Heves Megyei Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-15 / 217. szám

Megyei Körkép 1995. szeptember 15., péntek Évszázadok kincsei a föld fogságában Eger régészetileg egyik legér­tékesebb területe a Sánc vá­rosrész. A közelmúltban a közgyűlés elé került részletes rendezési terv feloldotta az építési tilalmat, éppen ezért számítani lehet arra, hogy újabb régészeti emlékek, fal­maradványok, pincerendsze­rek bukkannak elő.- Hányadik századból származnak a Sánc leletei? - kérdeztük Visnyei Györgyi te­lepüléstervező építészt.- írásos emlékekből tudjuk, hogy a XIV. században ide épült a plébániatemplom, s köré lakóházak. A maradvá­nyokat a mai napig sem sike­rült feltárni, csak találgatni le­het, a föld melyik része rejti az alapot. Az 1500-as években külső várfal magasodott itt, majd amikor ezt 1702-ben fel­robbantották, német iparosok települtek a hegyre.- Ezeknek a falmaradvá­nyoknak, alapoknak a több­sége azóta sem került elő...- Folyamatosan építkeztek a Sánc városrészbe, csak alap­ásáskor, kertműveléskor ke­rült elő egy-egy lelet. Mi az ide építkezők érdekeit védjük, tehát az meg sem fogalmazó­dik, hogy magántulajdonon ásatásokat végezzünk.- Kiderülhet valamikor az, hogy milyen értékeket rejt a városrészben a föld mélye?- Nagyon lassú folyamat ez. Ha bejelentenek egy „fel­fedezést”, akkor a vármúzeum dolgozói felméréseket készí­tenek, de ez is csak a vár re­konstrukciójához kell, szabad­téri múzeum kialakítására vagy a terület kisajátítására gondolni sem lehet.- Hány rétegben fordulhat­nak elő falmaradványok?- Minimum háromban, de számolni kell azzal, hogy pin­cék is szép számban vannak a területen, amik viszont nem török koriak, hanem jóval ké­sőbbi évszázadokból valók, többségük ma már nem veszé­lyes. (szuromi) Megtértek a komlói cigányok „Vallás nélkül nincs felemelkedés” Az illetékről tanácskoztak Nem változik ’96-ban a hivatalok jogállása Újabb fejlemény ólomügyben A vizsgálat eredménye alapján a város mintegy egyharmadát érintő területen, 2329 ponton, 2246 folyóméter hosszúságban végeztek szelvény menti méré­seket, és 26 ponton találtak olyan mértékű szennyeződést, ahol a talajcserét el kell vé­gezni. Megnyugtató, hogy a ta­lajvízben sehol sem találtak szennyezésre utaló jeleket. A konkrét méréseken alapuló kárelhárítás kivitelezési terve alapján várható azonban, hogy 155 köbméter talajt kell kiter­melni a telek tulajdonosainak, a szennyezett terület nagyságától és mélységétől függően fél köbmétertől tizenöt köbméterig terjedő mennyiségben. A környezetvédelmi felügye­lőség helyszíni jelenléte mellett október közepén kezdődő ki­termelési munkálatokhoz Aszód-Galgamácsáról hoznak speciális konténereket, és a szennyezett talaj is ott kerül el­helyezésre. A szükséges védő- felszerelésekről a Hevesi Pol­gárvédelmi Parancsnokság, az elszállított föld szennyezés­mentes pótlásáról az önkor­mányzat gondoskodik. Mint Kontra Gyula polgár- mestertől megtudtuk, az eddigi vizsgálatok mintegy 8 millió forintjába kerültek az ÁNTSZ- nek és a környezetvédelmi fel­ügyelőségnek, a szennyezett ta­laj elszállításának és elhelyezé­sének költsége megközelítően 10 millió forint lesz. Ez az ösz- szeg mindenképpen növekedni fog a talaj pótlásának költsége­ivel, és azzal, ha a kitermelés után végzett újabb mérések azt jelzik, hogy további talajcserét kell még végrehajtani. Budai Sándor Az MMK-ban Középfokú képzés A Heves Megyei Művelődési Központ megfelelő számú je­lentkező esetén középfokú köz­művelődési szakember, műve­lődésszervező, illetve szabad­időprogram-szervező képzést indít. Az egyéves kurzusra a szakmában dolgozókat, illetve azokat várják, akiknek nem si­került felvételt nyerniük felső­fokú tanintézetbe. A tantárgyak között szerepel társadalom- és közösségisme­ret, személyiség- és műveltség­ismeret, a közművelődés vilá­gának elmélete és gyakorlata. A képzést az egri tanárképző fő­iskola közművelődési tanszé­kének tanárai, s gyakorlati szakemberek vezetik. Az érdeklődők jelentkezési lapon, az érettségi bizonyítvány másolatának csatolásával ke­reshetik fel az intézményt Egerben, a Knézich Károly u. 8. szám alatt. (Folytatás az I. oldalról) Lóié Lajosné, a Jehova tanúinak képviselője ekkor ragadja meg a szót, hogy elmondja: nekik még segédtankönyveik is van­nak a Biblia megértéséhez.- Korábban is gyakorolták a katolikus vallást? - érdeklő­döm.-Engem ugyan megkeresz­teltek - mondja Lóléné -, de pogány életet éltem. Hat évvel ezelőtt ismerkedtem meg Je­hova tanúival, s három éven ke­resztül kellett tanulnom, hogy a közösséghez tartozzam. A nagy nap tavaly februárban jött el az életemben, amikor az egri strandon végre alámerítkezhet- tem, s most már végleg a közös­séghez tartozom. Én eddig egész életemben azt éreztem, hogy származásom miatt megkülönböztetett voltam - meséli Galambos János. - Bármit csináltam, bárhogy él­tem, mindig azt éreztették ve­lem: én „csak” cigány vagyok. Aztán megismerkedtem a ka­rizmatikus vallással, ami azt ta­nítja: Isten előtt minden ember egyenlő. Azóta békét érzek ma­gamban.- Mit szólnak a katolikus kömlöiek ahhoz, hogy ennyien tértek át ezekre az új vallá­sokra?- A magyar ember nem érti, néha ellenségesen fogad - közli Lóléné. - De nekünk a hitün­kért ezt is el kell tűrnünk.- A magyar embernek azért volt könnyű felemelkednie - folytatja Galambos -, mert volt hite. A cigányok pogányként él­tek, de talán a hit majd most se­gít a felemelkedésben.- A megélhetési gondok köz­rejátszottak-e, hogy ily sokan keresik ezt a vallást Kömlőn?-Inkább a megkülönbözte- tettség. De sokat segít a fel­pezsdülő cigány politikai élet is - nyilatkozza Galambos. - A jehovisták belső változást akar­nak elérni az emberekben.- Ezért csatlakoztak hozzánk kevesen - teszi hozzá Lóléné -, mert megváltozni nehezen tud­nak. Mi csak azokat fogadjuk el, akik komolyan hisznek, s nem csinálnak belőle divatot. Lóié Lajos, a kisebbségi ön- kormányzat elnöke szerint egy­előre még nincs jelentősebb változás a cigányok között, de bízik abban, hogy az általuk hirdetett jó előbb-utóbb a visel­kedésükben is meglátszik. A település katolikus lelki- pásztora, az erdőtelki Tajthy László kanonok nem osztja eze­ket a nézeteket. A jelenség nem egyedül Kömlőre korlátozódik, a gyökerek mélyebbre, a követ­kezmények messzebbre vezet­hetők. Megígérte viszont, hogy egy hosszabb beszélgetés al­kalmával részletesen is feltárja a jelenség okait. Szuromi Rita Az illetékhivatalok vezetőinek megbeszélésével zárult Eger­ben az a háromnapos országos találkozó, ahol a szakemberek megvitatták az illetékkel kap­csolatos időszerű kérdéseket. Szó esett a közigazgatási pe­rek tapasztalatairól, az adó- igazgatási eljárás várható vál­tozásairól és az illetéktörvény gyakorlati alkalmazásáról, va­lamint a pénzforgalom módosí­tásáról is, illetve a korszerű számítástechnika nyújtotta gyakorlati lehetőségekről. A Heves Megyei Illetékhiva­tal vezetője, dr. Báder Gyula, a tanácskozást értékelve kifej­tette, hogy az elkövetkező évben még nem várható a hivatalok Módot és lehetőséget adni azoknak az amatőr együttesek­nek, akiknek nincs más megmé- rettetési, kitörési lehetőségük - ez is lehetne a mottója annak a nagyszabású rendezvénynek, amely holnap déli 12 órától este 10 óráig tart Egerben, a szép- asszony-völgyi szabadtéri szín­padon. Amint azt Koczka Józseftől, a Te Show vezetőjétől megtud­tuk: a Te Show és az Atellana Mozgásszínház szervezésében létrejövő programon fellépő együtteseket oly módon támo­gatják, hogy a bérleti díjtól kezdve a fény-hang technikáig mindent biztosítanak. Az amatőr együtteseknek nagy segítség e megmérettetés; a szervezők bíznak abban, hogy elindítják őket a siker útján, amely a későbbiekben országos minőségű is lesz. Kifejezetten nonprofit vállalkozás e monstre program, amelyet azért is üd­vözölhetünk örömmel, mert az egri és a megyei amatőr együt­teseknek meglehetősen kevés támogatója akad. A termelés megkívánta, hogy Parádsasváron - ideiglenesen - külföldi üvegfúvó szakmun­kásokat foglalkoztassanak. Ezért gondolta úgy a Párád Kristály Manufaktúra Kft., hogy a szakemberhiányt érde­mes képzéssel pótolni. Támo­gatást reméltek ehhez a Heves Megyei Munkaügyi Központ­tól, hiszen a leendő alkalmazot­taikat Salgótarjánban tanítják meg az üvegfúvás fortélyaira. Tegnap már elbeszélgettek a jogállásának változása, tehát forrásainak a központi költség- vetéshez rendelése, mivel erre az államháztartási reformon belül kerülhetne sor, amelyhez még az előkészítők és a tör­vényalkotók további munkája szükséges. A január elsejétől módosuló pénzforgalmi rendelet pedig a postai átutalások modernizáció­jával jótékony hatással lesz a pénzforgalom élénkítésére. Például a biztosítók, bankok, vagy éppen az önkormányzatok esetében már 48 órán belül megjelennek a számlán az át­utalások, így pontosabban kö­vethető és tervezhető a gazdál­kodás. Koczka József hangsúlyozta: az amatőr mozgalom újbóli életrehívása a céljuk. Az együttlét, a közös szakmai megbeszélés mellett a jó han­gulat a lényeg.. Az egri együt­tesek mellett többek között fel­lépnek domoszlóiak, váraszó- iak is. Volt arról szó, hogy profi zenekarok is szerepelnek, ám az ötletet épp azért vetették el a szervezők, hogy az amatőrök kapjanak lehetőséget. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lesz színvonalas a holnapi rockszüret. A fiatal kö­zönség már nagyon várja az eseményt. S hogy kiket láthat­nak? Nos, a fellépő zenekarok neve sokak körében már jól is­mert. Színpadra lép a Pótkerék, a Syntax Terror, a Sérültek, a Hot-Dog, a Sad’ n, a Század­véghangulat, az El Loco, a Bronzőrület, a Blues Arsenal Band, a Facérok, a Polly is Dead, a Derszu Uzala. A név­sorból is kitűnik, hogy igazi, jó hangulatban lesz részük a fiata­loknak a holnapi rockszüreten. M. M. lehetőségre kíváncsiak első csoportjával, ma újabb közép­fokú végzettséggel rendelkező 18-25 év közötti munkanélkü­lieket várnak a gyárba. Az át­képzés októberben indul, a résztvevők heti egy napon el­méleti ismereteket kapnak, míg négy napon keresztül a gyakor­latban próbálják ki a tanultakat. Az átképzésre azért kerül sor Nógrádban, mert a Salgótarjáni Öblösüveggyár rendelkezik tankemencével és oktatókkal. Szombati buli a Szépasszony-völgyben Rockszüret Egerben Az amatőr mozgalmat kívánják támogatni A szakismereteket Salgótarjánban kapják • • Üvegfúvók kerestetnek H at évvel ezelőtt sikere­sen átvészelte a szívmű­tétet. Ez talán annak is köszönhető, hogy tudta: a gye­rekek visszavárják őt .Kormos József, az Egercsehi Általános Iskola igazgatója most mégis búcsúzni kényszerült tőlük - nyugdíjba ment. Tizenkilenc évig állt az intézmény élén. Egercsehiben született, és boldog volt, amikor itt kapott kinevezést. Képesítés nélkül kezdte a tanítást, korábban a bányában dolgozott, aztán fel­Nyugdíjba ment az igazgató vették őt az egri tanárképző fő­iskolára, és elvégezte a mű­szaki szakot. Rajongott a gyerekekért, hosszú ideig úttörővezetőként tevékenykedett.-Tizenhét évesen jutottam el először a Balatonhoz, azt szerettem volna, hogy az én tanítványaim előbb láthassák a nagy vizet. Fonyódligetre vit­tük őket táborozni, s a nyolc év alatt mindegyik nyaralhatott ott legalább egyszer. Évekkel ezelőtt még körzeti iskolaként működött a csehi ál­talános. Akkoriban közel ötszáz kisdiák tanult itt. Mára a fe­lénél is kevesebbre csappant a létszám. Értelemszerűen meg­fogyatkozott a tantestület is.-Fájdalmas volt a leépítés, hiszen kitűnő a kapcsolatom a kollégákkal. Az vigasztalt, hogy sokan Egerből jártak ki, és sikerült nekik ott helyet ta­lálni. Kormos József januárban ünnepli a 60. születésnapját. Vagyis, maradhatott volna még, de ő felállt a székéből, hogy átadja a helyét a fiatalok­nak.- Képviselőként dolgozom majd tovább. Megválasztottak a második ciklusra is. Szeret­nék a falu hasznára lenni. Nem akarom, hogy utolérjen a nyugdíjas-sokk. Meggyőződé­sem, hogy az élet utolsó szaka­sza is lehet szép és hosszú. Egyelőre pihenni fogok. Ker­tészkedem, és meglátogatom a tanítványaimat.- Vállal-e valamilyen szak­körvezetést?-Ez a tantervtol is függ. Ném akarok kitúrni senkit. Ha szükség lesz rám, szívesen visszajövök, az iskolába. De egy fél évig mindenképpen pi­henni szeretnék. Szükségem van a nyugalomra, hiszen az a hat évvel ezelőtti műtét eléggé megviselt. A nyugdíjas időszak kezdeti nehézségein a családja segíti majd át. Felesége - aki szintén tanár volt - már öt éve nyugdí­jas. Idősebbik lányuk Egerben vállalkozó, a fiatalabbik a szü­lők hivatását választotta, Tisza­füreden tanít. A legtöbb „gyá- molítást” azonban - minden bizonnyal - aranyos két kis- unokájától kapja majd a nagy­apa.- Sajnálom itthagyni az is­kolát, hozzám nőtt - simogatja FOTÓ: NÉGYESSY ZITA meg az asztalát Kormos igaz­gató úr. - Szerettem a gyere­keket, és úgy hiszem: hatottam rájuk. (négyessy) Svejk-sorozat Anyagtorlódás miatt holnap folytatjuk... Svejk a vasfüggöny mögött című folytatá­sos elbeszélésünk kö­vetkező része a mai számunkból - anyag­torlódás miatt - kima­radt. Az olvasóink köré­ben máris igen nép­szerű sorozat követ­kező - 38. - részét holnap közöljük a He­ves Megyei Hírlapban. Ezért Kedves Olva­sóink szíves elnézését és megértését kérjük. Falmaradványok a Gárdonyi úton. Bontáskor bármikor előkerülhetnek, fotó: majoros tamás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents