Heves Megyei Hírlap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-08 / 184. szám

1995. augusztus 8., kedd 5. oldal PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE Hogyan lett a családfa-kutatásból falutörténet? Kéziratban „Lelesz” története Vakáció Parádfurdőn Újabb zenei csemege a Salvus-strandon Augusztusban több alkalommal a bükkszéki strandon a lubicko­lás mellett népszerű előadók muzsikája is szórakozási lehe­tőséget kínál. Legközelebb ti­zenharmadikán, vasárnap dél­után négy órakor Kovács Kati és Koncz Tibor műsora kínál kellemes időtöltést a fürdő vendégeinek. Sírok önkormányzata hétfőn tartja ülését Augusztus 14-én, hétfőn dél­után öt órakor ül össze a siroki képviselő-testület. A napiren­den elsőként a község elmúlt félévi gazdálkodása szerepel. Ezt követően a helyi sportegye­sület munkájáról hallgatnak meg beszámolót a képviselők. Kegyeleti parit épül a régi temető helyén A főút melletti régi temetőt az önkormányzat döntése értel­mében megszüntették Terpe- sen. A sírköveket már korábban elszállították, s az elmúlt héten már a terület földrendezési, szintezési munkáit is elvégezték. A tervek szerint egy kegyeleti parkot alakítanak majd ki, eb­ben a falu közmunkásai is tevé­kenyen részt vesznek. Újra nyitva Péterijén a városi könyvtár Befejeződött az állomány­ellenőrzés a pétervásárai könyvtárban, így tegnaptól már újra fogadja a kölcsönözni vá­gyókat. A nyitva tartás az eddi­gieknek megfelelően hétfőtől péntekig 8—12 és 14—18 óráig tart, szeptember elsejétől pedig szombatonként is újra lehető­ség nyílik a szolgáltatások igénybevételére. Kisebbségi sportnap a városi focipályán Augusztus 13-án a pétervásárai sportpályára vár minden érdek­lődőt a város kisebbségi ön- kormányzata a reggel kilenc órakor kezdődő kispályás lab­darúgótornára. Az egész napos programban számos csapat körmérkőzésének lehetnek ta­núi a látogatók. Bozó László tamaleleszi nyug­díjas nem kis fába vágta fejszé­jét, amikor elkészítette faluja múltját, az itt élő nép telepü­lésszerkezeti tagozódását, ro­konsági kapcsolatait, az ipar és mezőgazdaság fejlődését, s a palóc szokásvilágot bemutató munkáját. Azért is különleges ez a vállalkozás, mert szakmája igen távol esik a néprajztól. 1986-ig az ózdi gyár kohászati szaktechnikusa volt.- Mi késztette arra, hogy a múltat kutassa?- Gyerekkorom óta érdek­lődve figyelem az idősebb em­berek elbeszéléseit, de kivált­képpen anyai dédnagyapám, Kovács Kisjancsi Lajos ültette el bennem ezt a gondolatot, hogy ismerjem meg a családom múltját, gyökereimet. Ő 1847- ben született, és minden érde­kelte, ami a faluban történt, is­merte az összes legendát. Ki­lencvenéves korában halt meg. Nagy veszteség volt ez szá­momra, mert szüleim nem sze­rették, hogy a régmúlt iránt ér­deklődöm. A tényleges tevé­kenységre csak a nyugdíjba vo­nulásom után nyílt lehetőség. Azonnal nekikezdtem csalá­dom történetének felkutatásá­hoz, a családfa megszerkeszté­séhez.- Nem egyszerű dolog ma előképzettség nélkül a levéltá­rakban böngészni...- Szerencsém volt, hogy 1712-től helyben is fellelhetők az anyakönyvek. A latin szö­vegben Vincze István bükk- szenterzsébeti plébános segített kiigazodni. Két évig tartott az anyaggyűjtés. Mikor elkészül­tem vele, megmutattam néhány hozzáértő embernek a múze­umban, akik azt tanácsolták, hogy tegyem közkinccsé. Én ezzel szemben úgy vélem, hogy egy családtörténet kizárólag az utódokra tartozik. Biztatásukra azonban a község múltjáról szerzett ismereteket, amiket már előttem leírtak és én gyűj­töttem össze a szájhagyomá­nyokból, egyetlen gyűjtemé­nyes kötetbe szerkesztettem.- Apáról fiúra szállt a Kas­tély-dűlő kincséről szóló le­genda. Mi ebből az igazság?- Sajnos, arra pénz nincs, hogy ásatásokkal bizonyítsuk a feltevést, de a fennmaradt ok­mányok igazolják, hogy a po- gányok Leleszen is sokáig tar­tózkodtak, s a földvárak sáncai még ma is felismerhetőek. A falu fizetett őrei nappal füsttel, éjjel tüzes fával jeleztek ezek­ről a magaslati pontokról. Ilye­nek voltak Tutus-tető, Köbő vára stb. Az egyik ilyen föld­várhoz vezetett a Kastély-dűlő dombjába vájt pincerendszer, melybe - az öregek állítása sze­rint - a törökök kincseket rejtet­tek, arra számítva, hogy hama­rosan visszatérnek erre a terü­letre. Néhányan 1945-ben ne­kibuzdultak, és elkezdtek ásni. Mikor elértek a nagyon kemény kőzethez, feladták a kincskere­sést.- A falu felett húzódó erdő sokaknak adott búvóhelyet a történelem folyamán...- Lelesz lakossága sohasem pusztult ki, s erre bizonyítékok vannak. A homokkőbe vájt, ma is látható üregek, az úgyneve­zett kőpajták mindenkor mene­déket nyújtottak a rejtőzködni kényszerülőknek.- Mennyiben tért el a falu szerkezete a maiétól?- Az építkezés a klíma és a rokonsági kapcsolatok függvé­nye volt. Mivel az erdőről lehú­zódó víz nem patakmederben folyt, a falut kettészelő folyóvíz környékén mocsarak, mosómo- csolyák és tavak voltak. Az emberek jelenleg is tóként em­legetik a mai Dankó út környé­két. Annyira bőviben voltak őseink a víznek, hogy több ví­zimalom is működött. Most is megfigyelhető, hogy a régi épü­letek mind a stabilabb talajon, a dombok alatt épültek. Másrészt pedig az egy családhoz, nem­zetséghez tartozók egy hadban laktak, mint például Hótartó­had, Ignácka-had...- Mi volt a legmeghökken- több az anyaggyűjtés során?- Ez éppen nem közvetlenül Leleszhez fűződik. A szentdo- monkosi iskola udvarán álló síremlék felirata a következő: „Itt nyugszik olyan, mi által nyugosznak sokan”. Utánajár­tam, mit takar ez a talányos sír­vers. A legnagyobb kolerajár­vány itt 1837-ben pusztított. Egy Greskovics nevezetű gaz­dálkodó a fiát orvosnak tanít­tatta. Az néhány cimborájával kereste a betegség gyógyszerét. Ahelyett, hogy meggyógyultak volna, még az egészségesek is meghaltak a találmányától, mígnem saját maga is orvos­sága áldozata lett.- Mi lesz a kézirat sorsa?- Az volt a célom, hogy a régmúlt emlékei az utókor számára fennmaradjanak. A fia­talok körében ma már nem nép­szerű ez a dolog. Ha a fényké­pek elkészülnek, akkor felké­rem Bakó Ferenc muzeológust, hogy lektorálja a kéziratot, és ha úgy találja, hogy érdemes, akkor nyomtatásban megjele­nik a millecentenáriumra. Kovács Mária Festői környezetben található Parádfürdőn az a tábor, melyet a Hunguest Kfl. üzemeltet a Gyermeküdültetési Alap támo­gatásával. Az ország minden szegleté­ből sereglenek ide a diákok. Most éppen Siklósról és Buda­pestről jöttek. Vezetőik el­mondták, hogy egy fő részére az egyébként mintegy harminc­ezer forintos költségből így csak hatezret kellett fizetni a tíznapos ellátás fejében. Ezen gyerekek szülei ennél többet képtelenek volnának a nyara­lásra áldozni. Legtöbbször túra szerepel a programjukban, pél­dául Kékestetőre vagy a siroki várba. De a recski ércbányába Újabb tizenkét előfizetőt kap­csoltak be a pétervásárai kábel­televízió-hálózatba. A bekötési munkákat a rendszer karbantar­tója, Tóth János végezte, aki egyébként a városgazdálkodási bizottság vezetője is. Mint a szakember elmondta, a Táncsics úti lakók kérésére került sor a hálózat bővítésére. A bekötési díjak a két évvel ez­előttivel megegyezők, csupán az általános forgalmi adó befi­zetése jelentett többletköltsé­get. Az összesen tizenhatezer forintos díj felére az önkor­Az elmúlt héten csütörtökön ülést tartott a váraszói önkor­mányzat szociális és kulturális bizottsága. A legfőbb napirendi pont az iskolás tanulók tanszer- támogatásának meghatározása volt. A javaslatot Pál Miklósné bizottsági elnök ismertette, melyről rövid vita után döntés is született. Ennek alapján a mintegy hetven általános isko­lás gyermek részére a könyve­ket, füzeteket az önkormányzat vásárolja meg. Ezek értéke ta­nulónként átlag több mint há­A közelmúltban befejeződött közművesítési munkák után már csak az utak helyreállításá­nak feladata van hátra Heves­aranyoson. A mintegy három és fél ki­lométernyi útszakaszokat a pé­tervásárai Pevik Kft. szakembe­rei vették kezelésbe, tudtuk is ellátogattak, s az ott gyűjtött kövekről egy geológus tartott érdekes előadást. Természete­sen a helyi strandra is járnak lubickolni, a táborban pedig kü­lönféle sportversenyeket, ve­télkedőket és ismerkedési estet rendeznek. A létesítményben nyolc fa­ház található, száznegyvennégy férőhellyel. A Sándor-réten pe­dig egy sportpálya áll a gyere­kek rendelkezésére. Az üdülési idény szeptember 15-ig tart, s a hírek szerint még van lehetőség újabb csoportok számára is tíz nap felhőtlen nyaralásra. Farkas Nándor mányzat kamatmentes részletfi­zetési lehetőséget biztosított az igénylőknek. Az újdonsült „kábeltulajdo­nosok” az éves ezerkétszáz fo­rintos előfizetési díjért a min­dennap jelentkező helyi tévé mellett még összesen nyolc csa­torna műsorát élvezhetik. Ebben új elem, hogy a Music Tv lekódolása miatt a TNT adása jelentkezik, melyet há­rom csatorna közül - egy-egy hetes „próbaadás” után - a né­zők szavazatai alapján sugá­roznak. romezer forint, így az erre for­dítandó összeg meghaladja a kettőszázezer forintot. A közép- iskolások és a felsőoktatási in­tézményekben tanulók három­ezer forintos támogatásban ré­szesülnek. Ez további mintegy százhúszezer forinttal terheli meg a község költségvetését. Ezt követően az időközben beérkezett segélyezési kérel­meket vizsgálta meg a bizott­ság, döntést hozva azok folyósí­tásáról, illetve néhány esetben elutasításáról. Zay József meg Szecskó Istvántól, az ön- kormányzat építésügyi előadó­jától. Várhatóan a napokban el is készül a gázvezeték nyomvona­lán megsüllyedt utak helyreállí­tása, nagyban megkönnyítve az autósok közlekedését. S. P. Vadásztalálkozó Párádon Szakmai tanácskozás és íjászverseny Szeptember másodika évek óta a vadászok napja. Az idei or­szágos rendezvénysorozat He­ves megyei programjának Pá­rád ad otthont, ahová ötvenegy vadásztársaságot és több száz vadászt várnak. A szakmai szimpózium mellett egész na­pos bemutatókon, versenyeken és kiállításokon vehetnek részt a látogatók. Szabóné Presovszky Mária népművelő, a szervezőbizott­ság tagja elmondta, hogy a me­gyei vadásztalálkozó rendezé­sének jogát pályázaton nyerték, s őket is meglepte a hír, hogy országos szinten is kiemelkedő­nek találták ötleteiket. Mivel a település német testvérvárosá­ban, Bad Breisigben is évszá­zados hagyományai vannak a vadászatnak, ezért a rendezők meghívták az ottani szervezet tagjait is, Walafried Malzkorn fővadásszal az élen. Igaz, konk­rét válasz még nem érkezett, ám ha a németek elfogadják a meghívást, akkor a programot a vadászkürtösök hajnali térze­néje nyitja, majd szabadtéri va­dászmisét celebrálnak a szana­tórium előtti parkban. Ezt követően kerül sor a Szent Hubertus-kitüntetés át­adására annak a jeles férfiúnak a számára, aki megyei szinten a legtöbbet tett a vadászat jelené­ért. A nap lövész-, íjász- és fő­zőversennyel folytatódik, s ha a szervezők munkáját siker koro­názza, akkor az esti vadászbál programja kiegészül a trófea­gyűjtő színjátszók találkozójá­val. Az esemény fővédnöke Baja Ferenc környezetvédelmi miniszter lesz. Prezenszki János, a megyei vadászkamara elnöke a ren­dezvény szakmai részéről el­mondta, hogy a szakmai szim­pózium témája a készülő vadá­szati törvény megvitatása lesz. Korábban a vad a magyar állam tulajdonát képezte, ám a priva­tizáció okozta földtulajdonvi­szonyok változása miatt szük­séges a törvény módosítása. Nagy érdeklődésre tarthat majd számot a hazai nagyvadállo­mány helyzetének alakulása is. Az utóbbi években ugyanis je­lentős mértékű csökkenés kö­vetkezett be, ami a nagyarányú kilövés és az elhullás következ­ménye. (szuromi) Felújítják az aranyosi utakat Kamatmenes támogatást adott az önkormányzat Bővül a kábeltévés rendszer A szociális bizottság döntése alapján Tanszersegélyt kapnak a váraszói diákok Népművésztábor Bükkszéken Az elmúlt héten népi kismes­terségek művelői adtak rande­vút egymásnak a bükkszéki if­júsági táborban. A Heves Me­gyei Népművészeti Egyesület és a Megyei Művelődési Központ szervezésében létrejött egyhe­tes táborozás immár évtizedes hagyományokra tekint vissza. Erről beszélgettünk dr. Csif- fáryné dr. Schwalm Edit muze­ológussal.- A valamikori továbbképzé­sekből nőtt ki tulajdonképpen ez a tábor- kezdi a beszélgetést a táborvezető. - Akkor még a Népművelési Intézet szervezte, majd a hetvenes évek végén megalakult népművészeti egye­sület. Szakkörvezetők szerez­hettek az ilyen táborokban ké­pesítést a nyolcvanas években. Néhány éve aztán úgy döntöt­tünk: fiatalokat is be kell vonni a munkába, hiszen a hagyomá­nyok átörökítése csak így lehet­séges. Idén is több generáció van itt együtt, általános iskolás­tól nagymamáig. Négy szekci­óban dolgoznak: hímzők, szö­vők, bőrösök és idén először fazekasok. A gyakorlati munka mellett elméleti előadásokat is hallgatnak, és persze a táboro­zás minden velejáróját élvezik. Sajnos, a pénzügyi források szűkülése miatt egyre nehezebb egy-egy ilyen nyári programot létrehozni, igen komoly előké­szítő és pályázati munkát igé­nyel. Ezek sikere Nagyné Vá- radi Annának, az MMK munka­társának munkáját dicséri. És persze kellenek a lelkes résztvevők, hiszen az ő fejlődé­sük, s ezen keresztül a hiteles népművészet továbbélése a leg­főbb cél. suha Egy sikeres csoport: Pom-Pom Parádé A parádé Parádé. Tudniillik, a Pom-Pom Parádé nevet viseli az a mazsorettcsoport, amely két éve alakult meg Párádon Csortos Ibolya, Szakács Jó- zsefné és Csortos Béláné taná­rok vezetésével. Az első sikerek után úgy érezték, hogy valami varázsla­tos dolog kerekedhet ki az együttlétből. Csortos Béláné csillogó szemmel meséli, mek­kora boldogság volt, amikor elkészültek az első pompok. Igaz, elkészítésükért egy fővá­rosi szalon csillagászati össze­get kért, de ők szerveztek egy jótékonysági estet a helyi vál­lalkozók és környékbeli üze­mek részére, s annak bevételé­ből vásárolták meg a ruhá­kat. A közelmúltban Németor­szágban, Bad Breisigben jár­tak, ahol óriási sikert arattak. Mivel egy éve néptáncot is ta­nulnak, meglepetésnek szán­ták a klasszikus diszkócsár­dást. A hétperces produkciót a helyi újságok öles betűkkel méltatták. Ekkor érezték azt, hogy egész Magyarországot képviselik. Most egy új műsorszámmal készülnek a hamarosan meg­rendezésre kerülő országos vadásznapokra. Külön hangsú­lyozták, hogy bár sok meghí­vást kapnak, elsősorban a ma­guk örömére dolgoznak, s hogy a benzingőzbe fulladt, értékromboló világban meg­őrizzék a helyi hagyományo­kat. Farkas Nándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents