Heves Megyei Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-20 / 221. szám

1995. szeptember 20., szerda 5. oldal Füzesabony És Körzete Tisztasági festésre tellett Aldebrőn Közhasznú munkások bevoná­sával belső tisztasági festést végeztek Aldebrőn, az egész- ségházban. Az ütemezett mun­kálatok ideje alatt nem szüne­telt sem a fogorvosi, sem a há­ziorvosi rendelés. Mezőtárkányi tanulók támogatása Az önkormányzat szociális és. közoktatási bizottságának dön­tése alapján szeptember 19-én kezdték el kifizetni Mezőtár- kányban, a polgármesteri hiva­talban a közép- és felsőfokú ta­nulmányokat folytatók tanszer­segélyét. Iskolalátogatási iga­zolás ellenében a középiskolá­sokat 3000, a felsőfokú tanul­mányokat folytatókat 5000 fo­rint illeti meg. Kevesebb gyermek - farmosi leépítés Egerfarmos községi óvodájá­ban a korábban járt 28-30 óvo­dás helyett már csak huszonket­tőt vehetnek számba. Ezért az intézményben foglalkoztatott három szakalkalmazott közül egy leépítése mellett foglalt ál­lást az önkormányzati testület. Nagytályán betakarták az árkot Hol, mikor, kinek mondhatom el? Avagy: a választónak mihez van joga? Lassan egy éve, hogy a településeken új felállású képviselő- testületek működnek. Itt-ott azonban a működnek szó helyett inkább a gyakorolják a hatalmat kifejezés járja. Pedig a tör­vény azt írja elő, hogy „... széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot.” A helyi közakarat pedig csak úgy kerülhet reflektorfénybe, ha a választópolgá­rok elmondhatják véleményüket, s nem kell attól tartaniuk, hogy bíráló észrevételeikért esetleg „gyakorolják rajtuk a hatalmat”. Dr. Szigetvári Erika, Füzesabony aljegyzője is in­kább szolgálatról beszél az önkormányzatok esetében.-Az önkormányzat nem egy élettől elrugaszkodott, ember­től független intézmény, ha­nem direkt azért jött létre, hogy az én ügyeimet, bárki ügyeit intézze. S mivel én nem tudom egymagám minden ügyemet intézni, megbízok X számú embert, hogy azt he­lyettem ellássa. Amennyiben valami oknál fogva nem tet­szik nekem, ahogyan velem foglalkoztak, természetesen anélkül, hogy személyi jogai­ban megsértenék bárkit is, el­mondhatom a véleményem, bírálhatom az önkormányza­tot, bármelyik bizottságát, ha magamra nézve sérelmesnek tartom döntését.- Az első kérdés: hol?-A nyilvánosság bármely formáját igénybe vehetem. Az egyszerűbb, ha a polgármes­teri hivatalban mondom el az illetékesnek gondomat. Fómm erre a képviselői fogadóóra is, s természetesen a közmeg­hallgatás. A hivatalokban álta­lában egy napot jelölnek ki arra, hogy fogadják a válasz­tópolgárokat. De van, ahol nem igazán ragaszkodnak ezekhez a dolgokhoz: a hét bármely napján, ügyfélfoga­dási időben be lehet menni a hivatalba. Elmondhatják pa­naszukat a választók a képvi­selők valamelyikének. Nekik azonban nem kötelező foga­dóórákat tartaniuk. Kötelező viszont az önkormányzatnak évente egyszer a településen közmeghallgatást szervezni. Mi Füzesabonyban két alka­lommal szoktunk ilyen fóru­mot összehívni.- Van az önkormányzati munka nyilvánosságának más formája is?-Előfordulhat, hogy a vá­lasztó tudni akarja, hogy ha­vonta az üléseken mi történik, milyen rendeletek, határoza­tok születtek. Az ülések jegy­zőkönyve bárki számára hoz­záférhető, akárki beletekint­het. Ehhez a polgárnak joga van. Nálunk nemcsak a pol­gármesteri hivatalban lehet kérni a dokumentumot. Tud­juk, hogy milyenek az embe­rek, ismerős, hogy mennyire idegenkednek a hivatalos he­lyeken. Az esetleges félelmü­ket oldandó, mi lehetőséget te­remtettünk ahhoz, hogy kötet­lenebb környezetben ismer­kedhessenek meg a jegyző­könyvek tartalmával. Ezért a városi könyvtár is kap egy példányt minden jegyző­könyvből. Kivéve persze a zárt ülések anyagait. Az a ta­pasztalatunk, így többen ér­deklődnek az üléseken történ­tek felől. Meg a városi tv is sugározza az üléseket.- Ha elégedetlen vagyok egy-egy testületi döntéssel, vagy valamely bizottság hatá­rozatával?-Akkor jogorvoslatot kér­hetek. Ilyenkor, amennyiben a testület egy bizottságának munkáját kifogásolom, vagy polgármesteri döntést kérdője­lezek meg, a képviselő-testület tárgyalja meg beadványomat. Megállapítja, hogy mennyire volt körültekintő és megfelelő az előző határozat. Az állam­polgár joga nem csorbulhat. Tisztán kell látni, hogy a kép­viselő-testületek a választók jóvoltából, s a választókért jö­hettek létre.- Amennyiben elégedetle­nek vagyunk magunk válasz­totta vezetőinkkel?- A visszahívhatóság meg­szűnt. Ha valaki önként mond le betöltött funkciójáról, akkor kiválik a testületből, illetve ha egy képviselő-testület felosz­latja magát, akkor új választá­sokat írnak ki. Különben a tes­tület mozdíthatatlan. (rada) Az autogramvadász világa Kerecsendieknek: képes történelem A napokban nyílt Kerecsen- den Daka József egri gyűjtő anyagából autogram-kiállítás. A 76 esztendős férfi szenve­délyének bizonyságát mint­egy tízezres kézjegygyűjte­ménye adja. Ennek szeletét kínálja megtekintésre október 6-ig, a falu közösségi házá­ban. Nemcsak hiteles aláírások sorjáznak a paravánokon, de azokhoz tartozik sok ismert történelmi személyiség, poli­tikus, színész és sportoló fényképe, bélyegalakja. A kerecsendiek megtekint­hetik Ady Endre autogramját, Bush egykori amerikai elnök kézírását, de a sorból Kohl német kancellár sem hiány­zik, miként a művészvilágból Szeleczky Zita, a sportolók köréből Balczó... Bush egykori amerikai el­nök és aláírása Olajjegy-csap: még zárva Újlőrincfalván a lakosság egy része tavaly óta gázzal fűt. Ám vagy 25-re tehető azok száma, akik még olajkályhából kapják a meleget. Az esték most is hű­vösek. Néha jó lenne bedurran- tani a kályhát. De mennyiért?- Még mindig nem tudjuk, hogy milyen nagyságú támoga­tást kapnak az önkormányzatok ahhoz, hogy segíteni tudják azokat az embereket, akik a kö­zelgő téli szezonban még olaj­jal fűtenek, vagy mennyivel já­rulhatnak hozzá azok költsége­ihez, akik korszerűbb fűtési rendszert szereltetnének. Amíg lakosonként 500 forintos támo­gatásról hallottunk, addig sem volt sok okunk az örömre. Most, hogy 260 forintról be­szélnek, ami településünk ese­tében 60 e$er forint, egyszerűen nevetséges. Felmérést még nem végeztünk, hogy hányán is kér­hetnek majd olajtámogatást. De hogy ebből a pénzből fűtéskor­szerűsítést is támogatni?! Hiva­talosan azonban még most sem tudunk biztosat - feleli kérdé­semre Soltész András polgár- mester. A debrői hárslevelű ismét a régi lesz Jó ütemben folyik a csatornahá­lózat kiépítése Nagytályán is. Az elmúlt héten a településen átvezető müút mentén már be­fedték a szennyvíz elvezetését szolgáló vezetékrendszert. Nemcsak földdel tömedékeltek, az útpadka közelében ha kellett, aszfalttal is terítettek. Makiári vezeték már a tisztítóműig Három község - Makiár, Nagy- tálya, Andomaktálya - közös igényeként szennyvíztisztító építését kezdik meg rövidesen. Ä telep Makiár úgynevezett Lapos-dűlőjében, a gépműhely szomszédságában kap helyet. Jelenleg miskolci alvállalkozók dolgoznak a tisztítóműig vezető 600 méter hosszú vezetékrend­szeren. A feladatok között sor­jázik eközben két akna megépí­tése is. Az ezeréves történelmi múlttal büszkélkedő Feldebrőn a mun­kát szerető szőlősgazdák kitartó szorgalmának eredménye lett a méltán világszerte elismert debrői hárslevelű, amelynél sajnos az utóbbi évtizedekben némi minőségi visszaesés volt tapasztalható. A szőlőművelés érdekeinek előmozdítása, a bor­termelés színvonalának eme­lése, a piacképesség javítása és a minőségvédelem érdekében alakult meg a napokban Fel­debrőn a Debrői Hárs Hegy­község. A közgyűlés - igaz, második nekifutásra - a fiatal helyi szőlész-borász Virág Ist­vánt választotta meg hegybíró­nak. Sajnos, negyven év alatt e tevékenységnek minden ha­gyománya kitörlődött, s így a ráadásul a szüret kellős köze­pébe csöppent Virág Istvánnak nincs könnyű dolga. A hajnaltól késő estig szinte állandóan a szőlőfürtök közelé­ben nyüzsgő szakembertől elő­ször még az idei elképzelései felől tudakozódom.- Nem sok időm volt tervez­getni, már a mostani szüretet is intéznem kell, a felvásárlás minden „kínjával” együtt. De előbb még a termés őrzésének problémáját kellett megolda­nom. Most inkább a gyakorlati fel­adatok vannak. Élesben megy például a szőlő értékesítése. Ä borvidéket, a szőlősgazda tár­sakat képviselem. Mindenki ér­deke, hogy az édesebb, leg­alább 18—20 mustfokot mutató minőségi szőlőnek jó árat tud­jak kialkudni. A szüret után azonban jön a papírmunka. Ha­ladéktalanul meg kell hozni a hegyszabályokat, a hegyköz­ségi rendtartást, melyet a minő­ségvédelem szempontjából egyik legfontosabb dolognak tartok. Ugyancsak a késő ősz egyik nagy teendője a műtrá­gyázás megszervezése.-Az még egy kicsit odébb van... Milyen az idei szüret?- A szőlők 10 napos késés­ben vannak. Nehéz növényvé­delmi év volt az idei. A termés- becslésem? Az eddigi szüret alapján közepes, néhol jó köze­pes termés várható. Sajnos, a hárslevelű fajtával gond van, mert az időjárási viszonyok nem kedveztek a tenyészidő- ben. Hála Istennek a szőlőár már elmozdult a mélypontról, de még mindig nem éri el a kí­vánt értéket. Amíg nincs a gaz­dáknak tisztes hasznuk, addig nem látnak biztosítékot, kedv­csinálót ahhoz, hogy új szőlők telepítésébe fogjanak.- Lesz-e, terveznek-e a közel­jövőben telepítést?- Igen. Erről is beszélni és dönteni kell majd a 7 tagú vá­lasztmánynak amely szeren­csére jó szakemberekből, ta­pasztalt szőlősgazdákból áll. Pedig új ültetvényekre szükség van, s választmányunk - heten vagyunk - ezt koordinálni, szervezni szeretné.-A szüret után van egy kis pihenő a szőlészeknek...-Ezt én inkább felkészülési időnek nevezném. S bár a hegyközségi tagok zöme ki­váló, sok tapasztalattal rendel­kező szőlőtermesztő gazda, mégis tervezünk a téli hóna­pokban számukra, s minden ér­deklődő számára metszési tan­folyamot. Szeretnénk még egy termelőibor-bemutatót is.-A választmány az „össze- szokás” pillanatait éli. Lesz ütőképes hegyközség Feldeb­rőn?- A hegyközség elnökével, Szabó Józseffel jó, szinte napi kapcsolatban vagyok. A társ hegyközségből Aldebrő adja az alelnököt, aki Farkas László al- debrői polgármester. A választmány többi tagjai­val - Botos Péter, ifj. Szabó Mihály, Tóth József, és az Egervin képviselőjeként Fe- rencz Árpád - legalább kétha­vonta ülésezni fogunk. Ameny- nyiben a szükség úgy hozza, összejövünk. A tájékoztatásra a helyi lapokat is felhasználjuk, lesznek fogadóórák. A debrőiek szőlő és bor iránti vonzalma már beleivó­dott a mindennapjaikba, a szo­kásaikba, része lett kulturális életüknek. E vonzalomnak egyik kifejezése a vidáman zajló szüret, s az öt évvel ez­előtt „feltámasztott”, a hét vé­gén sorra kerülő szüreti napok, melynek szervezésébe máris bekapcsolódott a Debrői Hárs Hegyközség. Kelemen József Feltárás közben a Pamlényi-tábla Szihalomnál fotó: majoros tamás Ásnak, amíg le nem esik a hó Folyik a leletmentés a majdan megépítésre kerülő M3-as au­tópálya Heves megyei nyom­vonalán is. Régészek csaknem ötven kisebb-nagyobb területet vizsgálnak, ennek egy szaka­sza Füzesabonytól tart Sziha- lomig. Az utóbbi település kör­nyéke sikeres „vadászterület”. Ezt a következtetést a helyi polgármesteri hivatalban abból is levonták, hogy önkormány­zati ingatlant vettek bérbe a feltárók. A szihalmi határban, a Pam­lényi-tábla 9 ezer négyzetmé­terén géppel letúrták 80-120 cm mélységben a termőtalajt, s ezután láttak munkához a ré­gészek. Júliustól mostanáig sok kis „kráter” hitelesíti tett­vágyukat. Gödrök, árkok, sí­rok, kutak, házalapok, kemen­cemaradványok formájában tá­rul elénk a múlt. Település­nyomra bukkantak itt az új kő- kerszakból, a bronzkor két szakaszából, a kelták, szarma­ták és avarok lakta időkből. A szarmata temető 14 sírját tárták fel eddig, több értékes anyagot nyerve. Volt nyug­hely, ahonnan nemcsak a har­cos földi maradványai kerültek elő, hanem fegyverei is: lán­dzsa, kard, kés. Ugyancsak az időszámítás utáni IV-V. szá­zadból találtak itt hasonlóan ép női sírra. Az egri Dobó István Vármúzeum régészeit nyáron táborozó diákok is segítették, most kevesebben vannak. Ők azonban kitartanak: terveik szerint az első hó leestéig a te­repen maradnak. Legelőre, erdőre - licit Demjénben A földkiadó és földrendező bi­zottságok lassan a rájuk bízott munka befejezésénél tartanak. Megalakításukkor aligha gon­dolták, hogy több évre szól a mandátumuk. Nem hitték, hogy rengeteg indulat, vita közép­pontjába kerülnek.-Nehéz volt megértetni az emberekkel, hogy nem azt a földet kapják vissza, amit an­nak idején elvettek tőlük. Min­denki, érthetően, művelhető te­rületet akart. Demjénben is ha­mar tulajdonosra találtak a kár­pótlásra kijelölt szántók. Ma­radt azonban még legelő és erdő. Szeptember 25-én ezek­nek is lehet gazdájuk. Akinek van kárpótlási jegye, a kultúr- házban kilenc órától kezdődő árverésen beválthatja - tájékoz­tatott Vályi János polgármester.

Next

/
Thumbnails
Contents