Heves Megyei Hírlap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-05 / 182. szám
n p \ wmi fii '7\T _______ A z „Ev embere99 nyugdíjban A „kispapok” titkos szavazással emelték ki tanáraik sorából legidősebb professzorukat Ősi Erény: Gyűjtemény a Magyarság Történetéről Lotz Károly: A kereszténység hirdetése Lotz Károly: A kereszténység hirdetése A honfoglalás után pár évtizeddel a magyarságnak rá kellett jönnie arra, hogy viszonylag rövid idő alatt gyökeres fordulat állott be az európai hatalmi rendben. A magyar seregek hadi fogásait kiismerték, ellenszerét a tömörülő páncélos falanxban megtalálták. Köthettek szövetséget bárkivel, az a bizonyos német győzelem 933-ban, Merseburgnál, majd húsz évvel rá Augsburg- nál lehetővé tette, hogy a bajor Ostmarkot visszaállítsák: Európa nem csak látszott szilárdulni. 7. (Nagy) Ottó (936-973) uralkodása, szervezőkészsége, tekintélye és az egyházzal való hol párhuzamos, hol annak fölébe is helyezkedő hatalomosztása - testvére magas méltóságát is hatalmi tétnek használta, amikor Lotaringiát neki, Brúnónak, a kölni érseknek adományozta - rákényszerítette a feudális tagozódást a csehekre, lengyelekre, vazallusá téve azokat. A források ez idő tájt igencsak különbséget tesznek a rangok, így uralkodók között is. „Az Isten kegyelméből király” olyan rang, amit csak Róma által lehet elnyerni. Tehát Géza (940-997), akit dux- nak, fejedelemnek említenek az iratok, akkor tartja meg ezt a népet ebben az európai közösségben, ha aláveti magát annak a hatalmi, felfogásbeli rendszernek, amit a kereszténység képviselt. Akár Bizáncban, akár Rómában. Géza két tűz közé került. Nyugat már nem az többé, ami volt. Keleten a bizánci befolyás még dédelgetett ábrándokat a terjeszkedést illetően, sőt - és ez a lényeges elem! A magyar fejedelem 972-ben a nyugati kereszténység felvétele mellett döntött, jóllehet, Erdélyben a bizánci rítust követték a vele szemben állók. Maga is megkeresztelkedett, hittérítőket kért és kapott, gyermekeit keresztény hitre, hitben nevelték. Új politikai vonalvezetését szolgálták a lengyel, a bolgár és bajor uralkodóházakkal létrehozott házassági kötelékei. 995-ben megkérte fia számára Gizella bajor hercegnő kezét. Ebben a korban nagyrészt az uralkodó akarata, tekintélye határozott egy-egy nép sorsát illetően. Géza elhatározhatta, hogy kereszténnyé teszi, nevelteti, oktatja a magyarságot. De élt a népben a messzi Ázsiából magával hozott hitvilág is! Hagyományait őrizni, továbbadni szerette volna! Ezért is tarkítja sok-sok lázadás, ember- és véráldozat ezt a hitbéli váltást. Az emberek gondolkodásmódját kellett kicserélni, a tulajdonról vallott felfogást, az erkölcsi világrendet kellett átalakítani. Ezenkívül és -felül gyűlölték is, fel-fel- támadó hevességgel üldözték ki az idegeneket, akik bejöttek az országba. Vagyont és méltóságot nyertek olyanok előtt, elől, akik méltán mellőzöttek- nek érezhették magukat: Tiborc még két évszázaddal később is mondja a magáét, hangzik is mind a mai napig. Ennek ellenére 996-ban alapítják meg az első bencés mo- nasztériumot, ez Géza mesz- szeható tettei közt nem a legjelentéktelenebb! * A kereszténység hirdetését, ezt a retorikus művet Lotz Károly (1833 Homburg von der Hohe - 1904 Budapest) festette meg. Kompozícióin a velencei barokk hatását érezni. Arcképeit is megérinti, hatása alá vonja a mitológia, mert a kor filozófiai irányának érdeklődése az antik élet. A szépség kutatása az antik mitológia varázsát is felébreszti. Kedvelt modelljei a nevelt lányai, Ilona és Kornélia. A barokk túlfűtöttsége, életszeretete, finom színpadiassága nem hiányzik az Operaház nézőterének a mennyezetéről sem. Székely Bertalannal együtt festették a Mátyás-templomot 1892-93-ban, majd a budapesti Bazilika adott neki újabb feladatot 1894-99 között. Személyes varázsa és festészete a kor nagyjai közé emelte őt. Alkotásai ma is remekléseknek tűnnek, az Operaház és az Országház archi* PERL MÁRTON REPRODUKCIÓJA tektúrája nemcsak befogadta Lotz Károly alakjait, de azok emelik is az épületek méltóságát. Lotz Károly egy tízszereplős jelenettel oldja meg művészi feladatát. Maga a téma elvont, vigyáznia kellett, hogy az arányokat el ne tévessze, mert hitelesnek és hatásosnak kellett lennie a műnek a nagy örömünnep, a honfoglalás jubileumának magyar társadalma számára. Az életkép főszereplője a szerzetes, aki sarasán, tonzúrásan, durva szövésű barna barátcsuhájában, ruhájában - ez nem reverenda! - áll szemben a kis csapattal. Az öt férfi és négy nő - az egyik anya gyermekével - más-más módon, más-más arckifejezéssel, összpontosítással válaszol a szerzetesi mondatokra. A középkorban a térítés, az igének a hirdetése veszélyes vállalkozás, megtérítendő területeken a szerzeteseknek gyakran nyílott lehetőségük, hogy hitüket termékennyé tegyék másokban, de sokszor olyan áron is, hogy vértanúhalált haltak. Ezek a bátor férfiak - akár Gellért is - a szegénység, a szüzesség és az engedelmesség életre szóló vállalásában személyes példával is biztosították az egyház számára a lelki hatalom terjesztését, gyakorlását. Azzal együtt, hogy nemcsak a hit igazságaira neveltek, de írni- olvasni, szántani-vetni-aratni, építeni és az új jogot betartani is oktattak. A szerzetesek középkori működése nélkül ma Európa nem az, ami. A képről leolvasható: hiába a jó szándék a szerzetesekben, a hallott igét másképp fogadja be az ősz szakállú aggastyán, másként a teljes testével oda- hajló fiatalasszony, megint másképp a javakorabeli férfi, aki nem is keresi pillantásával a pap arcát. A kép attól hiteles, hogy Lotz Károly a maga érzelmi életét vonultatja fel a képen, azt a felfogást, hogy minden látvány értéke csakis az, amit meg tudunk és meg akarunk élni. Farkas András Magyar lány a londoni popszentélyben Á Hittudományi Főiskola házi lapjából, a Gaudete-ból olvassuk, hogy a teológusok, a ,kispapok” titkos szavazással tanáraik sorából a legidősebb professzorukat, dr. Koncz Lajost választották az „Év emberé- jnék". Ez az elismerés, vagy más gidairól könnyed kézlegyintés- kel'intézhető vélemény felkel- te(t^.(jr(|£klődésünket, a mién- Ikeítj akik ..ebben.,..a-városban élijg}4,...évtizedekig ^szívtuk en-, nek a bükkaljai völgynek a levegőjét. És mert figyelünk, értesülünk is fontos dolgainkról. Dr. Koncz Lajost három évvel ezelőtt az Arcok Egerből sorozatban már bemutattuk ol- Ivasóinknak. Személyiség, sokan ismerik és tisztelik őt: lelkes, felrázó prédikációira bemennek a templomba, kinyitják a rádiót, ha onnan hallják a hangját. Mert pap is a javából. Akik azonban közelebbről is érdeklődnek munkássága iránt, tudják, hogy hittudós és közéleti, világnézeti publikációi érdeklődést váltanak ki. Pro- hászka-kötete országos visszhangot keltett. Tavaly töltötte be hetvenötödik életévét, és a magyar szellemi élet ezt a pályát Szent-Györgyi Albert-díj- jjal nyugtázta. Akkor szerettem Volna vele interjút készíteni, akkor kitért a kérés elől. A zárkózott, a fegyelmezett ember határozottságával. Gondoltam: okai lehettek. Most viszont a fiatalságnak erre az ítéletére hivatkoztam.- Örül neki? A fiatalság nem szokott csak úgy, hebehurgya módon dönteni, ha komolyan veszik őt és komolyan érdeklődnek náluk! Megmérettetésnek vette, vagy valami másnak, hiszen évtizedek óta oktat, nevel, ismeri a huszonévesek lelkivilágát?- Kettős meglepetéssel szolgált nekem ez az ügy. Ha ügy. Az elsőt maga az ötlet jelentette, hogy ezt a „világi” formát behozták a Szemináriumba. „Odakünn” az ilyesmi a sajtó ügyeskedéseinek az eszköze, ám a belső demokrácia szolgálója is lehet jóindulatú hatásaival. Javítja a nyilvánosság állapotát, erősíti az őszinteségre való hajlamot. Korunkban, mára ezt nem szabad kihagyni számításainkból. A másik meglepetés személyes érintettségem: lekötelez és meghat a fiatalok megbecsülése. Többgenerációs távolság - ötven évnél is több - van köztük és köztem, azonfelül közismert, hogy magammal és hallgatóimmal szemben mindig is erős követelményeket támasztottam, mind a mai napig.- A magasabb igényeket érvényesítő professzorokat általában nem úgy emlegetik, mint akik népszerűségre törekszenek. A teológián nemcsak tudományokat adnak át, ápolnak, hanem szigorú jellemnevelés is folyik. Messze magasabb szinten, mint ahogyan azt profán egyetemeinken tapasztaljuk. Hogyan jött ki ez az eredmény? Személyes rokonszenvek, szakmai felkészültség, netán tekintély, vagy a fiatalság csak egyszerűen megérzi, ki van velük?- Erre a kérdésre a fiatalok lennének illetékesek válaszolni. Ilyen versenyben - ha ez az? - nem egyenlő eséllyel indulnak az „áldozatok”. A nyelvtanár rosszabb kilátásokkal, mert nyelvtannal gyötri őket, talán előnyösebb helyzetben van, aki nevelő feladatot js ellát. Egy válasz-variáns: tanári, nevelői, sőt lelkipásztori munkámban is igyekeztem a belső kapcsolódásra a rámbízottakkal. A papnövendékeket egyenrangúaknak tekintettem-tekintem magammal abban az isteni megtiszteltetésben, hogy ők is meghívottak, „kiválasztottak”, bár e hivatásukban még segítségre, végső megerősítésre szorulnak.- Amikor először kíséreltem meg jellemzést adni, három évvel ezelőtt, mindarról, ami a személyiség alapvonása, még haboztam az általánosítástól: rögtön felismerni, az arcáról is, hogy Koncz professzor lelkekkel foglalkozik, hivatásból ápol hivatásokat. Nem így van?- Valóban. Ötvenhárom papi évemből csaknem harmincat teológiai tanárként, papnevelésben teljesítettem (Rozsnyó, Kassa, Budapest, Eger). Csak hálával és alázattal szólhatok erről. Krisztus egyházának legmélyebb, egzisztenciális gondja a papi hivatások ügye, és ha valakit három évtizeden át e téren igazgat a gondviselés, az nagy bizalom és megbecsülés jele.- Itt viszont nyomban felötlik egy nem is akármilyen probléma, amiről a szavazó „kispapok” még nem tudtak: az érsek úr - ugyan magas pápai kitüntetés és cím kíséretében - Koncz professzor nyugdíjazását csaknem egyidejűleg váratlanul tényként közölte a belső nyilvánossággal. Itt a „fenn” és a „lenn” érdekes játékáról van szó?- Hetvenhat évesen jogos és nem váratlan a nyugdíj, még ha külső körülmények közrejátszanak is. A nyíregyházi papi otthonba megyek. Ott már jelezték is, hogy örömmel elfogadják lelkipásztori segítségemet. Bocsák püspök-atya lelki napok tartására kért fel, Váradi püspöki helynök úr - nyíregyházi plébános - megtisztelt azzal, hogy az ottani teológiai tanfolyamra meghívott tanárnak. 0 az az egykori kollégám, aki húsz évig volt az egri teológia professzora, nevelője, de az akkori idők hatalmi rendszere száműzte őt Egerből.- Ez az utolsó mondat, és főképp az, amilyen hangsúllyal mondja, elárulja, hogy valami disszonancia forog a professzor úr személye körül. Élogyan lehetséges az, hogy akár kánonjogi tételekre hivatkozva is, egy ilyen szellemi kapacitást, egy ilyen életút után, nem kíván kamatoztatni az egri érsek ott, ahol a legnagyobb szükség van olyan egyéniségre, akik a klérus aggasztóan apadó tekintélyét, autoritását menthetnék, növelhetnék? Ilyen lelki csavarmenetben most hogyan érzi magát?- Azt hiszem, s ezt majdnem minden nyugdíjas társam-test- vérem nevében mondhatom: csöndes szomorúság van bennünk. De van-e jogunk panaszkodni, amikor pályakezdő fiatalok, javakorabeli emberek tengődnek munka nélkül? A kérdésre már feleltem, amikor a harminc év „isteni megbecsül- tetéséröl” vallottam. Ez mindent felülmúló érzés most is bennem. A világhírű brit zenetévé, az MTV vezetői ígéretet tettek arra, hogy megvizsgálják: miképp lehetne a 24 órás, színvonalas könnyűzenei műsort sugárzó adót továbbra is elérhetővé tenni a magyarországi rajongók számára. A hazai pophívők körében is rendkívül népszerű MTV nemrégiben kódolni kezdte műholdas adásait, vagyis most már csak az nézheti a műsorfolyamot, aki — vagy akinek kábeltelevíziós hálózata - megvásárolja a meglehetősen borsos árú dekóder-be- rendezést. A kérdést Horváth Emese vetette fel a brit tévéadó vezetőinek; a 20 esztendős magyar lány a héten - az MTV egyik vetélkedőjének győzelmi jutalmaként - egy napig a társaság elnöki posztját mondhatta magáénak. Horváth Emese az MTI tudósítójának Londonban elmondta: a részére összeállított, rendkívül zsúfolt program szűk perceit is arra használta ki a magyar „elnök”, hogy a problémára felhívja vendéglátói figyelmét. Az angol szakos egyetemista az eredeti tervek szerint már kedden hazautazott volna, ám a kétnapos látogatásból kéthetes londoni kirándulás lett, s a tévé vezetői elutazásáig szabad bejárást engedélyeztek számára a popszentélybe. A világban, az emberek között forgolódó újságíró észreveszi, hogy most kell letennie a tollat és jegyzetet, mert az arc udvariasan int. Nem ismerem a papnevelés mai tendenciáit. A klérus világa számomra mindig is zárt rend maradt. A káplántól a pápáig egy ösz- szehangolt kórus imádkozik értünk, felettünk, laikusokért. Egyházkormányoznak, közvetítik az égieket. Feloldoznak, mert papi dolog, jog és szentség az oldás és kötés hatalma. Csak sejtem, hogyan működik a transcendens, az ide is leáramló világ. Magasztos fogalmak villannak fel bennem, mert a teológia vastag falai mintha nyomasztanának engem. Viszont egyszerűbb dolgokat nem értek. Az én laikus, nehéz fejembe nem fér bele: a mai vészesen paphiányos időben miért kell egy paptanárnak szellemi kapacitása teljes birtokában, akárhány évesen nyugdíjba mennie? És miért egy ilyen formátumú és képességű embernek, mint Koncz Lajos? És ha már nyugdíjba megy (mert ő is kérte, vagy vállalta?), miért kell elhagynia ezt a várost, az érseki székhelyet, az itteni sikeres tudományos és közéleti működésének színterét? Nincs mód arra, hogy itt, messzehatóan, továbbra is részt vállaljon abban a munkában, amely éppen az ilyen méretű egyéniségeket igényli? Főképp mostanában! Vagy kezdünk irtózni az öregektől? A keresztény értelmiség éppen azt fájlalja a legjobban, hogy hiányzanak - sok helyen, vészesen - azok, akik a le nem tagadható szellemi, erkölcsi csődöt még segíthetnének felszámolni! Ki a hibás? Én, aki kérdezek? De minden felelősség nélkül? farkas
