Heves Megyei Hírlap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-01 / 256. szám

1995. november 1., szerda Füzesabony És Körzete 5. oldal Szihalmi fórum Hétfőn rendkívüli testületi ülé­sük volt a szihalmi képviselők­nek. Egy gazdasági csomag megtárgyalását tűzték napi­rendre, melynek megvalósulása a jövő évi költségvetés alakulá­sát nagyban befolyásolhatja. Ebadó Mezőszemerén Elszaporodott kóbor kutyák csapata riogatja a járókelőket Mezőszemerén. Az önkormány­zat úgy tervezi, hogy bevezetik az ebadót. Ha valaki egy kutyát tart, évi négyszáz forintot fizet oltással' együtt. Amennyiben azonban kettőt vagy ennél töb­bet, kutyánként 1200 forintot kell fizetnie. Mégse Miskolcon... Dormánd újonnan tervezett községi címerét a polgármesteri hivatal Miskolcon kívánta elké­szíttetni. A megrendeléskor a hímzésre vállalkozó cég azon­ban csak jövő évi szállítást ígért, amit a település vezetése nem fogadott el. A helyi jelkép így Budapesten lesz megfor­mázva, s remélhetően még idén sor kerülhet a címeravatóra is. Parkokat tisztítanak A polgármesteri hivatal Nagy­idon 12 munkanélkülinek bizto­sít munkaviszonyt. Nyolc fő úgynevezett jövedelempótlós, míg négy közhasznú munkás. Parkokat tisztítanak, utakat tar­tanak karban, közintézmények festésénél, takarításánál segéd­keznek. Az értékhatárokról Rendkívüli ülést tartott Mező- tárkány önkormányzata. Ezen kiegészítették a szociális ellátá­sokról szóló önkormányzati rendeletet. A háztartási tüzelő­olaj-támogatás minimális és maximális értékhatárairól is döntés született. Feldebrői fejlesztés Feldebrön a polgármesteri hiva­talban és a vele együtt lévő idő­sek napközi otthonában mától gázzal fűtenek. A fűtéskorsze­rűsítésre több mint kétszázezer forintot költöttek. Mikor lesz telefon Mezőtárkányban? Jövő év végéig 150-en kaphatnak vonalat Mezőtárkányban mindössze tíz telefon van az 1700 lakosra. A telefonkönyvben hiába keresgé­lünk, szinte csak a hivatalok vannak ellátva a ma már nélkülözhetetlennek mondott-tartott csörgő készülékkel. Száztízen igényeltek a Matávtól ed­dig vonalat, van, aki az idén jubilált. Az első ké­relem 1985 januárjában futott be az egri köz­pontba. Meddig kell még várniuk a mezőtárká- nyiaknak? Rengeteg ígéret hangzott már el, tud- hatnak-e valami biztosat?! Mikor lesz hát telefon a tárkányi otthonokban? Erdélyiné Kozma Teréz, a Matáv Rt. Egri Táv­közlési Centrum üzemviteli osztályvezetője na­gyot sóhajt a telefonba. A kérdés nem lepi meg, hiszen naponta ostromolják ilyen és hasonló in­formációkért.-Az idén már biztos nem. Ellenben 1996-ban az év végéig 150 állomást kapcsolunk be a rend­szerbe Mezőtárkányból. Ez szerepel a terveink­ben, és biztosnak is mondható Mezőtárkánnyal kapcsolatban. Még egy kis türelmet kémek tehát... „...már ment is lefelé a csónak” Alapítvány létrehozásával szeretne segíteni a bajba jutott horgásztársakon Jóllehet, tavaly májusban tör­tént az eset, felidézőjét azon­ban mintha ma is megrázná:-A lányom a barátjával és még egy társsal a víkend örö­mének reményében lement a Tiszára. Ott csónakba ültek, s a szemközti szigetre indultak. Erősen fújt a szél, a hullámok nagyok voltak, s a nyílt vízen felborultak. „Viki, tudsz úszni?” - ennyit hallott a lá­nyom, s már ment is lefelé a csónak. A füzesabonyi Németh Jó­zsef családját a tragédia végül elkerülte, de annak lidérc­nyomásától nehezen szabadul. A közeli hetekben a poroszlói gáton ért halálos baleset egy horgászt, amikor autója a tó­ban landolt. Ekkor érlelődött meg Németh Józsefben az el­határozás:- Közös összefogással segí­teni lehetne a bajba jutott horgásztársakon, azok hozzá­tartozóin. Talán nem kivite­lezhetetlen, hogy mondjuk az évi horgászjegy kiváltásakor mindenki 500 forintot adomá­nyozna alapítványi célra. Eb­ből teremtődhetne meg az ön­segélyezés pénzügyi támasza. Barátaim között érdeklődve olyan válaszokat is kaptam, hogy ők ezer forintot sem saj­nálnának. Az elképzelés részleteiben még nincs kimunkálva, de a kezdeményezés nemes gesztu­sát aligha vitathatja bárki. Az élet pedig - sajnos - példatárát kínálja annak, mikor jöhetne jól a segítség.-Gyakran esik meg - so­rolja az elképzelés szorgalma­zója nemrég szemtanúja is voltam egynek, hogy a vízen fellazul a csónakmotor. Nem kell annak két-háromszázezres Mercurynak lenni, hogy a horgász utánakapjon. Az el­vesztett egyensúlyi helyzet miatt kész a borulás, azután a propeller elvághatja a kap­kodó kezet is. A Tiszában 2-3 méterre a parttól már 6-8 mé­teres lehet a vízmélység. A lányáéknak a csónakkal együtt a 30 ezer forintos sátra, a többezres horgászcucca ve­szett az ott éppen 18 méteres mélybe. Hiába próbálták ké­sőbb mások csáklyával ke­resni a felszerelést, a szemé­lyes iratokat. Télen a lékhor­gászat is tartogat veszélyeket. Az sem ritka, hogy gépkocsik csúsznak a Kis-Tiszába. Kisebb pácba is kerülhet azonban a horgász - mint a gyakorlat bebizonyította -, elég, ha az éjszakára kinn ha­gyott hat botját ellopják a sö­tétség leple alatt.- En öt éve vagyok horgász - vall önmagáról a füzesabo­nyi árufuvarozó. - Korábban izgága létemre elképzelni se tudtam volna, hogy botot fog­jak. Lám, eltelt pár év, s én is ott ülök közöttük a parton. Legkisebb fiamra, Öcsire is át­ragadt már ez a szenvedély. Azt is mondhatom, a horgá­szoké egy nagy család. A víz­közeiben ismeretlenül is szol­gálatkészek vagyunk egymás­sal szemben. Erre az alapra építve teljesedhetne ki az egymás iránti felelősségünk. Röpke fejszámolással addig jutunk, míg hozzávetőlegesen kijön egy 300 ezer forint kö­rüli önsegélyező alap. Tagon­ként egyszeri alkalommal le­hetne a felajánlásokat meg­tenni, s a Tisza vonzásterüle­tével számolva a füzesabonyi mellett a poroszlói és a sarudi egyesületben horgászok csat­lakozását remélve.-Bízzunk benne, hogy a pénz az alapítványnál fog „penészedni” - jegyzi meg Némethné. A családfő szerint a forgótőke ekkor is hozadék- kal járna:- Lehetne stégfejlesztésre, a partszakaszok takarítására, haltelepítésre, valamilyen kö­zös beruházásra fordítani, ha az adott évben nem volna ki­adás az alapítványi célra. A horgászbarátok közül az az alapötlet mögé már felsora­kozott Stefán Ferenc, Csúf or László és Bessenyei Attila. A segélyezés gondolatával ro- konszenvezők - nemcsak sporthorgászok - további fel­ajánlásaival bővülhetne a bá­zis. Ezúttal a humánum is fenn­akadna a gyűjtés „hálójában”. (budavári) Az ötletadó füzesabonyi Németh József gyakorló horgász Ősz, öregség, számvetés.... A természet őszre megöregszik, s mi, emberek, öregsé­günkre megőszülünk. Előnyösebb helyzetben vagyunk azonban mi. Hiszen a sors ad egy kis időt..., hogy még egy kicsit gyönyörködhessünk falunkban, a járókelőkben..., legyen elég erőnk felszedni a krumplit, ha utána le is huppanunk a szárkupacra egy kis pihenésre, ...ad lehető­séget elmerengeni azon, jól fújtattunk-e abban a bizonyos élet-kovácsmühelyben... Terhelhető-e a lakosság további helyi adókkal? Kerecsenden „NEM” a válasz Mennyiből gazdálkodhatnak jövőre a települések, milyen „bünte­tésre•” számíthatnak lakóik? A költségvetési tervezet, mely­nek tartalmával a közelmúltban ismerkedhettek meg a települé­sek polgármesterei, nem igazán okozott örömet, elismerést a falvak, városok vezetői köré­ben. Az például, hogy az ön- kormányzatokat több és maga­sabb helyi adók kivetésére no­szogatják. Gémes László kerecsendi polgármester arról beszél, hogy képviselő-testületük nem akar jó és nem is tud piros pontot szerezni a kormánynál e tekin­tetben.- Iparűzéssel kapcsolatos adót már fizet a lakosság. A kommunális adó pedig annyi­ban jó lenne, hogy talán sike­rülne megoldani belőle a sze­métszállítást és a szeméttelep ügyét a településen - tervezget a polgármester. - Ám a több mint kétezer lakosunknak nagy része idős. Méghozzá kisnyug­díjas. S mi tagadás, a cigány la­kosság aránya is magas. Az vi­szont köztudott, hogy ez a réteg képtelen - mikor maga is ál­landó támogatásra szórni - bármilyen adó fizetésére. Vagy itt van a súlyadó. Van olyan nyugdíjas, aki öreg Trabantját szinte csak az orvoshoz járásra használja. Ókét büntessük? Vagy azokat, akik annak idején a gázhálózat kiépítéséhez ösz- szekuporgatott pénzüket befi­zették, s ezzel mentesültek egy ideig a kommunális adók meg­fizetése alól? Megterhelő volt a lakás belső hálózatának kiépí­tése is. Ezek tények. Mi ezt ér­zékeljük, ellentétben azokkal, akik íróasztaluk mögött csak számokat látnak, embereket pedig nem. Tigáz-keresőben Szerencsére egyre több azok száma Füzesabonyban és körzeté­ben, akik élvezhetik a gázfűtés áldásos voltát. Nem válik azonban azzá ez a korszerűnek mondott fűtés, ha nem tudunk meleget elővarázsolni a konvektorból vagy a kazán­ból. Míg a régi kályhában az ember bátran újjáélesztette a tüzet, nem igazán mer - s nem is szabad - hozzányúlni a gázhoz. így a melegcsinálásnak az első lépése, hogy fellapozza a telefonköny­vet, keresi a Tigáz füzesabonyi kirendeltségét, hogy bejelent­hesse: várja a szerelőket. S nekem itt kezdődtek a kellemetlenségek. Az érvényben lévő telefonkönyv a Kerecsendi utat jelöli meg telephelyül, s adja meg a telefonszámot is. Itt már nincs Tigáz - tudhatom meg. Nosza, 09, ahol ugyanazt a telefonszámot, a helytelent adják közre. Rá kell jönnöm, hogy ugyan belemelegszem, de telefonálással sem­mire sem jutok. Füzesabonyban sem könnyebb a dolgom. A városi polgármes­teri hivatalba is bekopogok: segítsenek. Hosszasan keresgélnek ott is... Nagy nehezen sikerül kiderítenem: a Tigáz Füzesabonyban a Kertész út 38. alá költözött, ez már a harmadik helye, s a telefonja 06-60-358-451 -re hallgat. Ok vajon erről miért hallgatnak? Pólyák Pál Ötven év után is: igen 1945-ben több mint tíz pár kö­tött házasságot Sarudon. Köz­tük, október 14-én, kereken ötven éve esküdtek örök hűsé­get egymásnak Németh Gás­pár és felesége, Csörgő Anna. A mostani „lakodalom” csa­ládi körben zajlott. A gyere­kek - Annuska és Gáspár - fiaikkal, lányaikkal jöttek kö­szönteni a ma is fiatalosan élő, tevő-vevő Németh házaspárt. A fél évszázaddal ezelőtti lakodalmas menetből is él még valaki, aki a fiatalok kö­szöntője mellett a legkedve­sebb szavakat mondta, s újabb ötven évre bocsátotta a házas­ság útjára Gáspár bácsit. Ez a valaki az édesanyja. Erőt, egészséget kívánunk a Németh házaspárnak, további nyugodt, öreg napokat pedig a mamának! Gáspár bácsi és Annuska néni a családdal... Útépítés - féláron Besenyőtelken szeptember else­jétől két tíz-tíz fős brigádot al­kalmaz a polgármesteri hivatal közhasznúként a jövedelempót­lások közül. Elsősorban olyan munkanélkülieket foglalkoztat­nak, akik valamikor útépítésen, építkezéseken dolgoztak, mert az önkormányzatnak szakmun­kára van szüksége. December elsejéig dolgoz­nak az emberek. Eddig már el­készült az aszfaltozott járda a falu végéig. Rendbe szedték a Bajcsy utat, több kilométeren tették rendbe az útpadkát. Amellett, hogy jelentős mennyi­ségű munkát végeznek ezek a brigádok, a pénz sem elhanya- i górható, amit az önkormányzat megspórolhat. Hiszen most is csak az útépítő anyagot kellett megvásárolnia a hivatalnak, s így szinte féláron sikerül beru­házni, fejleszteni: -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents