Heves Megyei Hírlap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-15 / 268. szám

6. oldal Hazai Tükör 1995. november 15., szerda Hatpárti megegyezéssel megszületett és kormány elé kerül az újabb változat Célegyenesben a médiatörvény A szakemberek véleménye szerint immár nincs akadálya, hogy többéves vajúdás után még ebben az évben megszülessen a so­kat vitatott médiatörvény. Lapunk úgy értesült, hogy hatpárti megegyezéssel elkészült a jogszabály újabb tervezete, amelyet a kormány várhatóan holnap megtárgyal, majd késedelem nélkül az Országgyűlés elé terjeszt. Több önkormányzati pénzt Az országgűlés tegnap elfo­gadta az új vámtörvényt. Zá­rószakaszához érkezett a költ­ségvetés általános parlamenti vitája. Lamperth Mónika (MSZP) elmondta, hogy a szocialista képviselőcsoport az önkormányzatoknak jutta­tandó 430 milliárdos összeg­gel ért egyet - az előterjesz­tésben szereplő 415 milliárd helyett. Elfogadható, hogy a személyi jövedelemadóból 36 százalék a visszatérítés, ezen belül 25 százalék a lakóhely szerinti és 11 százalék a ki­egyenlítő támogatás. Demeter Ervin az MDF- frakció nevében javasolta az önkormányzatok szja-kiegészí- tésének emelését, az önhibáju­kon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok támogatási rendszerének megtartását, és néhány eddigi cél- és címzett támogatás megőrzését. Az oktatási előirányzatok kapcsán Dobos Krisztina (MDF), Pokorni Zoltán (Fi­desz) és Szöllősi Istvánná (MSZP) egyaránt kifogásolta, hogy már második hete folyik a költségvetés vitája, s még nem született megegyezés az érdekképviseletekkel. (Szöl- lősiné szerint erre hajlam sincs a kormányban.) Nem vi­lágos, hogyan kívánja finan­szírozni a költségvetés a köz­oktatást: 20-25 ezer pedagó­gus elbocsátásával, vagy vol­taképp megvan a szükséges pénz, csak „rossz helyen”. Nem találták a pedagógusok bérfejlesztésének fedezetét sem. Bretter Zoltán (SZDSZ) üdvözölte, hogy 20 százalék­kal nő a felsőoktatás támoga­tása, még ha ez az összeg csak meghatározott feladatokra fordítható is. (S. Á.) Azonnali kérdések, azonnali válaszok Hajléktalanokról, árverésekről Választás. Vasárnap 156 magyarországi településen urnák elé szólítják a polgá­rokat; 172 kisebbségi ön- kormányzatot választhat­nak. A mandátumért induló 1051 jelölt közül 771-en függetlenként, a többiek kü­lönböző kulturális, vagy ér­dekvédelmi szervezetek színeiben kémek bizalmat. Szolidaritás. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége nyilatkozatban vállalt közösséget a műve­lődés és az oktatás tünte­tésre készülő munkavál­lalóival. Az MSZOSZ nem tartja elfogadhatónak a reál­bérek további csökkenését, s arra figyelmezteti a kor­mányt, hogy a szakszerveze­tek együttes fellépésre is képesek a munkavállalók érdekeinek védelmében. Idegen test. A Paksi Atom­erőmű kettes blokkjának re­aktorából kedden kiemelték a beszorult szabályzórudat és a körülötte lévő hat fűtőelem­kazettát. Megállapították, hogy idegen test van a reak­torban, s feltehetőleg ez aka­dályozta a szabályzórűd mozgását. Biztosat azonban csak ennek eltávolítása és vizsgálata után tudnak mon­dani a szakemberek. Figyelmeztetés. Kétórás sztrájkot tartottak a debre­ceni Tiszántúli Áramszol­gáltató Rt. dolgozói. Az Al­föld nagy részét árammal el­látó cég dolgozói 20 száza­lékos béremelést követel­nek. Eközben összeült a vil- lamosenergia-ipar sztrájkbi­zottsága, hogy előkészítse a nyolcórás általános munka- beszüntetést. Együttműködés. Ma­gyar-német tárgyalások vol­tak a Közlekedési, Hírköz­lési és Vízügyi Minisztéri­umban az elsősorban az inf­rastruktúra fejlesztésére nyújtott 500 millió márkás hitel felhasználásáról. A német fél hangsúlyozta: sze­retné, ha az összeg egy ré­szére még az év vége előtt hitelszerződéseket kötné­nek. A magyar fél átnyúj­totta a kiemelt támogatásra ajánlott beruházások tájé­koztató anyagát. Olajszállítás. Újra kőolaj érkezik Százhalombattára, a Mól Rt. finomítójába az Ad­ria vezetéken, s megkezdték az első 50 ezer tonnányi mennyiség lefejtését. A nemzeti olajvállalat a ne­gyedik negyedévre összesen 300 ezer tonna szállítására kötött szerződést az Adria csővezeték üzemeltetőjével. A pártok megegyeztek az Or­szágos Rádió és Televízió Tes­tület, valamint a közszolgálati médiumokat felügyelő kurató­riumok felállításáról és összeté­teléről. Eszerint a kuratóriumi tag­ságot paritásos alapon alakít­ják ki, egyenlő arányt tartva a mindenkori parlamenti kor­mánypártok, illetve az ellen­zéki pártok jelöltjei között. A döntéshozatalhoz tehát - az erőviszonyoktól függetlenül - a két oldal képviselői közötti Dr. Kiss György munkajogász szerint a törvény egyik sebezhető pontja, hogy általánosan fogal­mazza meg a munkabeszüntetés feltételeit. Köztük például a la­kosság ellátásában az „elégséges szolgáltatások” biztosításának feltételét. ­Nincs támpont arra, ki dönti el, hogy akár az egészségügyben, akár a tömegközlekedésben vagy az energiaszektorban mi minősül még elégséges szolgáltatásnak. részbeni vagy teljes egyetértés kell. A kabinet elé kerülő tör­vénytervezet értelmében a Magyar Televízió a jövőben is két csatornán szolgáltat köz- szolgálati műsort, de az MTV 2-es csatornáját magánosítják. A jogszabály rögzíti, hogy a második számú közszolgálati adást műholdón keresztül közvetítik. Az állami költségvetés tá­mogatja a közszolgálati médi­umok költségvetését, fizeti a-Erről a munkaadóknak és a munkáltatóknak kell megál­lapodniuk - mondja Kiss dr. Hogy mi történik, ha nem tud­nak megegyezni, arra nincs jogi válasz. Lehet a munkálta­tónak harmadik féllel szem­ben vállalt szerződéses köte­lezettsége is, amelynek sztrájk miatti megszegése súlyos he­lyi vagy össztársadalmi kárt okoz. A törvény az ilyen ese­tekre sem ad eligazítást. sugárzási költségeket és meg­téríti azokat az előfizetési dí­jakat is, amelyek alól a 70 éven felüliek mentesülnek. Bár a törvény 1996. január elsején lépne hatályba, a költ­ségvetés helyzetére való tekin­tettel, a reklámkorlátozásokat csak 1997-ben vezetnék be. A jogszabálytervezet előírja, hogy a Magyar Rádió és a Ma­gyar Televízió átalakuljon rész­vénytársasággá, s rendelkezik ar­ról, hogy el kell végezni az ál­lami vagyon átadásához szüksé­ges vagyonértékelést. Kimondja a törvényjavaslat, hogy a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Hungária Televí­zió egyaránt közalapítvány for­májában működik majd. (Lantos) A munkabeszüntetés törvé­nyes vagy nem törvényes vol­tának megállapítását kérő be­adványt egyébként a kérel­mező székhelye, illetve lakó­helye szerint illetékes munka­ügyi bírósághoz kell eljuttatni. Ha a sztrájk minősítésében több bíróság is érintett, a Fővárosi Munkaügyi Bíró­ság dönt. A Fővárosi Bíróság elnöké­től megtudtuk: azon túl, hogy megállapítják az esetleges jogsértést, semmiféle jogi szankciókat nem alkalmaznak. Ha a sztrájk jogszerűtlensége anyagi kárt okozott, lehetőség van polgári peres eljárásra. (n. zs.) Itt a tél, a fagy, mit tesz a kormányzat a hajléktalanok ügyében? - ezzel fordult teg­nap egy kisgazda képviselő az azonnali kérdések órájában Szabó Györgyhöz. A népjóléti miniszter el­mondta: mintegy 25-30 ezer hajléktalan van az országban. A harmincezer lakoson felüli városok kötelesek átmeneti szállásokat létesíteni szá­mukra, de jelenleg e célra csupán 6000 hely áll rendel­kezésre. A kormány az idén jelentősen emelte az eredeti­leg tervezett összeget, az ön- kormányzatok pedig fejen­ként 78 ezer forintot kapnak a hajléktalanok ellátására. Jö­A jövő évi bérről volt szó tegnap különféle, több száz­ezer embert érintő, több munkaterületet érintő tár­gyalásokon, egyeztetéseken. A követelések és az ajánla­tok változatlanul távol áll­nak egymástól. A pedagógusok 25 százalékos béremelésének nincs meg a költségvetési háttere - véle­kedett Kopcsik István, a Pe­dagógusok Szakszervezeté­nek titkára a Felsőoktatási, valamint a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetével közös saj­tótájékoztatón. Megtartják tehát ma kora délután Budapesten, a Kos­vőre bővítik a gondoskodás­ban részesülők körét és a rá­juk fordított összeget. A földművelésügyi tárca il­letékesét arról kérdezték, hogy miért késnek a földárve­rések? Kis Zoltán államtitkár elmondta, hogy az első föld­alap árverései jórészt befeje­ződtek. A második alap árve­rései azért késnek - összesen 25 helyen -, mert a kijelölés­sel kapcsolatban bírósági eljá­rás van folyamatban. A kérdést fölvető kisgazda képviselő úgy vélte, inkább arról van szó, hogy „a régi igazgató és párttitkár urak használják a földet, és nem akarják leadni”, (simonffy) suth téren az országos de­monstrációt, amelyre ötven­ezer tüntetőt várnak. A Peda­gógusok Demokratikus Szak- szervezetének ügyvivői szin­tén arra szólították fel tagjai­kat, hogy vegyenek részt a megmozduláson. Az Érdekegyeztető Tanács gazdasági bizottságában el­utasították a kormány jövő évi négy-öt százalékos reálke­reset-csökkentési tervét. Részeredmény született vi­szont a Költségvetési Intéz­mények Érdekegyeztető Ta­nácsának ülésén: megállapod­tak az 1992. július elseje előtti munkaviszony beszámításáról és finanszírozásáról a közal­kalmazotti munkaterületeken. Számítógépen az idei hó. Üzembe helyezték tegnap a Országos Meteorológiai Szol­gálat automatizált időjárási radarhálózatát, amellyel láthatóvá tehetők a nagy csapadékvál­tozások. Baja Ferenc miniszter is kipróbálta a gépeket. Fotó: feb/hajdu andrás Sztrájkjog - kérdőjelekkel Ha megsértik, semmiféle szankciót nem alkalmaz a bíróság Az elmúlt évtizedekben nemigen szerezhettek jártasságot a munkavállalók és a munkaadók a sztrájkra vonatkozó írott és íratlan szabályok alkalmazásában. Az alig fél évtizedes sztrájktörvény ugyan meghatározza a végső fegyver használa­tának főbb szabályait, de adós marad számos konkrét, gyakor­lati kérdés megválaszolásával. Ötvenezer pedagógust várnak ma a Kossuth térre Sikertelen bértárgyalások Sokasodnak a szélsőséges, rasszista, jobboldali megnyilatkozások Ön mit szól hozzá? Az elmúlt hetekben utcai demonstráción, sporteseményen, po­litikai megmozduláson egyaránt hallattak magukról a szélsősé­ges, kirekesztő, többnyire nacionalista nézetek hívei. A feltű­nést és nem csekély aggodalmat keltő megnyilvánulások kap­csán a szellemi élet két ismert személyiségének tettük föl a kér­dést: Ön mit szól hozzá? Görgey Gábor író:- A jelenség nem elsősorban azért riasztó, mert létezik, ha­nem azért, mert tűrjük. A de­mokrácia és a szólásszabadság tökéletes félreértése a kor­mányzat riadt tétovasága, amely e fennkölt eszményekre hivatkozva eltűri azt is, ami tö­rekvéseiben a demokrácia és a szólásszabadság eltiprását cé­lozza.- E tétova „weimarizmus” lagymatagsága mögött - tán a feldolgozatlan -múlt kísérlete­ként - valamiféle rossz lelkiis­meret lappang. De nagyon szé­pen kéretik nem itt és nem most kompenzálni a régi hatalmi re­torziók miatt feltámadó rossz lelkiismeretet!-A demokrácia tűrőképes­ségének határa ott van, ahol a demokráciát tagadják. A szó­lásszabadság határa ott van, ahol azt leköpik. A tolerancia határa ott húzódik, ahol - visz- szaélve vele - az erőszak külö­nítményei menetelnek.- Nem kell azonban félteni a jogállamiságot attól, hogy. kép­telen megvédeni magát. A nyílt, pöffeszkedő nácizmust a szabadelvű Európa sehol sem tűri el. De a Magyar Köztársa­ságnak nem azért kell ezt az undorítóan szalonképtelen mozgolódást megfékeznie, mert az Európa-szalon előszo­bájában ácsorogva eminensek akarunk lenni. Hanem azért, mert nemzeti önbecsülésünk­nek tartozunk vele. dr. Stumpf István politológus:- Valóban tapasztalható a szélsőséges megnyilvánulások erősödése, amit a különböző politikai erők még gerjesztenek is. Föltehetően azért, hogy saját céljaik érdekében félelmet kelt­senek a társadalomban.- Három főbb csoportosulás különíthető el. Elsőként emlí­tem a Csurka István nevével fémjelzett MIÉP-et, amely pártként a parlamenten kívül rekedt, hiszen a választásokon mindössze a szavazatok 2 szá­zalékát nyerte el. Legutóbbi, október 23-ai rendezvényük azonban megmutatta, hogy nem ez a csoportosulás az, amely a nehéz szociális helyzetben lévő tömegeket az utcára viszi, s en­nek nyomán majd elszabadulna a pokol.- Sokkal veszélyesebbnek tartom a Torgyán József-féle populáris radikalizmust, hiszen a parlamentben is jelen lévő kisgazdapárt lényegesen széle­sebb társadalmi bázisra épül, mint a MIÉP.- Mindezeken túl a legna­gyobb veszélyt a Népjóléti Szövetségben látom, amely fő­ként a kilátástalan élethelyzet­ben lévő, lakás- és munkanél­küli fiatalok köréből tobgrozz^ híveit. Október 23-ai zászlós felvonulásuk, a bőrfej és a fa­siszta jelleg az, ami a legfélel­metesebbnek tűnt. Világszerte léteznek fasiszta csoportosulá­sok, de ott, ahol a társadalmi, gazdasági problémák ennyire súlyosak, mint nálunk, létük fokozott veszélyt jelenthet.- A fő kérdés persze az, hogy mi védheti meg a társadalom bé­kéjét ezektől a szélsőségektől. Nos, véleményem szerint az, ha gyöngül a politika polarizálódása és megerősödnek a szélsőségek­től mentes centrumpártok. * -Ugyanakkor a kormánynak mindent meg kellene tennie azért, hogy javuljon a lakosság szociális helyzete, hiszen köztu­domású, hogy a lecsúszott, elke­seredett tömegeket könnyű az utcára vinni. Ha a szélsőségek szelleme kiszabadul a palackból, akkor már nagyon nehéz, szinte lehetetlen visszaparancsolni. _ . (bozsó-németh) Gyerekbarátok háza A Magyarországi Gyer­mekbarátok Mozgalma, mint jogutód, két év múlva lesz 80 éves. A szervezet tegnapi sajtótájékoztatóján Hanti Vilmos elnök el­mondta: az évfordulóig sze­retnék létrehozni a gyermek- barátok házát, otthont adva az országos szervezet központi és budapesti irodáinak, ren­dezvényeknek, a gyerekek­kel, szülőkkel, családokkal való foglalkozásoknak. Az ingatlan beszerzését és felújí­tását a tagok és a támogatók adományaiból finanszíroz­nák. A kezdeményezést Beke Kata, Jánosi György és Mécs Imre, a mozgalom által létrehozott alapítvány kurató­riumának tagjai is támogatják.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents