Heves Megyei Hírlap, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-01 / 282. szám
2. oldal Megyei Körkép 1995. december 1., péntek Bizonytalan a növénynemesítés jövője Tudományos emlékülés és szoboravatás Kompolton Az esős november vége ellenére sokan eljöttek tegnap délelőtt Kompokra, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kutatóintézetébe, ahol tudományos emlékülést tartottak. A nagy búzanemesítő, Székács Elemér szüleiének 125. évfordulója alkalmából a Szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézettel közösen rendezték a találkozót. A Himnusz hangjai után dr. Szerdahelyi Péter, a Fölműve- lésügyi Minisztérium köz- igazgatási államtitkára megnyitójában emlékeztetett: a mindennapi kenyerünket adó búzafajták legnagyobb neme- sítőiként tartjuk számon Baros Lászlót, Székács Elemért és Fleischmann Rudolfot. Székács tudós, mezőgazda, szervező és író volt. Az Alföldön és a Tisza vidékén nemesítette legjobb fajtáit. Ma is aktuálisak a kistérségek fejlesztéséről alkotott gondolatai. Dr. Bocsa Iván, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja felelevenítette Székács Elemér életét és munkásságát. Aláhúzta: elsősorban gyakorlati, a tapasztalatokat hasznosító nemesítő volt. Többek között 1918-ban létrehozta a kompolti-debröi uradalom bérgazdaságában a Vetőmag-nemesítő és -értékesítő Rt. kompolti anyatelepét. Vezetőjének Fleischmann Rudolfot hívta meg, akivel szoros barátságban volt. Ezzel elévülhetetlen érdemeket szerzett a mai kutatóintézet alapjainak lerakásában. Neves szakíróként is ismerték, aki az 1920-as, ’30-as években rádió-előadásokat is tartott. 1938-ban - 68 éves korában - hunyt el a magyar gazdavilág önzetlen tanítómestere. A búzanemesítő Székácsot Matuz János, a Gabonatermesztési Kutatóintézet megbízott igazgatója mutatta be. Idézte tanulmányait, amelyekben a megfelelő fajták mellé - a ma is aktuális - agrotechnikát sürgette. Dr. Frank József főigazgató a szegedi intézet jelenéről, nemzetközi hírnevéről beszélt. Kiemelte: a növénynemesítés jövője teljesen bizonytalan. Az 1996. január 1-jén munkáját megkezdő kincstári szervezet várhatóan „gúzsba köti” majd a tudományos műhelyek életét. Ugyanezt erősítette meg dr. Fehér Alajos, a kompolti intézet igazgatója is, miközben tételesen bizonyította munkatársainak a nemesítésben elért eredményeit. Végezetül az intézet parkjában leleplezték Székács Elemér mellszobrát. Mentusz Károly Vagyonkezelés szakértelem nélkül? Nem kerülhető el a törvénymódosítás Nemrég Egerben tartottak fórumot a Megyei Jogú Városok Szövetségének képviselői. Akkor számos felvetés hangzott el az önkormányzati vagyon hasznosításáról, s amelyekre érdemben nem tudtak választ adni. Ezért az egri önkormányzat kezdeményezésére tegnap délután a városházán kerekasz- tal-beszélgetést folytattak a témában érintettek. Dr. Puskás Sándor, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. Felügyelő Bizottságának elnöke tartott előadást. Elmondta: a vagyonkezelésben elszomorítóak a tapasztalatok. Gyakran hiányzik a kellő szakértelem. Elhangzott, szükség van a privatizációs törvény módosítására, amelyen már dolgoznak az illetékesek. Kitért arra is, hogy a tulajdonos akkor folytat vagyonkezelést, ha piaci versenyben képes részt venni. Német tapasztalatokra utalva kifejtette: a vagyonkezelésben szükség van szemléletváltásra. Nem szabad elhamarkodottan mindent magánosítani, hanem a gazdálkodókat kell felkészíteni az eredményesebb munkára. Az önkormányzati vagyonról szólva rámutatott: sok helyen nagyon alacsony hozadékkal működtetik azt. Ennek érdekében változtatásokat sürgetett, hiszen nagy értékekről van szó. Végezetül az úgynevezett stratégiai cégek magánosításáról beszélt. A gázszolgáltatók értékesítése során a várakozást meghaladó árak születtek. (ni. k.) J BANO-féle fokhagyma- galagonya-fagyöngy kapszula Kapható: a gyógyszertárakban és gyógynövény szaküzletekben. A népi gyógyászatban évszázadok óta használják mindhárom növényt, melyeknek hatóanyagait tartalmazza a készítmény. A fokhagyma gyógyhatása közismert, koleszterinszint- és vérnyomáscsökkentő. A fagyöngy legismertebb hatása a vérnyomáscsökkentés, míg a galagonya serkenti a szívműködést. Hol Tart Jelenleg Az Ügy? Halálos fiúnevelés - járóbottal (Folytatás az 1. oldalról) Emiatt meglehetősen gyakori volt a fiatalember és a szülők közötti nézeteltérés. Olyany- nyira, hogy utóbb már nemegyszer tettlegességre is sor került. Augusztus 28-án este ifj. F. Emil épp a szobájában tévézett, amikor a mamája bement oda. Rövid időn belül szóváltásba keveredtek. Pontosan visszaidézni talán már nem is érdemes, miről folyhatott a vita, az viszont tény, hogy az asszony az egészségügyi járóbotjával egy esetben közepes-nagy erővel fejbe vágta a gyermekét! Akkor még nem történt különösebb, csak annyi, hogy a sértett gyorsan elhagyta a helyiséget. A következő napokon a fiú ismerőseinek elpanaszolta, mi történt közöttük, s többször is emlegette, hogy nagyon fáj a feje, az ütés óta rosszul érzi magát. Még a fejsebével is többeknek „dicsekedett”. Hogy mennyire nem volt tréfadolog, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy augusztus 31-re virradó éjjel Mátrafüreden, az Erdész út 8. számú ház előtt ifj. F. Emil váratlanul összerogyott és meghalt. Az orvosi szakvélemény szerint halálát agyvizenyő, a kisagy-mandulák beékelődése, s az ezt megelőző ok, koponyatörés és keményburok alatti vérzés idézte elő. A szakértő szerint mindezt az előzhette meg, hogy az illetőt tompa tárggyal korábban fejen üthették. Ez pedig egyértelműen azt jelenti, hogy a fejsérülés és a halálos végeredmény között közvetlen ok-oko- zati összefüggés állapítható meg. A fentiek, továbbá a helyszíni szemle és a tanúvallomások alapján a Heves Megyei Főügyészség halált okozó testi sértés bűntettének elkövetésével vádolta meg F. Emilnét. Az ügyben a Heves Megyei Bíróság hivatott dönteni elsőfokon. (-lay) Heves megyei javaslat az Európai Régiók Gyűlésében A megkülönböztetés ellen Az ausztriai Badenben rendezték meg az Európai Régiók Gyűlése VI. számú bizottságának soron következő ülését. Az eseményen Heves megyét dr. Vass Géza főjegyző, valamint Kiss János irodavezető képviselte. Amint azt a főjegyzőtől megtudtuk, volt igen lényeges magyar vonatkozása is a találkozónak, hiszen Heves megye benyújtott egy határozati javaslatot. Ennek lényege, hogy az Európai Régiók Gyűlése révén elnyerhető pályázatoknál - Phare, Overtour stb. - a jövőben ne történjék hátrányos megkülönböztetés az egyébként nem EU-tag, ám az Európai Régiók teljes jogú tagjaként működő régiók rovására. A különböző pályázati programok finanszírozásával kapcsolatosan ugyanis jelenleg még tapasztalható ilyesmi. Tény, hogy a bizottságban résztvevők - öt tartózkodás mellett - elfogadták az említett javaslatot, így az majd az elnökség elé kerül. Egyébiránt a főjegyző azt is megjegyezte, hogy a tartózkodók sem kifogásolták a javaslat tartalmi részét, csupán eljárási szempontok miatt nem foglaltak állást. Személyi ellentétek nélkül nincs összevonás Zöld út az integrációnak Nyitottabb egyházat Püspökavatást tartanak Egerben Harminchatezer kérdőívet küldtek szét az egyházmegyében, hogy a közelgő zsinaton már a hívek elvárásainak megfelelően tudjon az egyház nyitni a szélesebb tömegek felé. A beérkezett válaszok meglehetősen nagy szóródást mutatnak, életkortól, településtől, műveltségtől függően. A kérdőívek feldolgozása folyamatos - tudtuk meg Juhász Ferenc egyházi szóvivőtől -, de annyi már most bizonyos, hogy a hívek nyitottabb, liberálisabb egyházi szervezetet szeretnének. A közelgő klerikális zsinaton éppen ezért a meghívottak fele nem egyházi, hanem világi hívő lesz. *** November 1-jén II. János Pál pápa püspökké nevezte ki dr. Márfi Gyula szombathelyi irodaigazgatót. A kinevezéssel egy időben Márfi az Egri Főegyházmegye segédpüspöke lett. Püspökké szentelése - melyet dr. Seregély István egri érsek végez - szombaton délelőtt 10 órakor lesz az Egri Főszékesegyházban. A Szépasszony-völgy kiállított tervei Az Egri Városháza előterében tegnaptól bárki megtekintheti a Szépasszony-völgy részletes rendezési tervét, amelyet a közgyűlés decemberi ülésén tárgyalnak majd a képviselők. Az elképzelések a városatyák által már elfogadott program alapján készültek. A polgárok észrevételeiket a helyszínen lévő gyűjtőládába dobhatják be. Pétervasára Város Ónkormányzata tegnapi ülésén három napirendet vitattak meg. Elsőként az eltelt háromnegyed év pénzügyi helyzetét tekintették át. A határozati javaslatot, mely szerint 106 millió forint eddigi kiadással szemben - 122 millió forint bevétel mellett - a hátralévő időben 11 millió forinttal gazdálkodhat a város, a testület egyhangúlag elfogadta. Második témaként a jövő évi költségvetés koncepcióját tárgyalták. A meglévő adatok alapján a következő esztendőre mintegy 14 millió forintos hiányra számíthatnak. Ez még nem végleges, a részletes költségvetés elkészítésekor még kialakulhat kedvezőbb kép. Ennek érdekében több városatya is javasolta, hogy az intézményvezetőkkel egyeztetve keressék meg a megtakarítási lehetőségeket. Abban is egységesen állást foglaltak, hogy mindenképpen elkerülendő a hitel- felvétel. Ezt követően került sor a művelődési intézmények ösz- szevonására tett javaslat megtárgyalására. Eszerint a Művelődés Háza, a városi könyvtár és a városi televízió január elsejétől egy szervezeti egységben működne. Czenthe Hubáné bizottsági elnök hangsúlyozta: ezáltal magasabb szakmai színvonal érhető el úgy, hogy senkinek sem kell elbocsátástól tartania. Bozó Erika könyvtárvezető nehezményezte, hogy bár őket érinti legsúlyosabban az intézkedés, a véleményüket nem kérték ki az előkészítés során. Mint mondta: olyan személyre kellett volna bízni a tervezet elkészítését, aki legalább szóba áll az érintettekkel. A javaslatot végül egyhangú- lég elfogadta a testület, így megkezdődhet a részletes tervek elkészítése. (s. p.) N egyven éve tanít az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán dr. Nagy Sándor főiskolai docens. A felsőoktatási intézményekben folyó leépítések sodrában el kellett volna küldenie valakit az irodalomtörténeti tanszékről: saját magát javasolta. Elfáradt, értékvesztettnek, zavarosnak látja a világot. E félévben még tanít, de már nyugdíjba készül, felmondási idejét tölti. Szerény irodáját egyedül Embertárs a katedrán „lakja”, órái után ott beszélgetünk. Amikor végzett az ELTE-n, magyar-orosz szakon, felajánlották neki az Irodalomtudományi Intézet gyakornoki állását, de a szülővárosát választotta. Itt akarta tudását kamatoztatni, a hevesi táj kincseinek megismertetését szolgálni. Felfedezte Gárdonyi Géza és Re- menyik Zsigmond értékeit, szerkesztette és kiadta Remény ik fiókba zárt műveit. Tudományos ismeretterjesztő munkát végzett, a Gárdonyi Társaság és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Heves Megyei Tagozatának elnöke volt. Az értelmiségi műhelyekben a hevesi kultúra örökségét ápolta. Egyetemi kandidátusi tudományos fokozatot szerzett, két alkalommal bízták meg az Irodalomtörténeti Tanszék vezetésével. Olyan tanár szeretett volna lenni, aki a diákban nemcsak tanítványt, hanem egyenrangú beszélgetőpartnert, vitatársat talál, akivel együtt gondolkodhat az életről, irodalomról, szakmai kérdésekről, célokról, világról, erkölcsről. Nem sajátította ki magának a mindent tudás jogát, értékrendet alakított ki, és segített eligazodni, megkülönböztetni a gyarlót az eszményitől. Csaknem háromezer hallgatót tanított, találkozott kedves, jó szándékú, de kevésbé felkészült emberekkel. És kevés eszményi társsal, akik magas szintű tudással is rendelkeztek. Értük volt érdemes tanárnak lennie. Örült a nyitott lelkű és elméjű, életüket öntudattal élő tanítványoknak. De a kevésbé tehetségesekben is tisztelte az embert, helyet szorított nekik is. Mindenkit a maga képességeihez mért. Babits Mihály Jónás könyvéből idézi tanári hitvallását: „Ha egy igaz ember van Ninivében, akkor van értelme a prófétaságnak”. Egész életében az irodalommal foglalkozott, az emberi lét kérdéseivel. Ebben a válságokkal teli XX. században kétségek között figyeli az emberiség jövőjét. Tragikusnak látja az elvesztett értékrendet, a táv- lattalanná váló életeket. Váci Mihállyal vallja: az árva embert fojtva szorongatja és magára hagyja ez a kor. Sok hiányérzete van az élettel, a pályával kapcsolatban. Nagy aggodalommal figyeli a jövő évezred emberének sorsát. Diplomaosztáskor, a negyedévesek búcsúztatóján Nagy Lászlónak a jövő évszázad, évezred emberéhez szóló szavait adta útravalóul: „...ha lesz még emberarca, akkor csókolom, és nagyon sajnálom, hogy csak ennyit tudtam érte tenni..." Arra biztatta tanítványait, vigyék el a reményt, tegyenek meg mindent, hogy a jóság, a szeretet megmaradjon. A katedráról formálják a jövő nemzedékét, amely leginkább hivatott arra, hogy ezeket az értékeket megőrizze és megvalósítsa - mondta nekik búcsúzásképp. Nehéz lelki terhet rakott ezekkel a gondolatokkal rájuk - felelte az egyik tanítványa. Benne partnerre talált, megértette, hogy kezében van a felelősség. Rajta múlik, meg tud-e vele birkózni. Császi Erzsébet
