Heves Megyei Hírlap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-23 / 275. szám

4. oldal Az Olvasók Fóruma 1995. november 23., csütörtök Észrevétel a „Mikrobuszra lőtt az őr” című írásukra A Hevesen élő özvegy Török Istvánná nemrég ünnepelte 90. születésnapját. A képen látható kézimunkát nemrég készítette. A fotót lánya, Király Józsefné küldte szerkesztőségünknek. Az idős asszonynak további jó erőt, egészséget kívánunk. Sokat segítettek a rendezésben A Pro Concordatia Populorum nemzetközi lovagrend nevében köszönetét mondok az október 28-án Egerben tartott jótékony- sági bál megrendezéséhez nyúj­tott segítségükért az alábbiak­nak: Aroma Rt., Mini Bazár Csortosné Gyöngyös, Staféta Tours Gyöngyös, Luxor Divat Gyöngyös, Boszorkány Fod­rászszalon Eger, Chris Shop Eger, Lady Illatszerbolt Eger, Verczné Tóth Anna Eger, Tóth Sándor hús- és hentesáru-ker., Mini-Money ruházati üzlet, Ivánszki Árpád autófényező Eger, Ford-Sipos szerviz, HBH söröző Eger, Gerti Divat Eger, Texco Kft. Eger, Pallas Va­dászbolt. S/K Műszaki Áruház Egér, Tónus tápétábolt Eger, Agria Color háztartási bolt, Pik­tor háztartási bolt Eger, Tikku- rila festékbolt Eger, Székfű pa­tika Eger, Vadászbolt Eger, Hi- bay K. út, SZÍN-ÁSZ Bt. Eger, Kiss Sándor kőszobrász, Maria Shop Eger, Cifra háztartási bolt, Csiky Csemege Eger, Esz- tári Antal hűtőjavító, Sipos Já- nösné autóalkatrész-kereskedő, Sebestyén László esztergályos, Ehrat Lazac Kft. Kerecsend, 4M Márkabolt Eger, Heves Megyei Hírlap, Gastrokonsult Kft. Kerecsend, Horváth és Tsa Kft. Eger, Götz játékbolt Eger, Tausz tapétabolt Eger, Tardi Jánosné NN Biztosító, Hossó Antal Katona téri ABC, Bárdos József villanyszerelő, Bárdos Józsefné Eger, OREX Óra-Ék­szer Kér. Kft. Spicc Cipőbolt, Fehér Szarvas Vadásztanya, Csathó és Tsa Nyomdaipari Kft., Szenátor-ház Eger, Bár- dosné Tóth Mária virágkeres­kedő. Bowling söröző Eger Ho­tel, Föcény László vállalkozó, Kis László Eger, Kis-Sim Vino Kft., Halmi István Eger, Gara­bonciás cukrászda, Verebély Dénesné kollégiumi igazgató, Agro Hotel Balatonfüred, Ná­dor András cukrászmester, In- termédia Balaton Kft., Mészá­ros Imre építőipari vállalkozó, Molnár Zoltán vállalkozó Eger, Sütker Kft., Príma Diszkont Eger, Szabó-Ker. Kft., Jan Lüthy Kerecsend, és svájci ba­rátaink. Hevesi János észak-magyarországi prefektus Példamutató szülői és lakossági összefogás volt az, amelyet az Ost or ősi Általános Iskolába járó gyermekekért tettek. No­vember 11-én a Gyermekekért Alapítvány, a szülői munkakö­zösség és a nevelőtestület jóté­konysági bált szervezett a gyermekek oktatási feltételei­nek javítására. A rendezvényre több mint kétszázan vették meg Igen Tisztelt Stanga! Engedje meg, hogy fent jegyzett írásával kapcsolatosan néhány észrevételt tegyek. Véleményem szerint cikké­ből sugárzik az egyoldalúság. Olyan esetről ír-tudósít, amit - föltételezem - nem ismer rész­leteiben. Meg kell jegyeznem: én sem. Már a cikke elején érzékelni lehet: eddig még nem tisztázott körülmények között történt egy eset, amiről Ön szerint a rend­őrség igen szűkszavúan adott ki közleményt. Nem értem megjegyzését, hisz még alig indult el az ügy kivizsgálása, így hát vélemé­nyem szerint bővebb informá­ciót ezen időben nem is tudott volna kiadni a hivatalos szerv. Ezek után engedje meg, hogy kizárólag a saját véleményemet pontokba szedve elmondjam: 1. Igen nagy megdöbbenéssel olvastam sorait, ahol így ír: „lapunknak azonban - magukat megnevezni nem kívánó forrá­sok segítségével - sikerült meg­tudni egyet és mást”. Igen Tisz­telt Stanga! Nekem erről a módszerről a régi idők jutnak az eszembe, amikor embereket úgy lehetett „feketében” feltün­tetni, hogy nem is tudta, „ki fes­tette be”. Bizonyára egyetért velem abban, hogy aki a nyil­vánosság előtt nem vállalja a nevét, az - uram, bocsásd meg - a gerincet nélkülöző élőlé­nyek közé sorolható. Bár meg­kérdezném Öntől, hogy forrásai milyen oknál fogva nem merték vállalni a nyilvánosságot. Itt kell megjegyeznem, hogy több mint 10 éve vagyok lapjuk ol­vasója, és hasonló írást aligha olvastam az Önök lapjában. 2. Hogy is van ez, Tisztelt Stanga úr?! Hogy került a képbe a mikrobusz? Talán pik- nikezni indultak a jegyzett nap késő esti óráiban az urak arra a vidékre? A „bőszavú forrásai” talán arról is tudósíthatták volna, hogy mit is keresett arra a „képbe került mikrobusz”, így hát akadnak részemre is érthetetlen momentumok a cik­kével kapcsolatosan, hisz vé­leményem szerint nagyon egy­oldalúan nyilatkozik erről. Tisztelt Stanga! Talán a leg­közelebbi cikkében, ami ezzel kapcsolatos, arról olvashatunk, hogy a „képbe került mikro­busz” azért nem állt meg, mert elromlott a fék rajta. Ez is van olyan hihető - úgy gondolom -, mint az őr(ök) verziója. Ugye, milyen könnyen meg lehet fo­galmazni sötéten egy cikket? 3. Szabad legyen figyelmébe ajánlanom a fegyverhasznála­tot. Egyetértek abban Önnel, hogy nem biztosít a törvény több jogot a fegyverhasználatra a biztonsági őrnek, mint egy át­lagos állampolgárnak, de ehhez hozzátartozik az Ön által le nem közölt mondat másik fele. Engedje meg, hogy megosz- szam Önnel az elhagyott mon­dat másik felét, ami így hang­zik: amennyiben a biztonsági őr életét, testi épségét közvetlen veszély fenyegeti, úgy használ­hatja fegyverét. Végezetül: bizonyára Ön jobban ismeri a vagyonvédelmi szolgálatok ide vonatkozó sza­bályait. utasításait, mint én. Fel­tételezem, ugyanilyen jól is­meri a fegyverhasználattal kap­csolatos szabályokat is, csak véleményem szerint a lényeget cikkében nem írta le. Meglátá­som szerint észrevételeim ki­egészítésével mondhatnám el cikkéről, hogy pártatlanul ír, elhagyva a fent jegyzett forrá­sait. Hangsúlyozni szeretném, hogy magánvéleményemnek adtam hangot, amikor észrevé­teleimet megpróbáltam közre­adni. Bárkit is marasztalnak el a fenti esetben, a véleményemet fenntartom. Báder Nándor Eger *** Tisztelt Báder úr! Hogy egy forrás nem óhajtja megnevezni magái, az a sajtó­ban teljesen bevett gyakorlat, így ezzel kapcsolatos indulatait megérteni nem tudom. Ha írá­somat figyelmesen olvasta volna el, rájön, hogy az messze nem volt egyoldalú, hiszen csak a tudomásomra jutott informá­ciókat írtam le, a következteté­sektől, feltételezésektől óvakod­tam. Nem úgy Ón, aki már szinte kész ténynek veszi - noha a vizsgálat még javában tart -, hogy a mikrobusz bűnös szán­dékkal érkezett a helyszínre, sőt, levele azt is sejtetni engedi, hogy az őr élete, testi épsége veszélybe került. Ha mindezeket én írtam volna le, jogos lenne az • egyoldalúság vádja. így azonban - azt hiszem - Ón esett ebbe a hibába. Üdvözlettel: Stanga István „Ne haragudjanak, de kikívánkozott belőlem...” Összefogás az ostorosi iskoláért a belépőjegyet, s a közel másfél száz résztvevő jelentős összeg­hez juttatta az alapítványt. Kö­szönet és tisztelet illeti azokat, akik megjelenésükkel, pénzfel­ajánlásukkal támogatták az ok­tatás finanszírozását. A bevétel konkrét felhasználásáról az alapítvány kuratóriuma dönt. Molnár Lajos igazgató A Tüntettek az állam eltartott­jai, a november 16-i számban megjelent írásuk foglalkoztat. Tisztelt Pedagógusok! Nincs, vagy kevés olyan