Heves Megyei Hírlap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-15 / 268. szám
2. oldal Megyei Körkép 1995. november 15., szerda A sírrongálók loptak az óvodában? Többen segítettek az állatkórháznak, hogy ne fagyjanak meg az árva kutyusok FOTÓ: PERL MÁRTON A város támogatja a kutyamentők törekvéseit Egyezkedés az állatok védelmében / A börze helyszíne: az Ersekkert helyett a Petőfi téri parkoló Az egri állatvédők kezdeményezésére tárgyalást hívott össze tegnap dr. Estefán Géza, a város jegyzője. A találkozón jelen volt a polgármesteri hivatal több szakembere és dr. Képes László főállatorvos is. Megtudtuk: a város támogatja a kutyamentők törekvéseit, és rövidesen megoldódik a kóbor jószágok elhelyezése. Jelenleg a gyepmesteri telepen nyolc nap türelmi idő leteltével elaltatják a gazdátlan árvákat. Az állatvédők azt szeretnék, ha ez nem következne be, s megkapnák a halálra ítélt ebeket. Vállalják: a további sorsukról már ők gondoskodnának. Mint ahogy azokkal a befogott négylábúakkal is ők törődnek, akik az állatkórházban kaptak átmeneti szállást. Ehhez kapcsolódó hírünk: legutóbbi cikkünk nyomán többen is jelentkeztek, s adományaikkal segítették a fa- gyoskodó rászorulókat. Dr. Estefán Géza elmondta: helytelenítik az érsekkerti kutyabörzét. Indítványozták, hogy a jövőben máshol - például a Petőfi téri parkolóban - kínálgassák inkább a gazdákat váró kutyusokat az állatvédők. Ez továbbra is hetente egy alkalommal, vasárnap délelőtt történhetne. Hét közben pedig a Katona téri piac környékén felállított táblán hirdethetnék a befogadókra vágyó nedvesorrűakat. (négyessy) Fedett avagy elfeledett uszoda? (Folytatás az l. oldalról) — Nem ajánlkozott sírköves vállalkozó a polgármesteri hivatalnál?- Eddig nem. Az önkormányzatnak van egy kőművese, akit bizonyos munkával megbízhatunk, de egy szakképzett sírkőfaragóra biztosan szükség lesz. Sajnos, a károsultak között sok idős ember akad, akik a költségeket talán vállalni se tudják. Mert kevesen bíznak abban - jegyzi meg Szabó István -, hogy a garázdákon be lehetne hajtani a milliós követeléseket.- Mit tud a nyomozás menetéről?- Hétfőn késő este a lakásomra Kulcsár Imre r. főtörzsőrmester, a helyi körzeti megbízott egy videokészülékkel Ma délelőtt Budapesten, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium Phare-titkárságán tárgyal Habis László, Eger alpolgármestere. A megyeszékhely szennyvíztisztítójának rekonstrukciójáról lesz szó, amelyet az elképzelések szerint a jövő év első negyedében tárgyal majd a közgyűlés. Az alpolgármester a Hírlap munkatársának elmondta: a Magyar Közlönyben megjelent, hogy néhány város 25 százalékos állami támogatásra számíthat ebben a témakörben, ez azonban kevés a megvalósításhoz. Az idei árakon számolva a rekonstrukció 800 millió fokopogtatott be. Kérdezte, hogy felismerem-e. Ugyanis szombaton éjjel az óvodánkba is betörtek, és elvitték a videolejátszót. Én nem, de az óvoda vezetője ráismert a lefoglalt eszközre, noha a gyári számokat már lereszelték róla. Talán ez a szál is segítheti a nyomozást. A temetői vandálokat tudtommal a rendőrség még keresi. Az Egri Rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője, Tóth János r. alezredes a nyomozás érdekeire hivatkozva elhárította a részletekbe avatást. Arra a kérdésünkre, hogy van-e összefüggés az Egercsehiben történt óvodai videolopás és a temetői sírrongálás között, csak ennyit volt hajlandó elárulni:- Dolgozunk az ügyön. (b. s.) rintba kerül, de mire elkészül, 1,3-1,5 milliárd forintra számítanak. így az önkormányzat hitelfelvételre is szorul, miközben az amortizációs alapot is felhasználnák. Amennyiben a közgyűlés elfogadja a rekonstrukciós programot, azonnal pályáznak, s 1997-ben elkezdődhet a munka. Az elképzelések szerint 1999- ben be is fejeződne. A mai tárgyalás kölcsönös tájékoztatás lesz a szaktárca illetékeseivel a lehetőségekről. Az egri önkormányzat a Phare-támogatásból is szeretne pénzhez jutni a szennyvíztisztító rekonstrukciójához. (Folytatás az 1. oldalról) Megszületett hát az újabb határozat, amely viszont - valószínűleg nem kevesek megrökönyödésére - elutasító volt. Ott ezt elsősorban arra alapozva hozták meg, hogy a műemlékvédelmi felügyelőség - amely szintúgy első fokon járt el az ügyben - a tervezet szerinti formában nem járult hozzá az uszoda felépítéséhez. Aki most arra tippel, hogy ezt megint megfellebbezte valaki, annak tökéletesen igaza van. Nem titok: az egri önkormányzat élt e joggal. A sztori újabb fejezetét immár Debrecenben írták, ahol is a Hajdú- Bihar Megyei Közigazgatási Hivatal szakemberei másodfokon bírálták el a dolgot. A nem túlságosan hosszadalmas procedúra végén megsemmisítették a hatvaniak által hozott elsőfokú határozatot, s új eljárás lefolytatását rendelték el.- Való igaz, nem húztuk sokáig az időt - mondja Rácz József, az érintett közigazgatási hivatal osztályvezetője -, ugyanis a legfőbb érv, amelyre a hatvaniak az elutasító határozatukat alapozták, megdőlt. Hogy miért? Nos, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal .— amely megint csak másodfokon tette a dolgát - megsemmisítette a műemlékvédelmi felügyelőség elsőfokú határozatát. A tényszerűség kedvéért azt is meg kell jegyeznem, hogy - s erre felhívtuk a figyelmet - nagyon sok szakhatósági engedélyt nem szereztek be az érintettek. A magunk részéről ezen a ponton befejezettnek tekintettük az ügyet, így aztán most újfent a hatvaniaknak kell a tettek mezejére lépniük. ' -Tény - fejtegette Kovács Sándor, a hatvani polgármesteri hivatal városüzemeltetési irodájának csoportvezetője -, hogy már harmadik alkalommal vagyunk kénytelenek foglalkozni az egri uszodával. A pillanatnyi helyzetről csak annyit, hogy írtunk egy levelet a hevesi megyeszékhely önkormányzatának, amelyben kértük: pótlólagosan szerezzék be a még hiányzó dokumentumokat. Amennyiben ezek majd megérkeznek, megint elbíráljuk az ügyet, mégpedig a vonatkozó szabályok által előírt harminc napon belül. Szó mi szó, első hallásra nem egykönnyen lehet eligazodni az események dzsungelében. A kezdés mindenesetre meglehetősen nyögvenyelős, s már-már felveti a kérdést: fedett avagy fe(le)dett uszodája lesz-e az egrieknek? De ne legyünk borúlátóak. Tételezzük fel, hogy rövidesen meglesz az óhajtott engedély. S akkor már csak a pénz hiányzik. Csak... Stanga István Egri továbbtanulási lehetőségek Az egri Családsegítő Intézet Zellervári Közösségi Háza a következő hónapokban segítséget szeretne nyújtani az általános iskolás tanulóknak és szüleiknek, ezért pálya- és középiskola-választási fórumot rendez. Az érintettek megismerkedhetnek a város középiskoláival és szakmunkásképző intézeteivel, az ott folyó oktatással és a továbbtanulási lehetőségekkel. Első alkalommal november 15- én 16 órakor Elek Elemérrel, a Bornemissza Gergely Szakképzési Intézet igazgatójával és Finta Istvánnal, a Szilágyi Erzsébet Gimnázium igazgatójával beszélgethetnek a továbbtanulni vágyók, szüleikkel. Az érdeklődőket a Hadnagy út 34. szám alatti épületbe várják a szervezők. Tarnamérán tervezik Nemzetközi rendőrmúzeum A tarnamérai önkormányzat lehetővé teszi, hogy a község kastélyában helyezzék el Magyarország első nemzetközi rendőrmúzeumát. A gyűjtemény is együtt van már, így a terv megvalósításához csupán ötmillió forintra lenne szükség - tudtuk meg Francsics Ottó hevesi rendőrkapitánytól, aki régóta szenvedélyesen gyűjti a különböző államok rendőregyenruháit és rendőrereklyéit. A nemzetközi rendőri szervezetben, az IPA-ban vállalt tisztsége nyomán rokon lel- kekre lelt szerte a világban, így mára mintegy 50 komplett egyenruhából, 100 sapkából, több ezer jelvényből és számtalan dokumentumból álló kollekció gyűlt össze. 63 milliós nyeremény Két Lotti A 46. heti Két Lotti (33-ból 3-at) elnevezésű játékban a 3+3-asokra jutó, összesen nettó 63.215,513 forint továbbhalmozódik. A 3 találatosok nettó nyereménye 27.232, a 2-eseké 475 forint. A „Két Lotti” nyerőszámai: 59, 63, 65 és 6.24,64. A szelvényeket péntekig veszik át. A nyeremények az IBUSZ és Expressz irodákban, a kijelölt postákon, valamint takarékszövetkezetekben vehetők át. A sorsolást keddenként tartják a Kossuth rádióban. A 3+2-es jutalomakció keretében megyénk lakói indulhatnak a „Plusz 1 millió” elnevezésű játékban is. Az agrárkamara annyit ér, amennyit tenni tud... Gazdajegyzők a helyi érdekekért (Folytatás az 1. oldalról) Rámutatott: az agrárkamara arra kényszerült, hogy már az idei évre is megállapítson tagdíjat, amely minimálisan háromezer forint. December elsejétől törvénymódosítással a mező- gazdasági kistermelőknek is kötelező lesz a kamarai tagság, és ezen keresztül a tagdíj- fizetés is. A továbbiakban arról beszélt, hogy a korábbi falugazdász-hálózat - politikai okokból - a településeken csak a mezőgazdasági vállalkozóknak nyújtott segítséget. Ez sokáig megkérdőjelezte a létét. Az idén július 1-jétől munkába lépett gazdajegyzők viszont - az agrárkamara szervezetében - már szektorsemlegesen segítik a mezőgazda- sági termelőket. Hangoztatta: a kamarai szervezet annyit ér, amennyi tartalommal a termelők érdekében megtöltik. Ezért mindent elkövetnek, hogy a gazdajegyzői hálózat továbbra is fennmaradjon. A tájértekezleten szó volt továbbá a kamarai mezőgazdasági bizottságok és osztályok együttműködéséről, az agrárágazat jövő évi költség- vetési tervezetéről, valamint a hegyközségek és a kamara kapcsolatáról is. (mentusz) Egyeztetés a szaktárcával az egri szennyvíztisztítóról Felbomlott az egri Polgári Koalíció (Folytatás az 1. oldalról) -Ennek a decemberi önkormányzati választások előtt életre hívott választási szövetségnek nem volt annyi hoza- déka, mint amennyit elvártunk. Az önkormányzatban ugyan „polgári munkaközösségként” tartósnak bizonyult ez a kapcsolat, azonban mostanra az országos politikai viszonyok úgy változtak, hogy ezeknek a pártoknak az összefogása kissé groteszkké vált - mindezt dr. Molnár Miklós, a KDNP egri szervezetének elnöke, a párt önkormányzati képviselője jelentette ki a Hírlapnak, kommentálva az SZDSZ-szel való szakítást. Molnár doktor szerint: helyben nem romlott meg annyira a viszony a kereszténydemokraták és a szabad demokraták között, amely törvényszerűen a szétválást eredményezte. Noha - mint mondotta - Egerben nem lenne akadálya ennek az együttműködésnek. Tény azonban - folytatta -, hogy a soron következő választásokra lassan meg kell kezdeni a felkészülést, így viszont nehezen lenne tartható egy szorosabb SZDSZ-es kapcsolat. A kereszténydemokrata ön- kormányzati képviselők elmondták: nem lehet kizárni az ellenzéki pártok összefogását a helyi önkormányzaton belül, természetesen az önállóság megőrzésével. Deé András, a Fidesz egri elnöke szerint annak ellenére, hogy a KDNP országos választmánya nem mondott „igen”-t a Polgári Szövetségre, a két párt helyi szintű közös elhatározása mindenféleképpen üdvözölendő. - Régóta érlelődő gondolat - tette hozzá hogy Egerben is egy platformon legyenek a nemzeti elkötelezettségű pártok, amit - egyebek mellett - az országos tendenciák is indokolttá tesznek. A párt egyetlen testületi tagjának önkormányzati pozíciójával kapcsolatban Deé úgy vélekedett: Molnár Zsolt az ellenzéket tömörítő Polgári Ösz- szefogás frakciójához csatlakozik.- Úgy gondolom, a Polgári Koalíció kifejezetten külső nyomásra bomlott fel. A tagok ugyanis mostanáig kifejezetten jó! együtt tudtak működni, és biztos vagyok benne, hogy ez a jövőben is így lesz - szögezte le Gálfi Antal. Az SZDSZ frakcióvezetője reméli: a kapcsolat nem szakad meg, sőt, azt szeretnék, ha a Polgári Összefogás frakcióval is együtt tudnának működni, ez alkalmat adna a pártoknak a helyi egyeztetésekre. Az így négy főre olvadt szabad demokrata frakció súlya ugyan nem lesz nagy a közgyűlésben, de - vélekedett Gálfi Antal - a párt városi politikáját a jövőben is szeretnék markánsan megjeleníteni. (kühne) Magyar tudományos akadémiai ülés Párádon Tudósok Mátraderecskéről Tegnap a Magyar Tudományos Akadémia Elnökségi Környezettudományi Bizottsága kihelyezett ülést tartott a Parádi kisvendéglőben. A találkozó témájául a mát- raderecskei geológiai aktivitás földtudományi, mérésügyi, egészségügyi, környezetvédelmi és szociális problémái szolgáltak. Dr. Tóth Eszter beszámolt a radonmérések eredményeiről, dr. Marx György atomfizikus professzor az egészségügyi szabályozás kérdéseiről tartott előadást, dr. Nagy Béla , a bizottság titkára pedig a radioaktív sugárzás földtani magyarázatával szolgált a jelenlévőknek. A bizottsági tagok a nap folyamán. y,terepjárást” tartottak Mátraderecskén, ennek keretében meglátogatták a mofettát, vagyis a szén-dioxid-szárazfür- dőt is. Végül állásfoglalás született abban, hogy támogatni fogják a további, több tudományterületet összefogó vizsgálatokat, hiszen az országban egyedülállóak a mátraalji kistelepülés adottságai. Szintén kívánatosnak ítélték a feltörő mintegy 97 százalékos töménységű szén-dioxid-gáz gyógyászati alkalmazási lehetőségeinek szélesítését. A bizottság - néhány nappal az Egyesült Államokban tartott nagy sikerű előadása után - hazánkban először fejezte ki elismerését dr. Tóth Eszter fizikus tanárnőnek a radonmérési munkájáért.
