Heves Megyei Hírlap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-24 / 249. szám
2. oldal 1995. október 24., kedd Megyei Körkép „Az erkölcs forradalma volt” (Folytatás az 1. oldalról) Ezért nemzedékek nem ismerhették meg ezt a korszakot - emelte ki ünnepi beszédében dr. Renn Oszkár, az 56-os szövetség tagja, Eger város képviselője. aki a szabadságharcra és az azt követő megtorlásra emlékezett. Dr. Tóth Ferenc, az egri koszorúzás szónoka FOTO: PERL MÁRTON A megyeszékhely politikusai, közéleti személyiségei és a város lakosai körében történt megemlékezésen elhangzott: Magyarország történelmére mindig jellemző volt, hogy egyes események jelentőségét túlértékelte, másokat viszont nem ismert el. Az októberi megmozdulás is ez utóbbit erősíti meg, hiszen Nyugat- Európában sokkal hamarabb méltatták a hazai eseményeket, mint ahogy arról hazánkban beszélni lehetett. Ahogy akkor a fiatalság vállalta a zászlóvivő szerepet, úgy erre most is nagy szükség lenne. Csakhogy 1956 örökségét, a stafétabotot a mai ifjúság nem vette át. Éppen ezért kellene többet szólni a szabadságharc fontosságáról történelem órákon, most, amikor az ország ismét döntések előtt áll, hogy többet ne fordulhasson elő: tárgyalás helyett a fegyvereké legyen az utolsó szó. A Gárdonyi Géza Színházban megrendezett ünnepség után a résztvevők és a pártok, helyi szervezetek megjelent képviselői a Hatvani kapu téren megkoszorúzták az 1956-os emlékművet, ahol dr. Tóth Ferenc, az 56-os szövetség egri szervezetének elnöke mondott ünnepi beszédet. A fiatalság szerepén túl kiemelte: ebben az időben a magyarságnak sikerült az egész világ előtt bebizonyítani, hogy a zsarnokság nem semmisíthet meg egy népet, a nemzet csupán önmaga által pusztulhat el, ha összetartását elveszti. Ám a hitványság akkor sem tudott megbocsátani a nála különbbeknek, ezért terrorral próbálta megtörni a magyarokat. Az 1956-os eseményeknek azonban volt egy máig is érvényes igazsága: a hazaszeretet az egyetlen erkölcsi erő, ami fegyverek nélkül is képes győzni - hangsúlyozta dr. Tóth Ferenc. Ezt követően került sor a koszorúzási ünnepségre, ahol 22 szervezet: a városi és megyei önkormányzatok, a pártok helyi csoportjainak képviselői, az intézmények és a civil szervezetek tagjai - helyezték el a megemlékezés virágait az egri 56-os emlékmű előtt. (szuromi) A kultuszminiszter a gyöngyösi ünnepen Gyöngyösön tegnap délután 5- kor kezdődött az ünnepi megemlékezés. Először a pártok, társadalmi szervezetek, intézmények helyezték el koszorúikat a nemzetőrség egykori épületénél, a Széchenyi út 1. szám alatt. Keresztes György önkormányzati képviselő beszédében a forradalom gyöngyösi eseményeit villantotta fel, külön kiemelve az itteni nemzetőrök szerepét. A Mátra Művelődési Központban Fodor Gábor, a város országgyűlési képviselője, kultuszminiszter emlékezett a 39 évvel ezelőtti forradalmi eseményekre. Évszázados követeléseket fogalmaztak meg a forradalmárok - hangsúlyozta a szónok. - A következmény, a szabadságharc vérbe fojtása ugyan tragikus volt, de 1989- ben rehabilitálták a forradalmat, hőseit és áldozatait egyaránt. Egy békés átmenet folytán Magyarországon megvalósultak az egykori álmok és ezt nem utolsó sorban 1956- nak köszönhetjük. A szabadság azonban nagyon sokak számára az életkörülmények romlását hozta, mégis olyan nagy kincs, amit az átmenet nehézségei közepette is meg kell őriznünk. Most még nincs meg az a történelmi távlat, ami alapján egyértelművé válhat a forradalom megítélése. Épp ezért vagyunk tanúi ma is a történészek vitáinak. Az áldozatokra, hősökre azonban emlékeznünk kell, függetlenül attól, hogy a barrikád melyik oldalán harcoltak - fejezte be ünnepi beszédét Fodor Gábor a 200 főnyi közönség előtt. (nagy) Könyvtárakban, művelődési házakban tartottak megemlékező ünnepségeket megyénk számos településén, mint pél- dáulHevesen és Atányban, illetve az újhatvani kopjafánál rendezett koszorúzást követően Hatvanban. Szívműtét, kurzusok az ígéret földjén (Folytatás az 1. oldalról) Az oktatók arra tették fel életüket, hogy kiválóan felkészítsék a jövő tudósait, üzletembereit. A diákok pedig arra, hogy kiváló felkészültségű emberek legyenek. Az első két hónap sok energiát emésztett fel, de utána már könnyebb volt neki. - Hárman lettünk kitűnőek az évfolyamról - mondja. - A keleteurópai cserediákok jó! tanulnak. Egy hónapnyi munkalehetőséghez jutott minden diák, őt szerencséje a város legjobb kardiológusához vetette. Sokat kapott tőle emberiekben, nagy élmény volt vele a munka. Egy speciális szívműtétet is megnézhetett. Már tízéves kora óta orvos akar lenni, most megszilárdult ez az elképzelése. Kint szeretne továbbtanulni, ám ehhez a szülei nem tudják biztosítani a hatalmas összeget, ezért ismét ösztöndíjjal próbálkozik. Gabriella Hevesről került Albuquerque-be, Uj-Mexikó államba, egy ötszázezer lakosú város magániskolájába. Neki az emberek nyitottsága, segítőkészsége és a lehetőségek arzenálja tetszett az ígéretek földjén, és az, hogy kreatív, embereket, egyéniségeket nevelnek. Még az ebédelés rendje - a kör alakú asztalnál egy-egy tanárral ültek negyed évig - is a közösségkovácsolást célozta. Egy átlagember is tanulhat, elérhető neki a lakás, az autó. Viszont mindehhez pénz szükséges. Ő babysitterként szerezte a zsebpénzét. Bármit tanulhatott, amihez kedvet kapott. A szépművészeteket, a fotózást választotta, de ott volt a drámaosztály színielöadásain, hegedült a zenekarban és meccsekre járt. Szintén amerikai orvosegyetemre akar jelentkezni, ösztöndíjat megpályázva. Kívánjuk, váljanak valóra álmaik! Császi Erzsébet Űj orvosi rendelő Kálban Dr. Müller Erzsébet (középen) avatta fel az egészségügyi létesítményt A SZERZŐ FELVÉTELE Az októberi évforduló, az ünnepre elkészült új egészségügyi létesítmény, s a vasárnap délelőtti verőfény a faluközpontba csalogatta a helybeliek jókora csoportját. Voltak, akik otthonról, mások a 10 órai szentmiséről jöttek az egykori községháza előtti térségre, ahol a káliak neves férfikarának tolmácsolásában hangzottak fel a Himnusz szép sorai. Aztán percről-percre rabul ejtették a résztvevőket a megemlékezés magvas gondolatai, amelyeket dr. Szecskó József, a Heves Megyei Közigazgatási Hivatal helyettes vezetője mondott el a még zöldelő parkban álló világháborús obeliszk, illetve az 56-os emléktába előtt.- Évtizedekig vagy semmi sem, vagy csak hazugságokat szóltak 1956-ról. Jobb volt elfelejteni, mint emlékezni rá - mondta beszéde elején, majd kiemelte: akik olvasták Illyés Gyula versét, azok át is élték, mit jelentett a zsarnokság, amely elnémította azokat, akik tudtak volna mesélni róla. - Ezért fontos - folytatta a szónok -, hogy most és amíg csak élnek, mondják el róla az igazat. Mert így válik a tankönyvek helyett a családok, az egyszerű emberek közös élményévé... S gyászává is - fejtette ki a továbbiakban -, hiszen 1956. decembere és 1961. augusztusa között 457, többnyire fiatal élet került bitófára, akikre - s valamennyi ismert és névtelen hősre - kötelességünk emlékezni. Ennek a gondolatnak a jegyében helyzte el aztán Tompa Vilmos polgármester kíséretében - az utókor koszorúját az emléktáblánál, ahol a továbbiakban a helyi pártok és egyesületek is lerótták kegyeletüket. A közös főhajtást záró Szózat elhangzása után a helybeliek tisztelgő csoportja átvonult a faluközpont másik oldalán épült egészségügyi létesítményhez, ahol a község polgármestere mutatta be a lakosságnak a hitel és tartozás nélkül, nyolc hónap alatt elkészült két körzeti orvosi rendelőt, illetve a hozzájuk tartozó szolgálati