Heves Megyei Hírlap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-26 / 200. szám
A hulladék öt százalékát illegálisan rakják le Minden falunak megvan a saját szemétdombja Évente 154.220 tonna kommunális hulladék keletkezik a megyében, melynek 5 százaléka illegális szeméttelepre kerül. Heves megyében minden második településen van hulladékgyűjtő, ám egyik sem felel meg a műszaki előírásoknak. A legnagyobb baj, hogy a talajt sehol nem szigetelték, s csak szerencsésebb esetekben vizsgálták a környezet adottságait, így a keletkező nedvesség a földbe szivárog, s elszennyezi a talajvizet. r Egy modem hulladéklerakó megépítése, mely minden műszaki követelménynek megfejel, a mai árakon számolva 100 milliós nagyságrendű - tudtuk meg Ott László megyei főépítésztől. - Ennek megépítését elvárni az önkormányzatoktól irrealitás lenne, ezért készült egy terv, amely a kistérségi társulásokra alapozva oldaná meg a megyében a hulladék elhelyezésének kérdését. ; -Ebben az esetben az „egy falu, egy szeméttelep" elvet mi váltaná fel?- Kilenc körzetre osztottuk a megyét, ami kilenc hulladékgyűjtőt jelent. Egy körzetbe 10-15 település tartozna. Ugyanakkor az a tapasztalatunk, hogy a helységek idegenkednek a közös beruházásoktól, pedig egy ilyen nagyságú fejlesztés ma csak így képzelhető el.- Van-e olyan hulladéklerakó a megyében, ami megközelíti az elvárásokat?- A megye infrastruktúrájában a kommunális hulladékkezelés a legfejletlenebb. Ezek a hulladéklerakók úgy keletkeztek, hogy kijelöltek egy helyet, legtöbbször ránézésre, és ott kezdték meg a szemét gyűjtését.-Próbálkoztak már a megyében szelektív hulladékgyűjtéssel is...-Nem sok értelmét látom annak, hogy az elemeket, festé- kesdobozokat összegyűjtjük, utána pedig halmozottan kerülnek ki a természetbe. El kellene gyártónak, forgalmazónak gondolkodnia azon, hogy olyan anyagokba csomagoljanak, ami újrahasznosítható.-Mennyi idő kell ahhoz, hogy telítődjenek a megye hulladéklerakói?- Harminc éven belül ezzel a problémával számolni kell. A dél-hevesi puszták is rekonstrukcióra várnak ahol ezek a madárfajok kitűnő költőhelyet tudtak kialakítani. Szerencsére a folyószabályozás nem sikerült mindenütt jól, így megmaradtak olyan foltok, ahol továbbra is kialakulnak fészkek. Ezeket fokozottan védeni kell, illetve a lehetőségeknek megfelelően újakat is szükséges kialakítani. De nem lehet elfeledkezni a löszpusztagyep- és a mocsárrét-társulásokról sem, melyek növényvilága szintén fokozott védelmet élvez.- Tavasszal a ragadozó madarak költőhelyeinek védelme volt fontos feladat. Milyen volt a nyári szaporulat?- Elsősorban a hamvas réti héja és a gyurgyalag védelme volt az, amire fokozottan figyeltünk. Ez utóbbiak homokos bányafalakban költenek, s mivel a költőhelyek száma csökkent, sokszor megjelentek a fészekrablók is, így nekünk kellett biztosítanunk a nyugodt szaporodást. Ennek ellenére úgy érzem, jól sikerült a ragadozó madarak fészkeinek védelme.- Igen sok, az emberek által okozott természeti kárról érkezik hír napjainkban. Jelentős-e a beszedett bírság nagysága?- Évről évre nő a büntetés mértéke, de a természetvédelemben ez nem hatásos eszköz. A fafajok nem tartoznak a legdrágább növények közé, legfeljebb az életkoruk miatt van eszmei értékük. De nagyon sok olyan lágyszárú növényfaj él a megyében, melyeknek egy darabja is jelentős pénzbe kerül. A legdrágább most a boldogasz- szony papucsa, ami a Felsötár- kány-közeli réteken, völgyekben él, ennek eszmei értéke most ötvenezer forint. Az utóbbi években Heves megyében egyre több területet nyilvánítanak védetté, legutóbb a Mészhegy-Nyergestető került a megóvandó értékek listájára. Egyre gyakoribb, hogy azokat a részeket, ahol ritkaságnak számító madár- és állatfajok élnek, az önkormányzatok kezdeményezésére helyi védettségű területnek nyilvánítják. Mindez praktikus, mert a Bükki Nemzeti Parkhoz csatolás sokkal hosszabb, bonyolultabb folyamat, így amíg erre sor kerülhet, az itt lévő értékek védelmet élveznek.- Heves megyének melyek azok a területei, amiknek védelme folyamatosan napirenden van? — kérdeztük Varga Ferencet, a Bükki Nemzeti Park igazgatóját.- Jelenleg a Nagyeged országos védett területté nyilvánítása folyik. Az ostorost tó környéke helyileg lesz védett, s ha minden jól megy, a bodonyi Lá- gyasi legelő is hamarosan megkapja ezt a privilégiumot. A megyében ezeken kívül egy olyan terület van még, amely páratlan értéket képvisel: az apci tatárjuharos, lösztölgyes övezet maradványa. Ez egy összefüggő övezetet alkotott Észak-Magyarországon, de a szőlőkultúra miatt fokozatosan kiirtották azt. Egy-egy völgyben már előbukkannak a maradványai, ezért értékes számunkra az apci „felfedezés”.-Az elmúlt időszakban elég sok szó esett a dél-hevesi térség élővilágának védelméről. Sikerültek-e az élőhely-rekonstrukciók?- A Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet 8600 hektáros terület, Poroszlótól a Jászságig. Tepélypusztán túzok- és természetvédelmi körzetet hoztunk létre, s az eddigi eredményekkel elégedettek vagyunk. Ez a terület a környezetileg érzékeny részek közé tartozik, ugyanis számos vonuló madárfaj költőhelye található itt. Az élőhelyek száma az elmúlt évtizedek mezőgazdasági művelése és a Tisza szabályozása miatt megcsappant. Eltűntek ugyanis olyan vizes, mocsaras részek, A fákat életkoruk miatt védik FOTÓ: PERL MÁRTON Az ezredfordulóhoz közeledve egyre több szó esik környezetünk állapotáról, a „kék bolygó" pusztuló értékeiről. A több mint egy évszázada tartó erőteljes iparosítás Európa természeti kincseit veszélybe sodorta, és a természetvédők figyelmét a még meglevő értékek védelme felé irányította. Éppen ezért határozott úgy az Európai Közösség, hogy 1995-öt a természetvédelem évének nyilvánítja, s a legsűrűbben lakott kontinens löszerdőinek, pusztáinak, barlangjainak védelme, illetve a veszélyeztetett növény- és állatfajok megóvása lesz a cél. Az emberek, ha környezetvédelemről esik szó, többnyire csak az egzotikus tájak őserdeire gondolnak, ám az idén a világ természetvédői Európára tekintenek. Ebből az alkalomból lapunk egész oldalas összeállítást közöl a megye természeti értékeiről, a teljesség igénye nélkül. Környezetünkért Összeállította: Szuromi Rita A látvány elkeserítő Növekszik a védett területek száma Foltokban száradnak a fák A Mátrában még mindig gond a fapusztulás Közel egy éve a parádfürdői Károlyi-parkban bekövetkezett fapusztulás a Mátra élővilágának állapotára irányította a figyelmet. Akkor a szakemberek még tehetetlenül álltak a jelenség előtt, az okok ugyanis ismeretlenek voltak. Egyesek arra gyanakodtak, hogy a túlzott szárazság, mások szerint a klíma nem volt megfelelő a fenyőfák számára. Azóta a fapusztulás némileg lelassult, ám foltokban még mindig előfordul.- Az első csoportos fapusztulás óta megfejtették-e a szakemberek a pusztulás okát? - érdeklődtünk Wágner Tibortól, a Mátra-Nyugat-bükki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság főmérnökétől.- Az erőteljes fapusztulás csökkent a Mátrában, de a fenyők csoportos száradása még mindig előfordul. A legújabb feltételezések szerint a csapadék tartós hiánya, illetve egyes helyeken a vékony termőtalaj okozta a pusztulást. Ezeken a területeken ugyanis a talaj kevesebb nedvességet tudott tárolni, s a hosszan tartó szárazság megviselte a növényvilágot. Ehhez még tudni kell azt is, hogy a Mátrában a fenyők nem őshonosak, sőt még Sopronban is - ahol pedig kedvezőbbek az adottságok - előfordult a csapadékszegény periódus miatt fapusztulás.- A mátrai gyalogos- és autósturizmus mennyire viseli meg az erdők állapotát?- A gyalogos turisták nem jelentenek problémát, itt inkább a rendszeres szemétszétszórás jelent gondot, ami ellen képtelenek vagyunk védekezni. Hiába a hulladékgyűjtő kosár, a mentalitás csak nem változik. Az igazi gondunk nekünk az autós hegyi versenyekkel van. Mivel ez közúton zajlik, tőlünk nem kémek engedélyt, de az igazi vesztesei a versenynek mégis mi vagyunk. Van még egy kritikus pontunk: a Parádsasvár mögött húzódó völgy. Itt évről évre találkozunk illegálisan lerakott nagyobb mennyiségű hulladékkal.-A turizmus igazi bajokat akkor okoz nekünk, ha erdőtűz van. Az esetek többségében nem derül ki az ok, csak gyanítani lehet, hogy kirándulók által eldobott gyufa, vagy tűzrakás idézte elő a lángokat. A Mefag történetében a legnagyobb károkat okozó erdőtűz két évvel ezelőtt volt. A fákat azóta sem sikerült teljes egészében pótolni... Csökkent a patakok szennyezése Veszélyes szennyvíztisztítók A megye természetvédői rendszeresen nézik a patakok vízminőségét a Trent biológiai index segítségével, s a szennyvíztisztító telepek környékén jutottak a legmegdöbbentőbb következtetésre: ezek azok a helyek, ahol a legkevesebb élőlény él a vizekben. Az index ugyanis a makrogerinctelen fauna gazdagságát méri, az igénytelen tubifextől a tiszta vizeket kedvelő lárvákig. Az Életfa Környezetvédő Szövetség Elővízfi- gyelő Hálózata vizsgálja megyénk három fő vízgyűjtőjét - tájékoztatta lapunkat Zay Andrea, a Búbos Banka környezetvédő kör vezetője. Megfigyeléseik alapján az Eger-pataknak Szarvaskőnél még nagyon jó a minősége, az egri strand környékén már csak közepes, míg az an- domaktályai szakaszon már kifejezetten rosszak a mutatók. Ennek legfőbb oka a szennyvíztisztító működése, ugyanis a rossz ülepítés és a foszfátmentesítés hiánya miatt nagy a szervesanyag- terhelése a pataknak. Négyes falu környékén újra javul a vízminőség, ami az öntisztulásnak köszönhető. A Gyöngyös-patakon a zöldszíves csoport végez megfigyeléseket. Méréseik alapján a patak vízminősége szintén rossz, amit ismét a szennyvíztisztító telep nem megfelelő működése okoz. A Zagyván a Natura-közösségnek vannak mérési pontjai. Ők közepes és jó vízminőségről adtak visszajelzést. A fő vízgyűjtőkön kívül kisebb területeket is vizsgálnak a megyében, például a no- vaji patakot, ahonnan szintén jó eredményeket jelentettek. Zay Andrea szerint a megyében működő környezetvédő csoportok célja a szemléletformálás. Nem hatósági feladatokat látnak el, inkább a település lakóinak figyelmét szeretnék felhívni a természetvédelemre. Azok a gyerekek, s esetenként szülők, akik részt vesznek a vizek állapotának vizsgálatában, megismerik az élővilágát, s vigyáznak rá. Nem elrettenteni, „feljelentgetősdit” játszani akarnak, hanem követendő, pozitív példával szolgálni. Nem a tudományos munka fontos a számukra, hanem az ismeretterjesztés, hogy az ott élők tudatában rögzüljön: szennyezett folyóvízzel még a kerteket sem lehet öntözni, ugyanis számos baktérium kerülhet a földbe, és onnan a termelt zöldségbe, gyümölcsbe.
