Heves Megyei Hírlap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-03 / 232. szám
1995. október 3., kedd 3. oldal Megyei Körkép Tollvégen Fricska a falunak Nagyúton is élénk visszhangra talált annak idején a gázprogram, aki csak tudott, kapott a lehetőségen. A legtermészetesebbnek találták a község vezetői, hogy az önkormányzat intézményeit is részesítik a korszerűbb tüzelőanyag előnyeiből. Tervük megvalósításában azonban - sajnos - csak a hálózati csonkolásig juthattak el. A csatlakozásra, a belső vezetékek, készülékek elhelyezésére már nem volt pénz. S ha aforráshiányos költségvetést a központi kasszából utólag fel is töltötték a település számára, az említett beruházásra egyetlen fillért sem fordíthatnak az összegből. Ilyenformán különösen a gáz nélkül maradt óvoda került nehéz helyzetbe az idei idény kezdetére. Szerencsére hideg azért nem lesz - nyugtatgatják az apróságok szüleit meg intézményi gondozóit a polgármesteri hivatalból -, hiszen a kokszos berendezések változatlanul maradtak továbbra is. Csak a koksz ára változott némileg, mázsánként csaknem duplájára - no de ez ne fájjon a községházán kívül! A községházán ugyanis - nem titkolják - igencsak fájlalják az immár 2200 forintra ugrott kokszár miatti többletköltséget. Hiszen a várható felhasználás alapján a szezon kiadása összességében így már felül is múlhatja azt, amibe az eredeti elképzelések megvalósítása került volna. S ezt nyilván nem csupán a nagyútiak zsebe bánja! Nagyút példája csak egyetlen annak emlegetéséhez, hogy mire vezethet a gazdálkodás túlzott kötöttsége. Másutt is - s még sok helyen - járnak hasonló cipőben. A kokszfűtés az üzemeltetés költségeinek számláját terheli: kerül, amibe kerül, míg a korszerűbb módszer bevezetése hasonló, netán kisebb kiadás mellett is tiltott beruházás jelenleg. Intézményvezető, falugazda, elöljáró legyen a talpán, aki ezt megérti! Vagy ez nem is olyan nagy baj? Elég, ha odafönn értik...? (-ni) A zenei világnapon: az Egri Bazilikában Miklósi András orgonaestje Elkészült a megyeszékhely oktatási koncepciója A négyosztályos gimnázium mellett voksoltak FOTÓ: PERL MÁRTON A Nemzeti Filharmónia október 1-jén, este 8 órakor rendezte meg a zenei világnap alkalmából Miklósi András orgonaestjét az Egri Bazilikában. A műsoron Bach-müveket hallhatott a közönség: a XVIII. század jeles zeneszerzőjének, a zenetörténet és minden idők egyik legnagyobb lángelméjének alkotásait. Bach hangzásvilága a fül számára igen szokatlan - az alterációk, modulációk, disszonanciák halmozásában. Mindazok, akik jelen voltak e koncerten, a templom falai között felcsendült orgonamuzsika hallatán a zene élő erejét élhették át a fiatal előadóművész tolmácsolásában. Az esten olyan darabok voltak hallhatók, amelyek visszanyúlnak a németalföldi mesterek polifóniájába. Bach ezernél több művet komponált, ezekből nagyon sok épül az egyházi orgonamuzsika - korái - világára. Milyen csodálatos érzés felidézni magunkban az 1700-as évek templomi koncerthangulatát! A dinamika áthatja az embert. Szinte megnyugodni érezzük magunkat a halk orgonasípok hallatán - majd újra egy erős, testet melengető hangtömeg... Elmélyülve Bach hangerdejében, rádöbbenhetünk, hogy minden darab egy szervesen megkomponált mű, amely tökéletesen beleilleszkedik a zenei összhangzat világába. Ha a közönség, mint műkedvelő hallgatja az orgonakoráit, úgy érzi: szinte benne él, együtt mozog a zenével. Mindez köszönhető Miklós Andrásnak, a kitűnő tehetségű, fiatal orgonaművésznek. A csodálatos akusztikájú bazilika tere nagyban hozzájárult ahhoz, • hogy a népes hallgatóság hódolhasson az orgonazene lelket melengető hatásának. Fülünk érzékeli a hangok sokaságát, valami mást, valami szokatlant és mégis egységest: ez a többszólamú hangzás, amely három, illetve négy szólamban jelenik meg a koráinál. A prelúdium és fúgák könnyebb lélegzetű, szabad kompozíciók. Minden hang olyan kristályos és tiszta. Miklósi András Bach templomi orgonamuzsikájának méltó előadójaként lépett pulpitusra, visszaadva azt a metodikát, amit a lutheránus korái a zeneszerző idejéig magába szívott. A templomi orgonahangzást kedvelő publikum széles táborához jutott el az est hangulata... mert minden ember vágyik a jóra, és minden zene lé- lekből fakad. Veres Gyula (Folytatás az 1. oldalról)- A megyeszékhelyen idáig egyetlen általános iskola sem próbálkozott a 9., illetve a 10. osztály bevezetésével. Mi ennek az oka?- Két és fél éve lépett életbe a rendelet, de ez idáig tényleg senki nem kísérletezett vele. Ennek egyik oka talán az, hogy a pedagógusok nem kaptak ehhez megfelelő szakmai képzést, de az is igaz, hogy ezekben az osztályokban maximum 10 gyerek lenne, akikkel, viszont nem lehet haladni. Ennek a képzésnek ugyanis nem a háziasszony- vagy szakképzés lenne a feladata.-A koncepció a négyosztályos gimnáziumi formát támogatja...- Mivel az angolkisasszonyoknál nyolcosztályos gimnáziumi képzés indult, ezért a világnézeti semlegesség alapján erre nekünk is lehetőséget kellett adnunk, ezért a Dobó-gimnáziumban elindult ez az oktatási forma. Ugyanakkor sem a pedagógusok felkészültsége, sem a gyerekek teherbíró, illetve befogadóképessége nem indokolja azt, hogy hosszú távon ebbe az irányba lépjünk. Jelentős eredmény viszont az, hogy a középiskolákat egységesen kell kezelni, tehát a kollégiumokba hiába vidéki gyerekeket helyezünk el, ennek fenntartását mégsem háríthatjuk másra.-A szakképzésbe is belépett A NAT-ról Egerben Országos konferencia A Heves Megyei Pedagógiai Intézet október 5-től 7-ig országos pedagógiai konferenciát rendez Egerben, amelynek témája: a Nemzeti Alaptanterv bevezetésének aktuális kérdései. Csütörtökön délután 2 órakor a Kemény Ferenc Körcsarnokban dr. Horváth Tamás, a Heves Megyei Pedagógiai Intézet igazgatója nyitja meg az eseményt, s dr. Jakab István, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke mond köszöntőt. Ezt követően dr. Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter tart előadást a közoktatás aktuális kérdéseiről. A programok sorában több előadás hangzik el, szekcióüléseket tartanak, s a pedagógiához kapcsolódó kiállítások nyílnak. Pénteken a Heves Megyei Művelődési Központban az önkormányzatok képviselőinek, a pedagógiai intézetek igazgatóinak tanácskozására kerül sor. Szombaton délelőtt záródik be a program. Fizikaóra a 2-es iskolában az 5. és a 6. osztály. Lesz ennek jelentősége a korai munkanélküliség elkerülésén túl?- Biztos, hogy fontos szerepet tölthet be az ifjúsági munkanélküliség csökkentésében, de ez az idő arra is jó lesz, hogy az általános műveltségük gyarapodjon, így a szakközépiskolából könnyebb lesz egyetemre, főiskolára bekerülni. A fiataloknak lehetőséget kell adni arra, hogy bármikor folytathassák tanulmányaikat, ha egyszer az eredeti végzettségükkel nem tudnak elhelyezkedni.-A város talán legérzékenyebb pontja most a felsőoktatás jövője. Milyen szerepet szánnak hosszú távon a tanárképző főiskolának?- Csak az egyetemmé válást tartjuk az egyedüli járható útnak. Azzal, hogy különböző felsőoktatási intézmények kihelyezett tagozatai kezdték meg működésüket a városban, még nem léptünk előre. A felsőfokú képzés nem lehet összedobált szakok halmaza. Az erre irányuló elképzelések nem illenek bele a jelenlegi oktatási koncepcióba.-Ezt a lehetőséget a Munkáspárt szorgalmazza. Nem lett ebből „véletlenül” politikai kérdés?- Nem erről van szó. Sokkal inkább arról, hogy minden politikai vagy nem politikai erőnek tudomásul kell vennie, mi illik ebbe a hosszú távú elképzelésbe bele, s mi nem! Szuromi Rita Kerámia szakkör a Vitkovics-házban Október 20-ig jelentkezhetnek az egri Vitkovics-házban azok az általános iskolás gyerekek, akik kedvet éreznek a kerámiakészítés elsajátítására. A tanfolyam kezdési időpontja a jelentkezések számától függ, további felvilágosítással a 312- 345-ös telefonszámon szolgálnak a szakkör vezetői. Lakossági fórum a rendezési tervről Eger Város Polgármesteri Hivatala október 5-én este 6 órakor az 1. Sz. Lenkey János Általános Iskolában lakossági fórumra invitálja a polgárokat, melynek témája a belváros részletes rendezési terve lesz. Szakemberek várják az érintetteket, hogy véleményükkel segítsék munkájukat. Mátraderecskén várják a donorokat Október 6-án - pénteken - reggel 9 órától délután kettőig Mátraderecskén a régi iskola épületébe várják a helyi vöröskeresztes szervezet munkatársai a segítőkész véradókat. A szervezők remélik, hogy minél többen tartják karjukat a gyűjtőpalackok fölé, az életmentő vérrel hozzájárulva rászoruló embertársaik gyógyulásához. Városi képviselői fogadóórák Egerben Csütörtökön délután 4 órától a Technika Házában az 5. választókerület polgárait dr. Renn Oszkár városi közgyűlési képviselő fogadja ügyes-bajos dolgaikkal. Ugyanebben az időben a polgármesteri hivatalban dr. Szigethy Anna MSZP-s városi képviselőt, a szociális bizottság tagját kereshetik fel az. érdeklődők. Tófalun ezentúl őrzik a szeméttelepet Tófalu önkormányzata legutóbbi testületi ülésén a féléves költségvetés elfogadása mellett döntött a közép- és főiskolások tanévkezdési támogatásáról. Harmincöt fiatal kap egyenként 2000forintot. A képviselők úgy határoztak, hogy ezentúl egy közhasznú munkást szeméttelep-őrként foglalkoztatnak, meggátolva ezzel azt, hogy összevissza rakják le az emberek a háztartási hulladékot. TRAFFIPAXVEZÉNYLÉS 06-14.00 - Eger belterület 14-22.00 - Gyöngyös belterület, Hatvan belterület Főúthálózat az ezredfordulón túl Kelet-Magyarország is felzárkózhat? Hazánk keleti részének több városa tudományos-szellemi központ. Ennek ellenére a térség gazdasága mégis sokkal elmaradottabb a fővárosnál és a Dunántúlnál. Ennek alapvető oka, hogy korszerűtlen az infrastruktúra, különösen az úthálózat. Miként lehetne meggyorsítani a felzárkózást? Elsősorban a főúthálózat kiépítésével. Erre mutattak rá tegnap délután Egerben a Liget kaszinóban, a Közlekedéstudományi Egyesület Heves Megyei Szervezetének októberi klubdélutánján. Ott voltak Heves, Borsod-Abaúj-Zemp- lén, Hajdú-Bihar, Szabolcs- Szatmár-Bereg és Jász-Nagy- kun-Szolnok megyék közúti igazgatóságainak képviselői. Dr. Keleti Imre, a Betonútépítő Nemzetközi Építőipari Rt. vezérigazgató-helyettese előadásában emlékeztetett: a kormány hamarosan dönt az M3-as autópálya továbbépítéséről. Ám ennél a speciális térségi adottságokat is figyelembe kell venni. Erre a szaktárca már 1976-ban is készített tanulmányt, de bizonyos hivatalok dilettantizmusa miatt levették napirendről. Rámutatott, hogy - gazdasági számítások szerint - az M3-as Budapesttől Füzesabonyig 2005-re éri el a szükséges forgalmi szintet. A szakértők viszont azt javasolják,» hogy az említett időre Miskolcig épüljön meg a sztráda. Az elképzelések szerint Eszak-Ma- gyarországon az autópályafejlesztés 116 kilométerre szól, és százmilliárd forintba kerül. (m. k.) A megyei közgyűlés elnöke Markazon A markazi önkormányzat tegnapi testületi ülésére ellátogatott, s annak munkájában részt vett dr. Jakab István, a megyei közgyűlés elnöke is. Amint azt Szekrényes József polgármestertől megtudtuk, a testület előterjesztést hallgatott meg a megyei és a helyi ön- kormányzat közötti kapcsolatok bővítéséről. Az egész napos ülésen a továbbiakban szó esett a település rendezési tervének módosításáról és a telefonellátás helyzetéről. Külön napirend keretében tárgyalták a társadalmi egyesületek működésének körülményeit, valamint a községi könyvtár szolgáltatásainak lehetséges bővítését. N. Gy. A japán tervezőnőnek megtetszett a madeira-hímzés Meghívás a császári udvarba Erdész Judit újabb nemzetközi sikere A csöppnyi alkotóműhelyben zümmög a varrógép, a helyiség falához simuló polcokon dobozok tucatjai, mind-mind telis-teli olyan kellékekkel, amelyek egy-egy díszes ruhaköltemény elkészítéséhez szükségesek. Sajátos varázsa van ennek a szilvásváradi háznak, amelyben - ha betér az érdeklődő - csupa szépség várja, s az immár nemzetközi elismerést szerzett népművész, Erdész Judit kedvessége, amint végigkalauzolja vendégét maga formálta birodalmán. Bejáratosak ide mindazok - legyenek magyarok, netán finnek vagy japánok -, akiket valaha is megragadott a népi hímzések, öltözetek páratlan szín- és mintagazdagsága, az alkotó fantáziája, s a keze alól kikerülő darabok egyedisége. Van itt báránybőrös torockói téli viselet, mellette egy nem kevésbé míves ruha, amely egy francia színésznő öltözete lesz, odább mintakollekció darabjai - tűpárnák, térítők, szalvéták, kendők, ingek, zsebkendők - várnak arra, hogy útra keljenek a brazíliai Magyar Szövetség nőegylete szervezte kiállításra. De ott lesznek a szilvásváradi remekek a februárban nyíló tokiói kiállításon i% ahol a magyar viseleteket mutatják majd be. Az alkotókat a Japán Kézműveskamara lapja sorra bemutatja, Erdész Judit a legközelebbi kiadásban szerepel majd. A népi textíliák iránt érdeklődő japán szakemberek - így Yoko Kitajama, a kézműves kamara elnöke, illetve Kumiko Ichikawa, a Japán Iparművészeti Iskola profesz- szora - arról állapodtak meg Erdész Judittal, hogy októbertől két-három hetente 5-5 japán lány a bükki faluban sajátíthatja el a hímzés, a szabásvarrás fortélyait.- A professzomő egy kiállításon ismerkedett meg a munkáimmal - idézi az előzményeket a népművészet mestere -, köztük a palóc, illetve madeira-hímzéssel készült szoknyával, ingvállal. Mint később megtudtam, az utóbbi hímzést már a névadó szigeten sem művelik igazán. Ezért figyelhetett fel rá Kumiko Ichikawa, aki egyébként negyven éve a japán császári család ruhatervezője. Javaslatára hívtak meg jövő tavaszra a császári udvarba, hogy egy hétig tanulmányozzam a mai hordható viseleteket, s ezekhez tervezzek és készítsek majd madeirahímzéseket... (szilvás) A HEVESTHÍRLAP HOMO« IAO«, ma emelőn vniru ÜGYELETE Újságíró: MIKES MÁRTA Telefon - (36)413-853 Fax-(36)412-333 * Hirdetésfelvevő: BUKTA BEA Telefon-(36)410-880 Fax-(36)412-333 * Terjesztő: PENCZUNÉ RAUCH EDINA Telefon - (36)412-646 <
