Heves Megyei Hírlap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-27 / 252. szám

4. oldal Eger Körzete 1995. október 27., péntek Lomtalanítanak Felsőtárkányban Ingyenes lomtalanítási akciót szervez az önkormányzat. Bárki megválhat felesleges ka­cajaitól, ha szombaton reggelig kipakolja azokat a háza elé. A lomokat a polgármesteri hivatal megbízásából cirkáló autó szál­lítja majd el. Mi szem-szájnak ingere - Verpeléten Országos állat- és kirakodóvá­sárt tartanak hétfőn Verpeléten. A kínálatban lábasjószág épp­úgy találtatik majd, mint ruha­nemű és háztartási eszköz. Ki nyer ma?-játék az Oázisban A Magyar Rádió népszerű Já­ték és muzsika tíz percben című szellemi tornáját ma 12.30-tól a felsőtárkányi Oázis Vendég­házban rendezik. Aki járatos a komolyzenében, próbáljon sze­rencsét! Szüreti mulatságot rendeznek Novajon Parádés felvonulással kezdődik és hajnalig tartó bállal zárul a szüreti nap Novajon. A műsort meglepetésnek szánja Bereczné Kovács Mária, a művelődési ház vezetője. Annyit azonban elárult: a program november 4- én délután 1 órakor kezdődik az iskola előtt. Báli belépőt a Faluvédő klub tagjaitól vásá­rolhatnak az érdeklődők. Egyéves az öregek bervai otthona Ma délután 3-tól ünnepük a la­kók az Idősek Berva-völgyi Otthona átadásának első évfor­dulóját. A bensőséges rendez­vénnyel egy időben tárlat nyí­lik, mely az intézményben élő nénik és bácsik kézimunkáit, alkotásait mutatja be. Ma: hangverseny az Egri Bazilikában Este 8-kor kezdődik az Egri Szimfonikus Zenekar és a Ma­gyar Állami Énekkar koncertje, melyben Mozart-, Schubert- és Kodály-műveket hallgathat ma a vájt fülű közönség. Újabb bemutatóra készülnek A verpeléti amatőr komédiások Azt beszélik a faluban... Mikor teljesül az ígéret Egerszalókon? Csiky Gergely: Nagymama című darabjának 1986-os elő­adása (Mackó Jánosáé és Barócsi Pálné) Habis László (egri) alpolgármester úr néhány évvel ezelőtt be­járta Nyugat-Európát, hogy az egerszalóki hőforrás hasznosítá­sára partnert keressen. Hazajövetelekor lelkesen azt nyilatkozta, hogy „nagy az érdeklődés” a hőforrás iránt. Azóta viszont nagy a csend. Azt kérdezem az alpolgármester úrtól: mi lett a nagy ér­deklődésből? Van-e már konkrét eredménye a bizonyára nem ke­vés pénzbe került útnak? - írja Berecz István egri olvasónk. Régóta tudok róluk, a megye színjátszó-társadalma évtizedek óta számon tartja őket. Mindig is voltak ennek a mozgalomnak megszállottái. Am a legna­gyobb siker, amit egy amatőr- csoport elkönyvelhet: a saját közössége, a falu számít rá. S hogy Verpeléten mindenki ko­molyan veszi, ha a helybeli színjátszó kör fellép. Varrják a jelmezeket, készítik a díszlete­ket, s aki csak tud, ott szorong a bemutatón. A falu színjátszói 1920 óta ostromolják a világot jelentő deszkákat. Tudnak együtt játszani, és ezért sikere­sek.- Valamikor a helybeli tűz­oltó-egyesület hozta létre az első színjátszó együttest - em­lékezik Mackó Jánosné, a köz­ségi művelődési ház igazgatója. - Mi már belenőttünk, ránk ha- gyományozódott. Mindig is fel­lépett az előadásokban a falu apraja-nagyja. Ha felidézem az elmúlt évtizedeket, számtalan zajos siker, vendégszereplés élménye közül válogathatok. Mikszáth Eladó birtok, vagy Csepregi Piros bugyelláris című népszínművei, Csiky Gergely Nagymamája, Gárdo­nyi A bor című darabja mind­mind kedves emlékeink között maradnak. Az egészben nem is a szereplések a legjobbak, ha­nem az előkészületek, a próbák. Ilyenkor tréfálkozunk, jól kibe­szélgetjük magunkat. A több kötetnyi fényképal­bum, dokumentum a közösség sikereit dicséri. Észrevétlenül telik az idő, míg nézzük, lapoz­gatjuk őket. Évente csak egy-egy bemuta­tóra futja a művelődési ház költségvetéséből, ezért aztán ki-ki hozzáteszi a maga munká­ját, lelkesedését is. Nagy Sán- dorné Szabó Anikó a csoport vezetője, s mind az idősek, mind a fiatalok szívesen járnak el a próbákra. Pár évvel ezelőtt Adácson, a falusi színjátszók fesztiválján országos ezüst mi­nősítést szereztek. Az igazi díj azonban a hazaiak elismerése, értő figyelme. Évente négy-öt előadást tartanak. Most Heltai Jenő Néma leventéjével készül­nek. A műsorválasztásban egy dunántúli testvércsoport segíti őket. Rábagyarmat színjátszói­val tíz éve leveleznek, rendsze­resen kicserélik a videokazettá­kat. Vezetőjük, Acs László pos­tán küldi el észrevételeit, taná­csait.-Tíz éve, hogy megírtam nekik az első levelet - mondja Mackóné. - Laci bácsi már többször hívott bennünket, ter­veztük is, de még nem jutottunk el, hiszen Rábagyarmat nagyon messze van. (jámbor)- Nem jártam be Nyugat-Eu­rópát - mondja Habis László. - Kétnapos úton vettem részt Frankfurtban és Londonban, amit a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma szervezett, és a központi költ­ségvetésből működő ITD nevű társaság finanszírozott. A beru­házók kedvét szegi, hogy állan­dóan változik a jogrendszer és az állami tulajdon kezelője.- Viszont csábító lehet szá­mukra, hogy a településen ki­épült a telefon és a gáz... Egyre nehezebb körülmények között biztosítható az oktatás költségeinek előteremtése a kis­településeken. Egerszóláton az ilyen gondok halmozottan je­lentkeznek. Ezt a nehéz helyze­tet érzékelve úgy döntöttek a szülői munkaközösség tagjai - élükön Verebélyi Péternével és Földi Istvánnéval -, hogy nem nézik tétlenül az eseményeket, hanem megpróbálkoznak ösz- szefogással tenni a legifjabb generáció érdekeiért.- Ugyanakkor még ma is gond a szennyvíz-elvezetés. Ennek ellenére jelentkeznek komoly érdeklődők, elsősorban hitelajánlattal. A Danubius Ho- ter Rt. - majdani üzemeltető­ként - szándéknyilatkozatot írt alá.- Mikorra várható, hogy tes­tet öltenek a tervek?- Az ügy nem egyszerű. Fe­lelőtlenség lenne időpontot ígérnem. Még számon kérhet­nék rajtam az olvasók. (n.z.) Jótékonysági bált rendeztek, amelyen a hagyományos ele­meken kívül helyet kapott egy játékos vetélkedő is. Csatlakoz­tak a felhíváshoz a település legnagyobb vállalkozói pénz- beni felajánlásaikkal. Végül is csaknem 40 ezer forint gyűlt össze, amelyet az iskola kör­nyezetének rendbetételére, majdan egy alapítvány beje­gyeztetésére kívánnak fordí­tani. Tuza Ferenc A szólátiak nem adják fel Ádám Júlia nem hazánk föld­jén született, a mai Magyaror­szág határán túlról, Rimaszom­batról származik. Bár csaknem tíz éve él Egerben, a város la­kói kevéssé ismerhetik művé­szetét. Holott az alkotónak már több önálló tárlata volt az or­szágban, s a fővárosban is be­mutatkozott kollektív kiállítá­son. Igaz, a művésznőnek a megyeszékhelyen az egy évvel ezelőtti televíziós szereplésen kívül'még alig volt alkalma bemutatkozni. A közelmúltban a Megyei Művelődési Központ galériájá­ban nyílt kiállításán az érdek­lődők végre élőben láthatták munkáit, alkotásait.- Tizenhat éves koromban kezdtem festegetni, a rajzolás már korábban is érdekelt. Isko­láim elvégzése után települtem át először Ózdra, majd Égerbe, amit nem bántam meg: nagyon szeretek itt élni. Kezdetben - mint mindenki - én is megpró­bálkoztam mindennel, spakni- val, nagy ecsetvonásokkal. Az elvontabb, nehezebben érthető, absztrakt kifejezési mód, ábrá­zolás engem is megérintett. Később azonban rájöttem, hogy a valóság hű visszatükrö- zésére nem ez a legmegfele­lőbb lehetőség a számomra.-Mely művészet, illetve irányzat hatása áll önhöz a legközelebb?- Nem tudom magam egyik alkotóhoz, régebbi festőkhöz sem hasonlítani. Arra egyálta­lán nem vágytam, hogy külön­böző irányzatokat kövessek. Munkácsy Mihály és Paál László művészete áll hozzám a legközelebb.- Mi jelenti az ihlető erőt?- A legfőbb ihletés szá­momra a természet. Kedven­cem a tájkép. A természet iránti tiszteletem mélyebb an­nál, semhogy valamit szándé­kosan eltorzítsak. A hétköz­napi jelenségek egyszerűsé­gükben is méltóak a tanulmá­nyozásra, egy szál virág is annyi csodát hordoz magában. Szeretem a harmonikusan megkomponált alkotásokat. Az erős, éles kontúrokkal szem­ben a lágy, kellemes színeket kedvelem. Örülök, ha a múló időből megörökíthetek egy- egy pillanatot. Emberközelben szeretnék maradni a könnyen érthető festészet révén.-Milyen volt az érdeklődés a kiállításon?-A vendégkönyvbe beírat­tak alapján csak csupa jót tu­dok mondani. Szinte minden korosztály képviseltette magát, fiatalabbak és idősebbek egy­aránt megnézték a tárlatot.- Távolabbi tervei?- Egy mostani, kedves ven­dégem felkért, hogy jövőre nyissak egy kiállítást Debre­cenben, az Orvostudományi Egyetem Elméleti Galériájá­ban. Ádám Júlia művészetében törekszik arra, hogy közérthető legyen. Igazából a valódi em­berközelség az, ami megkapó ezekben az alkotásokban. Bognár Barbara Önarckép FOTÓ: MAJOROS TAMÁS A vidámság mindenen átsegít FOTÓ: PERL MÁRTON 7árnaszentmáriáh lakik egy házaspár, akikről úgy gondol­koznak a falubeliek: a környék legszomorúbb sorsú emberei. Pető Sándor huszonkét évvel ezelőtt lett beteg, a felesége, Ilonka húsz esztendeje él egy vesével. Amikor felkeresem őket, a férfi tolókocsijában üldögél a kertben. Előtte egy tábla, arra csíptetőkkel felfogatva a Füles '96-os kalendáriuma.-Megfejtette már az egé­szet - mondja szeretettel a fe­lesége. - A kezeit nem tudja használni, nem írja be a szava­kat, mégis tudja, mi rejlik a fő sorokban. Ha elkészül a rejt­vény, Bianka, a kisunokánk lapozza tovább az újságot.-Lakatos voltam a siroki fémmüveknél - meséli Sándor. - Eleinte bizonytalanul jártam, azt hitték rólam, ittam. Orvos­tól orvosig mentünk, és csak hosszú vizsgálatok után derült ki: a betegségem sclerosis multiplex. Tizenhét éve üldö­gélek ebben a székben.- Gondolhatja, mit éltünk át - fűzi hozzá Ilona. - Akkor még fiatalok voltunk, har­mincévesek. Fel kellett nevelni a két kislányunkat. Higgye el, örültem, amikor megtudtam, hogy kiveszik az egyik vesé­met. így legalább leszázalékol­tak, és itthon maradhattam a férjemmel. Időközben kirepültek a lá­nyok, de gyakran hazalátogat­nak a kisunokákkal együtt.- Lehet, hogy boldogtalan­nak hisznek bennünket az em­berek, de erről szó sincs. A vi­dámság átsegített bennünket a nehéz napokon. (négyessy) Drogokról MÁS-ként... Egy új sorozat elindítására vál­lalkozott az egri MÁS-klub ve­zetője, Juhász Mihály. El­mondta, hogy szeretnének segí­teni a fiataloknak a problémáik megoldásában: úgy érzik, a drog ellen nekik is tenniük kell valamit. Az új programban a fiatalkorú bűnözésről és a kábí­tószerről beszélnek majd a meghívott szakemberek. Közülük az első Monde! András rendőrszázados volt. Előadásában szó volt a bűnö­zésről, a bűnmegelőzésről és legfőképpen a kábítószerekről. Ezeket — mint elhangzott - két nagy csoportra lehet osztani: lágy-, illetve keménydrogra. Az előbbit a szakirodalom beve­zető drogként említi, azaz, ha ezzel valaki kapcsolatba kerül, az illetőnél csak pszichikai füg­gőség alakul ki. Hosszabb idejű használat után azonban a ke­ményebb drog a következő lé­pés. Ebbe a csoportba sorolható az LSD-bélyeg is, amelyről a szer a vérárammal az agyba jut, és ott fejti ki a hatását. Hazánkban a „legkedvel­tebb" keménydrog a mákból nyerhető morfium, amely - ha egészséges ember „lövi be” magának - kábítószernek mi­nősül. A statisztikai adatok szerint Magyarországon 30-40 ezerre tehető a kábítószer-élvezők száma. Érdemes NEM-et mon­dani már a legelső kínálásra. A kábítószer nem olyan, mint a hagyományos cigaretta, amit önerőből le lehet tenni... Ha va­laki a rabjává válik, akkor már csak a drogelvonó kúra segít­het. i l Hancsák Orsolya A természet végtelen tisztelője

Next

/
Thumbnails
Contents