lakást. Egyben köszönetét mondott mindazoknak, akik munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy mostantól korszerű körülmények között gyógyíthassanak az orvosok és segítőtársaik. Ezt követően dr. Müller Erzsébet, megyei tisztifőorvos méltatta azt az összefogást, amelynek eredményeként - napjainkban meglehetősen ritka beruházásként - Kálban fejleszteni tudták az egészségügyi hálózat feltételeit. Elismerő szavai után - az egyre javuló ellátás reményében - ünnepélyesen átvágta a nemzeti színű szalagot, majd az érdeklődő helybeliek gyűrűjében megtekintette a még berendezésre váró épületet, amelyet előzőleg Sipos Zoltán plébános szentelt meg. Az ünnepi események sorában - még a délelőtt folyamán - Seres József amatőr gyűjtő nyitotta meg azt a helytörténeti kiállítást, amelyet a továbbiakban az általános iskolában tekinthetnek majd meg az érdeklőSportcsarnok-avatás Füzesabonyban A helyszínen ezren, míg további százak a városi televízió élő adásában lehettek szemtanúi a település újabb impozáns létesítménye avatásának. A Teleki Blanka Általános Iskola épületegyütteséhez idomuló, 1100 négyzetméter alap- területű városi sportcsarnok építését . 1994. januárjában kezdték el, s a 76 millió forintos beruházás eredményeként hétfőn azt hivatalosan is birtokba vehették. A 20x40 méteres küzdőteret körbeövező népes hallgatóság előtt dr. Pásztor József, Füzesabony polgármestere hangsúlyozta, hogy az átadással az itt élők több évtizedes vágya teljesült. A létesítmény 35 százalékos állami cél- támogatással valósult meg, s az ehhez nyújtott segítségét külön is megköszönte az eseményre meghívott volt miniszterelnöknek, dr. Boross Péternek. Több sportág nemzetközi igényeinek is megfelelő sportcsarnok megépítésében élenjárók emléklapot és plakettet vehettek át: Trombitás István, Geda Sándor, Veres Kálmán, Szabó Tibor, Szabó Endre, Nagy Árpád, Tóth Imre, Pende- rik János és dr. Pásztor József. Ezt követően dr. Kovács Endre püspök Isten áldását kérte az ifjúság új otthonára, amit jelképesen beszentelt. Az október 23-i esemény ünnepi szónokaként Boross Péter, az MDF alelnöke, parlamenti képviselő lépett a mifro- fonhoz: - A nemzet történelme folyamán bizonyította, hogy alapvető érdekei és értékei ellenében senki sem birtokolhatja tartósan a hatalmat. Ezt az üzenetet hordozza 1956. október 23. Amíg a magyarság tudatában él az 1956-os szabadságharc szelleme is, addig a nemzetnek van jövője. A 8500 lakosú város jelenlévő polgárai, a vendégek - köztük dr. Jakab István, a megyei közgyűlés elnöke, dr. Rin- gelhann György Eger polgár- mestere, országgyűlési képviselők, a régió önkormányzati vezetői - előtt dr. Torba Nándor, a Belügyminisztérium főtanácsosa értékesített egy hétméterest, begyűjtve a nézők tapsát az első gólért. Az ünnepség második felében látványos tornagyakorlatok vívták ki a nézők elismerését. Színre lépetek a város óvodásai, a Széchenyi és Teleki általános iskolák, a Remenyik Zsigmond Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola diákjai. Fokozták a hangulatot a programok: a makiári ugrókö- tél-csoport produkciója, az abonyi testnevelőtanárok kunsztokra épített, vérbő humort sem nélkülöző régi idők tornája, valamint az egri Kenguruk táncos ízelítője. 14. NEMZETKÖZI KERESKEDELMI ÉS VENPÉCLÁTÓTECHNI KAI SZAKKIÁLLÍTÁS 1995. OKTÓBER 24-28. BNV „A" PAVILON BUDAPEST SZIRVtZÖ: HOVfcNTA KFT. 1VJJ BP. P05TAFIÖK Í10. TIL/FAX: J68-OJ48. Z68-OZ49 « VCHÜÍfiuUÍ, topj utMtUye t 'tUjituo.; tO- H früUf. NETTO 45% FIX KAMAT JEGYZÉSI IDŐ: 1995. OKTÓBER 24 - NOVEMBER 3. FUTAMIDŐ: 15 HÓNAP ÉVES HOZAM: 34.55 % JEGYZÉSI HELYEK: TAKARÉKBANK Eger, Széchenyi u. 11-17. Tel.:310 833 AGROBANK Eger, Dobó tér 8. Tel.:411 380 LOMBARD Állami Értékpapír Is Tőzsdefelügyelet KÖTVÉNY ENGEDÉLY SZÁMA: 10.087/95
