Heves Megyei Hírlap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-18 / 245. szám

1995. október 18., szerda 5. oldal Füzesabony És Körzete Október 23.: avató­ünnepség Abonyban Egész napos programra kerül sor október 23-án Füzesabony­ban. Átadják az iskolásoknak és a sportolóknak az űj tornacsar­nokot. Az ünnepséget 10 óra­kor dr. Pásztor József polgár- mester nyitja meg. A csarnokot ezután dr. Kovács Endre püs­pök szenteli fel. Ünnepi meg­emlékezést dr. Boross Péter parlamenti képviselő, az MDF alelnöke mond. Fél tizenegytől a város óvodásai, iskolásai tar­tanak tomabemutatót, fellép az egri Akrobatikus Rock And Roll Csoport, valamint a tarnalele- szi Szűk Mátyás zenekar. Dél­után két órától női kézilabda­mérkőzés lesz. Játszik az FSC-KB Levin. Öt órától a par­lamenti és a helyi képviselők teremfociznak. Nagytályán új tetőt kap az általános iskola A napokban befejeződik a Nagytályai Általános Iskola te­tőszerkezetének felújítása. A polgármesteri hivatal pályázat útján, állami céltámogatásból szerzett pénzen végezteti el az ötmilliós beruházást. Pénzt ta­karít meg az önkormányzat az­zal, hogy a rekonstrukciót a közhasznú dolgozók csinálják. Junior csoportban dobogón a táncosok A Füzes Táncklub tagjai a hét végén Nyíregyházán és Buda­pesten versenyeztek. Latin­amerikai és standard táncok ka­tegóriájában Nyíregyházán a junior korcsoportban második és harmadik helyet szereztek az abonyi fiatalok, a felnőttcso­portban pedig ötödikek lettek. Budapestre egyetlen páros - Tóth Marianna és Ficzere Péter - utazott. Ők tizedikek lettek. Sarudi napirend: a cigányok problémái Október 23-án, délután négy órakor tartja soros ülését a sa­rudi önkormányzat képviselő­testülete. Napirenden a telepü­lés állat-egészségügyi helyzete szerepel. Fontos kérdésként tárgyalják a képviselők a ci­gányság életkörülményeit vá­zoló beszámolót is. Az új gazda elzárhatja a csapot Sikerül-e privatizálni a települési tulajdonú gázvezetéket? Füzesabony és körzete településeinek önkormányzatait hó­napok óta foglalkoztatja a gázprivatizáció. Milliókat vettek fel a falvak a bankoktól, hogy bevezethessék a gázt. A tőke- és a kamattörlesztés összege nemcsak az idei, hanem még a következő évek költségvetését is nyomorítani fogja. Hacsak nem sikerül eladniuk a vezetékrendszert. Kilenc település - Sziha- lom, Mezöszemere, Egerfar- mos, Mezötárkány, Poroszló, Ujlörincfalva, Sarud, Tisza- nána, Kisköre - fogott össze annak idején, s hozta létre a Tiszatáj Rt.-t. A részvénytár­saság egy tavaszi értekezleten már beszélt arról, hogy jó lenne „megszabadulni” a ve­zetékrendszertől, mely az ön- kormányzatok tulajdona, ám a Tigáz Rt. végzi a lakosság felé a szolgáltatást. Tagadhatatlan: a polgár- mesterek örültek annak, hogy a Tigáz privatizálásra kerül, s így sikerülhet a tervük. Igen ám, csak a magánosítási cso­magba a kilenc település va­gyontömege nem került be, mivel ez a vezetékrendszer nem a Tigáz tulajdona. De nemcsak a Tiszatáj Rt.-be tar­tozó települések maradtak ki a csomagból, hanem megyénk még 58 települése is. Mind­azok, akik 1993-95 folyamán végeztek gázfejlesztést. Mi legyen hát a hatvanhét település 3,3 milliárd forint nettó értékű rendszerével?- Össze kellett fognunk - meséli a történteket Siska Já­nosáé, Mezötárkány polgár­mester-asszonya. - Elfogad­tunk egy szándéknyilatkoza­tot, melyben felajánljuk az ÁPV Rt. számára megvételre vagy értékesítésre a gázva- gyont. Amennyiben az ÁPV Rt. nem tudja megvenni va­gyonúnkat, akkor kérjük, se­gítsen az értékesítésben. Mert ahogy most van, az számunkra nagyon bizonytalan. Az önkormányzatok azt szeretnék, ha speciális vagyo­nuk az államival egy időben kerülne értékesítésre.-Ha a Tigázt eladják, mi pedig kimaradunk - vázolja a lehetőségeket Kiss István, Sa­rud polgármestere -, fokozó­dik a tulajdonos önkormány­zatok kiszolgáltatottsága, s ez­zel együtt a lakosságé is. Mert mi van akkor, ha az új tulajdo­nos lezárja a gázcsapokat, mi­vel csak a saját tulajdonát ké­pező rendszerben akarja szol­gáltatni az energiahordozót? A polgármesterek megbíz­ták Kisari Zoltán, Ostoros és Lakatos István, Sírok polgár- mesterét, hogy a privatizációs folyamatban képviseljék a 67 települést. A Tiszatáj Rt.-ben lévő településeknek pedig Farkas József szihalmi pol­gármester lett a gesztoruk.- Egyelőre semmiféle jó hírrel nem szolgálhatok a pol­gármestertársaknak gázügy­ben - kezd mondandójába Farkas József. - Nemrég ke­rült a minisztérium elé kéré­sünk, egy-két hétig eltart, míg valamiféle döntés születik az ügyben. Kilencünknek 517 millióba került a gázbeveze­tés. Fizetünk is szépen törlesz­tést, kamatot. Ha eladnánk - s más alternatíva nincs -, fellé­legezhetnénk...- Ha pénzhez jutnánk, azonnal visszafizetnénk a köl­csönt - mondja Siska Jánosné. - Végre hozzáfoghatnánk az utak, a szennyvízhálózat rend­betételéhez, illetve kiépítésé­hez, volna módunk a szemét­kérdést valamiképpen megol­dani. Jutna valamennyi pénz a kultúrára, s végre az iskolának is vehetnénk számítógépet, s más felszerelést... Nagyon sajnáljuk a gyerekeket, de mit tehetünk?- Igazságtalannak tartom a falusi emberekkel szemben - háborog Kiss István -, hogy nekik a saját, s a falu pénzén lehet csak gázuk. A városiak mindent készen kapnak... Több mint 14 millió forint kölcsönt vettünk fel, s ne­gyedévente több kamatot fize­tünk, mint a tőketörlesztés... Még a jövedelempótló támo­gatás ötven százalékát is hitel­ből kell finanszíroznunk... S most olyanokat hallunk, hogy negyven százalékra értékelhe­tik azt a rendszert, amit mi - mondhatni: tegnap - építet­tünk száz százalékon. : Farkas József szerintáégy- előre nem esett szó százalé­kokról. Az igaz, hogy ÁFI- pénzek vannak a beruházás­ban, de azt azért kapták a tele­pülések, mert elmaradottak. Furcsa lenne, ha ezeket az összegeket vissza kellene adni az államnak.- Szihalom is nyögi még néhány évig a hitelek törlesz­tését, éves szinten közel hat­milliót kell kifizetnünk. Re­méljük, novemberben már okosabbak leszünk, s a jövő évi költségvetés tervezésénél már a bevétel rovatba kerül a gázrendszer értéke. (rada) A feldebrői Kálvária tövében: örökre itthon Asztalos János „Pie Jesu Domine Dona ei re­quiem.” Egyszerű, sokgyermekes pa­raszti családban született 1910. február 11-én, Feldebrőn. Fiata­lon, mint „pócspetri plébános” került be a magyar köztudatba. Az 1948. június 3-án Pócspet- riben eldördült lövés hangja ta­lán csak ezután, Asztalos János halálával csendesedik majd. Annak idején - ma már több mint négy évtizede - az egész országot megdermesztette a „pócspetri” eset. A plébánost bebörtönözték és kötél általi ha­lálra ítélték. Már az akasztófa alatt állt összekulcsolt kézzel, amikor kötéllel a nyakán felol­vasták neki Tildy Zoltán köztársasági elnök kegyelmet jelentő levelét. A halálos ítéletet életfogytiglanira módosították, amelyből nyolc és fél évet le is töltött. A kemény börtönévek alatt a rabkenyérből készített olvasójával imádkozott, bízott és hitt a jó Isten kegyelmében. Asztalos János is, mint annyi so­kan, az 1956-os forradalom idején szabadult ki a börtönből. 1957 áprilisában Jugoszlávián át Ausztriába, majd Olaszor­szágba került. 1958-ban a Bécsi magyar évkönyv szerkesztése az ő nevéhez fűződik. Olaszországban a San Felice Circeóban zárdalelkész 1967-ig. Majd Rómába kérették magyar lelkész­nek, és megbízták az ottani magyar iroda vezetésével. 1973-tól Németországban, Gangkofenben mint pápai káplán, plébános végezte a papi munkát. 1986 márciusától a regensburgi egy­házmegye nyugdíjas kanonokja. 1989-ben térhetett vissza ismét Magyarországra, Feldebrőre, hogy idős napjait szeretett családja, rokonai, paptestvérei és hí­vei között tölthesse. Az élet Igéjének a hirdetése, a felebaráti szeretet és a szelíd egyszerűség volt az élete. A 85 évet élt monsignore Asztalos János pápai káplán, kano­nok főtisztelendőt sok-sok viszontagságon keresztül hurcolta, sok-sok teherrel, szenvedéssel sújtotta, de végtelenül szerette, megkülönböztetett kegyelmével árasztotta el a mindenható Is­ten. 1995. október 12-én hajnalban csöndesen, úgy, ahogy élt, az Úr hívására, haldokló imával: „Atyám, kezedbe ajánlom telke­met” - örök nyugalomra tért. Az Úr áldja meg és őrizze meg szelíd szeretetét, végtelen egyszerűségét, mert hittel hisszük, hogy szerető, szolgáló élete jutalmával elnyeri Krisztus által - amiben életén át hitt - az örök életet. Kelemen József Ha kell, interpellálok Farkas Gabriella fogadónapjáról Csütörtökönként fogadja vá­lasztóit az MDF füzesabonyi irodájában Farkas Gabriella országgyűlési képviselő. Leg­utóbb pénteken került sor a „panasznapra”.- Még egyetlen fogadóna­pom sem telt vendégek nélkül - fogad Farkas Gabriella. - Míg régebben a kárpótlással kapcso­latos kérdésekkel kerestek fel, most inkább a további vállalko­zásokhoz szükséges pénz „megszerzéséhez” kémek se­gítséget. Nyilvánvaló, ilyenben nem tudok részt vállalni. Amennyiben azonban úgy lá­tom, hogy több embert érintő problémáról van szó, akkor utánajárok a dolgoknak.- Most például felkeresett Egerfarmos polgármestere és jegyzője. Elmondták, hogy két település, Egerfarmos és Mezö­tárkány pályázati pénzen, s sa­ját tőkéjén összekötő utat épít­tetett a két falu között. Több mint negyvenmillióba került az út. Most ott tartanak, hogy kész a beruházás, de mivel nincs fénysorompó a vasúti átjáró­ban, mely az utat keresztezi, te kell zárni azt a forgalom előtt. Természetes, hogy felkeresem az illetékes minisztériumokat, ha már volt negyvenmillió az útra, akkor találjanak még tíz­milliót egy fénysorompóra is. Ha másképp nem megy, inter­pellálok a Parlamentben... Árverés. A füzesabonyi önkor­mányzat kínál bérleti jogot né­hány tíz hektár földterületére. Senki nem licitál rá a másikra. Aki akarta, hozzájuthatott a bérleti joghoz.- Gyakran vesz részt földár­verésen?- Az átalakulás óta igen - fe­leli kérdésemre Antal László, a Füzesabonyi Mezőgazdasági Szövetkezet igazgatója. - Most 25 és fél hektárt sikerült bérelni négyzetméterenként 50 fillé­rért, s 3 és fél hektárt négyzet- méterenként egy forintért. Hogy ez sok vagy kevés? Ha azt vesszük, hogy mi műveltük éveken át, igen, ha pedig azt, hogy megéri-e, akkor is igen a válasz. A törvény 2500 hektár bérlésére jogosít, s hozzávető­legesen ilyen területet művel­nek meg szolgáltatásként is.-Saját termelésből nem le­het megélni?-Abból már nem. S szinte biztos, hogy négy-öt év sem kell hozzá, hogy felearányban bérmunkából álljon tevékeny­ségünk, bevételünk. Amellett, hogy a talajműveléstől a beta­karításig mindent el tudunk vé­gezni, fejlesztenünk kell a más­fajta területeket is. Egy német vállalattal közösen működte­tünk egy sóderüzemet. A keres­tet termékünk iránt csaknem megtízszereződött, az M3-as út építésekor pedig további fel­lendülést várunk.- Kevés csak gabonát ter­meszteni, tejet termelni?-Ha fenn akarunk maradni, eredményt elérni, sok mindent ki kell találnunk. A gazdaság különböző területeire bejutni... Érdekeltségeink vannak a He­ves Megyei Sütőipari Vállalat­nál, az Egertej Kft.-ben, a bu­dapesti Főtej Rt.-ben. Kárpót­lási jegyért most részvényeket vásárolunk a kecskeméti Hírős Sütőiparban. ...- Ákik ránk bízták a tulajdo­nukat, nincs mitől tartaniuk. Nagyjából egyenesbe kerül­tünk, éven túli hiteleink nincse­nek. Magtár építéséhez pályá­zaton nyertünk 30 millió forin­tot. Új tárolók keltenek, hogy se mi, se a gazdák ne tegyünk kitéve az aratáskezdeti olcsó áraknak. A mezőgazdasági szövetke­zet vezetője szerint új talajmű­velő gépekre is szükségük volna. A mostaniak nyolc-tíz évesek, sokat költenek rájuk... Hogy is van ez? A közelmúltban levelet kapott a Matávtól a telefon-előfize-* tők népes tábora. A benne foglaltak kapcsán merül fel a kérdés, ami csak hasonlít a legújabb televíziós játék cí­méhez. Mert esetünkben nem játékról van szó. Pénzről. A Matáv a közelmúltban a „Tisztelt Előfizetőknek” cím­zett tájékoztató tevéiben hozta tudomásunkra, hogy az eddig Matáv-tulajdonban lévő távbeszélő-készülékeket (csak a nyomógombosokat) az előfizetők alacsony áron megvásárolhatják. így mente­sülnek a mindenkor érvény­ben lévő készülékbérleti díj megfizetése alól. A „Nyilatkozat” része utal arra, hogy aki megvásárolja a készüléket, tudomásul veszi, hogy 1996. május 31-ig a ko­rábbi feltételek mellett javít­ják meg, míg ezután térítés el­lenében történik a javítás. A „Nyilatkozat” ezen része szorul magyarázatra a Matáv részéről. Ugyanis Besenyőtelken, de több településen is ez évben jutottak sokan telefonvonal­hoz. így a készülékek újak. Tudvalévő, hogy az új készü­lékekre jótállást is vállal a gyártó cég. Mivel ez a vásá­rolt készülékre vonatkozik, akkor a jótállás ideje alatti meghibásodásért miért kell a megvásárolt készülékért javí­tási díjat fizetni? Tehát ...hogy is van ez? Sokan erre a kérdésre vá­laszt várnak a Matávtól addig, amíg a jótállási idő te nem jár! Pólyák Pál Olajtámogatás Űjlőrincfalván Literenként 20-25 forint A kormány a költségvetésből hárommilliárdot fordít a fűtési támogatásra. A Népjóléti Mi­nisztérium már el is osztotta az önkormányzatoknak járó ösz- szeget, amelyből Újlőrincfalva 90 ezer forintot kapott. Soltész András polgármester elmondta, hogy a támogatási összeg elosztására pályázatot hirdettek meg, s október 15-ig 15 kérelem érkezett be. Ennek alapján, s a rendelke­zésre álló összeget figyelembe véve úgy tűnik, hogy literen­ként 20-25forinttal járulhatnak hozzá a jogos igénylők tüzelő­olaj-vásárlásaihoz. Ä leginkább rászorultak sem számíthatnak azonban ötezer forintnál nagyobb támogatásra. Tamás és Gabi együtt leg-ek... Ötezer, rágóból Csontos Tamás és Görbe Gá­bor a Poroszlói Általános Is­kola hetedikesei, olyanok, mint a legtöbb iskolás. Vagy mégsem? Annyiban minden­képpen különböznek társaik­tól, hogy nekik van - kettő­jüknek együtt - Magyarorszá­gon a legtöbb, Turbó rágógu­miból származó címkéjük.- Nem mind mi rágtuk el - szabadkozik Tamás. - Az osz­tálytársaink is hoztak, meg csereberéltünk is. A fiúk úgy gondolták, hogy kettőjük gyűjteménye már elég nagy, s talán nem is sok embernek van ilyen mániája, írtak hát a Leg, leg, leg mű­sorba. Számításuk bejött, ne­kik van a legtöbb címkéjük. Gyűjtögetnek tovább, azért is, mert gyönyörű autók vannak a képeken... A tenyérnyi föld is föld

Next

/
Thumbnails
Contents