tanító- tanárt ismerek, akinek a fize­tése 30.000 forint alatt lenne, holott egész nyáron, téli-tavaszi szünetben otthon vannak, ha nem reggel 8-tól délig, maxi­mum 13 óráig dolgoznak. Ez 4—5 óra munkaidő. Egyetlen tanárt sem ismerek, aki a határban pluszmunkát vál­lal - a szőlő-, krumpliföldön - azért, hogy megéljen, mert ke­vés a fizetése. Annál többet, aki egész nyáron üdülni jár, kül­földi utakon vesz részt, és jaj­gat, hogy nem adnak fizetés- emelést, nem tud megélni. Azt írja a cikkben megszó­laló pedagógus, hogy minden­napi megélhetési gondokkal küzdenek, és a béremelés csak úgy lehetséges, ha elküldenek pedagógusokat. Hát tisztelt Pedagógus! Ön nem tudja, hogy mi az, hogy megélhetési gond - ötödma­gamnak havi 20 ezerből ki­hozni a mindennapi betevőt -, nem tudja, mi az a szó, hogy nélkülözés és rettegés, hogy mi lesz holnap. Egy nagy gyárból kerültünk az utcára a férjemmel együtt és több 10 ezer más tár­sunkkal, és még csak szólni sem szólhattunk, nemhogy tün­tettünk volna, vagy lehetősé­günk lett volna arra, hogy tün­tessünk. Egyik napról a másikra a kezében volt mindenkinek a papír, hogy létszámleépítés mi­att sajnos a munkájára nem tar­tanak igényt tovább. Önök miben mások, vagy ér­zik magukat különbnek, sérthe­tetlenebbnek, mint más embe­rek százezrei, hogy nem lehet elküldeni Önök közül senkit munkanélküli-segélyre? Önök is ugyanolyan emberek, akikre ugyanúgy vonatkoznak a törvé­nyek, ugyanazok a pofonok ér­hetik, mint más földi halandó embertársukat. Ja, csak addig, míg ez nem magukkal esett meg, a jó meleg télen, hűvös nyáron tantermekben nyugod­tan elücsörögnek 4-5 órát havi 30 ezerért. Hát vegyék már tudomásul, hogy nemcsak a munkásembe­reket érinti ebben az országban a munkanélküliség, hanem Önöket is, bár Önök, mint ér­telmiségiek, talán nagyobb eséllyel fognak össze és tüntet­nek, hangoztatják igaznak vélt véleményüket, mint a munká­sok, de reméljük, nagyobb esé­lyük Önöknek sem lesz a talpon maradáshoz, mint nekünk. És jövőre, a munkanélküli­segély mellett eltöltött hónapok után talán kevésbé nagy han­goskodással és látványossággal veszik tudomásul, hogy nem­csak Önökből áll a világ, önök is kerülhetnek padlóra, és ezen­túl nem az lesz a legfőbb gond­juk, hogy egymást túllicitálják a kollégák előtt, hogy ki volt a Kanári-szigeteken nyáron, és ki volt „csak” Görögországban. Ne haragudjanak, de ez kikí­vánkozott belőlem, és ha közük, külön megköszönöm. Tóth Jánosné Köszönet aNeumann-nak A Heves Megyei Pedagó­giai Intézet ezúton is köszö­netét kíván mondani a Neu­mann János Közgazdasági Szakközépiskola vezetésé­nek, és személy szerint dr. Sipos Mihály igazgatónak az intézet tízéves fennállási ünnepének keretében át­adott számítógépes rendszer kialakításához nyújtott se­gítségéért. A hálózatban összesen ti­zenhat gép működik, s ebből tizenhármat az iskola bocsá­tott az intézet rendelkezé­sére. Ugyancsak segédkez­tek a masinák beüzemelésé­ben, a rendszer kialakításá­ban is. Pendüljünk egy húron Nyílt levél Fajcsák Attila egri polgárhoz a „Hiányzik a nép­zene az életemből” című, no­vember 27-i cikkhez kapcso­lódva. Attilám! Igen ritkán ragadok tollat, a Ró­lad szóló írás viszont nem hagy nyugodni. Közügy, köz-érzet, nem iga­zán csak Neked szól. Népzenei tudásodat nálam sokkal hozzáértőbbek hitelesí­tették már, akik ugyan a megél­hetésedet valóban nem tudták biztosítani, de mint művész - ezzel együtt elkötelezett -, igenis a „lehangolt, csüggedt emberek” szépbe, jóba vetett hitét vagy hivatott erősíteni: „Várok, mint a legtöbben”. Majd a többi művész is? Nem lesz új szobor, festmény, épület? Meghal a dal? Mielőtt úgy lennénk sínen, mint druszád - a híres költő -, ha marad a hangszereden még egy húr, akkor hangoljunk. Pendüljünk egy húron! Őszinte barátod: Boda József magyar polgár Küldjön újra egy fotót nekünk Az elmúlt időszakban örömmel vettük, hogy olvasóink közül többen is rendszeresen küldtek egy-egy fotót szerkesztősé­günknek. Ezek a közvetlen kör­nyezetükről, családi esemé­nyekről, az adott települést, kö­zösséget foglalkoztató dolgok­ról számoltak be. Az említette­ket mindig rövid megjegyzé­sekkel egészítették ki. Ezúton is kérjük előfizetőin­ket, olvasóinkat, hogy küldje­nek fotókat, leveleket. Címünk: Heves Megyei Hírlap Szerkesz­tősége 3301 Eger, Pf. 23. Észrevételek egy zenei kritika ürügyén A Nemzeti Filharmónia októ­ber 27-i, második bérleti hangversenye után október 30- án megjelent a koncert kriti­kája. Az Egri Szimfonikus Ze­nekar és az Állami Énekkar produkciója címmel a Heves Megyei Hírlapban. Megüt­közve olvastuk Veres Gyula jó szándékú, pozitív hangvételű, ám teljes hozzá nem értésről árulkodó írását, és úgy érez­tük, hogy nem hagyhatjuk megjegyzés és némi kiegészí­tés nélkül a megjelenteket. Mozart: Varázsfuvola című operájának nyitányáról meg­tudtuk, hogy „könnyed dina­mikai elemekkel felépített kompozíció”. Ennek ellenére „érzékletes, nehéz súlyú vég jellemzi”. Megtudtuk azt is, hogy Schubert Befejezetlen Szim­fóniája a XIII. volt a sorban. Lehet, hogy a „nyomda ör­döge” hozta létre a XlII-as számot, mi azért szeretnénk pontosítani: Schubert utolsó, VIII. szimfóniájáról van szó, amelyet halála előtt hat évvel - máig sem tudni, miért - nem fejezett be. Annak csak örülni tudunk, hogy kritikusunk ráéb­redt arra: a zenében a „hangu­lati elemek a halk és erős hangerő hatása révén érzékel­hetők”. Azon viszont azóta is törjük a fejünket, hogy mit hallgathatott, amikor a „zene pokla jellege és háromnegye­des lüktetése a régi idők -ke­ringő tánczenéjét idézte fel” benne. Nem célunk kielemezni az írás minden részletét. Nem le­het elmenni viszont az utolsó műsorszám méltatása mellett, amely Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus című műve volt. Ez a monumentális remekmű 1923-ban íródott, Pest és Buda egyesítésének 50. évforduló­jára. Szövegét egy kecskeméti prédikátornak, Vég Mihálynak az 55. zsoltár alapján 1550 kö­rül íródott verse adta. A lát­vány tényleg lenyűgöző volt: „a kórusban éneklő gyerekhad lepte el az emelvényt”. Kedves Veres Gyula! Az Ön nevében kérünk elnézést a „gyerekhadtól”, akik megér­demlik, hogy név szerint is megemlítsük őket: a 2. sz. gyakorló, a Lenkey János és a Tinódi Sebestyén Általános Iskolák arany- és ezüstdiplo­mával minősített nagykórusait, Vígh Józsefné, Korrepta Kata­lin és Agostonné Kugler Zsu­zsanna tanárnők vezetésével. Tesszük ezt azért is, mert na­gyon büszkék és boldogok va­gyunk, hogy a méltán világ­hírű állami zenekar mellett - több mint két évtized után elő­ször - helyi erőkkel szólalha­tott meg ez a csodálatos ze­nemű városunkban! Végezetül reméljük, hogy a jövőben csak hozzáértő szak­ember fog művészeti tárgyú kritikát írni újságjukban. Ta­nulságképpen pedig idézzük a Psalmus Hungaricus egy rövid részletét: „Az igazakat mind megtartod, A kegyeseket meg­oltalmazod, A szegényeket felmagasztalod, A kevélyeket aláhajigálod.” Az Egri Szimfonikus Zenekar Hegymászók festik a templom tornyát - Erről ér­tesítette lapunkat Molnár Misi karácsondi tanuló. László tanár úr megörökítette az eseményt, és a fiatalember elküldte szer­kesztőségünknek.

Next

/
Thumbnails
Contents