Heves Megyei Hírlap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-30 / 281. szám

HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY MEGYEI 1995. NOVEMBER 30., CSÜTÖRTÖK HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA VI. ÉVFOLYAM 281. SZÁM ÁRA: 23,50 FORINT . Színesfilm­kidolgozás, csúcsminőségben FfíWÁ SipglSSSI Eger. Széchenyi út 9. (I busz-udvar) 36/315-088, 06-30/531-110 Aratáskor még arra gondoltak, hogy nagyobb lesz a nye­reség... FOTÓ: PERL MÁRTON A gazdák kezében a jövő évi kenyerünk A szegénység óhatatlanul pazarláshoz vezet Megyeszerte befejeződött az őszi vetés. A szövetkezetek és a magánvállalkozók az idei magas felvásárlási árakat szem előtt tartva a tavalyitól megközelítőleg tíz százalékkal na­gyobb területen: 53 ezer 500 hektáron vettek búzát. Ugyan­akkor csökkent az árpa és a rozs területe, amelyet a szakér­tők a tavalyi alacsonyabb átvételi árakkal magyaráznak. A termelők változatlanul na­gyon sok gonddal küszköd­nek. Gyakran pazarlóan taka­rékoskodnak, amely a pénzhi­ánnyal, sok helyen a szegény­séggel függ össze. De vajon milyen kilátásokkal számol­hatnak? - kérdeztük Nagy Sándort, az FM Heves Megyei Földművelésügyi Hivatal fő­felügyelőjét. (Folytatás a 2. oldalon) Nem lesz könnyű év a kistelepüléseknek 1996 Iparűzési adó Viszneken Lakat kerül az egri óvodákra is? A rideg számok mögött elvész az ember Se süketek, se vakok nem vagyunk. Értünk mi a szóból. Felfog­tuk az egri önkormányzat üzenetét: sok a tanár, kevés a gye­rek, a pénzről már nem is beszélve. Nincs más választás: jön a kétlépcsős létszámleépítés, jönnek a csoport-összevonások meg az egyéb költségmegtakarító intézkedések. Iparűzési adó elfogadásáról döntött Visznek képviselő-testü- lete keddi önkormányzati ülé­sén. A településeknek várhatóan nehéz év lesz 1996 - ismertette a döntés előzményeit Tóth Jó- zsefné polgármester. Korábban ugyanis semmiféle lakossági adó nem volt a tele­pülésen, de a bizonytalan hely­zet miatt most megszavazták ezt a formát. A részletekről január­ban döntenek majd, egyelőre csak annyi bizonyos, hogy a vállalkozók a nettó árbevétel nyolc ezrelékét fizetik majd be. Az ülésen szó volt a kommu­nális adó bevezetésének lehető­ségéről is, ám mielőtt ennek megszavazására sor kerülne, közmeghallgatáson kell a la­kosságot tájékoztatni és véle­ményét kérni. Ez így mind nagyon ésszerű. Összeadunk, kivonunk, statisz­tikákat hasonlítunk össze az irodában, és kész a megoldás. El kell bocsátani 5-10 százalék pedagógust, s be kell zárni né­hány intézményt. Minden na­gyon logikus, a kérdés csupán az: a rideg számítások mögött hol az ember? Ezeken a dolgokon akkor gondolkoztam el, amikor leg­utóbb az egri Tízeshonvéd úti óvodába hívtak egy délutáni beszélgetésre. Mindenre el­szánt szülők egy csoportja fo­gadott. Mondják: úgy értesül­tek, ezt az óvodát is be akarják záratni, s tartanak attól, hogy az illetékeseket nem állíthatja meg Dr. Rady István, a Matáv Rt. miskolci igazgatóságának szol­gáltatási osztályvezetője:- A fővárosi tapasztalatok senki és semmi, ha már egyszer megszületett ez a gondolat va­lakinek a fejében. Nyomós érvek sorakoznak. Az anyukák és apukák állítják: rendkívül elégedettek az itteni dolgozók munkájával. Sokan más óvodákból hozták át a gyermekeiket. Akad szülő, aki végigjárt jó néhány intézményt, mire eljutott a döntésig: vagy a Tízeshonvéd útiba adja gyer­mekét, vagy sehová. Hogy miért? Mert családias a légkör, kis csoportokban fog­lalkoznak a gyerekekkel, a ki­csik úgy járnak ide, mint a má­sodik otthonukba. Más szülő azzal érvel: a nagyobbik gyer­meke is ide járt, s az itteni ki­után december 1-jétöl az ügy­félszolgálati irodákban - meg­felelő formanyomtatványon - kérhető zöld és kék szám. tűnő felkészítő munkának kö­szönhető, hogy az iskolában ki­válóan megállja a helyét. Pár­tolják az óvodát azért is, mert itt nem „kísérleteznek” a ki­csikkel, nem váltogatják egy­mást különböző divatos okta­tási módszerek, csupán szeretik és okosan nevelik a gondjukra bízott apróságokat. Többen panaszolják, hogy teljesen lehetetlen helyzetbe kerülnek. Hiszen nagyobb gyermekeik a 3-as iskolába jár­nak, amelyet szintén meg akar­nak szüntetni, a kisebbek pedig ide.