Heves Megyei Hírlap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-27 / 278. szám

2. oldal Körkép 1995. november 27., hétfő Előrehozták az MDF országos gyűlését Ellenzéki pártok hétvégéje Az országban kialakult súlyos kormányzati és belpolitikai helyzet miatt már 1996 tava­szára összehívják a Magyar Demokrata Fórum, eredetileg őszre tervezett, X. országos gyűlését. Ezt a választmány szombati ülésén jelentették be. Für Lajos, az MDF elnöke elemzésében megállapította: süllyed a koalíció hajója, de vele süllyed az egész ország, sőt az egész magyarság is. A koalíció visszafordíthatatlanul bebizonyította életképtelensé­gét. A kisebbik koalíciós part­ner nem liberális párt, hanem masszív baloldali szervezet, amely leginkább a múlt század végi polgári radikális irányza­tokhoz hasonlít. Az MDF elnöke szerint az MSZP posztkommunista párt, amelynek olyan nehéz lesz szociáldemokrata párttá vál­nia, mint amilyen nehéz a 40 év alatt szocialistává gyalult Magyarországot visszavezetni a fejlett Európába. A Fidesz-Magyar Polgári Párt egészségügyi fórumán arra hívták fel a figyelmet, hogy katasztrofális állapotok alakulnak ki, ha az állam ki­vonul az egészségügyi ellátás finanszírozásából, és az ön­kormányzatok nem lépnek a helyébe. Javasolták, hogy az önkormányzatok egymással társulva alakítsanak ki térségi egészségügyi centrumokat. Ha ugyanis a személyi jövede­lemadó nagyobbik része náluk maradna, és a normatív támo­gatás sem csökkenne, képesek lehetnének a megüresedő ál­lami szerep betöltésére. A Magyar Út Körök Mozga­lom országos értekezlete egye­bek között kezdeményezte: 1996. augusztus 20-án, Opusz- taszeren - valamennyi nemzeti erő és párt részvételével - fo­gadjanak el nemzeti szerződést az új alkotmány alapelveiről. n ■ / -; ■ • • • ­Adótábla vagyonbevallással i,i; Részleges egyetértés, várható vitákkal Két zsebbevágó elképzelés is az érdeklődés középpontjába került a hét végén. Az egyik a személyi jövedelemadó új táblája. A másik a vagyonbe- vallásra vonatkozó elképze­lés, ami kimaradt ugyan Horn Gyula miskolci beszá­molójából, de egyértelműen a kormányzati tervek közé tar­tozik. Az adótábla legújabb változa­tának tételei a bérből származó jövedelmeknél a következők: 185 ezer forintos jövedelemig 2 százalék, 185 ezer és 250 ezer forint között 16 százalék, 250 ezer és 390 ezer forint között 32 százalék, 390 ezer és 550 ezer forint között 35 százalék, 550 ezer forint és 900 ezer forint között 44 százalék, 900 ezer fo­rint felett 48 százalék. A munkavállalói oldal szá­mításai szerint ez az adótábla lehetővé teszi, hogy jövőre ne legyen 2 százaléknál nagyobb a reálbér csökkenése. így ked­vező alapot sikerült teremteni az ár- és bérmegállapodás vég­leges formájának kidolgozásá­hoz. A munkaadói oldal az adó­tábla új változatát elutasította, mert már a kormány eredeti - 47 százalékos - legmagasabb adókulcsát is túl magasnak tar­totta és csökkentését kérte. A másik, egyelőre még formá­lódó elképzelés az önkéntes va- gyonbevallás bevezetését tűzi ki célul. Eszerint egy alkalommal mindenki maga dönthetné el, hogy élni kíván-e a lehetőséggel, a törvény pedig szavatolná, hogy nem firtatják a bevallott vagyon eredetét. A továbbiakban a be­vallott vagyon mérete képezné azt a választóvonalat, amelyhez az adóhatóság mérné a további vagyongyarapodást. Ez a mód­szer a bevalláskor a lehető leg­nagyobb érték feltüntetésére ösz­tönöz. A vagyon utáni 2 százalé­kos illeték befizetéséből szár­mazó bevétel egyharmadát a szociális és tehetséggondozás ki­adásaira, egyharmadát vállalko­zások ösztönzésére, a fennma­radó részt az önkormányzatok támogatására fordítanák. A javaslat létezését a kor­mányfő a rádió 16 Óra című mű­sorában megerősítette. Bokros Lajos pénzügyminiszter pedig azt is egyértelművé tette: ő to­vább szeretne menni, mint a mi­niszterelnök, miután az önkéntes vagyonbevallás helyett kötelező vagyonbevallásra gondol. Véle­ménye szerint ugyanis Magyar- országon jelenleg a termelő va­gyon felhalmozását célszerű se­gíteni, a holt vagyon gyarapítását pedig fékezni kell. Legyen rugalmas! A Magyar Nemzeti Bank Heves Megyei Igazgatóságán a legtöbb Magyar Állampapír a futamidő lejárta előtt is mobilizáltható. Természetesen a Magyar Állampapírok hozama akkor a legkedvezőbb, ha csak a futamidő végén váltják vissza őket. Azonban nem ez az egyetlen megoldás. Az állampapírok többsége a forgalmazóhelyeken meghirdetett feltételek szerint a futamidő alatt is adható-vehető. Befektetési tanácsadásunk segítségével Ön kiválaszthatja azt a befektetést, mely akkor is optimális hozamot nyújt, ha azt a tervezettnél korábban pénzzé kell tennie. Keresse fel az MNB Heves Megyei Igazgatóságát, hogy megbizonyosodjon róla: mi minden lehetőségre felkészültünk. Címünk: MNB Heves Megyei Igazgatóság, 3300 Eger, Barkóczy u. 3. magyar Állampapír Ö B B S Z 0 Kongresszusi jóváhagyás a gazdasági stabilizációnak Alakul az MSZP-sek nagy csapata Abban tökéletesen igaza volt Horn Gyula miniszterelnöknek, hogy csalódniuk kellett azoknak, akik az előhangokból va­lamiféle botrányra számítottak a Magyar Szocialista Párt IV. Kongresszusának második, miskolci ülésszakán. Tény: a lemondások árnyékában tett néhány kritikus hangvételű hozzászólástól eltekintve, meglehetősen egyszólamúvá sike­redett a fórum. így a lényegi - személyi és szervezeti - kérdé­sekről majd csak a soron következő ötödik, 1996 márciusáig megtartandó kongresszus lesz hivatott dönteni. Mindezek el­lenére nem lehet azt állítani, hogy fölösleges volt a miskolci időtöltés, lévén lényeges üzeneteket is hordoz a tanácskozást követően kiadott Nyilatkozat: a küldöttek elsöprő többsége hitet tett a gazdasági stabilizációs program, illetve az SZDSZ-szel való koalíció fenntartása mellett. A tanácskozás lezárását kö­vető vasárnapi sajtótájékozta­tón Horn Gyula hangsúlyozta: a kongresszus elengedhetet­lennek tartja a gazdasági stabi­lizáció és az államháztartási reform végrehajtását, amely csak a társadalom többségé­nek támogatásával valósítható meg. Ehhez viszont - húzta alá - nyitottabbá kell válni a társadalom irányába, igazsá­gosabbá és arányosabbá téve a közteherviselést. A pártelnök szerint ugyan­akkor az MSZP továbbra is érdekelt abban, hogy a koalí­ció a Szabad Demokraták Szö­vetségével a kormányzati cik­lus végéig fenmaradjon. Mint mondta, a párton belüli fe­szültségek jó része megszűnt, miután sikerült a cselekvés irányát megszabni, a személyi és a szervezeti kérdésekre pe­dig majd csak a következő kongresszus tesznek pontot. Ezen egyebek mellett az ügy­vivői rendszer viszaállításáról, a megyei és az országos veze­tés közötti kapcsolatrendszer megerősítéséről is dönteni kell. Egy újságírói kérdésre Vi­tányi Iván, az MSZP országos választmányának elnöke le­szögezte: a feszültségek növe­kedésével kapcsolatos jósla­tokba nem szabad belemenni, de a most lezajlott, mélyebb eszmecserék hozzásegíthetik a megfelelő döntések meghoza­talához a párt vezetését. ***- Nagyon nehéz egy kongresz- szus értelmi és emocionális tartalmát azonnal feldolgozni. Annál is inkább, mert maga az ülés is rendkívül tartalmas volt - jelentette ki Kalmár Pé­ter országgyűlési képviselő, az MSZP megyei elnöke, a ta­nácskozás jelentőségéről szólva. Mint mondta: felfo­gása szerint, több rétegű kong­resszus volt a miskolci. Egyfe­lől fel kellett dolgozni az el­lenzéki szerep kormányzativá történő cseréjének élményét az eddigi tapasztalatok alap­ján. Másrészt ugyanakkor egy kelet-európai puha diktatúrá­ból és egy elvetélt szocialista kísérletből jövő szociálde­mokrata párt távlati stratégiai programjával kapcsolatos, bi­zonyos előkészítői feladatokat is meg kellett oldaniuk a kül­dötteknek. Mindamellet - vé­lekedett -, nagyon komoly ak- tuálpolitikai jelentésük is van ezeknek a vitáknak, hiszen az utóbbi hónapok történései el- bizonytalanították mind a párt­tagságot, mind a választókat, az ebből fakadó bizalomvesz­tést pedig szintén fel kell dol­gozniuk a résztvevőknek. A párt, a frakció és a kor­mány munkáját ért kritikákkal kapcsolatban Kalmár Péter úgy vélekedett, ezeket maga az élet hozta magával. A „há­romszög” csúcsai között ta­pasztalható kommunikációs zavarok elsősorban a gyakor­latlanságból, illetve a szerep­lők hibáiból fakadnak. Ennek pedig egyenes következmé­nye, hogy kintről nézve jósze­rivel csak a kapkodás vagy épp a hezitálás látszik.- A jelenleg élő működési modell még az előző ciklusban szinte ösztönösen alakult ki, amely magán hordja az MDF- es rezsim posztbarokkos gon­dolkodásmódját. Ennek rövid idő alatti átalakítására pedig alig volt remény. Éppen ezért fontos, hogy a szekción belül minden szereplő szempontjá­ból feldolgozzuk ezeket a ta­pasztalatokat, hogy a változta­tásra, a jobbításra kialakul­hasson egy közös akarat. Meg­jegyzem, közel sem végeztük el ezt a feladatot, noha a kihívás óriási. A Hírlap kérdésére, misze­rint a '96 elején esedékes ötö­dik kongresszustól mit vár a párt megyei elnöke, Kalmár Péter kijelentette: ott minden­képpen meg kell alapozni a következő ciklust. Ha ugyanis ez nem történik meg, kérdé­sessé válik: megtehető lesz-e mindez a későbbiekben egyál­talán. Elsősorban szervezeti kérdések tisztázásáról van szó, valamint egy végleges csapat­összeállításról, illetve nagy­vonalakban a program eleme­inek a megvitatásáról. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor megjegyezte: abszurdnak tartja a pártelnöki és a minisz­terelnöki funkció szétválasztá­sát. ***- Nekem is volt némi fenntar­tásom a kongresszust meg­előző időszakban, tekintve né­hány korábbi megnyilvánu­lást, de bíztam benne, hogy a kormány, a frakció és a párt között kialakult konfliktusok rendezhetőek lesznek. Mind­ehhez kellő őszinteséget, és megfelelő kritikai hangvételt éreztem, így végül is elégedett vagyok - összegezte tapaszta­latait Rajki Sándorné, a Heves megyei delegáció vezetője. Mint megjegyezte: az MSZP- n belüli vezetők rendkívül kü­lönböző egyéniségek, akik nem mindig értenek egymás­sal szót, ebből viszont számta­lan probléma adódik. A mis­kolcihoz hasonló alkalmak azonban lehetőséget teremte­nek ezek tisztázására, az együttműködés javítására. Arra a kérdésre, miszerint igaz-e mindez Bokros Lajosra is, aki - hihetetlen népszerűt­lenségét meghazudtolva - pil­lanatok alatt lefegyverezte a küldötteket, Rajki Sándorné kijelentette: idő kellett ahhoz, hogy a március 12-én és az utána történteket feldolgozza a tagság. Bokros Lajos végül is a kongresszus előtt kinyil­vánította, hogy programjában szeretné a baloldali értékeket megőrizni, de - tette hozzá Rajki Sándorné - azt sem hi­szi, ezzel történt volna valami­féle pálfordulás. A soron következő kong­resszussal összefüggésben a megyei csoport vezetője osz­totta Kalmár Péter vélemé­nyét: nem lenne sserencsés a pártelnöki és a miniszterelnöki funkciót megosztani, ám szük­ségesnek tarja, hogy tavasszal egy szűkebb elnökségbe pro­fibb politikusok kerüljenek. Kühne Gábor Kereszténydemokraták válasza Horváth Gábornak Náluk szabad a véleménynyilvánítás Csütörtöki számunkban kö­zöltük azt a nyílt levelet, me­lyet Horváth Gábor Bossányi Lászlónak, a KDNP Heves megyei elnökének címzett. Ebben a kisgazdapárt megyei vezetője burkolatlanul bírálta a kereszténydemokraták két politikusát. Nos, a KDNP me­gyei elnöksége minderre rea­gálásként juttatta el lapunk­hoz az alábbi írást: * Meglepődve és érthetetlenül fogadtuk a Független Kisgaz­dapárt Heves Megyei Szerve­zete elnökének hozzánk intézett levelét. Meglepődtünk, mert a kapcsolat-teremtésnek nem ép­pen a szokásos formáját válasz­totta. De érthetetlen is, hiszen nem túl gyors reakcióidőre vall, ha egy júliusban megjelent vé­leményre valaki novemberben reagál. Érthetetlen továbbá, hogy milyen alapon kívánja el­dönteni egy más párt, hogy ki a jó és ki a rossz keresztényde­mokrata. Nálunk nem egy em­berre épül a párt, ezért szabad a véleménynyilvánítás és ha­sonlóan az európai pártokhoz, nincs elnöki diktatúra sem. Ami pedig a kifogás tartal­mai részét illeti, valóban nem tagja Kisgazdapárt egyetlen európai szervezetnek sem, ezért ez ténykérdés, amiről felesleges lenne vitatkozni. Talán érdemes gondolkodni. Másodszor: Morvái Ferenc személyéről mélyen hallgat a szerző, ez talán érthető úgy, hogy a kijelentéssel egyetért? Ha igen, akkor megtalálja a magyarázatot a kijelentés má­sodik felére is. Harmadszor: tárgyi tévedés kirekesztést és Polgári Szövet­séget emlegetni Héves megyé­ben, amelyik soha sem volt, mi minden különbség nélkül hívtuk és hívjuk valamennyi ellenzéki pártot továbbra is rendezvénye­inkre. Tisztelt Horváth Gábor úr, kisgazda barátunk! Minden együttműködés alap­vető feltétele a másság elisme­rése és a másik párt belügyeibe való be nem avatkozás. A véle­mények továbbra is különbözni fognak és valószínűleg a stílus is. Ha lsépy Tamás a Parla­mentben felszólalásában nem ért egyet az olyan jelenségek­kel, hogy a másként vélekedőket kisöprűzzék az országból, az nem jelenti azt, hogy az együtt­működés szükségét tagadnánk. Jól tudjuk, hogy a felelőtlen ígéreteivel, tehetetlenségével a kapkodó kormánynak szembe kell néznie. Mint tettei követ­kezményeivel és ezért a válasz­tásokon tisztességes ellenőriz­hető alternatívát kell nyújtania. De a hitelességhez az is hozzá tartozik, hogy nem kérjük szá­mon más párttól, hogy ott nincs elnöki rendszer, továbbá azt sem, ha ott szabad a vélemény- nyilvánítás. Az ország érdekében to­vábbra is együtt kívánunk mű­ködni mindazokkal, akik a meghatározott értékrend alap­ján a felemelkedésért hajlandók dolgozni. Szavainkat tetteink hi­telesítsék.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents