Heves Megyei Hírlap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-25 / 250. szám

5. oldal 1995. október 25., szerda Füzesabony És Körzete Besenyőtelken negyvenen jöttek Besenyőtelken most is eredmé­nyesnek bizonyult a véradóak­ció. Negyvenen jöttek a szerve­zők hívó szavára, s tizenhat li­ter vér került a megyei vérellátó állomás hűtőibe. A település lakosain kívül Füzesabonyból is jöttek önkéntes donorok. Aldebrőn napirenden a védőnői szolgálat Október 26-án 17 órakor ül össze az aldebrői képviselő-tes­tület. A település közrendjéről és a közbiztonság helyzetéről tart beszámolót a kápolnai rendőrőrs vezetője és a helyi polgárőrség parancsnoka. Szó lesz még a védőnői szolgálat aktuális témáiról, s szociális kérdéseket is megvitatnak. Poroszlón márciusig elég előleget fizetni A poroszlói polgármesteri hi­vatal márciusig meghosszabbí­totta a részletfizetési lehetősé­get azok számára, akik lakásuk fűtését akarják korszerűsíteni, s így a 65 ezer forintból - egy csonk értéke - 20 ezer forintot kell első lépcsőben az önkor­mányzat számlájára befizetni. Egyelőre még nem dőlt el, de tizenötezer forint körüli össze­get szeretnének adni támoga­tásként azoknak, akik bevezetik otthonukba a gázt. Kál: idei költségvetés tükrében a jövő évi Kál képviselő-testülete tegnap tartotta soros ülését. A három­negyed éves költségvetés telje­sítése - melynek egyik nagybe­ruházása volt a napokban át­adott egészségügyi intézmény - mellett a képviselők a jövő évi tervekről és elképzelésekről is szóltak. Járdaépítők Újlőrincfalván Újabb öt közhasznú munkást foglalkoztat Újlőrincfalva pol­gármesteri hivatala. A falutaka­rítás mellett közhaszntíak vég­zik a járdaépítést is. Előbb a Szabadság út 180 méteres sza­kasza, majd a Kossuth út 150 métere kap új burkolatot. Sarudi glóbusz-állítás Harminc évvel ezelőtt csodálkozással nézték a sarudiak, hogyan állítják fel - csődökkel - az akkor óriásinak tűnő öt­ven köbméteres víztornyot. A közel­múltban egy kétszáz köbméteres gló­busz került a településen a régi helyére, mégpedig egy százhúsz tonna teherbí­rású gépkocsidaru segítségével. A két eseményben tehát csak a csodálkozás a közös. Címert választott Tófalu A Hevesi Háziipari Szövetkezetnél rendelték meg a zászlót Jelképről is döntöttek Tófalu önkormányzatának képviselői a legutóbbi ülésükön. Elfogadták a falu címerét, s rendeletet al­kottak arról, hogy milyen al­kalmakkor lesz használható a helyiek zászlaja.- A választási programom­ban tettem ígéretet a falunak - mondja Szalai László polgár- mester—, hogy elkészíttetem Tó­falu új címerét. Az előkészüle­teket még márciusban kezdtük. Egy egri grafikus, Molnár Béla kapott a tervezésre megbízást, akinek történelmi dokumentu­mokat, pecsétnyomókat aján­lottunk a figyelmébe. Két vál­tozattal állt elő, s ezeket a tele­pülés polgárai is szemrevéte­lezhették. Végül az 1699-ből Pecsétnyomó adta a mintát fennmaradt falupecsét motí­vuma maradt meg. Az évszám, az 1352 viszont a településre utaló első írásos emlék dátuma. A címer elkészítésére a Hevesi Háziipari Szövetkezetei kérik meg. Három példányt rendel­nek a zászlóból, amely 90x150 cm nagyságú, alapanyaga tört- fehér selyem, s erre hímezik a címert. A jelképek egyikét a temp­lomnak kívánják ajándékozni, s a katolikus közösség előtt fel is szentelik azokat. Ennek az eseménynek még nem tűzték ki a dátumát. Az önkormányzati ülésen Ju­hász Józsefné, az Idősek Klubja vezetője is beszámolt az intéz­mény működéséről, amit a kép­viselők elfogadtak. Eladták volna lakásukat az önkormányzatnak? A kompolti képviselő-testület két tagja már utánajárt a pletykának A faluban felkapott szóbeszéd tisztázásának szándéka vezetett bennünket, amikor egy Kom­pokról feladott olvasói levél tartalmával szembesítettük a te­lepülés elsőszámú vezetőit. Eszerint: „...a polgármester és a jegyző eladták saját lakásukat az önkormányzatnak, de to­vábbra is ők lakják. Időközben az önkormányzat a lakásokba bevezette a gázt, a telefont, fenntartásáról gondoskodott, most pedig potom pénzért visz- szavásárolták. Eladáskor az önkormányzat a földhivatalnál nem íratta magára, s most azt vissza sem kell írni a polgár- mesterre s a jegyzőre.” A terjedő pletykáról Farkas Pál polgármester és Polonkai Bertalanná jegyző is hallott már, sőt - mint megerősítették - élőszóban erre volt is módjuk reagálni. Szerintük az 1995-ös Heves megyei telefonkönyv 172. oldalán található téves közlés szolgáltatott okot a felté­telezésekre.- A hibát a telefonkönyv szerkesztője követte el, amikor a telefonszámok szolgálatisá- gának hangsúlyozása helyett két magánlakást polgármesteri hivatali lakásnak nyilvánított. A hiba helyreigazítását már kértük, amit ezúton nyilváno­san is megismétlünk. A polgármester és a jegyző saját tulajdonú lakásában lévő szolgálati telefonokat Farkas Pálhoz még 1968-ban, Polonka- inéhoz pedig 1984-ben köttette be a megyei tanács, a tulajdo­nosok hozzájárulásával. A tele­fonok készenléti és szolgálati funkciót töltöttek és töltenek be jelenleg is. A telefonszámlát a polgármester és a jegyző is sa­ját maga fizeti. A lakások tulaj­donjogát hitelesen bizonyítja a földhivatalnál vezetett nyilván­tartás, amely azt is tartalmazza, hogy a tulajdonjogban nem tör­tént változás. A rosszhiszemű szóbeszéd alaptalanságáról a képviselő-testület két tagja mái­mé g is győződött a füzesabonyi földhivatalnál, s ezt bárki más is megteheti. A fenti valótlansághoz ha­sonlóan az sem igaz - állítják egybehangzóan a hírbe hozot­tak -, hogy a gázt az említett lakásokban az önkormányzat kötötte be. A tulajdonosok még 1992-ben saját költségükön csatlakoztak a község gerincve­zetékére, mint bármely más la­kos. Ennek valódiságáról is hi­teles bizonyítékot kaphat bárki az QTP káli fiókjánál. Mezőgazdasági bizottság alakul Poroszlón Poroszló képviselő-testülete a holnapi ülésén dönti el, hogy kik is lesznek a tagjai a javasolt önkormányzati mezőgazdasági bizottságnak.- A településen a munkanél­küliség maga után vonta, hogy többen mezőgazdasági vállal­kozóként próbálják eltartani családjukat - magyarázza Bor­nemissza János polgármester, hogy mi is indokolja a mező- gazdasági bizottság létrehozá­sának szükségszerűségét.- Természetesen van nálunk is gazdajegyző, de a képvise­lők, akik között nagy számban vannak mezőgazdasági szak­emberek, könnyebben elérhe­tők. Segíteni szeretnénk a köz­ség gazdáinak eligazodni a me­zőgazdaságra vonatkozó törvé­nyek értelmezésében, tanácsot adnának a képviselők akár a termékek értékesítéséhez is. Szükségesnek tartjuk a bizott­ság megalakítását, reméljük, a lakosság is így vélekedik. A bokrok égve halnak meg? Füzesabonyi szerkesztőségünk irodájának ablakát „öltöztet­tem”, s nagyon örültem, hogy milyen szép kis örökzöldekkel beültetett parkocskát nézegethetek, ha kedvem tartja. Már- már azt is elterveztem, nyáron majd hová is teszek muskátlis­ládát. Szomszédaim szerint azonban csak bosszúságot szereznék magamnak a virágokkal, mert a gyerekek kis csoportja itt szo­kott randalírozni, s nem igazán vannak tekintettel bármire is. De talán a virágot csak nem bántják... Szomszédaimnak, sajnos, igazuk volt. A minap megdöb­bentő kép fogadott: az egyik nagyon formás kis tuja árulko­dott vandál kezekről. Képzeljék, kedves olvasók, a fácska kö­zepében gyújtott tüzet valaki! Kiégett, ahogy mondani szokták, a szíve. Hogy megéri-e a tavaszt? Találkozik-e az én muskát­limmal? Nem tudom. Egetnivaló azonban, aki ilyet csinál. Ne haragudjon a kedves szülő, de ki nevel ilyen gyereket? Egyál­talán, kapott valamilyen nevelést?! (rada) Egy kis aktivitás kell Nézzük azonban az érem másik odalát. Mert a fotó- szaküzlet lépcsőjén esténként üldögélő fiatalok hol tölthet­nék hasznosan el szabadide­jüket? A művelődési ház sok­féle szórakozást, szakkört kí­nál, de lehet, hogy ezek a gye­rekek nem találtak maguknak megfelelőt.- A művelődési ház pincé­jét ki lehetne alakítani, ha volna kezdeményezés, ha a fiatalok szeretnének egy kis kuckót maguknak. Az ön- kormányzat anyagilag tudná támogatni a rendbetételét, eh­hez persze sok társadalmi munkára is szükség van - fe­leli felvetésemre dr. Pásztor József polgármester. Van egy gimnázium és két általános iskola, talán akad egy fiatal felnőtt, aki kezébe veszi Füzesabonyban az ügyet! A diákagynál nincs bájosabb, kedvesebb... A besenyőtelki Suli Rádiót már 3. éve folyamatosan az ország legjobb 10 iskolarádiója között emlegetik. A DUE (Diákújság­írók Országos Egyesülete) idei országos pályázatán a szerkesz­tőség 5. helyezést ért el. Nyertes pályázataik révén újították fel technikai felszerelésüket. A rádió vezető tanára Úri József. A leglelkesebb diákok pe­dig: Szilágyi Dia, Fodor Eszter, Petiik Ida, Vratarics Krisz­tina, Jónás Hajnalka, Domán Lívia. Minden héten új műsor­ral jelentkeznek. Neves személyiségek is gyakran szerepelnek műsoraikban. A közeljövőben Éles István humoristát látják vendégül. Leg­utóbb pedig Ihos Józseffel (Kató nénivel) készüettek riportot, amit szívesen megosztanak olvasóinkkal. ••• utánozhatatlan-Hogyan érzi magát, Kató néni?- Kedves, megmondom őszintén, kicsit szaggat az is- siám. Megfáztam. Voltunk Ka­roson a fürdőben. Az uram ak­kora fejest ugrott a vízbe, hogy megnyerte vóna az olimpiát. Csak az a baj, hogy nem vót víz a medencébe. Úgyhogy nem tudták hitelesíteni. Azóta job­ban vagyok, mint az uram.-Hogyan érzi magát mint magánember, humorista?- Most már jobban érzem magam, ugyanis túl vagyok egy igen nehéz nyáron, s lesz egy sokkal nehezebb őszöm. Attól érzem magam jól, hogy mindig vannak problémák. Szerzőként ez természetes. Igazából mun­kában vagyok. És az a jó egy alkotó embernek, ha van mun­kája, van miért dolgozni. Na­gyon sok mindent csinálok. Ké­szülök már a szilveszteri műso­romra, melynek címe: Közröhej lesz. S aki odavonzza a képer­nyőhöz az embereket, például: Bajor Imre, Éles István, Mikó István és a többiek.- Mi jut eszébe, ha azt mond­juk: általános iskola?-Nyilván a saját általános iskolám. Bárhogy is tagadja az ember, a gyökerek oda nyúlnak vissza. A legtöbb élményt, mely továbbfejleszthető felnőtt fejjel, kisiskolás korban gyűjt­jük össze. Nagyon szerettem az iskolát. Szigorú tanárom volt, engem vert a legtöbbet. Sok­szor fájó körömmel és kézzel mentem haza. Ezt most nem hallották a mai demokratikus iskolák pedagógusai, sem diák­jai. Nyilvánvaló, mert most nem szabad ütni-vemi.- Milyen kapcsolata van, volt a faluval, a csak azért kér­dezzük, mert Kató néni tipikus falusi egyéniség...- Én meg egy tipikus városi ember vagyok. Bár gyermekko­rom nyarai a falun élt nagyszü­lőkhöz kötődtek. Akkor figyel­tem meg a falusi emberek vi­selkedését, beszédmódját, stílu­sát. Ezt nem lehet csak úgy ká­véházban, presszóban kitalálni. Valóban élő, létező figurákat kell megszemélyesítenem. Azt hiszem, sikerül is. Sokan mond­ják, olyan, mintha valóban fa­lugyűlésen ülnének, és valóban ott hallgatnánk a hangokat. Igaz is, ez is a célom, hiszen Csád község nem más, mint az or­szág kicsiben.- Mely dolgok a legkedve­sebbek Önnek?- Kedves a gyermekkor, melyre szívesen emlékszem. Az ifjúság, melyet az ember nem tud elfelejteni, és mindig nosztalgiázik. Legfontosabb dolog azonban a világon a gyermek. Az, hogy szülőként éljen az ember. Semmi nem pó­tolja a gyerekélményt. Minden maradék időmet az veszi el, hogy egyetlen neveletlen fia­mat (aki 8 éves, és bizony, ép­pen most éli át első nagy sze­relmét) nevelgessem.- Hogyan lett humorista, van-e civil foglalkozása?-Civil foglalkozásom több is van. Van két diplomám. Egyik egészségügyi, a másik pedig pedagógusi. Mindkettőt használtam. Kórházban dolgoz­tam hét évet aneszteziológus­ként. Tanárként (magyar-nép­művelés) nem sokat. De voltam ifjúságipark-vezető, klubve­zető. Majd tévés lettem. Más iskolám nincs, nem végeztem, úgyhogy vannak még hiányos­ságaim.- Mit üzen a sulisoknak?- Akik szeretik a humort és nagyon vidám emberek, ne fe­ledjék, hogy a diákagynál ked­vesebb, bájosabb és bonyolul­tabb a világon nincsen. Azt nem tudja egyetlen hu­morista sem utánozni, amit a diák magától ki tud találni.

Next

/
Thumbnails
Contents