Heves Megyei Hírlap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-22 / 274. szám

1995. november 22., szerda 5. oldal Füzesabony És Körzete Az emberek csak azt látják: megint fizetni kell Egy-két hektárból nem lehet megélni Nem tudom, mikor lesz felcserélhető az a szócsoport, hogy a magyar mezőgazdaság átalakulóban van. Nem is olyan régen még arról beszéltünk, cikkeztünk, milyen fontos szerepet töl­tenek be a falugazdászok a településeken. A nyáron ez a rend­szer átalakult, s most a gazdajegyzők nélkülözhetetlenségéről írhatunk. Valóban van helyük a ma mezőgazdaságában? - kérdezem Prisztás Imrét, aki Poroszló, Sarud, Újlörincfalva gazdajegyzője.- Valóban amolyan semmi sem biztos helyzet van, s talán éppen ezért van szükségük az embereknek egy olyan biztos pontra, ahol tanácsot kérhet­nek, ahol az időközbeni vál­tozások miatti kérdéseikre vá­laszt kaphatnak. Nézze, Saru­don működik a mezőgazda- sági szövetkezet, ott bíznak az emberek a tsz-ben. A földki­adás nincs befejezve, s így je­lentősebb kistermelői gazdál­kodás sincs. Poroszlón ellen­ben jelentős a gazdák száma, a maroknyi Újlörincfalván is 4—5 magángazdálkodó van. Számukra fontos, hogy létez­zen ez a hálózat.- Sokan azt mondják, hogy a gázolaj-támogatás admi­nisztrációjával kimerül az önök tevékenysége... •- Ez csak egy feladat a sok közül. Bár kétségtelen, hogy sok munkát ad. Persze, ilyen vélemények is lehetnek. Azok azonban biztosan másként íté­lik meg a dolgot, akik külön­böző pályázatokon szeretné­nek nyerni, pénzhez jutni. A gazdajegyzők, s jómagam is nem kis részt vállalunk s vál­laltunk, hogy mondjuk egy nagy teljesítményű gép vásár­lásához a gazda pénzhez jus­son. Poroszlón például nyolc pályázatot sikerült összeállí­tanunk. Ebből egy nyert, né­hányra ígéretet kapott a pá­lyázó. Amennyiben a mező- gazdasági pályázati alap fel­töltődik, további szerencsések lehetnek.-Minden pályázati és más lehetőséget naprakészen kell ismerniük?- Igen. Ám előfordul, hogy az emberek valamit hallanak, látnak a televízióban, olvas­nak az újságban, s máris sze­retnék pontosan tudni a hát­tér-információkat is, s én nem rendelkezem semmilyen konkrét írásos anyaggal a fel­vetett kérdéssel kapcsolatban. Ilyenkor kételkednek talán munkánk hasznosságában. De meg kell vámunk a közlönyt, mert ne haragudjon, de kiszi­várogtatott, esetleg félreértett hírrel kapcsolatban csak ez lehet a fegyverünk.-Az már biztos, hogy de­cember 1-jétől kötelező a ka­marai tagság, s ezért fizetni is kell.- Tudom, hogy az emberek úgy vannak vele, hogy itt van már megint valami, amiért fi­zetni kell. Ha igazából betölt­heti azt a szerepet - termelést koordináló, tanácsadó, piac­kutató stb. amit a céljai kö­zött megfogalmazott a ka­mara, nyilvánvaló haszna ki­mutatható lesz a magánvál­lalkozásokban. A tervezett háromezer forint éves szinten azt hiszem - nem egy nagy összeg.- Sokan attól tartanak, hogy a nem szakemberek ke­zében a föld elvész. Tudnak-e az emberek gazdálkodni, mi­lyen típusú tanácsokért for­dulnak a gazdajegyzőhöz?- Falun az emberek génjei­ben van a gazdálkodás tudo­mánya. Nem azért nem szór­nak ki elegendő mennyiségű műtrágyát például a földje­ikre, mert nem tudják, nem ismerik ennek jótékony hatá­sát a termelésre. Pénztelenség az ok. Örülnek, ha van vető­mag, s futja a pénzükből a gé­pek működtetésére. Mindenki tisztában van azzal, hogy a ta­laj tápanyagkészlete véges. De a mai gazda sajnos még nem érezheti magát bizton­ságban. Máról holnapra él, termeszt. Nem kevesen azért kellett, hogy megszabadulja­nak például a búzatermésük­től potom pénzért, mert nem lett volna elegendő anyagi forrásuk ahhoz, hogy befejez­zék az aratást. A másik dolog: egy-két hektárból nem lehet megélni. Ma pedig még az ilyen parcellák vannak több­ségben.- Tudnak ezen változtatni önök?- Ha most rögtön nem is, a későbbiekben minden bi­zonnyal. Remélem, hogy gyorsan létrejön egy. megfe­lelő mennyiségű és minőségű, gyorsaságú információközve­títés a gazdajegyzőn keresztül a gazdálkodókig. Olyasfajta szolgáltatást, tanácsadást nyújthatunk, amelyet érdemes megszívlelni. Hogy mikor jön el ez az idő, egyelőre nem tudni. Meg azt sem, hogy a gazdajegy­zőknek, köztük Prisztás Im­rének, mikor lesz irodája, ne­tán telefonja, s véletlenül számítógépe. A korszerű és gyors tanácsadás elképzelhe­tetlen számomra infrastruk­túra nélkül. (rada) A tudás műhelye Kerecsenden Az élettel szembeni hátrány ledolgozása nem reménytelen. A pályázati pénzekből működtetett kerecsendi intézmény egy­szerre készít fel hiányzó osztályvizsgákra, s teszi teljessé az igyekvők elemi végzettségét, másfelől berendezései, szakal- kalmazottai révén a gyakorlatban hasznosítható munkafo­gásokat tanít. A tudás műhelyébe ma hét „ösztöndíjas” jár. A teljes nevén Kerecsend Község Jóléti Szolgálat Ala­pítvány Iskola 1993 áprilisától működik. Szeptemberben már a harmadik tanévét kezdte.- Halmozottan hátrányos helyzetű, az általános iskolá­ból kimaradt, 16-18 éves kor­osztálynak szerveztük meg az oktatását - említi Fecz Sándor nyugalmazott iskolaigazgató, az alapítványi iskola kuratóri­umának elnöke. - A felzárkó­zás esélyét kínáljuk számukra, nem szeretnénk, ha elkallód­nának. Másrészt: csellengés helyett összetartjuk őket. Mindezért még fizetni is tu­dunk, havi 3 ezer forintot. Annak idején az önkor­mányzat által beadott pályázat sikere indíthatta útnak ezt a formát. A Fő utcán kapott használaton kívüli iskolaépü­letet tették a maguk számára alkalmassá, 500 ezer forint rá­fordítással. Hogy ma is létez­hetnek, arra Fehérné Vízi Jo­lán, a kuratórium gazdasági vezetője adott magyarázatot:- A felsorakoztatott érve­inkre a Soros Alapítványtól tavaly 1,3 millió forintot kap­tunk. Ez fedezi a mostani is­meretszerzők kiszolgálását. A pénz felhasználásával 1996 júniusáig kell elszámolnunk. A kurzus hét résztevője ­Fecz Sándor: „Mi nem ké­rünk, de adunk a falu­nak...” valamennyi cigány - hétfőn és kedden elméleti órákra, szer­dától péntekig gyakorlati fog­lalkozásokra jár.- Ezúttal a 6. osztály tantár­gyait oktatják délutánonként a helyi pedagógusok. Azért dön­töttünk így, mert szeretnénk, ha az itt megszerzett tudásra épülne az országos kisebbségi önkormányzat támogatásával Kerecsenden jövőre tervezett 7. osztályos képzés - jegyzi meg Fecz Sándor. A legutóbbi csoportból Bo­tos Attila a nyáron jó közepes eredménnyel vizsgázott a nyolcadikos anyagból. Akinek nehezebb a könyv, a betű, az kézügyességét kamatoztat­hatja. A hölgyek háztartási ismeretekhez jutnak, a szabás­varrás alapfogásait sajátítják el Váradi Tiborné betanításá­ban. A férfiak nyaranta Botos Dezsőtől a kőművességbe, a betonelem-készítésbe kóstol­hatnak bele, telente az egysze­rűbb asztalosmunkákba. Segíti ezt gépparkjuk, két ipari var­rógép, betonkeverő, faesz­terga, körfűrész, gyalugép. A kuratórium elnöke némi büszkeséggel a hangjában te­szi hozzá: - Mi nem kérünk, de adunk a falunak. Az önkor­mányzatnak járdalapokat, ün­nepi díszhez zászlókat csinál­tunk, az óvodának fajátékokat, az iskolának tornapadokat. Ki­sebb szolgáltatásokkal, mint ajtó- és zárjavítással is támo­gatjuk a helybelieket. Nem akarnak hasznot húzni késztermékeikből, a ruhákat önköltségi áron vehetik meg a tanulóik. Van viszont piacra szánt készletük járdalapokból, hamarosan lesz kerítéslécek­ből is. A piac még nem igazán fedezte fel őket, pedig egy­másra találásuk nemcsak a vá­sárlókat tehetné boldogabbá. A legnagyobb sikernek azt érzik, ha az élet visszaigazolja befektetésüket. Ez nem csupán a befejezett általános iskolai bizonyítvány alakjában érhető tetten, de a náluk szerzett ala­pokkal történt munkahelyi el­helyezkedésben. Példa erre is akad. (budavári) A sitten talán jobb, Lomtalanítás Besenyőtelken Ingyenes az elszállítás Kis kertünkben, a paprikatövek között furcsa mozgásra lettünk figyelmesek az egyik vasárnap délelőtt. Férjem a kerítéshez lépett, s feltette az ilyenkor szo­kásos kérdést: mit csinál ott? Éhes vagyok - hangzott a fel­egyenesedő 30-40 év körüli, sárgaoverálos férfi szájából a nem várt válasz. A napokban rendőr ismerő­sömmel beszélgettem. Szeren­csére csak a szokásos minden­napi munka van, mondta. Ha csak azt a három víkendház-fel- törést nem számítja. A tettes csak az élelmiszerre, némi ru­haneműre és takaróra, párnára specializálódott. Bár szinte biz­tos vagyok benne, hogy az éhes­didergő bűnös' nem vásárol új­ságot, de hiszek a gondviselés­ben, s remélem, kezébe akad az üzenetem számára: Éhező-didergő betörő úr. Kérem, hagyja magát tetten érni. A sitten jobb. Adnak enni, meleg is van. Öntől meg mit vesznek el? A más ruhá­ját? A szemétszállítás szinte min­den településen megoldott. Van, ahol ingyen, míg másutt némi térítési díj ellenében az önkormányzat szervezésében gyűjtik, illetve szedik össze a háztartásokban felgyülemlett hulladékot. így van ez Besenyő­telken is.- A háztartásokban van azonban olyan fölösleges lim­lom is, amit a napi kukába nem dobnak ki az emberek - magya­rázza az önkormányzati kez­deményezést Kalóz András polgármester. - Amikor meg­elégeljük a kacatokat, kiselejte­zésre kerülnek a dolgok, sajnos, nem minden esetben visszük őket a kijelölt szemétlerakó he­lyekre. Tele vannak az árkok, a kis erdők - s hadd ne soroljam környezetünk helyeit - festé- kesdobozokkal, rossz lábbelik­kel, miegymással. Települé­sünk tisztasága, de egészségünk és környezetünk védelmében testületünk úgy határozott, hogy a falu területén rendszere­sen lomtalanítást szervezünk. E héten lesz az első. Előre megha­tározott időpontban, értesítve erről a lakosságot, minden ut­cából a kirakott, fölösleges anyagot összegyűjtjük. Az el­szállítás ingyenes. A lakosság - az állati maradványokon, trá­gyán, dohány- és száriziken, építési törmeléken, fagallyakon kívül szinte mindent kirakhat az utcára, persze úgy, hogy az a közlekedést ne akádályozza, s tegyék ezt a kijelölt napon - lomtalaníthatja portáját. Reméljük, kezdeményezé­sünk partnerekre talál a lakos­ságban - mondja a polgármes­ter. - Fontos volna, hiszen az e heti akciónkkal egy folyamatot szeretnénk elindítani, s a jövő­ben is ily módon megszabadí­tani a lakosságot a felgyülem­lett szeméttől, kulturáltabbá téve környezetünket. Nyílt órák Kálban képkiállítással együtt A közoktatás napja alkalmából a Káli Általános Iskolában nyílt tanítási órák lesznek. Három­negyed nyolcra járják az apu­kákat, anyukákat, akik ezt megelőzően részt vehetnek Ko­vács Béláné rajz szakos tanár képkiállításának megnyitóján is. Besenyőn megyei ifjúsági találkozó Harmadik alkalommal szervez megyei ifjúsági napokat a Bese­nyőt el ki AMK. November 25-én 13 órától találkozóra várják a megyében működő ifjúsági klubok, osztályközösségek, ba­ráti társaságok tagjait, 13—20 év közötti fiatalokat. A program: nonstop műveltségi vetélkedő, társastánc-bemutató, táncház, Éles István humorista műsora, diszkó. Akinek kedve van, még holnap is jelentkezhet az ÁMK- ban Űri József szervezőnél. Napirenden Nagyút gazdasági helyzete November 27-én, este 6 órakor Nagyút képviselő-testülete a harmadik negyedév pénzügyi helyzetéről kap tájékoztatást ifi. Szánkó János polgármestertől. Testületi.ülés az olajtámogatásról Holnap tartja soros ülését Bese­nyőtelek képviselő-testülete. A HTO-támogatásra, illetve a la­kások fűtéskorszerűsítésére szánt állami pénz elosztásának mikéntjéről lesz szó. Csütör­tökhöz egy hétre pedig arról vi­táznak, hogy a három pályázó közül ki legyen az Általános Művelődési Központ igazga­tója. Kétévi részletfizetés a gázbevezetéshez Űjlörincf alván 170 portára sze­reltette fel a gázcsonkot az ön- kormányzat. A lakások felében már vezetékes gáz van. Az idén csaknem hatszázezer forint be­vételük volt az újabb ráköté­sekből. Könnyítettek a pénzte­lenebbeken is: két évig, havi háromezer forintjával fizethetik a lakosok a gázcsonk árát. Ismeretlen művész ismert munkája Avagy: ki kíváncsi a fal-, illetve vagon firkákra?! Kinézhet-e nyugodtan a vona­tozó utas a nagy őszi-téli semmibe? Nem nézhet ki, hi­szen arra kell figyelnie, hogy valamibe bele ne üljön, mi­közben sörösüveget szedhet össze, némi szotyi-maradványt söpörhet a kukába, ha van hozzá gusztusa. Ilyenek vol­nánk mi, utasok?- A nagy többség nem ilyen - szögezi le kérdésemre Fűtő József, Füzesabony állomás­főnöke. - De elég a bajunk a kevés ilyennel is. A szemetelés volna a legkevesebb, amit a kultúrálatlan utazóközönség számlájára írhatnánk. Van azonban egy olyan számla is, ami soha nem lesz kiegyen­lítve. A vonatdobálástól a lo­pásig, az üléshuzat szabdalá- sáig, a villanyégők kitöréséig, az ablaküveg kiveréséig min­den előfordul.- Mit tudnak a vandalizmus ellen tenni?- Szinte semmit. Feljelen­tést a rendőrségnél, s nem az ő hibájuk, hogy szinte soha nincs meg a tettes. Az idén ed­dig tizenöt alkalommal fordul­tunk a rendőrséghez. Nem sok reményt fűzünk a rongálok felderítéséhez. Az aluljáróban például a menetrendi tájékoztató üvegét - mondhatom - menetrendsze­rűen kiverik. Munkadíjjal együtt esetenként legalább kétezer forintba kerül ez ne­künk. Festethetnénk a falakat is szinte havonta. A már nyomdafestéket nagyon nem tűrő feliratokat, ahogy tudjuk, lemossuk, lefestjük, de többre nem telik. Ráadásul olyan fes­tékkel firkálnak, ami nehezen távolítható el. Csak azt nem tudom - magánemberként se - felfogni, hogy miből telik ezekre a drága festékekre. Az állomásfőnök szerint ők még szerencsés helyzetben is vannak, hiszen a károkat hely­ben ki tudják javíttatni. De például egy kitört vonatablak miatt a kocsit ki kell vonniuk a forgalomból. Nemcsak azért, mert télen roppant kellemetlen lenne a beáramló hideg, azért is, mert balesetveszélyes. S ilyenkor találkoznak az utasok - legyen az akár hétvége, amikor sok a vonatozó - azzal, hogy rövid a szerelvény, nagy a zsúfoltság. Vannak dolgok, amiket nem látunk, nem érzékelünk. Te­gyük hozzá: szerencsére. A vasúti berendezések rongálása, a kábellopások és más „ vitézi” tettek, melyek a vonaton uta­zók életét veszélyeztetik. A tö­rés-zúzás tudományának, a rajzművészek naponta ránk köszönő alkotásainak eltünte­tése sok milliójába kerül a MÁV-nak, s egyben nekünk, az utasoknak... Füzesabonyban Kerékgyártó István és felesége ötven éve kö­töttek házasságot. Gyermekeikkel, unokáikkal ünnepeltek.

Next

/
Thumbnails
Contents