Heves Megyei Hírlap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-02 / 231. szám
1995. október 2., hétfő Gazdasági Tükör 9. oldal Privatizációs bevétel - kiadás A privatizációs szervezetek augusztus 31-ig összesen 49,2 milliárd forint bevételre tettek szert az idén, miközben a kiadások elérték a 49,6 milliárdot. Ez állapítható meg az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. Informatikai és Vagyon- nyilvántartási Ügyvezető Igazgatóságának legfrissebb adataiból. A vagyon értékesítéséből és hasznosításából 40,2 milliárd (készpénzben 34,2 milliárd) forint, a bevételek 81,8 százaléka származott. Ebből 14,4 milliárd forintnak megfelelő összeg devizában folyt be. E-hitel és a hozzá kapcsolt részletfizetés konstrukciójában 2,9 milliárd forint érkezett. A társaságoktól 4,9 milliárd forint osztalék jutott az államot képviselő tulajdonosi szervezeteknek. Az egyéb bevételek elérték a 4 milliárdot. A privatizációs* szervezetek a közel 50 milliárd forintos kiadásból 9,2 milliárdot közvetlenül, osztalék gyanánt további 4,6 milliárdot fizettek be e költségvetésbe. Külön jogszabály szerinti tartozásaikra 14,9 milliárd forintot fordítottak. A reorganizációra 5,4 milliárdot, garanciális kötelezettségekre 2,5 milliárdot juttattak. A kárpótlási jegyek bevonása 11,9 milliárd forintos kiadást jelentett. A vagyonkezelés költségei meghaladták a 2,9 milliárdot, saját működési költségeik pedig a 2,4 milliárd forintot. Miért azt büntetik, aki jóhiszemű, és miért ússza meg a csaló? A kézenfekvő megoldás Megint a földműveseken csattant az ostor. Kiderült ugyanis, hogy Békés megyében fiktív cégek árultak gázolajat, s a vételről hamis számlát állítottak ki. A minderről mit sem sejtő termelők annak rendje módja szerint kipengették az olaj vételárát, aztán elballagtak az adóhivatalhoz, hogy az őket törvényesen megillető áfát a számla ellenében visszaigényeljék. Időközben, az adóellenőrzés során kiderült, hogy a gázolajat értékesítő cégek hamis számlákat állítottak ki, továbbá a felkutatott olajforgalmazó társaságok alapítóinak egy része sem létező személy. Az APEH a fantomcégek számlája alapján visszaigényelt adót az áfa-törvény megszegése címén most visszafizetteti a termelőkkel. Kamatostul! A forgalmi adó, megtetézve adóbírsággal és késedelmi pótlékkal elérheti akár az egymillió forintot is. Ráadásul, amíg ilyen tartozása van a földművesnek, addig semmiféle költségvetési támogatásra nem jogosultak, illetve a számlájukra befolyó összegeket az adóhivatal a tartozás fejében levonja. Érthető az adóhatóság álláspontja is: miért bíbelődjön olyan reménytelen dologgal, mint egy nem létező cég felkutatása, amikor sokkal kézenfekvőbb a nála nyilvántartásban szereplő gazdálkodót elővenni? Ám a hatóságnak is meg kellene értenie, hogy a vásárlók nem rohanhatnak minden egyes számlával a Cégbíróságra, megtudni, a cég, amelytől vásároltak, valóban létezik-e? És vajon miért vitatták volna a számla valódiságát, alakiságát? Egyáltalán, miből sejthették volna, hogy akitől vásároltak, legálisan működik-e? Az APEH lépése jogilag nem kifogásolható. Morálisan annál inkább. A fejlettebb demokráciákban ugyanis elsősorban azt büntetik, aki visszaél mások jóhiszeműségével, aki törvénytelen számlákat ad ki, aki félrevezeti a hatóságot, aki jogtalan haszonra tesz szert. Egyszóval: a csalókat. Nem pedig azt, aki kéznél van. Újvári Gizella A tyúk, a tojás meg az innováció Az államnak a kutatásfejlesztést elsősorban nem közvetlen anyagi eszközökkel kell segítenie, hanem megfelelő ipar-, pénzügy-, és vámpolitikával. Ezt Bihari István, az OMFB tanácsának elnöke állapította meg azon a sajtótájékoztatón, amelyen ismertették a Szonda-Ipsos felmérését a magyar gazdaságban lejátszódó innovációs folyamatokról. A felmérést végző szakemberek elmondták: több mint 4600 vállalat adatait elemezve kiderült, hogy továbbra is csak a nagyobb cégek tudnak áldozni a kutató-fejlesztő (K-F) tevékenységre. Megfigyelhető az is, hogy a külföldi (résztulajdonban lévő cégek nagyobb hajlandóságot mutatnak a kutatási és fejlesztési beruházások iránt, mint a tisztán magyar érdekeltségű vállalatok. Több cég számára problémát jelenthet a későbbiekben, ha egyetlen piacra termel, és csupán ezeknek az igényeit tartja szem előtt. A felmérés szerint az iparvállalatok 47,5, az élelmiszer-ipari cégek 38,4, az infrastrukturális vállalkozások 21,1, a mező- gazdaság termelőszervezeteiben tevékenykedő cégeknek pedig 16,7 százaléka foglalkozik kutatásfejlesztéssel. Az adatok bebizonyították, hogy a K+F munkát is folytató vállalkozások bruttó árbevétele átlagosan ötszörte nagyobb, mint azoké, amelyek nem rendelkeznek ilyen részleggel. Az AGRO Betét és Hitel Bank Rt. bankpapírjainak legújabb kamatai DU KÁT - a testre szabott betét A DUKÁT Betétjegyet annak ajánljuk, aki pontosan tudja, hogy mikor lesz pénzére szükség, és addig a kedvezőbb kamatra számít. Váltásakor Ön határozza meg a lekötési időt. Pénzét már 15 napra is elhelyezheti. A Bank a lekötési időre járó kamatot előre kiszámítja, Önnek csupán a kamattal csökkentett összeget kell befizetnie. Visszaváltáskor a Bank a címletértéket fizeti ki. LIBERTÁS - a rendszeres jövedelem lehetősége A LIBERTÁS Hozamjegyet annak ajánljuk. aki betétje fejében rendszeres jövedelemhez szeretné juttatni saját magát vagy bármely más személyt. Bemutatóra vagy névre szóló betéti forma. Futamideje 13 hónap. Kamata havonta felvehető, minden hónapban a váltás dátumának napjától. (A Bank a kamatot - külön kérésre - a betéttulajdonos vagy az általa megjelölt személy számlájára utalja, illetve címére postázza.) Ha nem kíván élni ezzel a lehetőséggel, a betét után fizetett kamat az eltelt teljes hónapok számától függően havonta sávosan változik. Amennyiben Ön december 31-ig vált LIBERTÁS Hozamjegyet - a futamidőn belül, minden esetben - a megadotthoz képest 2%-kai magasabb kamatot kap. Lekötési idő Éves kamatláb 15-30 nap 23,0% 31-60 nap 26,0% 61-90 nap 27,0% 91-180 nap 27,5% 181-270 nap 28,0% 271-365 nap 28,0% 366-539 nap 28,0% 540 naptól 28,0% Hónapok Éves kamatláb száma bemutatóra névre szóló bankpapír eseti 1 23,0% 22,5% 2 23,5% 23,0% 3 24,0% 23,591 4 24,5% 24,0% 5 25,0% 24,5% 6 26,0% 25.5% 7 27,0% 26,5% 8 28,0% 27,5% 9 29,0% 28,5% 10 30,0% 29,5% 11 31,0% 30,5% 12 32,0% 31,5% 13 33,0% 32,5% 3300 Eger, Dobó tér 8. Most már csak gzt lenne jó megtudni, hogy azok a nagyok, amelyek foglalkoznak innovációval, azért nagyok-e, mert már kicsiként is adtak a kutatásfejlesztésre, vagy csak nagykorúságuk után engedhették meg maguknak az önálló fejlődés ezen útját? Magyarán: mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás? beju Határidők cégvezetőknek Október 5.- A tejtámogatás igénylése;- a jogi személy felelősség- vállalásával működő gmk-k járulékbefizetése a felelősséget vállaló gazdálkodó szervezetnek;- a bevont betegbiztosítási igazolványok megküldése az illetékes MEP részére. Október 6.-A megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal tájékoztatása a mezőgazdasági szövetkezet tagi kölcsöneinek összegéről. Almasűrítmény exporttámogatása 1995. szeptember 20-án. lépett hatályba az 1994. évi hazai termésből gyártott almasűrítmény exportjához nyújtott intervenciós támogatásról szóló 34/1995. (IX. 15.) FM rendelet. Az 1995. szeptember 20. és november 19. közötti időszakban a tavalyi termésből 29 900 tonnás keretig összesen 400 millió forint összegű támogatásra pályázhatnak az Alma Terméktanács tagjai, valamint azok a feldolgozók, akik/amelyek 1994. augusztus 20. és 1995. május 31. között almasűrítményt exportáltak. Speciális követelmény, hogy csak azok a feldolgozók pályázhatnak, akik írásos nyilatkozattal csatlakoztak az Álma Terméktanácshoz (és az visz- szaigazolta a csatlakozásukat), és az almasűrítményhez alapanyagként vásárolt ipari léalmáért felvásárlási árként áfával vagy a kompenzációs felárral együtt az 1994—95-ös évben kilónként legalább 8,50 forintot fizettek. A kilogrammonként 13,50 forintos támogatás igénybevételének feltétele, hogy a gazdálkodók a kiszállított meny- nyiségek összesítésével, a kiszállításokról kiállított Egységes Vámáru-nyilatkozat eredeti példányának bemutatásával és egy másolati példány benyújtásával az exportálás tényét igazolják az Alma Terméktanácsnál. T ehergépkocsi-közlekedés korlátozása A 111/1995. (IX. 21.) Korm. rendelet értelmében az 1996. június 1-jétől augusztus 31-ig szombaton 7 órától vasárnap 22 óráig, állami ünnepeken és munkaszüneti napokon ugyanezen időben nem közlekedhetnek a magyar közutakon a 7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeg- nél nehezebb tehergépkocsik, vontatók és ezek pótkocsijai. A rendelet felsorolja a korlátozás alóli mentességeket, és a várható szigorítást. A szabálysértők 50 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújthatok. A kilencezer kilométeres távolság ellenére Mongólia közelebb került hozzánk A megyei kereskedelmi és iparkamara új üzleti kapcsolatai A kívülálló számára egy államelnöki látogatás - mint legutóbb Punszalmágíjn Ocsirbat mongol elnöké volt a megye- székhelyen - nem több, mint egy protokolláris esemény. Részben az is, ám - amit kevesebben tudnak - a héttérben komoly munka folyik a vendég kíséretében lévő szakemberek részvételével. Mongólia elnöke és szakértői gárdája egri programjának előkészítésében jelentős szerepet vállalt a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, amelynek vezetői már jó fél évvel ezelőtt felvették a kapcsolatot a távoli ország budapesti nagy- követségével. Mint Gyetvai József, a kamara elnöke elmondta: ilyen - és az ehhez hasonló - látogatáskor alapvető információ, hogy milyen területen tevékenykedő szakemberek jönnek. S ami még legalább ennyire fontos: milyen üzleti ajánlatokkal élhetnek ők, illetve a vendéglátók. Nos, Orcsibat elnök megye- székhelyi látogatása idején mongol részről 17, megyei részről pedig 19 üzletember ült le a Liget Kaszinó tárgyalóasztalához. Az üzleti delegációk két órás — egyébként igen rövid - tájékozódása és megbeszélése érzékelhetően csökkentette a távolságot a két ország között: ha nem is kilométerekben, de a leendő gazdasági kapcsolatok kialakításában és ápolásában közelebb kerültek egymáshoz kereskedők, idegenforgalmi szakemberek, termékelőállítók. A tárgyalások során körvonalazódott: megyénk cégei, vállalkozói, termelői főként fogyasztási és vegyi cikkek, élelmiszerek exportjával, ásványvíz-palackozásban, ásványi kincsek feltárásában, a bőr- és szőrmeiparban, egészségügyi berendezések szállításában koooperálhatnak eredményesen. De igény van Mongóliában mobil üzemanyagtöltő-állomá- sokra, állandóan más és más helyre telepíthető húsfeldolgozó és sütőipari berendezésekre.- Történt-e konkrét üzleti megállapodás?- Az egri East-West Rt., valamint a gyöngyösi Kékes Cipőipari Szövetkezet képviselői ígéretes tárgyalásokat folytattak egy-egy mongol partnerrel, akik két hét múlva visszajönnek Magyarországra. Továbbá számos címcsere történt, s kialakultak az üzletkötéshez elengedhetetlen személyes ismeretségek. Kamarai részről pedig - mint arról megállapodtunk - rendszeres telefax-kapcsolatot építünk ki a Mongol Kereskedelmi és Iparkamarával, amelynek elnöke, Dámdinszuren Hűre további üzleti megbeszélésekre hívott meg bennünket hazájába.- Miként formálódnak a megyei kamara további kapcsolatai?- A közeljövőben újabb országok kamarai képviselőivel találkozunk, így bővülnek majd a kapcsolataink - s természetesen az üzleti lehetőségeink - Szlovákiában, Hollandiában és Németországban is - mondta Gyetvai József, a megyei kamara elnöke. (szilvás) GLIALKA 480 Gyom- és cseijeirtás az ERDÉSZETEKBEN! Fenyőfélék nyugalmi állapotában teljes felületkezelésre. 4-6 1/ha = Totális gyomirtás További információval szívesen állunk rendelkezésére: AGROTRANZIT Kft. Területi képviselő: 3300 Eger Kertész u. 150. Zajácz István Tel: 36/312-432 06-30-485-512 mm (43538)