- Hová vezet ez a folyamat? - kérdik a szülők. - Gyermeke­inket az akaratunk és megkér­dezésünk nélkül állítják fel az iskolapadból és az óvodából? Hol érvényesül itt a szabad in­tézményválasztás ?- Mekkora érdeklődésre számítanak?- Biztosan keresik majd, mi­vel hasonló üzemmódra eddig is akadt példa. Taxitársaságok kérték, hogy a feléjük menő hí­vások ingyenesek legyenek, amiért mi átalánydíjat állapítot­tunk meg. (Folytatás a 2. oldalon) Megkötötték a Tigáz-szerződést Megkötötték szerdán a Ti­szántúli Gázszolgáltató Rt. 50 százalék plusz egy sza­vazatra jogosító részvény- csomagja eladásáról szóló szerződést az ÁPV Rt.-ben. A szerződést Suchman Tamás privatizációs minisz­terjelenlétében olasz részről az Italgas/SNAM képviselői, Alfredo Moroni, az Italgas elnöke, valamint vezérigaz­gatója, Enzo Ferrari írta alá. A konzorcium 171 millió 886 ezer 651 dollárt fizet a többségi részvénycsoma­gért. A szerződéssel az ÁPV Rt. 1995. évi privatizációs bevételei átlépték a 100 mil­liárd forintot. Sziréna Riasztott a dzseki Szezonális „cuccokra” va­dásznak a tolvajok, ezt tapasz­talták tegnap Egerben 11 óra tájt az egyik Dobó téri butik el­adói. A vásárlási szándékkal betért két hölgy meleg sportru­hákat próbált, majd látszólag dolgavégezetlenül hagyta volna el az üzletet, amikor - rendőr­ségi tájékoztatás szerint - az 58 ezer forintos finn dzsekiben a kijáratnál megszólalt a riasztó. A „túlöltözött”, fizetés nélkül távozni akarók egyikét, P. M. győri lakost „lekapcsolták”. Zsebes „dolgozott” tegnap délelőtt Gyöngyösön, a Puskin mozi előtt. A szomorú felisme­rés egy nőnek jutott, akinek pénztárcája tűnt el a benne lévő 6 ezer forinttal. Betörték a kirakatát a mát- raalji város Julius Meinl cse­megeboltjának szerdára virra­dóra. Nemcsak a rongálás oko­zott kárt. A zsákmány - eltűn­tek a kirakat kolbászai - vala­melyest csillapíthatta a rabló­kat, ha nem is pénzéhségüket. Két, azonos irányba haladó teherautó összeütközése adott munkát tegnap délelőtt a rend­őröknek a 3-as főúton. Kere- csend és Füzesabony között a belerohanásos koccanás nem járt személyi sérüléssel, viszont a becsült anyagi kár 130 ezer forintra rúg. (Folytatás a 3. oldalon) Az anyós és a vő vitája a végére elmérgesedett, mégsem ez volt az ok Különös haláleset Heréden A veszekedés tagadhatatlan, de bizonyos fokig érthető is volt azok után, hogy R. Mihály 36 esz­tendős herédi lakos elég rossz viszonyban volt huzamosabb ideje az anyósával. Kedden este is éles szóváltás kerekedett közöt­tük, s a vő nem tudta tovább türtőztetni magát: megütötte az idős asszonyt. Ezek után sietve tá­vozott a lakásból. Alighogy kitette a lábát az ajtón, pár perccel később a hölgy, S. I.-né teljesen váratlanul el­hunyt. A hamarjában értesített mentők és a hatóságok képviselőinek megérkezése után azonnal meg­kezdődött a vizsgálat. Soronkívüli boncolást ren­deltek el az ügyben, s az orvos megállapította, hogy a vő ütése és a hirtelen bekövetkezett halál között nincs ok-okozati összefüggés. A feleség édesanyjának a tragédiáját a szakvélemény sze­rint keringési rendellenesség idézte elő. A rendőrök természetesen még azon melegé­ben felkutatták R. Mihályt is, aki - mit sem tudva a történtekről - rögtön ezzel a kérdéssel fogadta őket: mi van, csak nem feljelentett engem az anyósom? (A herédi fura történet folytatásáról hatvani munkatársunk számol be a 4. oldalon) Csak a HEVES HÍRLAP olvasóinak Jön a zöld és kék „telefon” Előnyös számkombináció - pénzért Belföldi zöld, illetve kék szám használatát vezeti be csütörtök­től a Matáv Rt. Az úgynevezett zöld szám előfizetőit díjmente­sen hívhatják belföldről. A kék számok előfizetőit hívóknak pedig csak a helyi díjtételt kell fizetniük, bárhonnan is telefo­nálnak. Az új szolgáltatás Heves megyében is igényelhető. Bélapátfalvi segítség kárpátaljai gyerekeknek A Magyar Máltai Szeretetszol­gálat bélapátfalvi csoportjának tagjai az elmúlt hetekben gyűj­tést szerveztek a rászoruló kár­pátaljai gyerekek megsegíté­sére. Mint a szervezet illetékesei ezzel kapcsolatban elmondták: elsősorban tanszereket, rajz­eszközöket és ifjúsági, szépiro­dalmi könyveket várnak. Emel­lett természetesen pénzbeli se­gítséget is köszönettel fogad­nak. A segíteni szándékozók a kü­lönböző adományokat decem­ber 1-jéig még eljuttathatják a csoport bélapátfalvai székhe­lyére, a Május 1. út 1-3.-ba, vagy minden községben a helyi plébániákra, illetve az Egri Ka­ri tászközpontba, a Széchenyi utca 5. szám alá. Önökkel Mondjuk - Önökért Adj király, katonát? A túlbuzgóság aggasztó kórunk. Szinte beteges örökségünk az, hogy mindent csakazértis túlteljesítünk. Még az sem dőlt el, hogy akarjuk-e a NATO-tagságot, ám a nagyvonalú megaján­lásban élen járunk. Az még rendben lenne, hogy támaszpont létesülne Kaposvá­rott. Am az riasztó ötlet, hogy a megfelelő műszaki egységgel fegyveres katonákat is küldjünk Boszniába. Nem azért, mert ezt érvényes rendelkezések tiltják, hanem amiatt, hogy e lépéssel bajok rengetegét zúdítanánk önmagunkra. Értelmes embernek nem kell ezt magyarázni, hiszen rögvest sorolja az esetleges ka­tasztrofális következményeket. A lelkesedés azonban akkora, hogy csak az igen dörzsölt, az okos, a ravasz SZDSZ háborog. Érthető, hiszen nem lebecsü­lendő agytrösztje rögvest prognosztizálta a veszélyeket. Ez esetben az ő oldalukon az igazság. Kivételesen illene hallgatni rájuk, ugyanis a vétkes nagyvonalúság, az átgondolat­lanság komoly fiaskóhoz vezethet. Az S.O.S.-küldők időben szóltak. Reméljük, az intés értő fü­lekre lel, s az Országgyűlés keresztülhúzza a torz elképzelése­ket. Annál is inkább, mert milliók válasza a címben feltett kér­désre az, hogy: nem adunk. Pécsi István Mégis vagyonarányosan osztják ki a Tigáz-részvényeket? Nem volt szerencsés a szabályozás Több írásunkban is foglalkoztunk már a TigázRt. privatizáció­jával, illetve a magánosítási folyamat néhány mellékzöngéjével. Ismeretes: a gázszolgáltató 50 százalék plusz egy részvényt ki­tevő csomagjára legkedvezőbb ajánlatot tevő Italgas-SNAM konzorciummal - amely 270 százalékon, majd’ 172 millió dol­lárt ígért az értékpapírokért - időközben az Állami Privatizá­ciós és Vagyonkezelő Rt. már megkezdte a tárgyalásokat. Az előrehaladott állapotban lévő magánosítási folyamat azonban nem egy kérdést to­vábbra is nyitva hagyott. Ezek­ről előbb az érintett önkor­mányzatok fejtették ki gondola­taikat, majd a „tigázos körök” véleményével is megismerked­hettünk. Nos, a jelek szerint nem rekedt meg ezen a ponton sem a vita, ugyanis a tét csak súlyos milliókban mérhető.- Eléggé felkészültek és érettek az önkormányzatok ahhoz, hogy képesek legyenek eldön­teni, mit tegyenek a rájuk eső részvényekkel, tekintettel a gáz­program anyagi előéletére, így például a hitelállományra. Mi nem kívánunk más gazdálko­dóegység ügyeibe beavatkozni, s ezt elvárjuk a többiektől, így a gázszolgáltatótól is - mindezt Varró Gyula parádi jegyző je­lentette ki, válaszul arra a tigá­zos észrevételre, miszerint a te­lepüléseknek tovább kellene osztaniuk a részvényeket a be­fizető lakosság körében. - Szó sincs arról - tette hozzá -, hogy az önkormányzatok felélnék ezt a vagyont, a pénzből ugyanis az ott élők kényelmét, érdekeit szolgáló beruházásokat fedez­nék.- Azt viszont továbbra is fel­háborítónak tartjuk - húzta alá a jegyző hogy olyan törvény születhetett, amely nem mondja ki: mikor kell kiosztani ezeket a részvényeket. Ha ugyanis meg­kapjuk, már minden érintett önkormányzat eldönthette volna, mit csinál majd vele, nem beszélve arról, hogy nem is gyakorolhattuk tulajdonosi jogainkat, noha a hét megyében 4J milliárd forinttal lennénk jelen a Tigáz közgyűlésében. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents