Heves Megyei Hírlap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-14 / 242. szám

2. oldal Megyei Körkép 1995. október 14., szombat Átadás utáni pillanatok. Ismerkedés a német gépekkel. fotó: perl Márton Tegnap avatták a karosszérialakatos-műhelyt Összefogás az értékteremtő munkáért Csak azok az akciók ígérete­sek, amelyek a társuló felek mindegyikének javára válnak. Valami ilyesféle egyezség született Egerben, amikor a Heves Megyei Kézműveska­mara, a városi önkormányzat és a Bornemissza Gergely Szakképzési Intézet összefo­gott, hogy kiaknázzon egy nem mindennapi lehetőséget. Ter­mészetesen kellett a külhoni megajánlás, segítség. A felek erre építve lelték meg azt a harmóniát, amely a köz szá­mára is kamatozik, méghozzá nem is akármilyen mértékben. Az elhatározást megfontolt tárgyalások követték, s a len­dületes cselekvés meghozta a maga eredményét. A tegnapi napon ugyanis lé­tesítmény-avatásra gyűltek össze az érdekeltek, s a közös sikerre koccinthattak. Korábban találkoztunk a partnerekkel, hogy felidézzük a mindenképpen tanulságos előzményeket. Herman István, a kamarai megbízott elnök a leglényege­sebb mozzanatokat említi.- Már korábban jó kapcso­lat formálódott a Münsteri Kézműveskamara és az egri ipartestület, illetve köztünk. Az ottani szervezet persze másképp épül fel, mint a mi­enk. Többek között költségve- tésileg is hozzá tartozik az ok­tatás. Egyébként a kölcsönös­ségjegyében munkálkodunk, s már jártak kinn felnőtt diákok, hogy elsajátítsák szakmájuk legfrissebb ismereteit. Min­denképpen örültünk annak, hogy mintegy 22 millió forint értékben modern gépeket szál­lítanak nekünk. Ezzel párhu­zamosan persze szétnéztünk a honi berkekben, hogy kikkel köthetünk szövetséget. Az öt­lettel egyetértett a megyeszék­hely irányítása, nem húzó­dozva attól sem, hogy zsebbe nyúljon, megkönnyítve ezzel is a boldogulást. Elek Elemér, az intézet igazgatója saját szemszögből közelíti a témát.- Körünkben hagyomány az, hogy ne elégedjünk meg azzal, amit elértünk, hanem keressük, kutassuk, megleljük az előbbrelépés lehetőségeit. Töprengtünk, s mindjárt rájöt­tünk, hogy vétek lenne ki­hagyni ezt az alkalmat. Tud­tuk: a leendő karosszéria-laka­tos továbbképző központ szá­mára biztosíthatunk épületet. Olyat, amely majdhogy ideá­lissá tehető, méghozzá belső erőink, az itteni munka fel- használásával. A várostól 5,2 milliót kaptunk. Igaz, többet igényeltünk, de hát megalkud­tunk azzal, ami van. Gondol­tuk: némi ötletességgel így is helytállhatunk. A zsurnaliszta ezt csak megerősítheti, hiszen nem is olyan régen még riadtan szem­lélte azt a csamokroncsot, amely most újjávarázsoltan pompázik.- Ez tanulóink és tanáraink érdeme. Mindenki a tőle tel­hető maximumot nyújtotta. A látvány bárkit meggyőz­het arról, hogy nem hiába szorgoskodtak... Közben megindult az elvi tisztázás is, párhuzamosan egyfajta menetrend kialakítá­sával.- A cél mindjárt félreérthe­tetlennek tűnt. Egyikőnk sem vitatta azt, hogy valamennyi­ünknek a megbecsülést kiváltó értékteremtő tevékenységet kell szolgálnunk. Ez az a mérce, amelynél lejjebb nem adhatjuk. Előreláthatólag jövő év februárjától rajtolunk, de addig sem tétlenkedünk. Itt oldjuk majd meg az ifjúsági felkészítést, a vállalkozók mestervizsgáját, a végzettek ismereteinek gyarapítását. Ehhez létrehoztuk a nonprofit jellegű Közhasznú Társasá­got, s lesz majd oktatási ta­nács is, amelynek tagjai a felek képviselőiből toborzód- nak. Úgy hisszük, hogy a be­vételek visszaforgathatok a későbbi bővítés, technikai gazdagítás fedezésére.