcióra. Mert a Parlamentben még nem volt elég idő az állatvé­delmi törvény megalkotására. Sidney Pollack kegyetlenül realista fdmje - A lovakat le­lövik, ugye? - tinédzserkoromban elborzasztott. Az Objek­tívben látott, objektiven naturalista valóságképek láttán el­fog a félelem. Vajon mi lenne, ha nem a politikai jelszavak szintjén em­legetnénk csupán Európát? Ha itthon, azaz itt. e honban próbálnánk európai módon élni? Monori Zoltán O ■) fc : y ii *\ :"VÁ )

Next

/
Thumbnails
Contents