Heves Megyei Hírlap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-12 / 240. szám

1995. október 12., csütörtök 4. oldal Bűnügyi Kaleidoszkóp Tizennégy ápolási nap az elvonási tünetek ellen A segítség egyben bűnmegelőzés is A drogfüggő, alkoholista betegek gyógyításáért Vannak emberek, akik ha nem tudják nehézségeiket megol­dani, gyógyszerekhez, italhoz, kábítószerhez menekülnek. Ebből pedig sok esetben egye­nesen következik, hogy bűn­cselekményekbe keveredik az illető, hiszen az újabb és újabb adagok megszerzéséhez egyre több pénzre van szükség. De a bódult, önkívületi állapot is elvezethet a bűnös utakhoz. Minden rossz helyzetből van kiút, de annak végigjárásához a beteg változtatási igénye is kell. Dr. Balogh Ákost, a me­gyei kórház Baktai úti I. számú Pszichiátriai Osztályának ve­zető főorvosát az alkoholista, drogfüggő betegek gyógyítá­sáról, a már említett, büntető­jogi szempontból káros követ­kezmények megelőzésének a lehetőségeiről kérdeztük.-Meg lehet gyógyítani az alkoholistát? - kérdez vissza a főorvos úr érdeklődésünkre. - Ha már valakinek a szerveze­tében elváltozások jöttek létre, elbutult, felégette a kapcsola­tait, nincstelenné lett, nem le­het meggyógyítani. Akkor le­het segíteni, ha elzárják az al­koholtól, de elhanyagolt sze­mély esetében már nem tud­nak eredményt elérni. Annak a problémának a megoldásában kell támogatni, amiért inni kezdett. Kérni és kapni kell segítséget! Megfelelő szemé­lyiségű emberekre gondolok; a pszichiátereken és a pszicho­lógusokon kívül működnek a telefonos lelkisegély-szolgála- tok és az önsegítő csoportok, amelyekhez bátran fordulhat­nak a krízishelyzetbe került emberek. A társadalomnak sa­ját magának kell megteremte­nie a lehetőségeket, mint ahogy a bűncselekmények megelőzésére polgárőrség alakul, ugyanúgy bátrabb ön­segélyező intézetek kellenek a fehér köpenyesek seregén kí­vül.- Milyen veszélyekkel jár a huzamos ideig tartó gyógy­szer szedés?- Az 5-10-15 éve ugyanazt a nyugtatót, fájdalomcsillapí­tót szedők neurotikus zava­rokkal, öngyilkossági kísérlet­tel és a túllépett adagolás mi­atti mérgezéssel kerülnek be. Nem mondhatók narkomá- noknak, de már nehéz változ­tatniuk.-Nagy számban a fiatalok próbálják ki a kábítószereket. Meg lehet előzni a folyamatos használatot?- Olyanok nyúlnak a drog­hoz, akik amúgy is terheket hordoznak, konfliktusaik van­nak a szüle­ikkel, a mun­kahelyükkel. Ha van kivel megbeszél­nie, amikor kipróbálja, eljuthat oda, hogy legkö­zelebb már nem kell neki. Hiteles személyi­ségű, meg­győző szavú emberek kel­lenek, akik nem egy normát akar­nak a devián­sokra kény­szeríteni, ha­nem a problémájuk megoldá­sában segítenek, szeretetet, el­fogadást nyújtanak. A ke­ménydrogosok a morfium­származékot szedők közül ke­rülnek ki. Ők recepthamisítással, kórházi munkahelyen vagy megfelelő társaságban szerzett gyógysze­reket szednek alkohollal. El­terjedt a szipózás, a szerves oldószerek használata, ami szervi károsodást okoz az agyban. Az LSD használata pszichotikus tüneteket, vagyis elmebetegséget jelentő állapo­tot hív elő, ami sérülékenyek­nél krónikus folyamattá vál­hat, stabil egyéniségűeknél ak­tuális tüneteket okoz.- Hogyan gyógyítják meg a kábítószereseket?- Akarata ellen valakit gyógykezelni nem lehet. A belső igényszükségletet kell kialakítani a változtatásra. Ez nehéz, mert a kábítószeres nem jelentkezik önként, a kör­nyezete vagy krízishelyzete kényszeríti. Nem alkoholisták és narkománok vannak, ha­nem egyéni életek, akik vala­mit nem tudnak megoldani azért, mert szembenállásra szocializálódtak. Tizennégy ápolási napunk van, ezalatt csak a biológiailag kritikus időszakon lehet átsegíteni, az elvonási tüneteken. Gyógy­szert kap az epilepsziás a hal- lucinációs rohamok megelő­zésére, de a lelki függőség ke­zelésére ez csak egy jelképes időtartam. Ezek az emberek úgy nőnek fel, hogy a dolgaik nincsenek rendben, perben, haragban, követelésben, szá­monkérésben állnak a világ­gal, és ezt rázúdítják az intézményre. Nehéz szituá­ciók.- Ez azt jelenti, a kezelés­nek speciálisnak kell lennie. De vajon megvannak-e ehhez a megfelelő eszközök?- A hagyományos egész­ségügyi rendszerben működő intézmények alkalmatlanok a kábítószeresek kezelésére. Az osztályon eltöltött idő alatt egyéni és csoportos pszichote­rápián vesznek részt. Ha el­jutnak oda, hogy meghallják a mások gondját is, felajánljuk, hogy helyet keresünk valame­lyik intézetben, ha vállalja a tartós, egy éven túli kezelést. Általában nem szoktak vele élni, mert kicsi a fizetés, a tb- támogatás is bizonytalan, a családját sem akarja otthagyni. De akik elmennek, idővel megtanulnak másként élni, ta­pasztalatokat szereznek, lát­nak másokat kilábalni, tudják, hogy fokozatok vannak, lehet­séges a változás. El kell fo­gadniuk, hogy ez a világ nem a létező világok legjobbika, de nem kell minden részével per­ben, haragban állniuk. Akinek van támogató családja, annak könnyebb a helyzete. Az egy­házi intézetekben jelentős sze­repe lehet a megélt hitnek, és mögötte a szeretetnek. Igazi odafordulás, pszichológiai tu­dás nélkül a gyógyítás hatásta­lan az állami intézetekben is.- Ön tehát a gyakran han­goztatott társadalmi összefo­gásban látja a megoldást...- Az a véleményem, hogy mindenki azon a poszton, ahol él és dolgozik, fél lépéssel húzza odébb az illetékessége határát, és próbáljon meg segí­teni ott, ahol maga is látja, hogy valamilyen eredményt képes elérni. Ha egyebet nem is tesz, csak legalább meghall­gatja a hozzá fordulót, hitele­sen jelen van, az is óriási se­gítség lehet. Császi Erzsébet Földútról kanyarodott, a tilos jelzés ellenére Traktorral ütközött a Puskin expressz Szörnyethalt a vezető A Budapestről Záhonyon át Moszkvába tartó Puskin exp­ressz szerdán reggel néhány perccel hét óra után Püspökla­dány és Kaba között traktorral ütközött. A két pótkocsit vontató trak­tor egy földútról a szabályosan működő fénysorompó piros jel­zése ellenére hajtott a sínekre, az éppen odaérkező nemzetközi gyorsvonat elé. A vonat 50 méter hosszúsá­gon tolta maga előtt a pótkocsis szerelvényt, állapították meg az elsődleges vizsgálat során. Ki­derült ekkor az is, hogy a trak­tor vezetője, aki szörnyethalt, 30 méter után zuhant ki a dara­bokra tört vontatóból. A baleset miatt csaknem 100 percig állt a Budapest-Záhony közötti vasúti forgalom. Az első Inter City-szerelvény 9 órakor indult el Budapestre. A Puskin expressz Debrecenből új mozdonyt kapott, s 10 perc­cel 10 óra előtt folytathatta útját Moszkvába. A baleset körülményeit a rendőrség vasúti szakértők be­vonásával vizsgálja. (MTI) Nincs nyugalom Hevesen es körzetében Tolvajok és zsaruk csatája Nem túlzás a megállapítás, hogy Heves és körzete a tolva­jok, betörök paradicsoma. Békés szorgoskodásukat azon­ban elég gyakran megzavarják - szerencsére rendszerint sikeresen - a civilben nyomozó és az egyenruhát öltő rend­őrök egyaránt. Az alábbi történetek is erről a különleges csatáról tanúskodnak. Felelevenítésükben Gulyás József r. százados, a Hevesi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezetője volt segítségünkre. Ifjú betörőcsapat Tiszanánán és Kiskörén Ezen a vidéken igen kedvel­tek a hétvégi házak. A baj csak az, hogy gazdáikon túl nagy előszeretettel látogatják - hívatlanul - azokat a bűnö­zésre hajlamos egyének is. Tiszanána és Kisköre térsé­gében tizenkettőt törtek fel az ablak bezűzása vagy rács le- feszítése révén. A kiskörei rendőrőrs munkatársainak köszönhetően sikerült kiderí­teni, hogy e bűntények elkö­vetésével P. Róbert és négy tiszanánai társa gyanúsítható. A fiatalurak legalább 500 ezer forint értékű holmit zsákmányoltak. A rendőrautó láttán pánikba esett Néger A Néger gúnynévre hallgató átányi F. Géza szintén régi motoros a betörőszakmában. Alighogy kiszabadult a bör­tönből - ott korábbi betöréses lopások miatt ült -, újabb tör­vényszegő cselekedetekre ra­gadtatta magát. Hevesen az Ötödrész nevet viselő vidék, továbbá Jászszentandrás volt a fő vadászterülete. Minden mozdíthatót elemeit, a ping­ponglabdától a húskonzervig. A történet vége ismét lebu­kás lett. Október 2-re virra­dóra Tenken ment be „hő- süük” egy portára, ahonnan gázpalackot, kerékpárt, póló­kat lopott. Forrónyomon ül­dözéssel jutottak el Néger átányi lakásához. A rendőr­autó láttán futásnak eredt az ebadta, de nem tudott elme­nekülni. Az eltulajdonított cuccokat lefoglalták tőle. Neki pedig 23 rendbeli betö­réses lopásért és gépkocsifel­törésért kell majd felelnie. Biciklit lopj - nem csuknak le! Avagy: miért lubickolhatnak a kerékpártolvaj ok1? Két napja történt, és mert nem először történt, s azóta is folyamatosan zajlanak az események, így kiált a rikkancs: friss, meleg a kétkerekű, már a legújabb modell is megkapható potom négyezerért... S mivel a vásárlót egyáltalán nem érdekli, miért ilyen olcsón kínálják a portékát, hát gazdagon virágzik a kerékpártolvajok kertje. Jut eszembe! Mi történne akkor, ha va­laki a végére próbálna járni, teszem azt: ő most megtudja, ki, honnan, mikor lopta a fürge jár­gányt? A hatóságok hirtelen nyomozni kezde­nének, s percek alatt rács mögé kerülnének a gazemberek? Aligha. így aztán a biztosító in­kább fizet (ha van papír), s mindenki jól jár! így gondolkodott az a 17 éves fiú is, aki évek óta kerékpárlopásból él. Ezen a késő délutánon, melyen ki tudja, hányadszor indult szerencsét próbálni, a barátját vette célba, akit a játszóté­ren ért utol. „Szeretne egyet hajtani” - mondta, s egy körre kölcsönkérte az ugyancsak 17 éves fiú járművét. Pedig az ugyancsak 17 éves tulaj tudta, hogy a kéregető srác nevelőintézetben is töltött már néhány évet, s hogy sötét üzletekben vesz részt, mégis úgy hitte, őt nem akarja át­verni... Aztán telt az idő, az egyperces kör kicsit hosszúnak tűnt, s fél óra várakozás után a gya­nakvó fiú barátaival a másik után indult. Órá­kig keresték, míg több közbenjáró segédletével egy lerobbant vidék garázsában akadtak rá. A kölcsönkért kerékpár természetesen már nem volt nála. Ekkor a vesztes barátai elvitték őt a rendőrségre. A várakozás és tényfeltárás óráiban kiderül­tek az „intézetis” fiú sötét üzelmei. A nyomozó őrizetbe vette a tolvajt, s ígéretet tett a kárval­lottaknak, hogy hamarosan rendeződik az ügy. Az ígéret maradt ígéret, s az elvetemült srác másnap szabadlábon ugyanott folytathatta a já­tékot, ahol elkezdte. Csak egyre nem számított: amit a rend őrei törvényes kereteken belül nem oldanak meg, azt mások a törvények felett meg­oldják. így cselekedett a kárvallott fiú is, aki hallott arról, hogy vannak erős emberek, akik jó pén­zért, s néha szívességből is elvégeznek egy olyan munkát, amelyet behajtásnak neveznek. Ők a verőemberek, és óraműpontossággal elin­dultak ezúttal is. Róluk azt kell tudni, hogy állítólag sosem hi­báznak, és keményen dolgoznak. Rövid idő el­teltével a hosszú bűnlajstrommal rendelkező fiút is lerángatták egy buszról, s csak annyi éle­tet hagytak benne, hogy túlélje a találkozást, s a kerékpár árát határos időn belül a megadott címre szállítsa. Még nem tudom, mi lesz az eredmény, mert e sorok közvetlenül az „első kör” után szület­tek. És amíg eddig eljutottam, végig borzong- tam. Mert micsoda erőszak-világ fészkelödik itt újra? Ki bólint arra, hogy ennek így kell lennie? (Micsoda hülye „költői kérdések” ezek?) Úgy' tűnik, mintha a felső hatalmak jóváhagyásával történne az egész, hogy roppanjon meg min­denkinek a biztonságérzete, s erőszakra erő­szakkal lehessen felelni csak. Hiszem, nem így van, s a rend őrei új erőre kapva már tudják, hogyan lehet megálljt parancsolni az önbírás­kodásnak. (És ha a 20 százalékos béremelés e cél eléréséhez elegendőnek bizonyul, akkor én már nyugodtan is alszom...). Sziki Károly (Folytatás az I. oldalról) Nyilas János pontosan tudta, mivel vádolják, s határozottan válaszolt:- Bűnösnek érzem magam! A bíró felhívása nyomán a vádlott élt a jogával, s nem kí­vánt vallomást tenni. A továbbiakban a nyomozati szakban keletkezett iratok tar­talmát ismertette a tanácsvezető bíró. Nyilas 15 évvel ezelőtt ismerkedett össze az utóbb ál­dozattá vált asszonnyal. K.-né M. Ilonának előzőleg három férje is volt, mindhárman elha- láloztak. Három esztendővel a szörnyű eset előtt költözött a fővárosból Gyöngyöspatára. A vádlott lakásával szemközti házban telepedett le. Élettársi viszony alakult ki közöttük, ami időszakonként rövidebb-hosz- szabb időre megszakadt. Rokkantnyugdíjaztatása után megváltozott Nyilas magatar­tása: félni, rettegni kezdett Halálos csapások a húsvágó bárddal szinte mindenkitől, sok esetben az utcára sem mert kilépni. Az üldözési mánia egyre jobban elhatalmasodott rajta, s azt is a fejébe vette, hogy nem véletle­nül hunyt el élettársának mind­három párja. Tőle is tartott, azt gondolván, a gyógyszerekkel meg akarja őt mérgezni. Ezt a különleges - személyi­ségzavarból elmebetegség irá­nyába fejlődő - folyamatot már az