Heves Megyei Hírlap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-13 / 241. szám
4. oldal Eger Körzete 1995. október 13., péntek Az egerszólátiak idegenben játszanak De már jövőre saját sportpályájukon rúghatják a labdát. Türelmük fűt terem, merthogy helyi szponzorok segítségével újratelepítették a gyepszőnyeget. A támogatás összege elérte a 300 ezer forintot. Jelenleg a külső területet füvesítik a sportolók, és munkájukhoz megnyerték a jövedelempótló támogatásból élő helybéli lakosokat is. Egyévesek lettek az egri kis „mazsik” Holnap délelőtt 10 órától az Ifjúsági Házban ünnepli első születésnapját az egri majorettek kiscsoportja. A társaságban öt és tíz év közötti kislányok táncolnak és masíroznak zenére. A rendezvényen - mint a szüli- napi bulikon általában - torta is lesz. Gazdára lelt a föld Egerszóláton Szépen, rendben lezajlott az árverés Egerszóláton. A faluban csak azok kaphattak erdőt, szántót, legelőt, akiktől itt vették el a földet. Következésképp senkinek sem állt érdekében felverni az árakat. Még hátravan a hajdani borgazdasági kombinát és az erdőgazdaság földterületének magánosítása. Pincét építhetnek a bervai öregek Az Idősek Berva-völgyi Otthonának lakói köszönetét mondanak Pápay Andrásnak és Lé- nárdt Miklósnak, akik ellenszolgáltatás nélkül tervet készítettek számukra. A polgármesteri hivatal Főmérnöki Irodájának gyors közreműködésével rövidesen megkezdődhet az építkezés. Szüreti bált tartanak Felsőtárkányban Holnap este 8-tól vidám murira várják Tárkány népét az Oázis Vendégházban. Béres András énekét Barkóczi János muzsikája kíséri. Az este kiderül: ki a falu legszebb asszonya, s az is, kik táncolják a legjobban a csárdást és a keringőt. P éter István erdész és Makó Teri szilvásváradi háza puha állatbőrökkel, hímzésekkel, falambériával bélelt otthon. Mégis visszavágynak a 27 évig lakott Bükk-fennsíki erdészházba, a bükk, fenyő, kőris, juharfák között megbúvó feketesári oszlopos-tornácos kúriába, ahol öt gyereket neveltek, és a legközelebbi szomszéd két kilométerre lakott. Nem tudják megszokni a falusi életet, a velük szemben magasodó tűzfalat, mely elzárja a szemhatárt, és nem engedi, hogy tekintetükkel körülöleljék a hegyeket, a vadakkal teli erdőket. Ahol egy fa felnövekedése két erdész élete végéig tart, és ha kidöntött egyet a vihar, vagy kivágták, sokáig hiányzott nekik. A vadakat egyenként tartotta számon István bácsi, még a betegségüket is ismerte. Nagyvisnyóról Skandináviába Ha minőség van, piac is kerül Él egy ember Nagyvisnyón, akit a falu fele irigyel, a másik fele csodál. Ez a felemás érzéseket ébresztő férfiú Molnár Miklós. 0 az, aki néhány év alatt nagyüzemet teremtett, mondhatni: a semmiből. Eleinte csak családja boldogulását tekintette szem előtt, most pedig már 35 ember dolgozik nála. Molnár úrnak korábban szinte semmi köze nem volt a fához. Kővel, téglával, cementtel dolgozott, mint a kőművesek általában. Aztán rájött: jobban mennek a dolgok, ha maga biztosítja munkájához a deszkákat, pallókat, így alapított egy fatelepet. Később már megrendeléseket is kapott, s ’93 júliusában vásárolt egy komolyabb gépet, amely alkalmasnak bizonyult a keményfa feldolgozására. Egy év múlva megpályázta és elnyerte a volt téesz-telepet. Tavaly augusztusban házat épített a területre, ahol helyet kapott az üzemcsarnok, a szociális blokk és az iroda. Az építkezési kedv sajnos lanyhult - annál az egyszerű oknál fogva, hogy nem telik családi házakra -, viszont külföldön kapkodnak a MOB Kft. termékei után. Szinte hihetetlen, de a fenyők országaiból - a finnek, norvégok és svédek - rendelnek Nagyvisnyóról.- Merthogy náluk nincs keményfa: tölgy és bükk - magyarázza Molnár Miklós. - Termékeink 60 százaléka külföldre kerül, de azt szeretnénk, ha elérnénk a 70 százalékot. Gyalult bútorlécet, parkettát készítünk, és saját autóval szállítunk. Az alapanyag biztosított, szerződést kötöttünk az ózdi, szilvásváradi, tarnaleleszi, egri és pétervásárai erdészettel. Havonta 700 köbméter rönköt dolgozunk fel. A húszmillió forintos beruházásnak három év alatt meg kell térülnie, mondja a cégvezető.- Ezt csak úgy teljesíthetjük, ha minőséget gyártunk. Ha minőség van, piac is van. Ha tartjuk magunkat a szigorú követelményekhez, akkor megkeresnek bennünket. Sajnos, egy korosztályt kell átnevelni ahhoz, hogy ne a mennyiség, hanem a színvonal legyen a meghatározó. Bízom benne, hogy a gazdaság kibillen a holtpontról. Ehhez az kellene, hogy a kormány másként álljon a vállalkozókhoz. Segítse, és ne gátolja a munkájukat. Ma egy kezdő vállalkozó nem tehet egyebet, mint küszködik. (négyessy) Verpeléten, a Malom utcában... A Lungo Drom vállalkozik A verpeléti községháza hirdető- tábláján egy szórólapra lettünk figyelmesek. A helyi cigány- szervezet vállalkozását hirdette a közlemény. Megtudtuk, hogy a Malom utca 12. sz. alatt üvegezéssel, lakáskarbantartással, szobafestéssel, tapétázással és fémhulladék-felvásárlással állnak a lakosság szolgálatában. A valaha jobb napokat megélt épület üres szobáiban üvegtáblák jelezték, hogy itt valóban elkezdődött valami. Nagy László vállalkozásvezető éppen távol volt, s az ott dolgozó Tyu- kodi Józsefet kérdeztük a kezdeményezésük sikeréről:- A vállalkozást ez év áprilisában kezdtük. Négyen vagyunk benne. Először csigafelvásárlással foglalkoztunk, s az abból bejött pénzt forgattuk vissza a vállalkozásba. Van megrendelésünk, és tervünk is sok. A dédelgetett álmom, hogy a gyerekeknek tejivót nyissunk, vagy valamiféle büfét. Az udvaron rozsdás vasdarabok, régi eszközök mutatják, hogy a hulladékfelvásárlás is beindult. (Ám az a szóbeszéd járja a faluban, hogy mások máshol is vásárolnak fel fémhulladékot, de nem legálisan.) A Lungo Drom vállalkozói adót fizetnek, s kaptak támogatást a polgármestertől és a jegyzőtől is, amit ezúton is köszönnek. Az épületet - amely egykor a zsidó kolóniának adott otthont - a polgármesteri hivataltól kapták meg. Még azt is elárulja, azért nem megy mindén olyan rózsásan, ugyanis alighogy elkezdtek dolgozni, máris kirabolták őket. Mintegy százezer forintnyi anyagnak veszett nyoma. A tetteseket aztán egy hónap múltával elfogták, de a kár azért akkor is kár. (bor-i) Építészálmok - Szilvásváradon Belgiumban már minden talpalatnyi hely beépült Száz művészotthon készül Szilvásváradra - sajnos, csak papíron. A terveket a brüsszeli Victor Horta Felsőfokú Nemzetközi Építészeti Intézet hallgatói rajzolják, szerkesztik, miután a faluban töltöttek egy hetet. Fekete Miklós Árpád- jelenleg Egerszalókon élő - építészt többéves baráti kapcsolat fűzi a belga iskola vezetőihez, tanáraihoz. Ő maga is tanított az intézményben. Ezért örömmel vállalta, hogy összeismertet a diákokat kísérő Philip Gillain tanszékvezetővel és kollégáival, Anne Lecomte, Jean-Luc Brisy, Luc Deleuze és Jean Visse építészekkel.- Van egy Bélánk, aki sokat beszélt hazájáról - mesélte a tanszékvezető. - Elcsalta a barátait egy magyar táborba, ahonnan roppant lelkesen jöttek vissza. Úgy döntöttünk, eljövünk mi is a diákjainkkal, és felfedezzük ezt az országot.-Milyen benyomásokat szereztek?-Nagyon tetszett nekünk a falusias környezet. Belgium kisebb, mint Magyarország; nálunk szinte minden talpalatnyi hely beépült már. Falvaink is sokkal sűrűbben lakottak.- Akkor hová tervezhetnek majd az ifjú építészek?- A régi házak helyére. Sajnos, bennünket is fenyeget a munkanélküliség, ám mégsem csüggednek a fiatalok. Sőt, növekszik az igény, hogy tanulhassanak. Valahogy mindenki boldogul.- Ma Magyarországon a diákságot a tandíj izgatja leginkább. Önöknél mennyit kell fizetniük a hallgatóknak?- A belga és a Közös Európa országaiból érkező diákoknak évi (átszámolva) 80 ezer forint, a külföldieknek 300 ezer forintot. De ha valaki bajban van, ám tehetséges, úgy segélyt adunk neki.- Eljönnek-e hozzánk ismét?- Kinyomott szivacsként érkeztünk, s úgy távozunk, mint egy teli szivacs. Valósággal megtermékenyültünk. Ötven diák máris jelezte: jövőre magánturistaként visszalátogat. (négyessy) Azt beszélik Drágább lesz az Bezárják a közkonyhát, és szélnek eresztik a fözöasszo- nyokat. Ez az, ami izgalomban tartja az egerszólátiakat, amióta a legutóbbi testületi ülésen megszületett a határozat. Tuza Ferenc polgármestertől azonban megnyugtató választ kaptunk, legalábbis, ami a falubeliek ellátását illeti. Elmondta: megegyeztek egy vállalkozóval, aki szállítja majd az ebédet. A koszt egy fillérrel sem kerül többe, mint eddig. A különböA bio-brikett a Az Egri Főegyházmegyében immár negyedik éve élnek a nemzetközi egyházi segítő szervezet helyi csoportjai, a Magyar Karitász alapsejtjei. A plébániák vonzáskörében kialakult kiscsoportok arra vállalkoztak, hogy az egyház szociális tanításának megfelelően a lelki, testi sérülteknek, szenvedélybetegeknek, valamint az egyéb segítségre szorulóknak nyújtsanak támaszt. Daruné Tuza Katalin, a karitász területi irodavezetője az önkéntesek szerepét hangsúlyozza, hiszen rájuk épül az egész szolgálat. Egerben rendszeresen' több mint 120 világi segítő vállal részt a munkából, vagy adományaival támogatja az alapítványt. Gyakorta a jelenlétük is elég, a meghallgatás, de ruhát, élelmiszert, tüzelőt is adnak a hiányt szenvedőknek. Az Érsekudvar karitászboltját sokan ismerik már, ahol ingyen vagy csekély térítési díjért hozzájuthatnak az öltözetekhez. A kórházzal karöltve pedig a Vin- cés nővérek mintegy harminc embernek juttatnak kedvezményesen meleg ebédet. Az igényeket legtöbbször a helyi csoportok mérik föl, soka faluban... ebéd Szóláton? zetet átvállalja az önkormányzat. Erre még telik. Ám - sajnos - a konyha működtetésére már nem futja. Azért is döntöttek a bezárás mellett a képviselők, mert az üzemeltetés évi két és fél millió forintba került. Az alkalmazottakat csak azzal tudja vigasztalni a polgár- mester: az eszközöket, berendezéseket nem adják el, s ha rendeződnének anyagi viszonyaik, úgy újra indulhatna a konyha. (n. z.) szeretet melege? szór a pedagógusok, orvosok, védőnők, vagy maga a plébános kéri a segítséget^egy-egy ott élő számára. A megyeszékhelyen a lajosvárosi közösség tevékenysége a legszervezettebb. A külföldi támogatók közül hagyományosan a német és az osztrák adományok a legjelentősebbek, de a lánc nem szakad meg, mivel mi magyarok a ha- tárontúliak számára nyújtunk kezet, például a kárpátaljai küldeményekkel. Termelő vállalkozásokat is létrehoznak munkahelyteremtés szándékával, ilyen a régióban a környezetbarát technológiát képviselő füzéri bio-brikett üzem. Az őszi tervek között szerepel a szenvedélybetegségekből gyógyulni kívánók csoportterápiájának elindítása, fiatal szakemberek vezetésével. Erzsébet- napra a kisnyugdíjasoknak meglepetés ajándékot szeretnének eljuttatni, az óvodák pedig még kaphatnak a német fajátékokból is. Most is várják az önkénteseket, a felajánlásokat, mert mint a szakember kifejtette, egyre több a rászoruló, már a középrétegek is lejtőn vannak. (kj) Az, egri cserkészcsapatok - a 212. számú Bornemissza Gergely, a 213. sz. Koháry Vilmos, a 795. sz. Rajeczky Benjamin, a 1218. sz. Szent Rita - hangulatos, vidám tábortűz mellett megnyitották a ’95-96-os évadjukat. A lángok fényénél felidézték a nyári táborok élményeit, s tervezgették a jövőt. Például, hogy ’96 kiemelkedő eseménye lesz az áprilisi miskolci cserkésznap, valamint a millecentenárium- hoz kapcsolódó ópusztaszeri nagytábor. Édesapám templomának nevezte Gitta lányuk azt a huszonhat hektáros területet, ahol kerületvezető erdészként dolgozott. Minden évszak munkája - az ültetéstől kezdve a maggyűjtésen át a kivágott fa elszállíttatásáig - az övé volt. Teri néninek is bőven adott munkát a terület, a magvetés és a csemete- kerti munka mellett a vendégvadászok ellátása is reá hárult. István bácsival ő is ment vadászni, de egyszer elhibázta, aztán elment a kedve tőle. Az erdőben élő vad is olyan, mint az ember háza táján élő jószág: ha nincs étele, kárt csinál, lecsipegeti a hajtásokat, feltúrja a veteményt - mondja István bácsi. - A vaddisznó kutya portéka, behúzódik télen a faluba, ha nincs az etetőben takarmány. Kedves állatát, egy őzet megszelídített, a háznál tartott gyerekei örömére, nem úgy, mint a goromba bakot, amely még játékból is megsebesíthet az agancsával. Agancstrófeák, vaddisznó- . agyarak, mufloncsigák őrzik vadászatai emlékét. Koszorúból ágazik szét a fejdísz, amit évente újranöveszt a szarvas. Harminchat évig élt az erdőn, negyvennégy évi házasságban Makó Terivel. A szolgálatban nem sok ideje volt, de a pihenés idejét, a nyugdíjat faragással tölti, erről tanúskodik a házuk előtt álló székely kapu, szobájuk levélrózsákkal díszített álmennyezete, a monogrammal ellátott puskatus, a faliképek, a temetőben a ravatalozó, a kopjafák. Sokszor megmintázta az erdészjelvényt, a tölgymagból kikelő kicsiny, ötlevelű csíranövényt. Hatvanadik születésnapjára diófából faragott párjának egy sarokszekrényt körbefutó tölgylevél- és makkdíszítéssel, és egy karos lócát, amire az évszakonként változó erdő képét festették. Ismerősként és fájón kutatják Teri asszony szemei a feketesári havas fákat, az alatta élelemért túró vaddisznót, a rügyfakadó tavaszban várakozó muflont, a verőfényben riadtan figyelő őzbakot és a rozsdaszín levelek között bőgő szarvasbikát. Mai napig sem nyugodott meg a lelke, hogy el kellett hagynia az erdészházat. Együtt éltek az erdővel, ismerték minden lélegzetét, egy nap volt nekik a Bükk-fennsík tenyerén megélt 27 év. Amikor István bácsi nyugdíjba ment és elköltöztek, Teri néni kórházba került. Lassan gyógyult, már Szilvásváradon fejezte be a Feketesártól búcsúzó asztalterítőjét. Társa segített neki kirajzolni a szarvasokat, őzeket, tölgyleveleket. A hely iránti szeretetét hímzéseivel fejezte ki Teri néni. Egy ágyneműtartóba alig fémek el Felsö-Tisza vidéki varrottasai: madaras, tulipános, szarvasos, gyümölcsös, tölgyleveles térítői, falvédői, amiket négy lányunokájának varrt. Öt gyerekük nevelkedett velük iskoláskorukig... H ázuk is, miként ők, az erdő színeit viseli, zöldet és barnát, kertjükbe gyümölcsfák helyett fenyőket ültettek, így emlékeznek az erdőre, a kúriára, amit azóta már mások laknak. Császi Erzsébet Megszépül Egerszalók Éppen jó lenne itt egy játszótér - ábrándoztak a sza- lókiak az Ifjúság út és a Jókai utcai kereszteződésében. A gondolatot tett követte, s a csaknem ezerötszáz négyzetméteres területre tervet készíttetett a polgármesteri hivatal. (A dokumentáció jelenleg a verpeléti építési hatóságnál várja a jóváhagyó pecsétet.) A munka azonban nem várhat. Még a rossz idő beállta előtt hozzálátnak a helybéliek a terep rendezéséhez. Holnap lesz a napja, hogy elszállítják a környékről a szemetet, és bokrokat, fákat ültetnek a majdani játszótérre. Fél emberöltő a Bükk-fennsík tenyerén