- Ennél is lényegesebb azonban az, hogy hadat üze­nünk a kóklereknek. Megszű­nik az a világ, hogy dilettán­sok foglalkozzanak járműve­inkkel. Modern autókat nem lehet „ valahogy csak rájövök" szinten javítani. Nem lesz semmi akadálya a felhasználói oldalról ellenőrzött nívós szakoktatásnak. Riportalanyainkkal együtt néztünk szét a helyszínen. Va­lamennyien elégedetten nyug­tázták a készültséget. Külö­nösképp Zele Imre kisiparos, aki e központ főnökeként is bizonyíthatja majd rátermett­ségét.-Nem egyszerű, de szép megbízatás vár rám. A kivite­lezés lendülete, igényessége egyben sejteti a hasonló foly­tatást is. Ezt az ünnepségen se vitatta senki. Pécsi István Újabb alapítvány a detki iskolásokért Tehetséggondozás a Mátraalján Sziréna Elrepült a partra a száguldó biciklis (Folytatás az 1. oldalról) A rendőrség kéri a kocsitu­lajdonosokat, hogy értékei­ket ne hagyják őrizetlenül járműveikben. *** Tegnap a kora délutáni órákban - kaptuk a további tájékoztatást a mentők ügye­letesétől - az Egér-Ostoros közötti úton, a Kőporosnál, a megengedettnél gyorsab­ban vezette kerékpárját egy 16 éves fiatalember. Felte­hetőleg nem volt ura jármű­vének, és emiatt az út menti árkot „átrepülve” elesett. A helyszínre érkezett mentősök elsősegélyben ré­szesítették, majd szeren­csére könnyű sérülésekkel az egri Markhót Ferenc Me­gyei Kórházba szállították. Ritkaság, hogy egy kistelepülé­sen két alapítvány is szolgálja a fiatalok szellemi képességeinek kibontakoztatását. A detki polgárok eddig is szívügyüknek tekintették a te­lepülés tanulóifjúságának tá­mogatását, hiszen már három éve működik az az alapítvány, amely a rátermett helyi fiatalok továbbtanulását hivatott előse­gíteni. A főiskolai vagy egyetemi képzésben résztvevő diákok ugyanis tanulmányi eredmé­nyük és szociális helyzetük alapján ösztöndíjat kaphatnak, rendszeresen havi 1500-3000 forintos összeget. Eddig a kiírt feltételeknek hatan feleltek meg, és részesültek a kurató­rium kedvező elbírálásában. A közelmúltban viszont be­levágtak egy másik alapítvány előkészítésébe is, hogy az álta­lános iskolások se maradjanak ki a lehetőségekből. A helyi is­kolaszék javaslata alapján meg­alakult öttagú kuratórium - Ba- róthy Jenő községi fogorvos el­nökletével - a pályázati feltéte­lek kiírása után dönt majd a tá­mogatásokról. Az induló ala­pítvány már most is tekintélyes felajánlásokkal bír, hiszen, mint Pelle Sándor polgármes­tertől megtudtuk, a két létesítő, a település önkormányzata 300 ezer forintot szavazott meg erre a célra, illetve a detki Barátság Szövetkezet 50 ezer forintot ad az induláskor. A Tehetséges Gyermekekért Detki Alapítvány így ennek a 350 ezer forintos törzstőkének kamatait osztja majd ki az arra érdemeseknek. November 4-én, a szülők és a tanárok szervezésében jóté­konysági bált rendeznek Det- ken, amelynek bevételét, s a to­vábbi támogatók felajánlásait is az alapítvány javára fizetik be. őszi-téli veszélyek a közlekedésben A közelgő őszi-téli évszak nem könnyíti meg a járművezetők dolgát. Ám - mint a Heves Me­gyei Baleset-megelőzési Bizott­ság pénteki ülése után tartott sajtótájékoztatóján Kopasz Ár­pád r. ezredes, főkapitány-he­lyettes kijelentette - félni nem kell, az okos felkészülés és az ötletes alkalmazkodás megvéd a zord időjárási és útviszonyok veszélyeitől. Ami mégis szük­ségessé teszi, hogy felhívásban figyelmeztessék a járműveze­tőket a ködös, síkos utakon je­lentkező balesetek megelőzé­sének tudnivalóira: az átállást a közlekedők jelentős része nem veszi komolyan. A rendőrök nyomatékot ad­nak az átállás fontosságának azzal is, hogy az egész megyére kiterjedő akciót szerveznek a gyorshajtók, az ittas, a szabá­lyokat megszegő vezetők kiszű­résére. Ellenőrzéseikbe bevon­ják a megyei zászlóstovább­képzés hallgatóit, a legkorsze­rűbb alkoholszondákat és se­bességmérőket. Mindennek a megelőzés a célja, mint az Au­tóklub mai ingyenes közleke­désbiztonsági vizsgálatának. Korunk ellensége: a szívbetegség Az északkelet-magyarországi szakcsoport tagjai találkoztak (Folytatás az 7. oldalról) Erre sajnos egy kis osztályon nincs lehetőség. Épp ezért a Magyar Belgyógyász Társaság, illetve a Belgyógyász Szakmai Kollégium azon dolgozik, hogy a szakképzés rendszerének megújítása során igyekezzék megállapítani, hogy milyen mi­nimális feltételeket kell egy osztálynak biztosítani, hogy a szakképzés teljes ötévi prog­ramja elfogadható legyen. Mert rá fogunk kényszerülni, hogy például egy kis osztály, ahol ez nem adott, onnan két évet tu­dunk elfogadni, s a további hármat egy olyan klinikán kell eltölteni, ahol rendelkezésre állnak a ritkább betegségek ta­nulmányozásának lehetőségei is.-E szakterületet mennyiben érinti, hogy októbertől csökken­tették a kórházakban az ágy­számot, illetve a létszámot?- Szerencsére nem volt olyan mértékű e csökkenés, hogy lé­nyegében a szakképzés színvo­nalát érintené. A színvonal attól függ, milyen hagyományai vannak egy osztálynak, hogyan kapcsolódik a munkája egy kli­nika vagy egy megyei kórház tevékenységéhez. Mennyire ambiciózus a vezetője, milyen múltja van a szakmában, mit tudott kifejleszteni: netán egy specialitást. Ezek döntőbb szempontok, mint az ágyszám- és létszámcsökkentés, amely az utóbbi időben bekövetkezett, s amelyek még várhatók. Mert erre egészen biztos, hogy szá­mítanunk kell. A kétnapos tanácskozás so­rán negyvenöt előadás hang­zott, illetve hangzik el, vala­mint ötvenkét poszter szerepel annak érdekében, hogy a szak­csoport tagjai alaposan tájéko­zódjanak a tudományos munká­ról, eszmét cseréljenek a leg­újabb eredményeiből. E talál­kozó arra is kitűnő alkalom, hogy fórumot teremt a fiatal orvosok számára is, hiszen nap­jainkban a belgyógyászok nap mint nap újabb feladatok elé kerülnek. A tegnapi előadások sorában egyébként először esett szó a megyénket is érintő témáról: a mátraderecskei természetes széndioxidgáz-fürdő hatásának vizsgálatáról a különböző ve­rőérbetegségekben. Erről a Pa- rádfürdői Állami Kórház II. Belgyógyászati Osztálya, il­letve a Mátraderecskei Házior­vosi Szolgálat szakemberei számoltak be. A megyei kórház Krónikus Belgyógyászati és Rehabilitá­ciós Osztályának, valamint a gyöngyösi Bugát Pál Kórház II. Belgyógyászati Osztályának orvosai a Lescol gyógyszerrel kapcsolatos klinikai tapasztala­taikat ismertették. Ma reggel 8 órától folytatód­nak a tudományos előadások és bemutatók a belgyógyászat időszerű kérdéseiről, délután fél 3 órakor vitával és zárszóval végződik a találkozó. Mikes Márta Végvári konferencia Noszvajon A hadügyi forradalom és a bor Kétévente rendezi meg a Heves megyei Dobó István Vármú­zeum azt a végvári konferen­ciát, amelyre idén már hetedik alkalommal jöttek el a téma szakértői, kutatók, történészek, egyetemi oktatók. A Noszvaji Továbbképző In­tézetben tegnap befejeződött kétnapos esemény vezérgondo­latát a „Hagyomány és korsze­rűség a 16-17. századi végvá­rakban” címével fogalmazták meg. Az elhangzott 14 előadás e kérdéskört tárgyalta, ki­emelve a kor hadügyi forra­dalmának eredetét és követ­kezményeit, valamint nyomon követve a végvárak szerkezeti rendjének, a hadszervezetnek átalakulását. Megnyitó előadásában R. Várkonyi Agnes, az ELTE tan­székvezetője kifejtette, hogy az európai történelmi tudatban még mindig nem eléggé hang­súlyos a magyar végvárak sze­repe a török elleni küzdelem­ben. A szervezők nevében dr. Pe­te rcsák Tivadar múzeumigaz­gató kiemelte, hogy számos fia­tal kutató a magyar és osztrák levéltári anyagok feldolgozásá­val, friss eredményekkel gazda­gította a tudományterületet, megdöntve ezzel több meg­csontosodott tézist is. Sor került más kiegészítő ismeretek bemu­tatására is, így dr. Bitskey Ist­ván debreceni professzor a vitézségeszmény korabeli iro­dalmi változásairól szólt, de he­lyet kapott a várépítészet, és a vörösbortermelés föllendülésé­nek hadi vonatkozása is. _________________Recept Nélkül - A Hírlap Orvosa Ajánlja_________________ O tthoni védekezés a fertőzések ellen A szorosan vett környezetünk­ben számos betegség veszélye leselkedik ránk. Ezekért a kü­lönböző mikroorganizmusok (baktériumok, vírusok stb.) a felelősek. Ezekről kértünk tanácsokat dr. Béry Rózsa hygiénikus fő- orvosnőtől, aki elmondta, hogy például a takarításnak nemcsak az a célja, hogy tisz­taság legyen, hanem ezzel is védekezhetünk a fertőzések el­len. A főként ősszel és télen gyakori hurutos meghűlések elsősorban cseppfertőzések út­ján terjednek: a kórokozók el­távolításának hatásos módja a gyakori szellőztetés. A tisztán tartás további fon­tos eszköze a vegyszeres fer­tőtlenítés. Erre jó hatásúak a klórtartalmú oldatok: a háztar­tási hypo, Domestos, valamint a Flóraszept por. Különösen Egerben okoz sok gondot az úgynevezett kemény, meszes víz: a csőhá­lózatban lerakodott vízkövön ugyanis elszaporodnak a mik­roorganizmusok, főként, ha a víz meleg. Ilyen esetekben a vízköoldó fertőtlenítő is lehet. Nagy jelentőségű az otthon tárolt élelmiszerek higiénés ke­zelése. A különböző nyers hú­sok (sertés, marha, baromfi) potenciálisan szennyezettnek tekintendők (nem fertőzött­nek), ezért felhasználás előtt letisztítva a mélyhűtőben táro- landók, mert bizonyos hőfok alatt a kórokozók - elsősorban a szalmonella - szaporodását meg lehet gátolni. Lényeges, hogy a nyers húsokat ne te­gyük a hűtőben az azonnal fo­gyasztható, friss felvágottak mellé, szintén a fertőzésve­szély miatt. A baromfihúst ne tároljuk, hanem főzzük, süssük meg, mert ennél a húsféleségnél a legnagyobb a valószínűsége a szalmonellózisnak. Hasznos külön vágódeszkát és kést használni a nyers hú­sokhoz és a már megsütött hú­sokhoz, mert ezzel is lényege­sen csökkenthető a fertőzés veszélye. Köztudott, hogy a tojás je­lenti a legnagyobb veszélyt a szalmonellózis szempontjából, ezért tárolás előtt tiszta vízben le kell mosni, szárazra törülni. Vannak olyan vélemények is, hogy hypós vízben tanácsos lemosni, mások viszont azzal érvelnek: a tojás mikroporózus nyílásain a hypo felszívódhat, és mérgezést okozhat a fo­gyasztáskor. A különféle zöldségeket tá­rolás előtt a földdel és esetleg fertőzött anyaggal való keve­redés miatt tanácsos lemosni. Mint fogyasztás előtt a gyü­mölcsöket is. (Dr. Ha-la)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents