Heves Megyei Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-28 / 228. szám

1995. szeptember 28., csütörtök Gazdasági Tükör 11. oldal Ahogyan az MDF látja a koalíció gazdaságpolitikáját Kezdő vállalkozók, tétova lépések Látok kiutat a mai nehéz gazdasági helyzetből - vallja Raskó György MDF-es országgyűlési képviselő, az előző kormány földművelésügyi államtitkára. A Bokros-féle pénzügyi szemlé­letű, a fogyasztást visszafogó politikának pedig van alternatí­vája. Például jobban kellene támogatni a vállalkozásokat. Van vetőmag Nincs ok aggodalomra: ter­mett annyi gabona, amennyi a jövő évi búza elvetéséhez szükséges, és a fémzárolt vetőmag mennyisége fedezi a hazai szükségleteket. A termesztőknek nem kell attól tartaniuk, hogy nem jutnak államilag minő­sített vetőmaghoz - tudtuk meg Neszmélyi Károlytó\, az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet főigazgató­jától. Az idén 50 ezer hektáron mintegy 300 ezer tonna ve­tőmag termett, ennek 60 százalékát fémzárolják. Az államilag minősített vető­magból évente nagyjából azonos mennyiséget hasz­nálnak fel a gazdák: tavaly is 156 ezer tonnát vásárol­tak. Ebben az évben eddig 102 ezer tonna minősített magra került plomba, és a megyék által jelzett igények alapján további 51 ezer tonna vár fémzárolásra. Gond legfeljebb akkor adódhat, ha a termelők je­lentősen meg akarják nö­velni vetésterületüket. A minősítő intézet azonban a hozzá fordulók kérésére minden esetben elvégzi a bevizsgálást. S minden ve­tőmag megkapja azt a fém­zárolt minősítést, amelyet szakmailag az intézet elfo­gadhatónak ítél. (újvári) Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 92,81 Osztrák schilling 13,19 USA-dollár 132,99 ECU (Európai Unió) 172,17 —-------------------------;---------/ M agyarországon ma a gazda­ságirányításban szinte teljes egészében a pénzügyi életből jött politikusok akarata érvé­nyesül - mondja a képviselő -, s ennek számos hátránya van. A legszembetűnőbb például, hogy a Nemzetközi Valutaalap és más nemzetközi pénzügyi szervezetek tanácsait fenntartás nélkül végrehajtják. Félreértés ne essék - teszi hozzá Raskó György - több­nyire okos, jó tanácsok ezek, csakhogy egy már beállt piac- gazdaság pillanatnyi működési zavarainak elhárítására alkal­masak. Mi pedig súlyos tőkehi­ánnyal, munkanélküliséggel, alig versenyképes termékszer­kezettel birkózunk. Lennének iparágak, amelyek hazánk adottságainak a mainál jobban megfelelnének, ilyen például a mezőgazdasággal szorosan összefüggő élelmi­szeripar. Ezek azonban nem kapják meg a szükséges pénz­ügyi, kormányzati támogatást. Részben azért nem, mert a pénzügypolitikusok kevéssé ismerik a realitásokat, másrészt a monetáris restrikció miatt. Ez a pénzügyminisztériumi központú, visszafogó, leépítő politika mindent sújt. Azt is, amit valóban szükséges vissza­fejleszteni, és azt is, amit pedig támogatni kellene. A piacgazdaság lételeme az állandó készenlét a versenyre - mondja Raskó György. Ez olyan résztvevőket feltételez, akik meg tudják élni, át tudják élni ezt a szituációt, s tudnak alkalmazkodni a folyamatosan változó körülményekhez. A magyar mérnök, közgaz­dász, iparos, vagy akár a gyári munkás itt negyven éven ke­resztül nem versenyzett. Elin­dult egy lépcsőn felfelé, eljutott egy bizonyos szintig, se alább, se tovább, akármit is csinált. De nem is nagyon kellett semmi különöset csináljon. Tudta: ha valami rendkívüli nem történik, akkor viszonylagos biztonság­ban eljut valahová. Ezeknek al embereknek je­lentős százaléka ma akarva- akaratlanul vállalkozik, vállal­kozó. Próbál barátkozni azzal a gondolattal és valós eshetőség­gel, hogy nagyot bukhat és anyagilag rendkívüli módon fel is emelkedhet. Ez érvényes fiatalra, idősre egyaránt. A megszokott módon nem érezheti magát biztonság­ban, nincs védve egyetlen tár­sadalmi réteg sem.. Nem érvényesül a tekintély­elv sem az oktatásban, sem a kutatásban, sem a gazdasági életben. Nincs morál, nincs ér­téke a tisztességnek, s mindez lelki traumát, megrázkódtatást okoz sokak számára. A vállal­kozóknak is, s még inkább azoknak, akiket a körülmények kényszerítenek vállalkozá­sokba, holott az emberek nagy része eleve alkalmatlan arra, hogy a versenyszférában bol­doguljon. Nemcsak azért, mert idegen tőle, szokatlan neki, ha­nem mert alkatilag nem képes a küzdelemre. Nyugaton sem mindenki vállalkozó. Mindezt figyelembe kellene - és lehetne - venni a piacgaz­daság feltételeinek kialakításá­nál. Nemcsak számokban, ha­nem emberekben is kellene gondolkozni. d. g. Az 1995. szeptember 22-26. között érvényes szabadpiaci árak (Ft/kg, ill. db) FORRÁS: fm-akii Miskolc Kecskemét Szeged Szombathely Debrecen Pécs Burgonya 35- 45 35- 45 35- 40 40- 45 25- 50 30- 50 Kelkáposzta 20- 40 30 30- 35 30- 50 30- 50 20- 35 Petrezselyem 80-120 50- 70 80-100 70-120 80-140 80-110 Vöröshagyma 26- 60 20- 50 35- 40 35- 50 22- 50 25- 50 Fokhagyma 90-130 120-160 100-140 150-160 100-180 90-120 Uborka 50- 80 60-160 70-110 50-110 50-120 40-120 Paradicsom 36-120 50- 80 55- 60 35-120 25-120 36-100 Alma 50-130 35-120 60-110 30- 86 30-100 45- 90 Őszibarack 40-250 80-200 180-220­60-300 60-120 Tojás 9,9-11,0 8,0-10,0 9,0-11,0 8,9-12,0 9,5-16,0 7,0-8,50 Önkéntes biztosítók Olcsón, a tagok ellenőrzésével működnek A mezőgazdasági termelők­nek szűkös jövedelmi helyze­tük miatt biztosításra már alig marad pénzük. A jégverés, az aszály, az állatelhullás tönkre is teheti a gazdálkodókat. Az Argosz Biztosító Rt. a mezőgazdasági nonprofit egyesületek egységes háló­zatként való működtetésével megtalálta a megoldást a ká­rok enyhítésére. Már tíz jogi vagy természe­tes személy, minimum 500 ezer forintos alaptőkével megalapíthatja önmaga bizto­sítótársaságát, az állam az alaptőke kétharmadával, de legfeljebb újabb félmillió fo­rinttal támogatja a szerveze­tet. Ezek a biztosítóegyesüle­tek csekély költséggel mű­ködnek, a károk elbírálásánál pedig a tagok nagyon szigorú kontrollja érvényesül. Ha kevés a kár, a szervezet tartalékot is tud képezni, melynek egy részét visszajut­tathatja a tagjainak. Az egyesületeket az Ar­gosz Rt. viszontbiztosítja. Eddig nyolc nonprofit egye­sület alakult meg az ország­ban. U. G. Támogatás gépvásárlásokhoz, telepítésekhez Zöld út az agrárkivitelnek Hogyan alakulnak a jövő évben az agrárágazat szabá­lyozói? - erre kereste a vá­laszt tegnapi ülésén a Mező- gazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövet­ségének gabonatermesztői választmánya. Dr. Máhr András, a MOSZ titkára közölte: 1996-ban a kormányzat 81,2 milliárd fo­rint támogatási keretet kíván elkülöníteni a költségvetésből a mezőgazdasági termelők ré­szére. Ennek a fele kizárólag az export feltételeinek javítá­sára használható fel. A tervek szerint az automa­tikusan adható támogatások kerülnek előtérbe, s elsőbbsé­get élvez a gépvásárlás, a re­konstrukció és az ültetvényte­lepítés. A MOSZ a jelenleg is folyó tárgyalásokon szeretné elérni, hogy a kormányzat a jövőben ne a konkrét tevé­kenységeket, hanem a terme­lőket támogassa, szabad kezét adva nekik annak eldöntésére, mit termesztenek, illetve te­nyésztenek. Az adótörvények jövő évi változásai több vonatkozási ban hátrányosan érintik a gazdálkodókat. Az alkalma* zottak tb-járulékának 12 szá­zalékra emelése várhatóan bérfeszültségeket gerjeszt. Fokozza a nehézségeket, hogy a gépjárműadót a mező- gazdasági haszonjárművekre is kiterjesztik. Sok helyütt csupán 12-13 ezer forintot adnak a felvásári lók a termelőknek a búza ton­nájáért, míg a tőzsdén már 15 ezer forintot is ér. A kukori­cáért 11 ezer fórintot ígérnek, holott aZ ára a közeljövőben akár a 20 ezer forintot is meg­haladhatja. - bán V, t-G i í’Wf'r*—t\>—r-7-— A VILÁG GAZDASÁGA - A GAZDASÁG VILÁGA Az egyetemi alkalmazottak kirívóan magas illetve méltány­talanul csekély fizetése ellen tiltakozik immár negyedik éve egy amerikai professzor, aki fizetése egy részét tüntetőén „elado­mányozza”. Az AP jelentése szerint William Eldridge, az Ohio állami egyetem szociológusa az idén ezer dollárt adott az egye­tem pedellusának, aki évente mindössze 14 ezer dollár fizetést kap. Eldridge fizetése valamivel 47 ezer dollár felett van. de el­sősorban nem a saját magas javadalmazása háborítja fel, hanem az Ohio egyetem elnökének idei 31 százalékos béremelése, aminek köszönhetően az elnök immár évi 220 ezer dolláros fi­zetést kap. Többet, mint a pedellus 15 év alatt. Egynapos sztrájkot tartott tegnap Oroszországban 11 400 iskola közel félmillió pedagógusa. A munkát azért szüntették be, mert a tanárok véleménye szerint az állam nem megfelelő mér­tékben támogatja az oktatást, s az amúgy is alacsony, alig száz­dolláros béreket sokszor késve fizetik ki - jelentette az ITAR- TASZSZ. Az állam több mint 350 milliárd rubel kifizetésével van elmaradva. Csernomirgyin miniszterelnök 253 milliárd ru­bel - 56 millió amerikai dollárnak megfelelő - „gyorssegélyt” rendelt el az anyagi gondokkal küzdő tanárok megsegítésére. Nincs tandíj Németországban tíz állami felsőoktatási in­tézményekben, de drága a megélhetés és ez egyre több diákot kényszent arra, hogy tanulmányainak idejére munkát vállaljon. Az állami felsőoktatási intézmények mintegy 1,8 millió hallga­tója közül tavaly 410 ezer részesült állami ösztöndíjban. Ennek megállapításakor rendkívül sok szempontot mérlegelnek, meg­vizsgálják a család vagyoni és szociális helyzetét is'. Az ösztön­díj legfeljebb havi 940 márka lehet. A tanulmányi évek alatt felvett összeg fele ingyenes állami támogatás, míg a másik felét munkába állás után havi 200 márkás részletekben, 15 éven be­lül kell visszafizetni. Az állami ösztöndíjrendszer ellenére az egyetemi hallgatók között a legalacsonyabb keresetű társadalmi rétegekből származók aránya az elmúlt tíz évben 25-ről 14 szá­zalékra csökkent. Míg a legmagasabb jövedelmű rétegekhez tartozók gyermekeinek aránya 18-ról 27 százalékra emelkedett. A Die Presse a magyar takarékossági csomagtervről közölt elemzést hétfői számában. „A magyar kormány 1995 márciu­sában elhatározott takarékossági csomagterve érzékenyen érinti a magyarokat, mivel a vásárlóerő csökkenését eredményezi” - állapítja meg a cikkíró. Az osztrák napiláp felhívja olvasóinak figyelmét: a mintegy 3200 schillingnyi magyarországi átlagbé­rekből és fizetésekből elvont forintok sokkal fájdalmasabban érintik a polgárokat, mint az osztrákokat, ha a 23 ezer schilling körül mozgó jövedelmeikből kell több közterhet vállalniuk. Az elemzés fontosnak tartja, hogy a takarékossági csomag ellenére nem fojtották el a gazdasági növekedést - idén mintegy két szá­zalékkal növekedhet a gazdaság. A Die Presse cikke nem utol­sósorban a forint tetemes, folyamatos leértékelésével indokolja a mintegy 30 százalékos drágulást. Marad a 422 milliárd? Tegnap újabb megbeszélés volt az önkormányzatok jövő évi finanszírozásáról a belügyi tárca és az önkor­mányzati érdekszövetségek képviselői között. A konzultáción elhatároz­ták, hogy az önkormányza­tok módosító indítványai a kormány elé kerülnek. Ha a kabinet ezekkel nem ért egyet, a kormány parlamenti előterjesztésével együtt az érdekszövetségek javaslatait is eljuttatják döntési lehető­ségként a képviselőknek. Arról egyelőre nem nyi­latkoztak az érdekeltek, hogy mely területről lehetne elvonni az önkormányzatok által szorgalmazott 438 mil­liárd s a kormány által elfo­gadott 422 milliárd forint közötti különbséget. A dinnye súlya 26,5 kilogramm. Ezzel magyar re­kordot értek el a kisvárdai Varga testvérek. A ritka teljesít­mény titka: a bioenergiával aktivált, vegyszermentes termesz­tési módszer. A dinnyét a Springer kiadó közvetítésével moz­gássérült gyermekeknek ajánlották fel. fotö: feb/hajdu 1997-98-ban már 4L5 százalékkal növekedhet a gazdaság Bokros önkéntes bélkorlátozást kér Jövőre az ideinél kisebb, 4 százalékos reálbércsökkenés vár­ható. Ezt nem a személyi jövedelemadó szabályainak módo­sításával, hanem a munkavállalókat terhelő 10 százalékos társadalombiztosítási járulék 2 százalékpontos emelésével kívánja elérni a kormány. Mindezt Bokros Lajos pénz­ügyminiszter mondta az Érdek­egyeztető Tanács keddi plená­ris ülésén, amelyen a gazdaság­politikáról, a jövő évi költség- vetés tervézetéről, az adószabá­lyok várható változásairól tár­gyaltak a szociális partnerek. A pénzügyminiszter szerint a biztosítási elv érvényesítéséhez a munkavállalók által fizetendő 12 százalékos tb-járulékot to­vább, legalább 20 százalékra kellene emelni, a munkaadók járulékát pedig még 3 száza­lékkal mérsékelni. - - ­Amennyiben a munkaválla­lók a tervezett bér- és ármegál­lapodás keretében megeléged­nének azzal, hogy a nominálbé­rek csak 19,5 százalékkal emelkedjenek, úgy lényegesen megalapozottabbá válhatna a kormányzat jövő évi 20 száza­lékos inflációs prognózisa. Amennyiben a dolgozók nem fogadják el az újabb 4 százalékos reálbércsökkenést, akkor ez az infláció emelkedéséhez, a to­vábbi eladósodáshoz vezet. Az idei 9-11 százalékos reál- íféfpsökkenés egyötödével a nö­velte a munka hatékonyságát, s a gazdaság növekedése sem állt meg. Mind kedvezőbbek a felté­telek ahhoz, hogy 1997-re, 1998- ra a magyar gazdaság teljesítmé­nye 4-5 százalékkal bővüljön, s közben javuljon az egyensúly is.-Még van remény, hogy az idén megszülessen a jövő évre vonatkozó ár-bér megállapodás. Ezt Orbán István, a Magyar Munkaadói Szövetség elnöke mondta az ÉT ülésének szüne­tében, miután a szakszerveze­tekkel egyeztették álláspontju­kat. Mindkét szövetség tiltako­zik az ellen, hogy a kormány a tb-alapokat igyekszik a költ­ségvetésbe beolvasztani. Orbán hangsúlyozta: az ér­dekegyeztetés reformja ha- (, las^thatatlanná vált. w , (£ A „régfeljavítás” mindennapjai A privatizációt egysze­rűen képtelenség jól esi* nálni, hiszen mindössze öt évünk volt arra, hogy forradalmi újdonságokat vezessünk be a gazda': ságba, míg a ma már feji lett nyugati államokbart minderre évtizedek álltak rendelkezésre - hangsú­lyozta dr. Dobák Miklós, a Budapesti Közgazda­ság-tudományi Egyetem tanára azon a konferen­cián, amelyen a vagyon­kezeléssel és a cégek re­organizációjával foglak koztak a részt vevő üzlet­emberek. A neves közgazdász, mint az előadók egyike, arról is beszélt, hogy a mai vállalati vezetők többsége igen jól képzett, csak mintha az önbizal­muk volna kevés a cégek „feljavításához”. A bajok kivédésében elsődleges tényező az idő, mert ha a gazdálko­dással baj .van, akkor mie­lőbb lépni kell. Az át­szervezés, a reorganizá­ció lépéseit a közgazda- sági egyetemen tanítják. A legfejlettebb német, japán és amerikai cégek­nél sem alkalmaznak más technikákat, csak éppen gyorsabban, összehangol- tabban használják a gyorssegélytől a hosz- szabb távú üzleti straté­giáig terjedő feljavító technikákat. (németh)-f--------------------------------------L_

Next

/
Thumbnails
Contents