Heves Megyei Hírlap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-22 / 274. szám
1995. november 22., szerda 5. oldal Füzesabony És Körzete Az emberek csak azt látják: megint fizetni kell Egy-két hektárból nem lehet megélni Nem tudom, mikor lesz felcserélhető az a szócsoport, hogy a magyar mezőgazdaság átalakulóban van. Nem is olyan régen még arról beszéltünk, cikkeztünk, milyen fontos szerepet töltenek be a falugazdászok a településeken. A nyáron ez a rendszer átalakult, s most a gazdajegyzők nélkülözhetetlenségéről írhatunk. Valóban van helyük a ma mezőgazdaságában? - kérdezem Prisztás Imrét, aki Poroszló, Sarud, Újlörincfalva gazdajegyzője.- Valóban amolyan semmi sem biztos helyzet van, s talán éppen ezért van szükségük az embereknek egy olyan biztos pontra, ahol tanácsot kérhetnek, ahol az időközbeni változások miatti kérdéseikre választ kaphatnak. Nézze, Sarudon működik a mezőgazda- sági szövetkezet, ott bíznak az emberek a tsz-ben. A földkiadás nincs befejezve, s így jelentősebb kistermelői gazdálkodás sincs. Poroszlón ellenben jelentős a gazdák száma, a maroknyi Újlörincfalván is 4—5 magángazdálkodó van. Számukra fontos, hogy létezzen ez a hálózat.- Sokan azt mondják, hogy a gázolaj-támogatás adminisztrációjával kimerül az önök tevékenysége... •- Ez csak egy feladat a sok közül. Bár kétségtelen, hogy sok munkát ad. Persze, ilyen vélemények is lehetnek. Azok azonban biztosan másként ítélik meg a dolgot, akik különböző pályázatokon szeretnének nyerni, pénzhez jutni. A gazdajegyzők, s jómagam is nem kis részt vállalunk s vállaltunk, hogy mondjuk egy nagy teljesítményű gép vásárlásához a gazda pénzhez jusson. Poroszlón például nyolc pályázatot sikerült összeállítanunk. Ebből egy nyert, néhányra ígéretet kapott a pályázó. Amennyiben a mező- gazdasági pályázati alap feltöltődik, további szerencsések lehetnek.-Minden pályázati és más lehetőséget naprakészen kell ismerniük?- Igen. Ám előfordul, hogy az emberek valamit hallanak, látnak a televízióban, olvasnak az újságban, s máris szeretnék pontosan tudni a háttér-információkat is, s én nem rendelkezem semmilyen konkrét írásos anyaggal a felvetett kérdéssel kapcsolatban. Ilyenkor kételkednek talán munkánk hasznosságában. De meg kell vámunk a közlönyt, mert ne haragudjon, de kiszivárogtatott, esetleg félreértett hírrel kapcsolatban csak ez lehet a fegyverünk.-Az már biztos, hogy december 1-jétől kötelező a kamarai tagság, s ezért fizetni is kell.- Tudom, hogy az emberek úgy vannak vele, hogy itt van már megint valami, amiért fizetni kell. Ha igazából betöltheti azt a szerepet - termelést koordináló, tanácsadó, piackutató stb. amit a céljai között megfogalmazott a kamara, nyilvánvaló haszna kimutatható lesz a magánvállalkozásokban. A tervezett háromezer forint éves szinten azt hiszem - nem egy nagy összeg.- Sokan attól tartanak, hogy a nem szakemberek kezében a föld elvész. Tudnak-e az emberek gazdálkodni, milyen típusú tanácsokért fordulnak a gazdajegyzőhöz?- Falun az emberek génjeiben van a gazdálkodás tudománya. Nem azért nem szórnak ki elegendő mennyiségű műtrágyát például a földjeikre, mert nem tudják, nem ismerik ennek jótékony hatását a termelésre. Pénztelenség az ok. Örülnek, ha van vetőmag, s futja a pénzükből a gépek működtetésére. Mindenki tisztában van azzal, hogy a talaj tápanyagkészlete véges. De a mai gazda sajnos még nem érezheti magát biztonságban. Máról holnapra él, termeszt. Nem kevesen azért kellett, hogy megszabaduljanak például a búzatermésüktől potom pénzért, mert nem lett volna elegendő anyagi forrásuk ahhoz, hogy befejezzék az aratást. A másik dolog: egy-két hektárból nem lehet megélni. Ma pedig még az ilyen parcellák vannak többségben.- Tudnak ezen változtatni önök?- Ha most rögtön nem is, a későbbiekben minden bizonnyal. Remélem, hogy gyorsan létrejön egy. megfelelő mennyiségű és minőségű, gyorsaságú információközvetítés a gazdajegyzőn keresztül a gazdálkodókig. Olyasfajta szolgáltatást, tanácsadást nyújthatunk, amelyet érdemes megszívlelni. Hogy mikor jön el ez az idő, egyelőre nem tudni. Meg azt sem, hogy a gazdajegyzőknek, köztük Prisztás Imrének, mikor lesz irodája, netán telefonja, s véletlenül számítógépe. A korszerű és gyors tanácsadás elképzelhetetlen számomra infrastruktúra nélkül. (rada) A tudás műhelye Kerecsenden Az élettel szembeni hátrány ledolgozása nem reménytelen. A pályázati pénzekből működtetett kerecsendi intézmény egyszerre készít fel hiányzó osztályvizsgákra, s teszi teljessé az igyekvők elemi végzettségét, másfelől berendezései, szakal- kalmazottai révén a gyakorlatban hasznosítható munkafogásokat tanít. A tudás műhelyébe ma hét „ösztöndíjas” jár. A teljes nevén Kerecsend Község Jóléti Szolgálat Alapítvány Iskola 1993 áprilisától működik. Szeptemberben már a harmadik tanévét kezdte.- Halmozottan hátrányos helyzetű, az általános iskolából kimaradt, 16-18 éves korosztálynak szerveztük meg az oktatását - említi Fecz Sándor nyugalmazott iskolaigazgató, az alapítványi iskola kuratóriumának elnöke. - A felzárkózás esélyét kínáljuk számukra, nem szeretnénk, ha elkallódnának. Másrészt: csellengés helyett összetartjuk őket. Mindezért még fizetni is tudunk, havi 3 ezer forintot. Annak idején az önkormányzat által beadott pályázat sikere indíthatta útnak ezt a formát. A Fő utcán kapott használaton kívüli iskolaépületet tették a maguk számára alkalmassá, 500 ezer forint ráfordítással. Hogy ma is létezhetnek, arra Fehérné Vízi Jolán, a kuratórium gazdasági vezetője adott magyarázatot:- A felsorakoztatott érveinkre a Soros Alapítványtól tavaly 1,3 millió forintot kaptunk. Ez fedezi a mostani ismeretszerzők kiszolgálását. A pénz felhasználásával 1996 júniusáig kell elszámolnunk. A kurzus hét résztevője Fecz Sándor: „Mi nem kérünk, de adunk a falunak...” valamennyi cigány - hétfőn és kedden elméleti órákra, szerdától péntekig gyakorlati foglalkozásokra jár.- Ezúttal a 6. osztály tantárgyait oktatják délutánonként a helyi pedagógusok. Azért döntöttünk így, mert szeretnénk, ha az itt megszerzett tudásra épülne az országos kisebbségi önkormányzat támogatásával Kerecsenden jövőre tervezett 7. osztályos képzés - jegyzi meg Fecz Sándor. A legutóbbi csoportból Botos Attila a nyáron jó közepes eredménnyel vizsgázott a nyolcadikos anyagból. Akinek nehezebb a könyv, a betű, az kézügyességét kamatoztathatja. A hölgyek háztartási ismeretekhez jutnak, a szabásvarrás alapfogásait sajátítják el Váradi Tiborné betanításában. A férfiak nyaranta Botos Dezsőtől a kőművességbe, a betonelem-készítésbe kóstolhatnak bele, telente az egyszerűbb asztalosmunkákba. Segíti ezt gépparkjuk, két ipari varrógép, betonkeverő, faeszterga, körfűrész, gyalugép. A kuratórium elnöke némi büszkeséggel a hangjában teszi hozzá: - Mi nem kérünk, de adunk a falunak. Az önkormányzatnak járdalapokat, ünnepi díszhez zászlókat csináltunk, az óvodának fajátékokat, az iskolának tornapadokat. Kisebb szolgáltatásokkal, mint ajtó- és zárjavítással is támogatjuk a helybelieket. Nem akarnak hasznot húzni késztermékeikből, a ruhákat önköltségi áron vehetik meg a tanulóik. Van viszont piacra szánt készletük járdalapokból, hamarosan lesz kerítéslécekből is. A piac még nem igazán fedezte fel őket, pedig egymásra találásuk nemcsak a vásárlókat tehetné boldogabbá. A legnagyobb sikernek azt érzik, ha az élet visszaigazolja befektetésüket. Ez nem csupán a befejezett általános iskolai bizonyítvány alakjában érhető tetten, de a náluk szerzett alapokkal történt munkahelyi elhelyezkedésben. Példa erre is akad. (budavári) A sitten talán jobb, Lomtalanítás Besenyőtelken Ingyenes az elszállítás Kis kertünkben, a paprikatövek között furcsa mozgásra lettünk figyelmesek az egyik vasárnap délelőtt. Férjem a kerítéshez lépett, s feltette az ilyenkor szokásos kérdést: mit csinál ott? Éhes vagyok - hangzott a felegyenesedő 30-40 év körüli, sárgaoverálos férfi szájából a nem várt válasz. A napokban rendőr ismerősömmel beszélgettem. Szerencsére csak a szokásos mindennapi munka van, mondta. Ha csak azt a három víkendház-fel- törést nem számítja. A tettes csak az élelmiszerre, némi ruhaneműre és takaróra, párnára specializálódott. Bár szinte biztos vagyok benne, hogy az éhesdidergő bűnös' nem vásárol újságot, de hiszek a gondviselésben, s remélem, kezébe akad az üzenetem számára: Éhező-didergő betörő úr. Kérem, hagyja magát tetten érni. A sitten jobb. Adnak enni, meleg is van. Öntől meg mit vesznek el? A más ruháját? A szemétszállítás szinte minden településen megoldott. Van, ahol ingyen, míg másutt némi térítési díj ellenében az önkormányzat szervezésében gyűjtik, illetve szedik össze a háztartásokban felgyülemlett hulladékot. így van ez Besenyőtelken is.- A háztartásokban van azonban olyan fölösleges limlom is, amit a napi kukába nem dobnak ki az emberek - magyarázza az önkormányzati kezdeményezést Kalóz András polgármester. - Amikor megelégeljük a kacatokat, kiselejtezésre kerülnek a dolgok, sajnos, nem minden esetben visszük őket a kijelölt szemétlerakó helyekre. Tele vannak az árkok, a kis erdők - s hadd ne soroljam környezetünk helyeit - festé- kesdobozokkal, rossz lábbelikkel, miegymással. Településünk tisztasága, de egészségünk és környezetünk védelmében testületünk úgy határozott, hogy a falu területén rendszeresen lomtalanítást szervezünk. E héten lesz az első. Előre meghatározott időpontban, értesítve erről a lakosságot, minden utcából a kirakott, fölösleges anyagot összegyűjtjük. Az elszállítás ingyenes. A lakosság - az állati maradványokon, trágyán, dohány- és száriziken, építési törmeléken, fagallyakon kívül szinte mindent kirakhat az utcára, persze úgy, hogy az a közlekedést ne akádályozza, s tegyék ezt a kijelölt napon - lomtalaníthatja portáját. Reméljük, kezdeményezésünk partnerekre talál a lakosságban - mondja a polgármester. - Fontos volna, hiszen az e heti akciónkkal egy folyamatot szeretnénk elindítani, s a jövőben is ily módon megszabadítani a lakosságot a felgyülemlett szeméttől, kulturáltabbá téve környezetünket. Nyílt órák Kálban képkiállítással együtt A közoktatás napja alkalmából a Káli Általános Iskolában nyílt tanítási órák lesznek. Háromnegyed nyolcra járják az apukákat, anyukákat, akik ezt megelőzően részt vehetnek Kovács Béláné rajz szakos tanár képkiállításának megnyitóján is. Besenyőn megyei ifjúsági találkozó Harmadik alkalommal szervez megyei ifjúsági napokat a Besenyőt el ki AMK. November 25-én 13 órától találkozóra várják a megyében működő ifjúsági klubok, osztályközösségek, baráti társaságok tagjait, 13—20 év közötti fiatalokat. A program: nonstop műveltségi vetélkedő, társastánc-bemutató, táncház, Éles István humorista műsora, diszkó. Akinek kedve van, még holnap is jelentkezhet az ÁMK- ban Űri József szervezőnél. Napirenden Nagyút gazdasági helyzete November 27-én, este 6 órakor Nagyút képviselő-testülete a harmadik negyedév pénzügyi helyzetéről kap tájékoztatást ifi. Szánkó János polgármestertől. Testületi.ülés az olajtámogatásról Holnap tartja soros ülését Besenyőtelek képviselő-testülete. A HTO-támogatásra, illetve a lakások fűtéskorszerűsítésére szánt állami pénz elosztásának mikéntjéről lesz szó. Csütörtökhöz egy hétre pedig arról vitáznak, hogy a három pályázó közül ki legyen az Általános Művelődési Központ igazgatója. Kétévi részletfizetés a gázbevezetéshez Űjlörincf alván 170 portára szereltette fel a gázcsonkot az ön- kormányzat. A lakások felében már vezetékes gáz van. Az idén csaknem hatszázezer forint bevételük volt az újabb rákötésekből. Könnyítettek a pénztelenebbeken is: két évig, havi háromezer forintjával fizethetik a lakosok a gázcsonk árát. Ismeretlen művész ismert munkája Avagy: ki kíváncsi a fal-, illetve vagon firkákra?! Kinézhet-e nyugodtan a vonatozó utas a nagy őszi-téli semmibe? Nem nézhet ki, hiszen arra kell figyelnie, hogy valamibe bele ne üljön, miközben sörösüveget szedhet össze, némi szotyi-maradványt söpörhet a kukába, ha van hozzá gusztusa. Ilyenek volnánk mi, utasok?- A nagy többség nem ilyen - szögezi le kérdésemre Fűtő József, Füzesabony állomásfőnöke. - De elég a bajunk a kevés ilyennel is. A szemetelés volna a legkevesebb, amit a kultúrálatlan utazóközönség számlájára írhatnánk. Van azonban egy olyan számla is, ami soha nem lesz kiegyenlítve. A vonatdobálástól a lopásig, az üléshuzat szabdalá- sáig, a villanyégők kitöréséig, az ablaküveg kiveréséig minden előfordul.- Mit tudnak a vandalizmus ellen tenni?- Szinte semmit. Feljelentést a rendőrségnél, s nem az ő hibájuk, hogy szinte soha nincs meg a tettes. Az idén eddig tizenöt alkalommal fordultunk a rendőrséghez. Nem sok reményt fűzünk a rongálok felderítéséhez. Az aluljáróban például a menetrendi tájékoztató üvegét - mondhatom - menetrendszerűen kiverik. Munkadíjjal együtt esetenként legalább kétezer forintba kerül ez nekünk. Festethetnénk a falakat is szinte havonta. A már nyomdafestéket nagyon nem tűrő feliratokat, ahogy tudjuk, lemossuk, lefestjük, de többre nem telik. Ráadásul olyan festékkel firkálnak, ami nehezen távolítható el. Csak azt nem tudom - magánemberként se - felfogni, hogy miből telik ezekre a drága festékekre. Az állomásfőnök szerint ők még szerencsés helyzetben is vannak, hiszen a károkat helyben ki tudják javíttatni. De például egy kitört vonatablak miatt a kocsit ki kell vonniuk a forgalomból. Nemcsak azért, mert télen roppant kellemetlen lenne a beáramló hideg, azért is, mert balesetveszélyes. S ilyenkor találkoznak az utasok - legyen az akár hétvége, amikor sok a vonatozó - azzal, hogy rövid a szerelvény, nagy a zsúfoltság. Vannak dolgok, amiket nem látunk, nem érzékelünk. Tegyük hozzá: szerencsére. A vasúti berendezések rongálása, a kábellopások és más „ vitézi” tettek, melyek a vonaton utazók életét veszélyeztetik. A törés-zúzás tudományának, a rajzművészek naponta ránk köszönő alkotásainak eltüntetése sok milliójába kerül a MÁV-nak, s egyben nekünk, az utasoknak... Füzesabonyban Kerékgyártó István és felesége ötven éve kötöttek házasságot. Gyermekeikkel, unokáikkal ünnepeltek.