elmeorvos-szakértők rögzí­tették megfigyeléseik alapján a vádlottról. Az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító In­tézet (IMEI) szakorvosainak és a tárgyaláson meghallgatott szakértőnek a véleménye egy­aránt arról szólt, hogy Nyilas János kommunista múltját kó­rosan eltúlozta, illetve a vele együtt élő asszonytól is rette­gett. E két tényező együttesen vezetett ahhoz a pillanathoz, amikor a férfiban rejlő para­noid üldöztetéses készenléti ál­lapot robbanásszerűen igen sú­lyos cselekmény megvalósítá­sára ösztönözte őt. A szakértő szerint az sem véletlen, hogy a vádlott nem emlékszik ponto­san arra, mi is történt, hiszen a kóros elmeállapotban elköve­tett cselekményekre az ilyen betegségben szenvedők általá­ban nem emlékeznek.- A vizsgálatok alapján egy­értelműen megállapítható - hangoztatta az elmeorvos-szak­értő —, hogy a bűntény idején Nyilas János nem volt képes cselekménye következményei­nek felismerésére. Az adatok szerint egyébként egy húsvágó bárddal többször is hatalmas csapást mért az asszonyra, akinek több sérülése önmagában is halálosnak bizo­nyult. Némiképp megzavarta a tár­gyalás menetét, hogy négy tanú a szabályos idézés ellenére sem jelent meg. Az ügyész megpró­bálta elérni a rendőri elővezeté­süket, ám ez sem sikerült. Vé­gül a bíróság úgy döntött: a vádló és a védő indítványával szemben nem hallgatja meg a megjelenést elmulasztókat. Ezután kerülhetett sor a per­beszédekre. A vád képviselője - fenntartva a vádirati minősítést - a vádlott felmentését indítvá­nyozta. Egyúttal a kényszer­gyógykezelésre tett javaslatot, mondván, hogy a szakértők vé­leménye szerint bűnismétlés veszélye áll fenn Nyilas eseté­ben. Arra is kitért beszédében: furcsaságát adja az ügynek az, hogy a vádlott érdemben egy­szer sem ismerte el a szörnyű bűntett elkövetését. A borsos összegű szakértői vélemények sem adtak egyértelmű választ arra: kétséget kizáróan ő te- kinthető-e a tettesnek. Közve­tett bizonyítékok erősítik azt, hogy mégis ő lehetett, hiszen a rendőröknek Nyilas azt mondta, azért gyilkolt, mert az asszony meg akarta őt mérgezni. A má­sik vitathatatlan tény: a vádlott és a sértett tartózkodott csak a házban, amely belülről volt zárva. A vádlott védője csatlakozott az ügyészi érveléshez, s azt in­dítványozta, hogy bizonyított­ság hiányában mentsék fel vé­dencét, illetve ha a közvetett bi­zonyítékok alapján meg is álla­pítható a bűnössége, az csak az emberölés alapesete legyen. A Btk. 24. szakasz /I/ bekezdé­sére hivatkozva, büntethetősé­get kizáró okból kérte a vádlott felmentését. A megyei bíróság Nyilas Já­nost a különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntetté­nek vádja alól felmentette. Egyben elrendelte a vádlott kényszergyógykezelését. Az el­járás során felmerült 132 ezer 418 forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az indokolás sze­rint a vádlott elmebetegsége miatt büntethetőséget kizáró ok áll fenn. Ám a minősítés tekin­tetében a bíróság nem osztotta a védelem álláspontját, s megál­lapíthatónak tartotta a különös kegyetlenség minősítést. Az ítéletet valamennyi érin­tett fél tudomásul vette, így az jogerős. (stanga - szalay)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents