Heves Megyei Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-01 / 205. szám

2. oldal Megyei Körkép 1995. szeptember 1., péntek Tollvégen Mától: drágul az energiánk A lépcső. Ezt emlegette az ipari és kereskedelmi miniszter a kormány július végi döntése után, amikor bejelentette: szep­tember elsejétől átlagosan nyolc százalékkal emelik az energia- hordozók árát. Most újabb 8 százalék - mondják a fogyasztók. - Ennyivel töb­bet kell fizetnünk mától a felhasznált energiáért. Kilowattóránként 30-80 fillérrel drágul a háztartási villamos energia, mintegy 8 szá­zalékkal emelkedik a földgáz ára is. Egy köbméterért 16 forint 65 fillért kell fizetnünk. A közcélú villamos erőművek által szolgálta­tott gőz és forró víz október 1-jétől drágul. Két éve az akkori kormány úgy emelte az áram árát, hogy a nap­pali és az éjszakai fogyasztást egyformán három-három tömbre bontotta. Az első a minimális fogyasztást tartalmazta. Ennek - ak­kor - nem lett több az ára. A második és a harmadik viszont lénye­gesen drágább lett. A mostani szabályban új elem az is, hogy csak a 80 literesnél nagyobb vízmelegítők működtethetők éjszakai tarifá­val. Emelkedik a jármüvek üzemanyagaként felhasznált földgáz ára is, köbméterenként 46-ról 50 forintra. Az Érdekegyeztető Tanács szociálpolitikai bizottságának leg­utóbbi ülésén az energiaárak ellensúlyozására tett javaslatot a Pénzügyminisztérium képviselője elvetette. A tárca idén nem ad pénzt kompenzálásra. A kormányzati oldal végül úgy nyilatkozott: jövőre megteremtik a pénzügyi ellensúlyozás feltételeit. M ától tehát újabb áremelés, amely sorrendben már a sokadik az idén. Fel kell készülnünk, hogy az elkövetkező őszi-téli hónapokban drágábban fűthetjük otthonainkat, a munkahelyeket. Az élet azonban nem áll meg, de mégis nehéz tudomásul vennünk az újabb - ki tudja már, hányadik - szigorítást. Mentusz Károly Demonstrálnak a tűzoltók (Folytatás az 1. oldalról) Az sem világos a szakszerve­zeti elnök előtt, miért nem egy­ségesen támogatják a települé­sek a tűzoltókat, miért kell Egernek többet fizetnie, mint Pétervásárának? A technikai felszereltség katasztrofális ál­lapotú, az oltáskor használt létra az idén lett 25 éves. Ha ez meghibásodik, legközelebb csak Gyöngyösről tudnak segít­séget kérni, az új pedig olyan drága, hogy beszerzésére nincs anyagi fedezet. A bérek kérdésében sem szü­letett megállapodás. Jászberé­nyi szerint egy takarító vagy portás több fizetést visz haza, mint egy tűzoltó. A tizenöt szá­zalékos béremelés nem elég, a reális az lenne, ha az infláció mértékének megfelelően emel­kednének a fizetések is. Éppen ezért a szeptember 5-i demonstráción az egri szabad­napos tűzoltók is részt vesznek, várhatóan 50 ember utazik a fő­városba. (szuromi) Ismét egy vandál rongálás Egerben. - Ezúttal a Dobó-szobor talapzatának egyik díszgömbje volt az értel­metlen pusztítás célpontja. Vajon még meddig tűrhető ez... ?! FOTÓ: NAGY ZOLTÁN A befektetők még kitartanak Mennyit ér a Nagybörzsöny-Recsk-Rudabánya törésvonal? (Folytatás az 1. oldalról) A gazdasági csoportosulás szerint először olyan halaszt­hatatlan munkálatokat kellene elvégezni a tárnákban, mint az állagjavítás, víztelenítés, il­letve meg kell kezdeni a kuta­tásokat. Ez utóbbira az észak­amerikaiak tapasztalatai sze­rint hozzávetőlegesen három esztendőt kellene fordítani. Ha a felmérések különösen bizta­tóak lesznek, akár egy év után már a tényleges beruházás is zöld utat kaphat, lévén a ko­rábbi vizsgálatok csak a mé­lyebb rétegekre szorítkoztak, s a felső 600 méterről nem áll rendelkezésre adat. Dr. Vér Iván szerint a kuta­tások fedezésére kétmillió dol­lár áll a csoportosulás rendel­kezésére, ám ezek féléven­kénti, részletekben való utalá­sának feltétele, hogy a szondá­zás kedvező képet mutat.- Ha pontos mérésekkel, adatokkal' igazolni tudjuk, hogy valóban „jó" bánya a recski - fűzte hozzá -, akkor a bankok mellett a kisbefektetők bizalmát is elnyerhetjük. Ha kiderülne, hogy a becsültnél nagyobb kitermelhető ércva- gyon lapul a földben, úgy a tervezett rt.-ben az ÁPV Rt. 25 százalékot érő, egymilliárd fo­rintos részét nagyobb értékben számítjuk be. Azt is meg kell azonban jegyezni, hogy üzleti szempontból megalapozatla­nul nem lehet összegeket aján­lani ebben a stádiumban. Ek­kor ugyanis - különösebb fele­lősség nélkül — mindenki any- nyit mond, amennyit akar. Mi komolyan vettük, hogy Recs- ken beindulhat a termelés. A geológiai törésvonalak mentén köztudottan magasabb a kőzetek érctartalma. A recski bánya privatizációjára kiírt pályázat sem véletlenül keltette fel a három konzor­cium érdeklődését, ugyanis ez a település épp egy ilyen töré­sen fekszik a Nagybör­zsöny-Rudabánya vonalon. Dr. Vér Iván szerint még az sem kizárt, hogy nem 20, ha­nem 100 milliárd dollár lapul a föld mélyén... Ez most még pusztán találgatás, ahogy az is, hogy az érc milyen koncentrá- tumban található Recsken. Arra a kérdésre, hogy a szerződés aláírásának elmara­dása miatt milyen lépéseket fontolgat a CER-Lemkes, a szakértő kijelentette: egyelőre tartják az ajánlatukat, ám ez a helyzet számukra is szomorú, mert a bánya állagmegóvása - így, hogy semmilyen érdemi munka nem zajlik - az állam­nak havonta majd’ 20 millió­jába kerül. A vetélytársak „kedve­zőbbnek” ítélt ajánlataival kapcsolatban megjegyezte: az lenne a legszerencsésebb, ha feloldanák ezek titkosítását, s akkor mindenki láthatná, ki mit ígért pontosan, s ezzel mindenféle szóbeszédnek is az elejét vennék. Dr. Vér Iván szerint az azonban elgondol­kodtató, hogy a titkosítás da­cára az egyik bíráló nyíltan nyilatkozni mert az ajánlatok­ról. Mint mondotta, ez az illető etikailag egy nagy nulla. Hogy per kerekedik-e a do­logból - merthogy ilyet is re­besgetnek -, azt a CER-nek kell eldöntenie - vélekedett a szakértő. - Az is eléggé sze­rencsétlen dolog volt - sum­mázta tapasztalatait dr. Vér Iván hogy a döntésnél szakmai szempontok nem do­mináltak. Mint arról korábban már be­számoltunk, felröppent annak híre is, hogy a szerződés alá­írásának elmaradt aktusa után a pályázaton kedvezőtlen elbí­rálást kapott China Metallur­gical kínai-amerikai gazda­sági csoportosulás első „fe­lének” képviselője felkereste a Mininvest Rt. igazgatóját, Je­néi Szabolcsot. Nos, a Hírlap információi szerint ezen alka­lommal a kínai fél ázsiai - magyarul: nem direkt - mó­don fejezte ki rosszallását Je­néi Szabolcs egy korábbi kije­lentése miatt, melyben nem megfelelő anyagi háttérrel rendelkező tömörülésnek mi­nősítette a nevezetteket. Az érintettek ezt cáfolva - s ajánlatukat továbbra is fenn­tartva - arra hívták fel a fi­gyelmet, hogy a kínai vállalat gyakorlatilag azonos az ázsiai ország fémkitermelő ágazatá­val, s éppen most kívánja megnyitni a világ legnagyobb rézbányáját Pakisztánban. Az amerikaiak pedig Oroszor­szágban tevékenykednek egy programban, amely a Kaszpi- tengerig tartó olajvezeték megépítését tűzte ki célul. *** Az ÁPV Rt. igazgatóságának minapi döntésére reagálva dr. Dósa Zoltán végelszámoló biz­tos a Hírlap kérdésére el­mondta: tudomása szerint a folyamat ezzel nem szakadt meg, csak minőségi változás állt be azzal, hogy az APV Rt. a jövőben már'nem a Minin­vest Rt.-n keresztül kíván a hi­telezőkkel és a befektetőkkel tárgyalni, hanem az ügyveze­tés közvetlenül kívánja tenni ezt.-Nekünk eleve megszabták - jegyezte meg a biztos meddig mehetünk el ezeken a tárgyalásokon, így az ügyveze­tésnek szabadabb lesz a keze. Információim szerint mindhá­rom konzorcium fenntartja ko­rábbi ajánlatát. Dósa úr úgy értesült, az ÁPV Rt. minderre igen rövid időt szabott magának, s meg­lehet, már szeptemberben ki­alakítanak valamilyen állás­pontot. Mindez nem jelenti azt, hogy a Mininvest Rt.-nek le kellene vonulnia a színről, a végelszámolást feltehetőleg ők fejezik be. Kühne Gábor Hetven éve érettségizetteket köszöntenek Keris öregdiákok találkozója Évente visszatérő hagyomány immár, hogy találkozóra invi­tálja tagjait az egri Felsőkeres­kedelmi és Közgazdasági Iskola Baráti Köre. Az öregdiákok idei találkozójára szeptember 3- án kerül sor, amikor is a mai Egri Közgazdasági Szakközép- iskola elődjében végzettek láto­gatnak el egykori tanulmányaik színhelyére, a Líceumba. Az immár deresedő, meglett korú férfiak vasárnap reggel fél 9-kor közös misén vesznek részt a bazilikában, majd a ta­nárképző főiskola földszinti zenetermébe vonulnak át, hogy részt vegyenek a szokásos ün­nepségen, illetve az épületben lévő emléktábla megkoszorú­zásán. A nap további részében ellátogatnak a közgazdasági szakközépiskolába is, ahol megismerkedhetnek az oktatás mai pedagógiai és technikai új­donságaival. A líceumi „órán” az öregdiá­kokat Pócsik Dénesné, a mai utódiskola igazgatója, illetve Szabó János, a baráti kör el­nöke üdvözli, majd a kereken hetven évvel ezelőtt érettségizett Gönczi Miklóst és dr. Tóth Jó­zsefet köszöntik a fiatalabbak. Ezt követően - egy kis kulturá­lis műsor, illetve közös éneklés után - a jelenlévők megválaszt­ják majd a baráti kör új vezető­ségét. Magas kitüntetés Hatvan jegyzőjének Tegnap a képviselő-testületi ülést megelőzően bensőséges ünnepségre került sor a hatvani városházán. Göncz Árpád, a Magyar Köz­társaság elnöke Köztársasági Ezüst Érdemkeresztet adomá­nyozott - több évtizedes ered­ményes munkája elismerése­ként augusztus 20. alkalmából - Kovács Andrásné dr.-nak, Hatvan jegyzőnőjének. A kitüntetést dr. Balás Ist­ván, a Heves Megyei Közigaz­gatási Hivatal vezetője nyúj­totta át. Új vezető mától Mátraderecskén Szerdán este rendkívüli ülést tartott a mátraderecskei képvi­selő-testület, melynek témája a község új jegyzőjének megvá­lasztása volt. Zám Ferenc pol­gármester lapunk érdeklődésére elmondta:- Sikerült megegyezésre jut­nunk a testületben, s szeptem­ber l-jétöl dr. Kadlott Csaba elfoglalhatja hivatalát. E dá­tummal felmentettük Kovács Pált, aki Párádon jogi irodájá­ban dolgozik ezután. Négy pályázó közül döntött Kadlott úr személye mellett a testület, a kinevezése határozat­lan időre szól. Együtt - Voruval Ötven évig külön utakon jár­tunk, de most összetalálkozunk a keleti piacon - mondta Tiit Soosaar, Vöru megye (Észtor­szág) kormányzója. Hogy a ta­lálka ne legyen véletlenszerű, együttműködési megállapodást írt alá tegnap Egerben dr. Ja­kab Istvánnal, a Heves Megyei Közgyűlés elnökével. A 35 ezer lelket számláló Vöru megyéről tudnunk kell, hogy Észtország déli részén fekszik, Litvánia és Oroszor­szág határán, legnagyobb vá­rosa Vöru. A megyében 14 ön- kormányzat működik. A lakos­ság 60 százaléka vidéken él, a nemzeti jövedelem nagy részét a mezőgazdaság adja. Az együttműködés gondolata egy svédországi találkozás al­kalmával született meg. Az ész­teket az üveggyártás és a ma­gyar bor érdekli, de szeretnék kiterjeszteni a kapcsolatot a fa- és a húsiparra is. Az Agria Vásárra érkezett 33 tagú delegációval eljött az észt gazdasági és mezőgazda- sági minisztérium képviselője, Vöru város polgármestere, a megyei fejlesztési iroda veze­tője, valamint a vörui sajtüzem tulajdonosa is. (n. z.) H át, akkor számoljunk... - kacsintunk össze, s ki­ki hátradől a fotelban. Hüvelykujj, mutatóujj, és így tovább a gyűrűs, majd a többi, szép sorjában, mígnem elju­tunk odáig, hogy diákként ti­zennyolc, tanárként pedig ti­zenhárom évnyitója volt eddig dr. Magda Sándornak.-Ez lesz a tizennegyedik - zárja a sort a GATE gyöngyösi főiskolai karának főigazgatója.- Mennyire emlékezetes a legelső? Magda Sándor sajátos évnyitói- Számomra az az egyik leg­feledhetetlenebb... Nagy örömmel készültem rá, anyám csupa szépeket mondott az is­koláról, és én olyannak is talál­tam, különösen az évnyitókat, amelyek a legszebb ünnepként maradtak meg bennem a ludasi nyolc esztendő alatt. Nyár vé­gén a sÁlHerm mindig figyel­meztettek: „El ne rúgd, fiam, a lábad, hogy rámenjen a cipő szeptemberben!” Nagy volt bennem az ünnepi öltözet, az iskola iránti tisztelet, s a tanu­lásvágy.- Egri gimnazistaként is?-Úgy is... A Dobó volt a legjobb gimnázium, megtisz­teltetés volt dobósnak lenni a hatvanas években. Nem restel­lem elmondani, az elsős évnyi­tón sírtam, mert hihetetlen volt, hogy ott állhatok. Honvá- gyas gyerek voltam, nehéz is­kolai és kollégiumi évek vártak rám, de nem adhattam fel olyan tanárok előtt, mint a lu­dasi igazgatóm, Horváth Mi­hály volt. Vagy a Dobóban Moys Klára, Komjáti Margit, illetve a kémiás Molnár Dezső, akinek - többek között - kö­szönhetem, hogy a mezőgaz­daság felé fordultam. Szőlész­borász szakmát szereztem az érettségi mellé, s ez meghatá­rozta sorsom további alakulá­sát. Annyiban mindenképp, hogy újabb és újabb évnyitók jöttek, de ezúttal már a karcagi Mezőgazdasági Főiskolán, majd a vámosgyörki téesz ke­vés iskolájú, de józan paraszti eszű elnöke, Szécsi Kálmán jó­voltából - p felismerte az ag­rárdiploma értékét - a Debre­ceni Agrártudományi Egyete­men.- Hat évnyitót éltem meg itt levelezősként, de ugyanolyan lelkesedéssel, mintha frissen érett fejjel indulnék, pedig hát... - sóhajt ekkor. Mond­hatná divatos szóhasználattal - Hosszú...!- ...Pedig hát? - szorgalma­zom a folytatást. Szoba-kony- hás szolgálati lakásban élt csa­ládjával, tanulásra a munka után gondolhatott csak, s hogy ne zavarja az éjszakai pihenést, a konyhában, de nemritkán a spájzban készült. Mekkora energia, akarat kellett hozzá ­tűnik ki a röpke monológból -, hogy summa cum laude végez­zen. S mekkora elismerés, hogy „levelezős létére” a neves egyetemi tanár, Kádár Béla felajánljon egy tanársegédi ál­lást, s a doktorálás lehetőségét.- Ez később valóra is vált: boconádi főagronómusként a Tama mente földműveseinek életéről, a műszaki fejlesztés hatásáról írt szakdolgozatom­mal doktoráltam... A tanulást máig sem hagytam abba, s mert ’78-tól oktatok itt, val­lom: tanítani csak örökös ön­képzéssel lehet.- Hogy készül a most vasár­napi évnyitóra? —Tisztelettel és alázattal, mint eddig mindig. Mert szep­tembernek csak így van vará­zsa. Egyébként pedig Németh László egy, a hatvanas években leírt gondolatával, amelyet sze­retnék főként a csaknem há­romezer elsőéves hallgatónk­nak ajánlani. így szól: „Most az emberbőrbe kötött remek­művek kora következik.” Szilvás István

Next

/
Thumbnails
Contents