Heves Megyei Hírlap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-28 / 279. szám

6. oldal 1995. november 28., kedd Hazai Tükör Módosítások. Nem fogadta el Lotz Károly közlekedési mi­niszter érvelését hétfőn az MSZP képviselőcsoportja. A költségvetés és a hozzá kapcso­lódó módosító indítványok megvitatásakor ugyanis a kor­mány álláspontjától eltérő ja­vaslatot támogatott az üzem­anyagra kirótt adók beszedé­sére. Ez azt szorgalmazza: az útalapnak járó részt építsék be a fogyasztási adóba, és a fogyasz­tási . adó bizonyos százalékát utalják át az útalapba. Halasztás. Az SZDSZ parla­menti csoportja hétfőn még nem foglalkozott a múlt héten lemondott Fodor Gábor utódlá­sával, ugyanakkor tapssal kö­szönte meg a január elsejéig még hivatalában lévő művelő­dési miniszternek az eddigi munkát. A frakció szerint a művelődési tárca következő vezetőjének ugyanabból az alapállásból kell majd ellátnia feladatát, mint Fodor Gábor­nak. Az utódra az SZDSZ ügy­vivői testületé tesz javaslatot. Mérleg. Rekordértéket, 8,8 milliárd dollárt értek el szep­temberben a jegybanki tartalé­kok. Ez a múlt év december végi árfolyamon számítva 8,5 milliárd dollárnak felel meg. Hasonlóképpen számolva, az ország bruttó adósságállomá­nya szeptember végén 31,2 mil­liárd dollárt tett ki, míg a nettó adósságállomány kereken 20 milliárd dollár volt. Tiltakozás. A Magyarországi Gazdakörök Országos Szövet­ségének elnöksége nyilatkozat­ban jelentette ki: nem ért egyet azzal, hogy az új földtörvény lehetővé tegye hazánkban a külföldieknek termőföld-tulaj­don szerzését. Ennek megaka­dályozására tiltakozó mozgal­mat kívánnak szervezni. Kamatcsökkentés. Hétfőtől egy százalékkal kevesebb kama­tot fizet az OTP a lakossági fo­lyószámlákon és a Junior folyó­számlákon lekötött összegek után. A fedezetlen számláról ki­fizetett összegek után szintén 1 százalékkal kevesebb, „csak” 40 százalékos kamatot számol fel ezentúl. A folyószámlákhoz kapcsolódó hitelek után fize­tendő kamatot is 32-ről 31 szá­zalékra csökkentik decembertől. SZŰCSI KÖZSÉG TERÜLETÉRE kézbesítőt keresünk, a Heves Hegyei Hírlap terjesz­téséré, azonnali belépéssel Érdeklődni lehet napközben: a 37/311-697, este: a 37/314-277 telefonon Klenovics Ferencné ügynökségvezetőnél. Közép-Európa bontja a vámokat Kelendőek a magyar termékek a környező országokban Három éve született meg négy ország - hazánk, Csehország, Lengyelország és Szlovákia - között a Közép-Európai Sza­badkereskedelmi Megállapodás (CEFTA), amely lehetővé teszi, hogy a tagországok a termékek széles körével vámmen­tesen kereskedjenek. Tavaly az alapítók kimondták, hogy a CEFTA kapui nyitottak, s a napokban Szlovénia már hivata­losan is csatlakozott a társuláshoz.- Véleményem szerint jövőre a három balti állam, Lettor­szág, Észtország és Litvánia, 1997-ben pedig Horvátország, Bulgária és Románia csatla­kozása várható. A CEFTA-or- szágokba irányuló magyar szállítások már tavaly is gyor­sabban nőttek, mint exportunk egésze - mondja Dunai Imre ipari és kereskedelmi minisz­ter. - Ez év első kilenc hónap­jában 37 százalékkal haladták meg kiszállításaink a tavalyi azonos időszakét, ugyanakkor behozatalunk csak mintegy 15 százalékkal nőtt.-Az ipari termékek 80 szá­zaléka vámmentesen „közle­kedik” a CEFTA-országok kö­zött; mit jelent ez a hazai ipar számára?- Számokkal nehéz kife­jezni, mert sok függ attól, hogy milyen a kivitel és a behozatal összetétele. De egyértelműen előriyös, hiszen a CEFTA-or­szágok keretei közti forgalom lényegesen gyorsabban bővül, mint azokon kívül.- Azt is megérhetjük, hogy a vámmentesség hatására csök­ken az iparcikkek ára?-Elvileg valóban olcsóbb lehet sok termék. De az a piaci helyzettől függ, hogy a keres­kedő mennyiért értékesíti por­tékáját. Koós Tamás Ötszázmilliót fordítanak a kisebbségi önkormányzatok elhelyezésére A semmiből jutottak a sikerekig Eredményesnek ítéli a november 19-ei kisebbségi önkor­mányzati választásokat Hegyesiné Orsós Éva, a Nemzeti Et­nikai és Kisebbségi Hivatal elnöke. Az első ilyen testületek hamarosan egyévesek lesznek, s már az első néhány hónap múltán bebizonyították hasznosságukat. Százharmincnyolc új kisebb­ségi önkormányzatot válasz­tottak meg legutóbb a polgá- Vok, ez vitathatatlan siker - mondotta az elnök asszony. Elsősorban cigány, továbbá német, szlovák, örmény testü­letek jöttek létre. A kisfalvak választóinak 20-40 százaléka elment szavazni, márpedig a százötvenhat település között, ahol most kiírták a választáso­kat, sok ilyen van. Természetesen főképp ma­guk a kisebbségiek keresték fel a szavazóköröket, ami azt bizonyítja, hogy érdekli őket saját sorsuk; ez örvendetes és ma már mindinkább természe­tes. Érdemes emlékeztetni rá, mondotta az elnök asszony, hogy a tavaly decemberi vá­lasztások során az országban 688 kisebbségi önkormányzat alakult, és ezek közül 679 ma is működik. Többségük nem is rosszul. Igyekeznek a kisebbségi lét­tel kapcsolatos igényeket fel­tárni, megfogalmazni és kielé­gíteni. Teljesen új jogintéz­mény lévén, gyakorlatilag a semmiből indultak, azután - nem utolsósorban a települési önkormányzatok segítségével - magukra találtak. A költségvetés sem kezeli mostohán a kisebbségeket, a tervek szerint a központi tá­mogatás értéke jövőre sem csökken. Sőt ez a terület azon kevesek közé tartozik, ahol ta­lán majd emelkedik is. A pénznek megvan a helye: mintegy ötszázmillió forintot szeretnének fordítani például a helyi kisebbségi önkormány­zatok működési feltételeinek a javítására, főleg elhelyezé­sükre. Megvan tehát a remény arra, hogy a tartalmas, körül­tekintően megtervezett prog­ramok közül nem sok marad el pénzhiány miatt. Támogatás­hoz pályázatok révén lehet jutni, a többi között ezt a célt szolgálja a Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Közalapítvány. (deregán) Kevesebb, de elegendő a donor, mégis.átszervezik a mozgalmat Véresen komoly ügyünk A nemzeti vérkészlet tíz-tizenöt százaléka elvész a gyógyítás számára. A donorok ugyan adnak annyi vért, amennyi a kórházaknak, klinikáknak kell, de mind nehezebb az igé­nyeket kielégíteni. Ezért is határozott a kormány nemrég a vérellátó hálózat átszervezéséről - mondta Mogyorós Sán­dor, a Népjóléti Minisztérium főosztályvezetője. A hatvanas-hetvenes években „sikerágazatnak” számított a véradás hazánkban. Több mint 60 egységgel kiépült a vér­transzfúziós állomások rend­szere, a levett vér mennyisége bőségesen fedezte a szükség­leteket, és az sem számított, ha a tartalékkészlet egy részének lejárt a szavatossági ideje, használhatatlanná vált. A fejlett nyugati országok­ban a hazánkéhoz hasonló igényeket azonban központo­sított rendszerben, jóval ki­sebb hálózattal, viszont kor­szerűbb technikai feltételek között elégítik ki. Szakmai és gazdasági okokból tehát - eu­rópai mintára - át kell szer­vezni a hazai vérellátást. Az állomásoknak csak mintegy felét fejlesztik a jö­vőben, a többit a helyi gyógy­intézetek speciális osztályai­ként működtetik. Egységes állami feladat lesz a vérellátás. Az Országos Vér­ellátó Szolgálat központját a jelenlegi Országos Haemato- lógiai és Vértranszfúziós Inté­zetben alakítják ki, ahol a leg­korszerűbb információs rend­szer segítségével folyamato­san figyelemmel kísérhetik a nemzeti vérkészletet. Ma is elegendő a vér - hangsúlyozza a főosztályve­zető -, ha megfelelő szervezet kíséri figyelemmel az útját a véradó állomásoktól a műtő­kig, ha számon tartják a töre­dékmennyiségeket is. A véradás szervezése to­vábbra is a Vöröskereszt fel­adata marad. Bár az utóbbi években kevesebb a véradó, 400-450 ezer donort ma is számon tartanak. D. G. Bokros: Elkészült a végleges adótábla Alakul a jövő évi költségvetés Éles szóváltás vezette be a Ház tegnapi ülését: az ellen­zék a kormány fejére olvasja, hogy - a hitelkamatokkal kapcsolatos döntése okán - az Alkotmánybíróságot próbálja az ország bajaiért bűnbaknak beállítani. Pedig az ok az, hogy kormányzati válság van, zűrzavar és tehetetlenség uralkodik. Nem késett persze a koalíciós oldal válasza: a napokkal ko­rábban megírt ellenzéki fölszó- lalások elvesztették aktualitá­sukat; a hét végi MSZP-kong- resszus rendezte a sorokat. Az Alkotmánybíróságot pedig a kormány nem kritizálta, határo­zatait tiszteletben tartja. Az jövedelemadóról és a költségvetési törvényről újból megnyitott vitában Bokros La­jos pénzügyminiszter bejelen­tette: az Érdekegyeztető Ta­nácsban megszületőben van az ár- és bérmegállapodás. Az új szja-táblát a munkavállalók el­fogadják; a munkaadók magas­nak tartják a fölső sáv 48 száza­lékos adókulcsát. A megállapodás szerint na­gyobb arányban emelkedik majd a közalkalmazottak bére, a bírák és ügyészek pótléka, s nő a minimálbér is. Az erre szánt 30 milliárd, és az elvárt létszámleépítések együttesen 19,5 százalékos névleges jöve­delemnövekedést biztosítanak. Az önkormányzatok 7 mil­liárd forintot kapnak a tüzelő­olaj-kompenzációra. Több jut majd a családi pótlékra, a Ma­gyar Tudományos Akadémiá­nak és az egyházak támogatá­sára is. Lefaragnak viszont a belföldi államadósság kamat- terheiből, egyes állami pénz­alapok és gazdálkodó szerveze­ted támogatásából. (Simonffy) Az egyik kedvezmény nő, a másik csökken Tanulónak, nyugdíjasnak drágább Két és fél millió nyugdíjas, több százezer diák, 20 ezer természetjáró, 11 ezer siket és nagyothalló pénztárcáját érinti az. utazási kedvezményekkel kapcsolatos kormányrendelet január elsejétől életbe lépő mó­dosítása. Erről tájékoztatott Lapsánky István, a Közleke­dési, Hírközlési és Vízügyi Mi­nisztérium főtanácsosa. Mintegy 120 millió forint megtakarítást hoz azok számára a változás, akiknél visszaállít­ják az 50 százalékos vasúti kedvezményt: tehát a sporto­lóknál, természetjáróknál, szo­ciálisan ráutaltaknál. Díjmentesen utazhatnak to­vábbra is a gyerekek négy esz­tendős korukig, a 70. életévüket betöltött idősek, a hadirokkan­tak, a hadiözvegyek, a szabad­ságra küldött, illetve eltávo­zásra engedett sorkatonák. • Nem változik - a MÁV tájé­koztatása szerint - a nyugdíja­soknak eddig járó vasúti ked­vezmény, tehát megmarad az az 50, illetve 90 százalékos jegy­árcsökkentés, amelyhez az ér­vényesítő szelvényt minden év tavaszán a nyugdíjszelvénnyel együtt kapják kézhez. Csökken ugyanakkor - 75- ről 70 százalékra - a tanulók utazási kedvezménye a helyi, a vasúti és a távolsági autóbusz­közlekedésben. Hasonlóképpen kevesebb lesz a nyugdíjasok utazási kedvezménye a helyi közlekedésben. (cs. benkő) Hivatal helyett főosztály Döntött a kormány: meg­szünteti az Idegenforgalmi Hivatalt, s feladatait az Ipari és Kereskedelmi Miniszté­rium egyik főosztálya látja majd el. Január elsejétől maga a minisztérium is kar­csúbb lesz: a főosztályok száma 48-ról 30-ra csökken. Az idegenforgalom irányításá­ban bekövetkező szervezeti vál­tozást nem elsősorban takaré­kossági szempontok, hanem azok a törekvések indokolják, hogy az állami szerepvállalás - vagyis a központi döntés és be­leszólás - fokozatosan csök­kenjen. Ennek jegyében már a közel­jövőben társadalmi bizottság kezébe kerül például'a távlati fejlesztési tervek kialakításá­nak, sőt az ágazat rendelkezé­sére álló központi keretek el­osztásának feladata is. Az elismert szakemberekből álló tanácsadó testület egyéb­ként már korábban létrejött - eddig azonban jószerével csak papíron működött. A hivatal helyébe lépő főosz­tály teendője lényegében a dön­tések előkészítése és a végre­hajtás feltételeinek biztosítása lesz. Az új szervezeti megojdás- sal, a várakozások szerint, lerö­vidül az ügyek intézésének ideje, s ami nem mellékes, az eddiginél kisebb létszámmal, alacsonyabb költséggel műkö­dik majd az idegenforgalom vezérkara. -káté­Az ELSŐ MAGYAR SZÖVETKEZETI SÖRGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG egri raktárába keres RAKTÁRVEZETŐT A munkakör betöltésének feltételei:- közép- vagy felsőfokú kereskedelmi végzettség- szakmai gyakorlat- széles körű kapcsolatok Előnyt jelent a pályázat elbírálása során:- vezetői gyakorlat- német nyelvtudás Jövedelem: megegyezés szerint Jelentkezéskor kérjük benyújtani:- szakmai önéletrajzot- iskolai végzettséget igazoló okmányok másolatát- erkölcsi bizonyítványt Jelentkezési határidő: 1995. december 01. A pályázatokat a következő címre lehet beküldeni: Első Magyar Szövetkezeti Sörgyár Rt 5435 Martfű, Szolnoki út Pf: 43. Személyzeti vezető részére Érdeklődni lehet az 56/450-633/213, 216-os telefonszámon (47998) Mostanában, a pályaválasz­tás heteiben sok család sze­retné elérni: lehetőleg olyan képzési formát válasszon a gyerek, ahol az iskolai végbi­zonyítvánnyal együtt szakmát is kaphat. A tanulószerződés a gyakorlati oktatás feltételeit teremti meg. A gyakorlati képzés az iskolák­ban vagy a gazdálkodó szerve­zetekben történhet. Az utóbbiak esetében az iskolának is, a ta­nulónak is joga van ahhoz, hogy egyezséget kössön a forté­lyok elsajátítására. Ha a diák és a gazdálkodó szervezet állapo- •dik meg közvetlenül, akkor ta­nulószerződésben kell rögzíteni a feltételeket. A hatósági fel­adatokat a gazdasági kamarák látják el. A szerződéskötés részletes szabályozását a munkaügyi mi­niszter rendelete tartalmazza. Eszerint tanulószerződést csak Egyezséget köt a diák Tanulószerződés is segíti a szakmaszerzést személyi adatok, a képzéssel kapcsolatos legfontosabb isme­retek mellett a juttatások havi összegét is meg kell benne je­lölni. olyan szervezetek köthetnek, amelyek rendelkeznek a ta­nulók képzéséhez szükséges gyakorlati feltételekkel, eszkö­zökkel, és természetesen mara­déktalanul fel tudnak készíteni a szakmai elméleti és gyakor­lati vizsgákra. A személyi követelmények is szigorúak. Kizárólag olyan szakemberek foglalkozhatnak a gyerekekkel, akik szakirányú képesítéssel, legalább kétéves szakmai gyakorlattal rendel­keznek és büntetlen előéletűek. Ezeknek a szabályoknak a be­tartását a gazdasági kamara el­lenőrzi. Föfítos tudnivaló: ta­nulószerződést csak azok a ta­nulók köthetnek, akik megfe­lelnek a választott szakképesí­tésre vonatkozó iskolai előkép­zettségi és egészségügyi előírá­soknak. Magát a szerződést a gazdálkodó szervezet ho­vatartozása szerint terüle­tileg illetékes gazdasági kamarákban, írásban * kell megkötni még a tanév­kezdés előtt, és az iskolai felvételinél be is kell mu­tatni. Az is előí­rás, hogy a ^szükséges Dr. Kecsmár Ilona A bizonyítványhoz szakmát kapnak fotó: feb

Next

/
Thumbnails
Contents