Heves Megyei Hírlap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-07 / 183. szám
1995. augusztus 7., hétfő 9. oldal Gazdasági Tükör Versenyfutás az inflációval nem térítendő kölcsön Valahányszor meglódul az infláció, felvetődik a kérdés, érdemes-e ilyenkor takarékoskodni, s ha igen, miként őrizhetjük meg leginkább pénzünk értékét? Persze nem is az a kérdés, hogy egyáltalán érdemes-e az infláció közepette takarékoskodni. Am a munkahely bizonytalansága, a jövőről való gondoskodás kikényszeríti a beosztáson alapuló gazdálkodást. Aggasztó adatokat közöl a Gazdaságkutató Rt. felmérése, amely szerint a lakosságnak átlagosan alig fele rendelkezik némi megtakarítással, és ennek a csoportnak negyven százaléka is csupán a család egyhavi nettó jövedelmét tudta félretenni. Ez pedig édeskevés, hiszen az első váratlan kiadás, betegség azonnal fölemészti, s a családfenntartót adósságba keveri. Még inkább sajnálatos, hogy egyre többen vannak, akik azért kénytelenek hozzányúlni megtakarításukhoz, mert havi jövedelmükből mindennapi kiadásaikat sem képesek fedezni. Az átlag azonban csak úgy jöhet ki, hogy azok, akik képesek tartalékot gyűjteni, egyre kevesebben vannak, és megtakarításaik jócskán fölülmúlják a család havi nettó jövedelmét. Akiknek viszont alig van spórolt pénzük, azok fő gondja nem az, hogy milyen befektetéssel őrizhetik meg leginkább pénzük reálértékét. Nekik az a legfontosabb, hogy ez az összeg biztonságban maradjon és bármikor hozzáférhető legyen. Számukra a legnagyobb kamatot hozó rövidlejáratú értékpapír, vagyis a kincstárjegy, illetve az egy-két hónapra, negyedévre lekötött, vagy a láma szóló betét a megfelelő. A nagy pénzösszegek tulajdonosainak megtakarításaik befektetésekor módjuk van arra, hogy egyszerre többféle célt is kövessenek. A főbb célok - a magas hozam, az értékállandóság, a biztonság és a hozzáférhetőség - úgy érhetők el, ha a megtakarításokat megosztják az említett céloknak leginkább megfelelő befektetési formák között. Ilyenkor beszélünk befektetési tárcáról, portfóliáról, amelyben a kincstárjegy, a devizabetét, az államkötvény, a kockázatosabb, ám jövedelmezőbb részvény, és jelentős megtakarítás esetén az ingatlan is szerepel. Több lábon állva nagyobb az esélyünk arra, hogy legyőzzük az inflációt. Bácskai Tamás Főváros, megye A regisztrált munka- nélküliek száma (fő) Munkanélküliségi ráta (%) Budapest 52 871 5,6 Baranya 22 463 11,8 Bács-Kiskun 26 797 10,9 Békés 25 930 14,4 Borsod-Abaúj-Zemplén 56 282 16,6 Csongrád 20 476 10,0 Fejér 20213 10,3 Győr-Moson-Sopron 13 839 6,8 Hajdú-Bihar 34 656 14,2 Heves 18 445 12,5 Jász-Nagykun-Szolnok 27 964 14,3 Komárom-Esztergom 17 259 11,5 Nógrád 17 214 16,5 Pest 34 275 7,6 Somogy 15 423 10,4 Szabolcs-Szatmár-Bereg 46 143 19,4 Tolna 14 292 12,2 Vas 9 677 7,1 Veszprém 17 456 9,5 Zala 12 632 8,8 Összesen: 504 307 10,6 Eddig 2600-an pályáztak Szeptemberben döntenek az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban azokról az augusztus végéig beérkező pályázatokról, amelyek a Gazdaságfejlesztési Alapból igényelnek támogatást. A vállalkozók kereskedelemfejlesztésre és versenyképes termékek gyártására kérhetnek kamattámogatást, illetve vissza nem térítendő kölcsönt. Az érdeklődést jelzi, hogy eddig 2600 pályázat érkezett. Kamatkedvezményt bankhitelhez kapcsolódva lehet igényelni - erre eddig 12 kérelem futott be. A pályázók együttesen majdnem 500 millió forint támogatást kérnek, összesen 15-20 milliárd forint értékű beruházáshoz, vállalva, hogy a fejlesztéssel megvalósuló termékből öt évig 40-50 milliárd forintnyit exportálnak. Kereskedelemfejlesztésre eddig 161 pályázatot nyújtottak be, összesen 300 millió forintos támogatásért. A vállalkozók 10 százaléka külföldi kiállításokra, 20 százalékuk termékismertetőkre, 70 százalékuk pedig az ISO minőségtanúsítvány megszerzéséhez kér segítséget. Ezek elbírálásában is az export hosszú távú lehetősége a döntő. Simák Pál, a tárca főcsoport- főnöke elmondta, szeretnék a feltételeknek megfelelő valamennyi igényt kielégíteni. A kormány hamarosan áttekinti az alap helyzetét és megpróbál számára további pénzt átcsoportosítani. Az elosztható 3,3 milliárd forintból ugyanis a korábbi kötelezettségek miatt kevés jut az új projektekre. Az első fél év privatizációs mérlege Mínusz másfél milliárd A privatizációs bevételek az év első felében elérték a 26,96 milliárd forintot, miközben a kiadások másfél milliárddal többet, 28,27 milliárd forintot tettek ki - állapítja meg az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. fél évi összegzése. Az értékesítésből és vagyonhasznosításból 19,8 milliárd forintos bevétel keletkezett, osztalékból pedig 3,1 milliárd forint folyt be. Egyéb forrásból 3,9 milliárd forint érkezett. Az ÁPV Rt. 8,1 milliárd forint névértékű kárpótlási jegyet fogadott el, 2,7 milliárd forint pedig E-hitelből, illetve a hozzá kapcsolt részletfizetés során folyt be. A készpénzbevétel összege 15,9 milliárd forint. A privatizáció előkészítésére a vagyonkezelő szervezetek összesen 749 millió forintot fordítottak. Vagyonkezelési költségeik 2,8 milliárd forintot, a saját működés kiadásai 2,5 milliár- dot tettek ki. A reorganizációs feladatok 4 milliárd forintot emésztettek fel. Befektetési alapok, illetve társaságok alapítására 2,1 milliárd forintot kellett költeni, garanciális kiadásokra pedig 1,8 milliárdot. A jogszabályok által meghatározott befizetési kötelezettségek szerint a privatizációs szervezetek a költségvetésbe 990 millió forint osztalékot fizettek be. Az államadósság csökkentésére 2,7 milliárdot volt szükséges fordítani. Június 30-án 1599,9 milliárd forintot ért az állam vállalkozói vagyona, amelynek 78 százaléka még privatizációra vár. Határidők cégvezetőknek Augusztus 7.- A mezőgazdasági szövetkezetek tájékoztatni kötelesek a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatalt a tagi kölcsönök összegéről. Augusztus 10.-A társasági adó előlegének befizetése;- a járulékok befizetése (tb., egészségbiztosítási, nyugdíj, baleseti) összesítő elszámolás, bejelentések;-a pénzintézeti tevékenységet folytatók információszolgáltatása a Magyar Nemzeti Bank részére. A költségmentességhez szükséges igazolások A bírósági eljárásban személyes költségmentességet kérő félnek jövedelmi és vagyoni viszonyait a frissen módosított 2/1968. (I. 24.) IM r. mellékleteiként szereplő módon kell igazolnia. Ha a kérelmező vagy hozzátartozója munkaviszonyban áll, a kérelem beadásának időpontjában elért jövedelmét a munkáltató igazolja a „munkáltatói igazolás” nyomtatványon. A kérelemhez csatolni kell a kérelem előterjesztését megelőző naptári évben elért adóköteles jövedelemre vonatkozó igazolást is. Ha a kérelmező nem önadózó, a kérelem előterjesztését megelőző naptári évben elért adóköteles jövedelmét a munkáltató igazolja. Amennyiben a kérelmező önadózó, adóköteles jövedelmét az illetékes elsőfokú állami adóhatóság igazolja az „Adóigazolás II.” nyomtatványon. Ha vagyoni helyzetéről szóló nyilatkozatában a kérelmező kijelentette, hogy adóköteles vagyontárgya van, az adóigazolásra az „Adóigazolás I.” nyomtatványt kell használnia. Az adóigazolást a helyi adók vonatkozásában a helyi ön- kormányzat jegyzője (önkormányzati adóhatóság), más adók vonatkozásában az APEH fővárosi, megyei szerve állítja ki. A nyomtatványok a bíróságnál szerezhetők be, s azokat a kiállítástól számított 60 na- ! pon belül lehet felhasználni. Egyéni vállalkozónak csak abban az esetben kell kitöltenie és csatolnia a nyomtatványokat, ha a per tárgya vállalkozásával nincs összefüggésben. A vállalkozással összefüggő per esetén a kérelemhez a vállalkozónak csatolnia kell a bankszámláját vezető pénzintézet - 15 napnál nem régebbi - igazolását a bankszámla egyenlegéről. Arról, hogy egyéb bankszámlával nem rendelkezik, I írásban kell nyilatkoznia. Fontos tudni, hogy a bíróság elrendelheti a vállalkozó vagyoni állapotának (ingó, ingatlan vagyon, kintlévőségek, tartozások), továbbá 6 hónapra visz- szamenően bankszámlaegyenlegének igazolását is. Ugyanez a szabály alkalmazandó a jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet illetékfeljegyzési jog iránti kérelme vonatkozásában is. Ha a kérelmező vagy hozzátartozója munkanélküli-járadékban vagy egyéb rendszeres szociális szolgálta- j tásban részesül, a folyósítás időtartamát és a szociális juttatás összegét a lakóhely szerint illetékes Munkaügyi Központ kirendeltsége illetve az önkormányzat igazolja. Ha a kérelmező nyugdíjas, a kérelemhez az utolsó havi nyugdíjszelvényt ' kell csatolnia. VÁLASSZON IGÉNYEINEK megfelelően! Értékpapírok Kamatmértéke Aquincum Értékjegy I/A (lekötési idő 2 év) Garantált kamat Kamatprémium évi 10 % évi 20 % ti Összesen évi 30 % Aquincum Értékjegy 11/A (lekötési idő 366 nap) Garantált kamat évi 10 % Kamatprémium évi 19* % Összesen évi 29*% Takarékjegy A/l Lekötési idő 3 hónap évi 27* % Takarékjegy B/l Lekötési idő 6 hónap évi 27,5*% Lakossági betétek Kamatmértéke Látra szóló bankszámla évi 13% Lekötési idő évi kamat 1 hó 22-26* % 2 hó 23-26,5* % 3 hó 24-27* % 6 hó 25-27 % 9 hó 25-27 % 12 hó 25,5-28 % 18 hó 25,5-28 % A fenti kamatmértékek az 1995. augusztus 2. után lekötött betétekre érvényesek. A kamat mértéke a lekötött összeg nagyságától függ. * megemelt kamat Budapest Bank Rt.
