Heves Megyei Hírlap, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-14 / 293. szám

2. oldal 1995. december 14., csütörtök Megyei Körkép A sztrájk nem iskolai belügy A minisztérium közleménye felborzolta a kedélyeket Húszéves a leleszi Szűk Mátyás-zenekar Az idén decemberben ün­nepli megalakulásának 20. évfordulóját a tarnaleleszi Szűk Mátyás ifjúsági fúvós- zenekar. Az országszerte ismert, számos eredményt elért együttes december 27-én 13 órától tartja születésnapi rendezvényét, amikor egész délutánt betöltő, hangver­sennyel színesített prog­ramra kerül sor. A rendezők mindenkit várnak, aki az elmúlt két évtized alatt ját­szott a zenekarban, vagy munkáját valamilyen módon segítette. A 16 órakor kez­dődő ünnepi és egyben mi­nősítő hangverseny meghí­vott vendége a közismert Lakner Gábor tárogatómű- vész lesz. Tőzsdéző diákok a közgazdaságiban Megkezdte működését az első „egri tőzsde" a Közgazdasági Szakközépiskolában. Tegnap reggel fél nyolckor a részvény- tulajdonosok és a brókerek megtekintették a már előzőleg jegyzett ötféle értékpapír árfo­lyamát, amelyet a Tőzsdeköz­pont küld el egyszerre, egy idő­ben az országban minden részt­vevő iskolának. A Tőzsdeinfó áttekintése és a tapasztalatok leszűrése után a „játékosok” részvényt vásárol­tak, illetve eladtak. Az első tőzsdenapon a tulaj­donosok tapasztalhatták, hogy az értékpapírok árfolyamai - a jegyezhető árhoz képest - 20-80 százalékkal emelkedtek, s talán ennek köszönhető, hogy egyes brókerek tegnap reggel az általuk képviselt cég összes részvényét eladták. Az országos tőzsdejátékba benevezett szakközépiskola 78 részvényese legközelebb janu­árban találkozik. (ho) Falu-turizmus A szűkebb régiónkba látogató idegenek közül egyre nagyobb számban keresik fel - különö­sen a Mátra és a Bükk völgyei­ben levő - községeket. E falvak összefogására szombaton dél­előtt Egerben, a Megyeházán megalakítják a Falusi Turizmus Heves Megyei Szervezetét. Az esemény délelőtt 10 óra­kor fórummal kezdődik. Or­szággyűlési képviselők tartanak előadásokat. Szó lesz a leendő megyei szervezet alapszabályá­ról, a vállalkozói központnak a falusi turizmust támogató tevé­kenységéről is. (Folytatás az 1. oldalról) Az utóbbi a kormányzatnak szól, az előbbi azért lényeges, mert az esetleges pillanatnyi si­kertelenség nem keserít el min­ket, sőt arra ösztönöz, hogy folytassuk mindaddig, amíg el­érjük célunkat. Valamennyien visszautasítjuk a szakminiszté­rium nyers „közbeszólását”. Annál is inkább, mert dezin- formálni óhajtották a tanítókat, a tanárokat. Nekik ugyanis nincs joguk az egynapos díja­zást elvenni. Jó lenne, ha rá­döbbennének, hogy legfeljebb ajánlhatnak vagy javasolhat­nak. Az sem árt, ha alaposab­ban áttanulmányozzák a sztrájktörvényt, ebből ugyanis kiviláglik cselvetésük. Egyetért ezzel Mayer György, a Felsőoktatási Dolgo­zók Szakszervezetének orszá­gos titkára is:- Nincs értelme ilyesmit csi­nálni, hiszen a végén csak kibú­jik a szög a zsákból. S ha már itt tartunk, hadd adjak helyzet­képet. A jászberényi főiskola kivételével mindenütt szünetel majd az oktatás, természetesen úgy, hogy az érintettek megte­remtették az elégséges szolgál­tatás feltételeit. Az igazgatási ügyeletet, a vagyonbiztonság garantálását, a kollégiumok fo­lyamatos tevékenységét. Lesz egy kiemelt programunk: pén­teken fél 10-kor az ELTE Gó­lyavárban országos nagygyű­lést tartunk. Arra is utal, hogy nem tehet­tek mást:- A felajánlott 9,76 százalék valóban több a hétnél, de ko­rántsem 19,5. A hiányzó sum­mát ugyanis megtakarításból képtelenség elővarázsolni. Ezért nem engedhetünk. Kovácsné Tóth Klára, a PSZ egri körzeti alapszervezetének titkára tagja annak a hattagú bi­zottságnak is, amelyik a megyei munkálkodást koordinálja. Pre­cíz adalékokat sorolhat:-Jelenleg Hatvan és körze­tében 71,9, a barokk városban 82,6, Eger vonzásában 86,49, Gyöngyös város és környékén 80-86 százalékos a csatlako­zási arány, ugyanakkor Füzes­abony, illetve Heves szférájában a 80-as szintet értük el. Ez per­sze nem a végleges, hiszen órá­ról órára gyarapszik a gárda. Onnan is jelentkeztek, ahol senki sem szakszervezeti tag. Ez is bizonyítja, hogy az egész nemzetet foglalkoztató ügyről van szó. A gyerek csiszolatlan gyémánt. Hozzáértő mesterek nélkül aligha formálódhat vil­iózó briliánssá. Ők azonban eszközök nélkül aligha boldo­gulnak. Ez hosszú távon gazda­ságpolitikai érdek is. Illene az érintetteknek ezt minél hama­rabb tudomásul venniük. Fel­hívtuk a markazi általános isko­lát, ahonnan Szekrényes Géza igazgató tájékoztatott minket:-Nálunk 18 nevelő, illetve technikai alkalmazott ^törődik 160 lánnyal és fiúval. Ők mind egyetértettek a felhívással, azaz hiánytalan az összhang.Nálunk is lesz ügyelet, bárki hozzájut­hat az ebédhez, s a tanulók sem maradnak felügyelet nélkül.-A bér?- Az önkormányzattal már régen megegyeztünk, azaz semmi gond, térítik számunkra. Elek Elemérné, az FDSZ egri, főiskolai alapszervezeté­nek elnöke is nehezményezi a főhatóság fondorlatosságát. Akkor is, ha ennek senki sem dőlt be.-Tisztázódtak a részletek, a helyi vezetéssel megegyeztünk. A B-épület - a hajdani oktatási igazgatóság - természetesen nyitva áll. A kiküldött szavazó­lapoknak 64 százaléka érkezett vissza, e csoport 54 százaléka mondta ki az igent. Nincs aka­dálya annak, hogy vállaljuk a szolidaritást. Az előbbiek érzékeltetik, hogy higgadtságban, előrelátásban nincs hiány. A többi majd kide­rül. Holnap... Pécsi István Ki ellen irányul a szlovákiai nyelv- és államvédelmi törvény? Rossz emlékek a történelmi múltból Élénken foglalkoztatja a Szlovákiában élő magyar kisebbsé­get és a határon belül maradt hozzátartozókat a január 1-jé- től életbe lépő nyelvtörvény. Ha a megvalósítására az emberi jogok figyelmen kívül hagyásával kerül sor, úgy lehet, hogy Szlovákiában egy erőszakos asszimiláció veszi kezdetét...- Mit jelent a szlovák parla­ment által elfogadott nyelvtör­vény az itt élő magyar nyelvű kisebbség számára? - kérdez­tük Csák Istvántól, a Csema- dok losonci járásának elnöké­től.-Nehéz erről nyilatkozni, hiszen olyan a Felvidék törté­nelmi múltja, hogy számos rossz emlék kapcsolódik a fe­lülről megalkotott, kisebbség ellen irányuló törvények meg­valósításához. Még él az a korosztály, amely emlékszik, mit jelentett a kitelepítés a há­ború után. Tudja, milyen meg­aláztatás volt az, amikor va­laki megszólalt magyarul, s lenyírták a haját, ezzel is je­lezve másságát. Úgy véljük: a szlovák nép identitásának megőrzéséhez mindenképpen szükség volt erre.- Ezzel egy időben elkészült a szlovák államvédelmi tör­vény.- Ez már sokkal inkább ag­gasztó. Szerepel abban egy olyan paragrafus, amiben mi­nimum 8 év börtönbüntetéssel sújtható az, aki a szlovák ál­lam ellen vét. A kérdés: mi az, ami államellenes támadásnak számít, s ki dönti ezt el?- Ezek csak a magyar nyelvű kisebbség ellen irá­nyulnak?- A törvény mindenkire egyformán vonatkozik, ám mivel mi vagyunk a legna­gyobb lélekszámú nemzetiség, így ez kimondatlanul is minket érint leginkább. Többször el­hangzott, hogy a többségében magyarlakta településeken olyan erős a magyar kultúra, hogy fennáll a veszély, hogy a hivatalos államkultúrát ma­gába olvassza. Talán ezért is kellett a nyelvtörvénynek meg­születnie. Az államvédelmi törvény már sokkal inkább po­litikai színezetű.- E jogforrások a magyar kisebbség kultúrájának meg­törését célozzák, vagy to­vábbmutatnak, s egy burkolt asszimilációt sejtetnek?-Ez majd a kivitelezéstől függ. Joggal félünk viszont at­tól: az Iskolaügyi Miniszté­rium elszánja magát arra a lépésre - amire ezután lehető­sége is lesz -, hogy a szülők megkérdezése nélkül, a tör­vény írott sorai mögé rejtőzve megszünteti a magyar nyelvű oktatást.-A magyar kultúra kibírja ezt a támadást ?-Azt a jövő dönti el. Az embereknek a tudatában már ott van a szorongás, a félelem a szankciók miatt. Könnyű asszociálni arra: milyen teret ad a nyelvtörvény egy ma­gyarságellenes, burkolt, ám legális támadáshoz. Szuromi Rita Egyeztették az igényeket az egri Állomás tér rendezésére Miután az idén befejeződött az egri vasútállomás épületé­nek rekonstrukciója, az érde­keltek jelezték: jó lenne, ha az önkormányzat rendbe tetetné az állomás környékét. Ezt azért is fontosnak tartják, hogy a megyeszékhelyre ér­kezőket megfelelő környezet fogadja. Ennek érdekében tegnap délelőtt az érdekeltek bevonásával igényegyeztetést tartottak Egerben. Ott voltak a MÁV Rt., az Egri Közúti Igazgatóság, az önkormány­zat főmérnöki irodájának képviselői és az említett terü­let rendezési ten’ének készí­tője is. A résztvevők elmondták igényeiket, javaslataikat, amelyeket feljegyeztek. Úgy tervezik, hogy a rendezést több lépcsőben valósítják meg. Az első ütemet - az ön- kormányzat költségvetésétől függően - már jövőre, aztán az anyagi lehetőségek alapján folytatják. Az érdekeltek célja, hogy mihamarabb meg­felelő környezetet kapjon az egri^ vasútállomás, a Sas úttól az Állomás térig. (m. k.) Reális tervek Kékestetőn Hosszas szakmai előkészítés után elkészült Kékestető belte­rületének részletes rendezési terve. A tervezők figyelemmel voltak a program egyeztetése során felvetett észrevételekre, így abban az eredetihez képest változásokat is találhatunk. így maradt ki az északi sípá­lya megépítésének lehetősége. A Bükki Nemzeti Park ugyanis a fokozottan védett erdőterület miatt ennek kialakításához nem járult hozzá. A Mátrai Állami Gyógyintézettel folytatott tár­gyalások eredményeként le­mondtak a nővérszálló térségé­ben javasolt botanikuskertről, helyette alternatív megoldás­ként turista-pihenőhelyet, il­letve gyógyászati létesítmé­nyeket lehet kialakítani. A sza­natórium kérésére lehetőséget biztosítottak az intézet zárt te­rületén belül szolgálati lakások, valamint fedett uszoda építé­sére. Az elhanyagolt, régi Csonki-villa térségét is szeret­nék megszépíteni. Mint ismeretes, a Gyöngyös közigazgatási területéhez tar­tozó Kékestető országosan ki­emelt üdülőterület, kiránduló­központ, a Mátrai Tájvédelmi Körzet része. Épp ezért alap­vető kérdés, miként lehetne bő­víteni a vendégfogadás feltéte­leit. A legideálisabb az lenne, ha Kékestetőről kizárnák a személyautó-forgalmat. Ennek alapfeltétele azonban a Mátra­házáról induló felvonó megépí­tése, rendszeres buszközleke­déssel kiegészítve. A terv sze­rint a felvonó a déli sípályával párhuzamosan, attól északra ha­lad. Korábban hosszas vita volt a völgyállomás kialakításáról. A mérnökök végül is több vál­tozatot tettek le az asztalra. Legvalószínűbb, hogy a Nap­sugár üdülő fölött építik majd meg. A részletes rendezési tervet még el kell fogadnia Gyöngyös képviselő-testületének is. Mi­vel szakmai szempontból meg­alapozott elképzelésekről van szó, nagyon valószínű, hogy ennek nem lesz akadálya. Az már más kérdés, hogy a kivite­lezéshez mikor jön össze a szükséges pénz. (nagy) Hárommillió forinttal kevesebb az iskolának Késnek a tervezetek Pétervásárán Mint arról már hírt adtunk, Pé­té rvására önkormányzata leg­utóbbi ülésén arra kérte az in­tézményei vezetőit, hogy ké­szítsék el javaslataikat a jövő évi költségvetés „karcsúsításá­nak” lehetőségeire. Hiszen az előzetes koncepcióban 14,5 millió forint hiánnyal számol a város, s ennek elkerülése első­sorban az intézmények kiadása­inak csökkentésével érhető el. A tervek leadási határideje a tegnapi nap volt, azonban mint a polgármesteri hivatalban megtudtuk, csupán az általános iskola részéről érkezett be anyag. Ebben az intézmény ve­zetői a korábban tervezettnél mintegy 2,8 millió forinttal ke­vesebb kiadást tartanak még el­fogadhatónak. Ha a többi intézmény - óvoda, idősek szociális otthona és a báziskonyha - is elkészíti hasonló anyagait, akkor a pénzügyi bizottság - a többi érintett bizottságot is bevonva - áttekinti a lehetőségeket. Ez­után kerülhetnek a képviselő- testület elé az egységbe foglalt javaslatok, s ezek ismeretében alkothatják meg a város 1996. évi költségvetését. Vártam, hogy jöjjön egy igazi, jó szerep Nádházy Péter, a győri Kisfaludy Színház művésze ,Já medikus” főszerepében Egerben Figyelem az arcát, a mozdula­tait. Komoly, megfontolt fia­talember, beszélgetés közben is inkább csak félmosolyai vannak. Olykor elgondolko­dik, aztán belelendül, s indula­tosan magyaráz, mintha meg akarna győzni elképzeléseiről. Nádházy Péter vendégként játssza az egri Gárdonyi Géza Színház új bemutatójának fő­szerepét Bródy Sándor: A me­dikus című színművében.-Hogyan „találtak egy­másra” az egri színházzal?-Éveken át együtt dolgoz­tunk Szegvári Menyhérttel, a darab rendezőjével Pécsett. Aztán külön kerültünk egy­mástól, s most megkeresett az FOTÓ: MAJOROS TAMÁS ajánlatával. Hozzáteszem: én vártam. Nemcsak a felkérést, hanem azt is, hogy jöjjön az életemben egy nagyobb fel­adat, egy igazán jó munka. A művész huszonkét éves korában végezte el a főiskolát; játszott Szegeden, majd hat évig Zalaegerszegen.- Utána kerültem Pécsre, ott született a kislányom, s most két éve vagyok Győrben. Ha visszafelé pörgetem az éveket, nagyon sokféle szerepet ját­szottam. Az egyik legkedve­sebb Balga, a Csongor és Tün­dében. A zalaegerszegi társu­lattal részt vettünk az arezzói fesztiválon: egy habókos sze­repet alakítottam, erre kaptam egy díjat is, a francia zsűriét. Mondom, mindig ilyen kicsit őrült, egzaltált figurákat for­málhattam meg a színpadon.- Ezek szerint van egy meg­határozott szerepköre?- Végül is nincs. Bár mos­tanában nem játszom vígjáték­figurát. Tavaly Győrben, a Hyppolit, a lakájban is az a szerep jutott nekem, amelyet Jávor Pál alakított a filmben. Aztán a legutóbbi operettben sem igazán én voltam az, aki nevetésre ingerli a közönséget.-Nem bánja, hogy nem „hőstípus” ?- Egyáltalán nem. Már csak alkatomból adódóan sem. Én karakterszínész vagyok.-Milyen érzésekkel néz a pénteki premier elé?- Nyilvánvaló bennem a drukk. Soha nem játszottam még Egerben. Nem mindegy, hogyan fogad el az itteni kö­zönség. Ez egy igazán jó sze­rep, és kemény munka volt a próbák sora. De nem mindegy számomra, hogy én hogyan ér­tékelem saját magam. Innen, belülről fakad egy kis félelem. Jó érzés: akikkel együtt ját­szom, szeretettel fogadtak. De bennem van egy bizonyítási kényszer. Szeretem ezt a figu­rát, az indulatosságát, s aho­gyan jelenetenként változik. Az, hogy ez mennyire jön ki belőlem, elválik a holnapi premieren. (mikes) A számítástechnikáról 1989-ig működött a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Heves Megyei Szer­vezete. Megyénkben viszont az átalakult régi vállalatoknál és az új cégeknél ugrásszerűen fej­lődött a számítástechnika. Az ezzel foglalkozó cégeknek és a felhasználóknak érdekük, hogy legyen olyan szakmai fórum, ahol a szakemberek kicserélhe­tik tapasztalataikat. A tegnap délután Egerben, a Technika Házában tartott fó­rumra az e tudományágban te­vékenykedők jöttek el, hogy új­jáalakítsák a Neumann János Számítógép-tudományi Társa­ság Heves Megyei Szen’ezetét. Az eseményen Havass Miklós, a MTESZ elnöke tartott beve­zető előadást. A résztvevők el­határozták, hogy a következő, fórumon - a jövő év elején - tisztújítást tartanak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents