Heves Megyei Hírlap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-30 / 254. szám

1995. október 30., hétfő 5. oldal Heves És Körzete A hevesi Eötvösben új képzés indítására kerül sor A hevesi hatosztályos gimnázium ellenpropaganda mellett is működik A hevesi Eötvös József középiskolában az idén szeptember­ben lett negyedik éves a hatosztályos gimnáziumi képzés. Úgy tűnik azonban, bármilyen jó eredmények születtek a „kisérettségin”, ez a típusú középfokú oktatási forma mégis vesztett népszerűségéből. Az okokról dr. Tóth Lászlót, az is­kola igazgatóját kérdeztük.-A korábbi évekhez képest sokkal kevesebben felvételiz­tek az idei tanévben a hatosz­tályos gimnázium első évfo­lyamára. Ezek szerint a kép­zéshez fűzött remények nem váltak be?- Nem erről van szó. A kör­nyék településeinek iskolái a létükért küzdenek. Ha a gyere­kek közül néhányan a hatodik osztály elvégzése után átje­lentkeznek hozzánk, akkor kérdésessé válik, hogy a lét­szám csökkenése után indul­hat-e ott a hetedik osztály. Úgy érzem, néha még agitá- ciót is folytatnak ellenünk, mert minden tanulóra szük­sége van az iskolának.- Heves város legutóbbi tes­tületi ülésén a képviselők fog­lalkoztak az alapító okirat módosításával. Miért volt erre szükség?-Jövőre szeretnénk, ha új képzési formával bővülne az oktatásunk. így a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkező fiatalok két év alatt érettségi bizonyítványhoz jutnának.- Ez munkanélküliek magas számával magyarázható?- Mondjuk ki nyíltan: igen. Ugyanakkor ez a városnak egy fillérébe sem kerül, nekünk pedig gazdaságos. Mivel a hat osztályos gimnáziumi képzés a normatív támogatás alapján ráfizetéses, ezzel az összeggel némileg kompenzálni tudnánk a hiányt.- Jövő szeptemberig még sokat változhat az állami tá­mogatás mértéke. Elképzel­hető olyan változás, hogy az érettségire való kétéves felké­szítése mégsem indulhat el?- Nem, mert akkor még mindig van egy olyan lehető­ségünk, hogy tandíj mellett oldjuk meg az oktatásukat. A levelező tagozatok esetében a harmadik, negyedik évfolyam­nál már bevezethető a tandíj, aminek összege évi kétezer fo­rint. Havi két doboz cigaretta árának az oktatásra fordítása pedig nem lehet kétséges, hogy jó befektetés-e. Szuromi Rita Egy vállalkozó kálváriája a hivatallal Nemrégiben egy hevesi vállal­kozó hívta szerkesztőségünket. Örömmel közölte, hogy lehető­ség nyílik egy új vállalkozás be­indítására a városban, ahol a kezdetekben negyven helyi mozgáskorlátozottnak tudná­nak munkahelyet teremteni. Akkor arra kértem, hadd adjunk az újságban tájékoztatást erről a nem hétköznapi dologról, hi­szen Hevesen és térségében pil­lanatnyilag is rengeteg a mun­kára váró ember. Emberünk diplomatikus volt. Azzal hárította el a nyilvános­ságot, hogy szeretné tisztessé­gesen megpályázni a leendő munkahelyet, s majd csak akkor keres bennünket, ha kedvező választ kap az önkormányzat­tól. A napokban újra hívott ben­nünket, nem kis keserűséggel a hangjában.- Sajnos nem tudok sok jót mondani. Ma adták tudtomra az önkormányzatnál, hogy a pá­lyázatomat nem tudták elfo­gadni. Ennek az az oka, hogy a havi 110 ezer forint bérleti díjat én irreálisnak tartottam, s kér­tem, hogy ezt az összeget mér­sékeljék arra az időre, amíg be­indul a vállalkozás. Azt vála­szolták, hogy mivel több érdek­lődő is volt, ezt nem tudják számomra garantálni. Nekem csak egy bajom van. Tudomá­som szerint, én voltam az egyet­len pályázó. Az üggyel kapcsolatban megkérdeztük a hevesi önkor­mányzat jogtanácsosát, dr. Fü- löp Erzsébetet is. Ő elmondta, hogy valóban ez volt az egyet­len pályázat, de korábban több érdeklődő is akadt a varroda épületére. Minden bizonnyal a magas bérleti díj riasztotta el a többieket. Ebben az esetben azt tudják tenni, hogy a vezetőség­gel újra tárgyalnak a bérleti díj­jal kapcsolatban, s azt valószí­nűleg mérsékelni fogják. Ezt követően új pályázatot írnak ki, amit ismételten elbírálnak.- Mennyi időbe kerül mindez?- Természetesen igyekszünk minél gyorsabban dönteni. Mindezek után csupán az a kérdés: emberünknek milyen veszteséget jelent az időhúzás, s hogy ezek után kitart-e a hevesi munkahely-teremtés mellett? Bízunk benne, hogy nem adja Tánctanfolyamok a hevesi Móriczban A hevesi művelődési központ­ban legközelebb november 4- én, szombaton várják a hagyo­mányos tánctanfolyamok részt­vevőit. Délelőtt fél tíztől a Ken­guru tánccsoport gyakorolja majd az új lépéseket, délután egy órától pedig a klasszikus táncok iránt érdeklődők próbál­nak. Vezekényi ülés az olajtámogatásról Hevesvezekényen november 2- án, csütörtökön, délután 3 órá­tól rendkívüli ülést tartanak a falu képviselői. Ez alkalommal a szociális törvény módosításá­ról lesz szó, különös tekintettel a tüzelőolaj támogatásra. Eddig 30 kérelem érkezett be a hiva­talhoz, s az előzetes számítások szerint családonként 6000 fo­rint támogatás jut majd az igénylőknek. Új ravatalozó a körei temetőben Kiskörén hosszú évek óta ter­vezik egy új ravatalozó megépí­tését. A régi vágy az idén telje­sült, hiszen november elsején, szerdán délután 2 órakor hiva­talosan is felavatják az új léte­sítményt. Nyugdíjastalálkozó volt Viszneken Viszneken a napokban nyugdí­jasokat köszöntöttek a polgár- mesteri hivatalban. Ilyen jel­legű rendezvényre most került sor először, hiszen korábban csak a termelőszövetkezet idős dolgozóiról emlékeztek meg. Az eseményen 21 volt közal­kalmazottat láttak vendégül. Munkahelyre várnak a komlói emberek Napokon belül szeretné meg­kötni a kömlői polgármesteri hivatal a szerződést egy buda­pesti építkezési vállalkozóval, aki 22 kömlői munkanélkülit foglalkoztatna. A jelentkezőket előreláthatólag öt évig alkal­mazná a munkaadó. A munka­ügyi központ már megtette a szükséges lépéseket, csupán a dokumentum aláírása hiányzik. A Hevesi Rendőrkapitányságról: Diszkóbaleset és fagyhalál Nem őriz kellemes emlékeket K. Péter 20 éves hevesi fiatal­ember a város éjszakai életé­ről. A President nevű szóra­kozóhelyen ugyanis szóvál­tást követően többször is megütötték, aminek következ­tében eltört az álkapcsa. A fiatalembert az incidens után kétszer műtötték, de jelenleg sincs kihallgatható állapot­ban. A rendőrség ismeretlen tettesek ellen, súlyos testi sér­tés miatt folytat nyomozást. Korán köszöntött be a hi­deg az idén, ezért már októ­berben volt fagyhalott a tér­ségben. Erdőtelken egy 43 éves helybeli férfi fagyott meg a közelmúltban az árokban. Amikor - a feltehetőleg erő­sen ittas állapotú embert - reggel 7 órakor az arra járók megtalálták, még élt, ám a kórházba szállítás után meg­halt. A rendőrség államigaz­gatási eljárás keretében vizs­gálja az ügyet. Hol szórakozzon az ifjúság? A Hevesen élő fiatalok többsége péntek este már tudja: ez me­gint egy unalmas hét vége kezdete. Vannak persze olyanok, akiknek megfelel a hajnalig tartó diszkó, ahonnan az ember általában bedugult füllel, s összeta­posott lábakkal távozik. Ilyen helyből „szerencsére” kettő is van a városban. Az otthon maradottak legvégül az italozó helyeken kötnek ki, és a hét végi szórakozásuk csak arra „jó", hogy a következő he­tet fejfájással kezdjék. A város vezetőit persze mindez nem igen érdekli. Örülnek, hogy nincs túl sok lármás hely a városban. A többieknek nincs választási lehetőségük. Itt nem szerveznek előadói esteket, vagy színházi bemutatókat. Akiknek a feladatuk lenne, nem mindig állnak a helyzet magaslatán. De addig amíg valaki el nem szánja magát az első lépésre, maradnak az unalmas, megszokott hétvégék Hevesen. Vincze Orsolya Rendőr Tiszanánán Az egyre romló közbiztonság tette szükségessé, hogy Tisza- nána vezetése állandó kére­lemmel ostromolja a hevesie­ket: miszerint - Komlóhoz ha­sonlóan - az tflföldi településen is helyi körzeti megbízott mű­ködjön. Úgy tűnik, a tárgyalások eredményre vezettek, s a kiskö­rei rendőrőrs átszervezésével lehetőség nyílik arra, hogy Ti- szanánára önálló körzeti meg­bízott érkezzen. A település képviselői egyhangúan meg­szavazták: abban az esetben, ha megérkezik az új rendőr szolgá­lati lakással segítik letelepedé­sét, sőt speciálisan kiképzett ku­tyát is vásárolnak. A várhatóan Békés megyé­ből érkező körzeti megbízott szolgálatkezdésének időpontjá­ról még tárgyal a tiszanánai önkormányzat a rendőrséggel. „Világ életemben szegénységben éltem” Egy cseléd nem azért születik, hogy boldog legyen Átlagos sors az övé, mégis - mint minden emberé - rendha­gyó és egyedi. Anna néni már nem sokat vár az élettől. Erdő­telki otthonában jó ideje min­den nap egyformán telik. Ül a szobában, s idézgeti az emlé­keket. Eseményszámba megy, ha vendég érkezik. Ilyenkor megigazítja a kendőjét, előve­szi a féltve őrzött, megsárgult fotókat, majd mesélni kezd. S igazán van is miről...- Nézze csak! Ez a felvétel 1914-ben készült. Itt még együtt látható az egész család. Akkor mindössze négy eszten­dős voltam. Nagyon jól emlék­szem arra a napra, amikor az apámat megkeresték, hogy vál­lalja el a jegyzőséget. Éppen jött haza a mezőről, ott dolgo­zott reggeltől estig. Felakasz­totta a kaszát a ház előtti eper­fára, gondolkozott egy keve­set, majd odabökte az embe­reknek: - Nem adom a kaszát semmiféle irodáért! Ez lett a veszte. Napok múlva behívták katonának, és két hónap múlva elesett a fron­ton. Anyám várta, egyre várta, de hiába. Egyedül maradt négy gyerekkel. Hogy miből éltünk? Anyám felvásárolta a környék­ről olcsón a dohányt, és vitte föl Pestre. Ott aztán szagos szappant vett, és amikor haza­ért, azt árulta a faluban.- Szegények voltunk, és na­gyon sokat dolgoztunk. Minden testvérem járt iskolába, egye­dül én nem. Nekem vigyáznom kellett a jószágra. Aztán ahogy nagyobbak lettünk, summázni jártunk. Zemplénben ismertem meg a férjemet is, aki áldott jó ember volt. Húszévesen men­tem hozzá, és hét gyerekünk született. Amikor az uradalmat felszámolták, az emberem a vasúthoz járt, én meg a té- eszbe. Anna néni az ölébe ejti a ke­zét, úgy néz maga elé. Pörög­nek előtte a múlt képei. Figye­lem. Nincs mosoly az arcán. Kérdezem tőle, mikor érezte magát boldognak. Nem is gon­dolkozik, úgy válaszol.- Cselédnek születtem, s egy cseléd nem arra születik, hogy boldog legyen.- Ha tehetné, hova utazna el szívesen? Mit szeretne látni?-Semmit. Nem voltam se­hol, de nem is vágyom sehová. Egyszer ugyan fölkerültem Pestre, a Tompa utcába. Örökbe akart fogadni egy mó­dosabb család. De nem sokáig maradtam ott. Anyám meghalt, s nekem haza kellett mennem.-Anna néni! Milyen ez mostani világ? Miben külön­bözik a régitől?- Mostoha a nép. Nem be­csülik az emberek egymást. Vi­lág életemben szegénységben éltem, de volt idő, amikor ki­Klement Anna járt a tisztelet mindenkinek. Ez az idő elmúlt, s nem is tér visz- sza már... Barta Katalin Tamazsadány kitüntetettjei Tímár István ügyvezető igazgató- Őszintén szólva, nem tu­dom, mivel érdemeltem ki ezt az elismerést - mondja Tímár István, az Udecoop ügyveze­tője. - Mindig az volt a célom, hogy munkalehetőséget teremt­sek a környékbelieknek. Most is tárgyalást folytatunk két né­met befektetővel... De az ember munkáját nem a jutalom moti­válja, hanem a segíteni akarás, hiszen itt most minden kenyér- kereseti lehetőségre szükség van. (sz.r.) Ma délután testületi ülésen adják át az október 23. al­kalmából megszavazott, Tar- nazsadányért kitüntetéseket. Csintalan Józsefe földkiadó bi­zottság elnöke. Több éve dol­gozik a Máltai Szeretetszolgá­latnál. — Az idén hatszor osztot­tunk csomagot a rászorulóknak. Az első alkalommal betörtek, és elvitték a ruhákat. Utána azt vágták a fejünkhöz: ilyen a padláson is van. Sok türelem kell az emberekhez, ezért jól­esik, hogy elismerik azt, amit a zsadányiakért tettem. Csintalan József a földkiadó bizottság elnöke

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents