Heves Megyei Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-11 / 213. szám

4. oldal Horizont 1995. szeptember 11., hétfő Kit is ejt rabul a komputerkirály Bill Gates látogatásának margójára Volt néhány perce, hogy újabb monopólium reményében megláto­gassa Budapestet Bill Gates. Hát eljött. Elhárította vendéglátóinak gesztusát, jelezvén: Peugeot-tal őt nem lehet „lehengerelni”. Pedig már mindenki úgy hitte, mikor hatalmas színházi füstben, teátrális színpadi pózban - afféle Operaház fantomjaként - az Operaház né­zői elé lépett. Fellépésével kapcsolatosan megoszlottak a vélemények. Úgy tűnt: kapkodó politikusainkon kívül vajmi kevesen kapkodtak a zseni után. A spórolósabbak elfoglalták magukat a napi gondok enyhítésével, őket már a dölyfös sorok sem rázták fel, melyekben hírül adták szorgos toliforgatók: B. G. vagyona 13 milliárd dollár és ezzel 6 a szuperman. Vannak keményebb vélemények is - no, nem itt születtek, ha­nem a tengeren túlon -, melyek egyenesen „antikrisztusnak” neve­zik Bili Gates-t, aki komputer-trükkjeivel a modern rabszolgatar­tás kieszelője, s ördögi célja nem más, mint minden ember felfűzése egy hálózatra. Egy hálózatra, amely gombnyomásra működésbe hozható és leállítható. Sokan talán legyintenek erre. Én elgondolkodtam az Újvilágbeli szabad, a komputer által nem ellenőrzött véleményeken. Vannak történeteim is, melyek B. G. mágikus agyának abszurd termékei. Például szenvedő alanya voltam olyan esetnek, amikor a zokni vagy képeslap árát nem találták a kis mindentudó gépben, s ezt a talányt hat alkalmazott sem tudta megoldani. Apokaliptikus él­mény volt. Mert mi történik a bevásárló központokkal, ha valaki beletöröl az agysejtekbe? Megbénulnak? Bizonyára, mint az a benzinkút is, amelyik kitette a „zárva” táblát, mert a gondolkodó objektum meg­hibásodott. Vagy megbénul minden, mint a kasszás kisasszony, aki nem tud 10 dollárból visszaadni, ha 9,20-ért vásárolok, mert a bil­lentyűk megtagadták az engedelmeskedést. Gondolkodni pedig lassan elfelejtünk?! A legújabb hírek szerint már kitalálták, hogy a születés pillana­tában „mikrocsippeket" építenének be a picinyek bőre alá, hogy növekedésüket ily módon követnék figyelemmel. Engem csöppet sem vigasztal az a tudat, hogy jelen formámban már még egyszer nem szülétek újjá, de ha leendő unokáimra gondolok, bizony meg­borzadok. Van már kártyarendszer, tehát tudhatják, hol járok, mit eszem, hogyan élek. Mit akarnak még? - kérdezem. És Bill Gates fölényesen mosolyog. Sziki Károly Hevesvezekény ünnepe Zenés ébresztővel kezdődött szombaton Hevesvezekényen az a kettős ünnepi hétvége, ame­lyek középpontjában a vezeké - nyiek második találkozójának programja állt. A hagyománynak számító eseményt Balogh Sándorné polgármester köszöntője nyi­totta meg, majd Buskó András az elszármazottak nevében mondott köszönetét a találkozó megszervezéséért. Ezután kul­turális programok szórakoztat­ták a nézőket. Nagy sikert ara­A falu apraja-nagyja ünnepelt tott a Kiss János vezette nyug­díjasklub újjáalakult népdalkó­rusa. Volt a kicsiknek játszó­ház, az idősebbek szurkolhattak az öregfiúk labdarúgó mérkő­zésén, s a sörivóversenyen. A délutáni koszorúzáson a polgármesteri hivatal, az ifjú­sági klub, a sportegyesület és a nyugdíjasklub képviselői he­lyezték el a megemlékezés vi­rágait a második világháborús hősi emlékműnél. A falu apra­ját, nagyját mozgósító rendez­vényt este szabadtéri tánc zárta. FOTÓ: TEMESVÁRI ERZSÉBET A magyar népdal nagykövete Szabó Viola, aki végigénekelte a világot A debreceni Délibáb népzenei együttessel számtalan orszá­got bejárt, közben népdalokat gyűjtött Magyarországon és Erdélyben. Később versműso­rokban és a Gárdonyi Géza Színház előadásaiban lépett fel. Szabó Viola a gyöngyösi Páczay János Zeneiskolában és az Eszterházy Károly Ta­nárképző Főiskola ének-zene tanszékén tanít.- Hogyan kerültem kapcso­latba a népzenével? Zenemű­vészeti főiskolás koromban megkérdezte Joób Árpád, a Délibáb vezetője, van-e ked­vem citerázni. Azt is, és a nép­zenei hegedülést is megtanul­tam, így lettem az együttes tagja. A ’70-es évek elején kezdték az emberek felfedezni a népművészetet. A főiskolá­sok kijártak a falvakba ko­molyzenei koncertet adni, ta­lálkoztak az éneklő, citerázó falubeliekkel. Rájöttek, hogy érdemes lenne megörökíteni a dalokat, megtanulni játszani a népi hangszereken. Mi a me­gyében kezdtük, később Er­délyben folytattuk a gyűjtést. Komplex előadást hoztak létre, Szomszédolás címmel táncházat rendeztek, színész vendégük verset mondott, népművészek, szíjgyártó, hímző asszony mutatták be mesterségüket. A népzenei lemezek sorában a Sebő és a Muzsikás után a Délibáb kö­vetkezett. Itthon és Ameriká­ban két-két lemezük jelent meg, megkapták a Népművé­szet Ifjú Mestere címet. Fellépés előtt A debreceni Kölcsey Fe­renc Megyei Művelődési Központ munkatársaiként szervezték és irányították a megye népzenei életét, a pá­vakörök munkáját, az úttörő­házban gyerekeket tanítottak citerázni, furulyázni, tekerő­lanton játszani. S megkezdődtek a külföldi fellépések...- Kezdetben Európát jártuk be - meséli Viola -, az Inter- koncert szervezte turnéinkat. Mindenütt óriási sikert aratott a magyar népzene.- Miként jutottak el Ameri­kába?- Egy magyar menedzser hívott meg három hónapra. Szimpóziumokat tartottunk. Mi muzsikáltunk, Zsuráfszky Zoli és Vincze Zsuzsa néptán­cot tanított. Közben zömében magyar közönség előtt is fel­léptünk. New York legexponál­tabb helyén, egy templom­koncertteremben játszottunk. Dicsérő szakkritika jelent meg a New York Timesban rólunk.- Sajnos, hazaérkezésünk után felbomlott az együttes - folytatja -, munkanélküli let­tem. A kétségbeesés szélén jött Gáli László telefonja Egerből, Tamási Áron Énekes madarába hívott dolgozni. Örültem, hogy megbízott a munkámban. Kaptam felada­tot az Ördögölő Józsiásban, s azóta csaknem minden évben számít rám.-Sziki Károly versműsora­iban is fellép...- Gyerekversek megzenésí­tésével kezdtem, majd Sütő András és Kányádi Sándor szí­vet melengető műveit szólal­tattuk meg. Legutóbb József Attila-műsort szerkesztettünk. A zeneművészeti iskolából jött a lehetőség, hegedű tanár lettem, várost és munkát vál­tottam, Gyöngyösre költöz­tem. Gyerekeket tanítok, ami új és izgalmas feladat.- Egész életét a népzenének szentelte...- A népi kultúra gazdag­sága azt a hitet adja, hogy-emelt fővel járhatunk, büszkék lehetünk magyarságunkra. Tudni kell, kik vagyunk, hon­nan jöttünk, ismerni kultúrán­kat. A magyar népdal évszá­zadokon át kikristályosodott gyöngyszem. Hibátlan, tökéle­tes, kulcsot adhat más zenék megértéséhez az értékes és az értéktelen felismeréséhez. Császi Erzsébet Ki rá felszállsz, hagyj csak fel minden reménnyel Meleg, fülledt őszi nap, tipikus vénasszonyok nyara. Munkádat befejezted és csendes, nyugodt otthonodra vágysz. Már csak buszra kell szállnod. Csúcsidő van, mindenki fá­radt, ideges, sietne hazafelé. Megállsz a buszmegállóban és nem tehetsz mást, mint hogy vársz. Az öt percenként közle­kedő buszok most tíz percenként járnak, s ha „szerencséd” van, egy járat ki is marad. Végre megérkezik a busz. Tömve van, de némi lökdösődés után sike­res embernek tarthatod magad, mert te már fent vagy. Kellemes szagok terjengenek, s a gyom­rod immár nem az éhségérzet ellen vívja harcát. Megálló kö­vetkezik. Az ablakon kinézve, látod életed újabb csapását. Hatalmas tömeg próbálkozik feljutni a már tele lévő kocsira, némi sikerrel. Már mások is észlelik az „illatokat”, de szo­rult helyzetük miatt nem tudnak kinyitni egy ablakot sem (ha akarnák sem tudnák elhúzni). Újabb megálló. Idős nénike próbálkozik a leszállással. Megkér ö mindenkit, hogy se­gítsenek neki. Van, aki mindezt elereszti a füle mellett, de akadnak segítőkész emberek is. A néni leszáll és mindenki bol­dog, hisz egy hely felszabadult. Már csak az ember lábain köz­lekedőket kell kivédeni. Végre megérkezünk és le­szállhatunk. A mennyekben érezzük magunkat. Na nem az örömtől, hanem, mert a leszál­lásnál valaki oldalba lökött és rálépett a ruhánkra. S ez így megy nap, mint nap. Hancsák Orsolya Veteránautók gyöngyösi parádéja - Ismét meghirdették és osztat­lan sikert aratott a veteránautók Mátraalji találkozója. A többségében legalább fél évszázaddal ezelőtt gyártott autók - mai gazdáik jóvoltából - nem csupán szépségükkel, de megbízhatóságukkal is rászolgálnak az érdeklődők dicsére­tére. A településeken végigvonuló veteránok végül Gyöngyös Fő terén pará­déztak. A bemutatkozó két- és négykerekűek kategóriánként külön versenyt is vívtak egymással, amelynek eredményét később ismertetjük olvasóinkkal. A fenti képen látható 1918-ból származó Laurin Klement szépségével ismét hó­dított. FOTÓ: IMUSY ELEMÉR Ezt a Prága Babyt 1938-ban gyártották, Fe­renc zi András cserkeszölői gazdája 5. alka­lommaljárt vele Gyöngyösön 20 000.- forinttal kevesebbért br?l O r-Ft + ÁFA 49.900,-Ft + ÁFA Várjuk a WESTEL 900 mintaboltjaiban: • Eger. Rákóczi út 95. tel.: 36/411-900, 30/433-900 Szeptember 11-től új cím: Eger, Bajcsy Zs. u. 3. A BNV ideje alatt (szeptem­ber 8-17-ig) 20.000,- forinttal kevesebbért vásárolhatja meg a NOKIA 2010-es mobil- telefont.* ' ^ A WESTEL 900 kiállításán a BNV 40-es pavilonjában, a WESTEL 900, a Westel Rádiótelefon Kft., a FOTEX, a KERAVILL és az OFOTÉRT üzleteiben és üzletkötőinél. *WESTEL 900-as előfizetői kártya vásárlása esetén

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents