Heves Megyei Hírlap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-21 / 195. szám

1995. augusztus 21., hétfő Heyes És Körzete 5. oldal FOTÓ: PERL MÁRTON Riasztási rekord a tűzoltóknál A hevesi körzet nem vonzza a tiszteket Szeptember elején országos demonstrációra készülnek a tűzol­tók. Lépésüket a rossz munkakörülményekkel és az alacsony fizetéssel indokolták. Hevesen nemrég adták át az új laktanyát, ezért úgy tűnt, itt a gondok nem jelentkeznek élesen. A tűzol­tók parancsnoka, Kovács Barnabás százados szerint viszont közel sem olyan rózsás a helyzet, mint ahogy az látszik. Tanévkezdés támogatással Hevesi szőttesek országos sikere A Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezetben ké­szült legszebb alkotásokból nyílt a közelmúltban tárlat Jászszentandráson és a balassa­gyarmati múzeumban. A palóc szőtteseket, a mátrai motívu­mokkal díszített viseleteket a nagy érdeklődésre való tekin­tettel a tervezettnél hosszabb ideig láthatja a közönség, szep­tember közepéig. Szezonbúcsúztató hajókázás Kiskörén Idén nyáron nagy népszerűség­nek örvendett Kiskörén a strand területéről rendszeresen kifutó sétahajó. Szezonbúcsúztató ha- jókázásra várják a településen nyaralókat augusztus 27-én, délután három órakor. A strand előreláthatólag szeptember 15- ig üzemel majd. A dél-hevesi térség fejlesztéséről Augusztus 30-án, reggel kilenc órától a Hevesi Polgármesteri Hivatal tanácstermében egész napos értekezletre kerül sor, ahol a térség komplex fejlesz­tési programja - a mezőgazda­ság, ipar, idegenforgalom, inf­rastruktúra tükrében - kerül napirendre. Gázbekötés előtt Tarnaörs Tamaörsön és a környező hét településen végéhez közeledik az elmúlt időszak legnagyobb beruházása, a gázbekötés. Elő­reláthatólag napokon belül megkötik az üzemeltetővel a szerződést, és szeptember 15- től minden érintett lakásban használhatják a gázfűtést. Önkormányzati ülés a gazdálkodásról Augusztus 23-án, szerdán dél­után 4 órától ismét összeülnek Kisköre képviselői. A testületi ülésen értékelik az elmúlt fél év gazdálkodását, és szó lesz arról is, hogy milyen újabb takaré­kossági intézkedésekre van szükség a településen, hiszen a korábban felvett hiteleket tör­leszteni kell.- A tűzoltóegységek több­sége a megyében elöregedett gépkocsikkal dolgozik. Milyen az új hevesi állomás műszaki felszereltsége?- A gépkocsik átlagéletkora hét év. A bajok viszont nem itt kezdődnek. 22 település tarto­zik hozzánk, s csupán egy gép­kocsifecskendővel és egy víz­szállítóval dolgozunk. Ha va­lamelyik meghibásodik, akkor a legközelebbi őrstől kell segít­séget kémünk.- A bozpttüzek száma nagyon megszaporodott. Elegendő-e ez a műszaki felszereltség a tűzol­táshoz?-Százöt riasztásunk volt a nyáron, ami rekordnak számít. Gyakoriak a térségben az avar- tüzek, aminek abban látom az okát, hogy kis parcellákon fo­lyik a termelés, a gazdák meg­gyújtják a tarlót, nem ügyelnek rá, vagy jön egy hirtelen szél, s a lángok átterjednek á szom­széd földjére. Háromszor annyi riasztásunk volt a nyáron, mint a korábbi években. — Július elsejétől a tűzoltók átkerültek az önkormányzatok­hoz. Jelentett-e ez valamilyen változást?-Semmilyen hátrányát nem érezzük, mindkettőnknek ta­nulni, szokni kell ezt a helyze­tet. A mi gazdálkodásunk egé­szen más, mint egy iskoláé, itt kell egy készenléti összegnek a kasszában lennie, mivel ha meghibásodik valamelyik gép, azt azonnal javítani kell.- Ha kevés is a technikai eszköz, azért munkaerőgond­jaik nincsenek...- Igaz, az új laktanya méretei lehetővé tették a létszámbőví­tést, de a tisztek számára nem vonzó hely Heves. Hat helyből négy betöltetlen. Bevezetjük a számítógépes adatfeldolgozást, s műszaki szakemberekre szük­ségünk lenne. Szuromi Rita Az erki önkormányzat az idén is megvásárolja az általános is­kolás gyerekek tankönyveit. A nyolc évfolyamból minden ta­nuló a költségvetésben elkülö­nített összegből megkapja a tankönyveket, ezenkívül a ci­gánytanulóknak a kisebbségi önkormányzat a füzeteket is biz­tosítja. A hetven tanuló könyveinek költsége több mint kétszázezer forintba kerül, a füzetek ösz- szege pedig húszezer forint lesz, amelynek megvételét szin­tén a költségvetésből oldják meg. Harmadik éve támogatja a tanévkezdőket Erk önkormány­zata, ezért a település jegyzője, Antal Béla szerint egyéni ké­relmek szeptemberben nem várhatók. A településről közép­vagy felsőfokú oktatási intéz­ménybe került tanulók is szá­míthatnak ebben az évben a te­lepülés vezetőitől támogatásra. (sz.) Olasz és német vendégek a Tiszán Elkezdődött a récék vadászata Kedvező szaporulat után indul a hajtás Augusztusban özbakkal folyta­tódott a dél-hevesi térségben a vadászati szezon, a hónap kö­zepétől viszont már récéket, október elejétől pedig vadli­bákat is lehet lőni - tájékoz­tatta lapunkat Godó Ferenc, a tiszanánai Petőfi Vadásztársa­ság elnöke. A réceszaporulat rosszabb a vártnál, aminek az oka a tavaszi árvízhullám volt, ami nyolcszor vonult végig költési időben a Tiszán, és sok fészket elmosott. A nyúl- és fácánszaporulat viszont az idén is jól sikerült, ez utóbbiból még négyezer-öt­százat mesterségesen kihe­lyeztek a hatezer hektáros va­dászterületre, amire a külföldi vadászok igénye miatt volt szükség. A nyulak természetes szaporodása is kedvezett a va­dásztársaságoknak, olyany- nyira, hogy nagyobb mennyi­ségű értékesítésre is lehet számítani az őszi szezonban. Apró- és vízivadra elsősor­ban olaszok vadásznak, a né­metek és osztrákok őzbakot hajtani érkeznek a hevesi tér­ségbe. míg a magyar hajtők fő­leg Budapest és Eger térségé­ből jönnek. Az őzbakok fejlő­désére sem lehet kifogása eb­ben az évben a német vendé­geknek. Az enyhe télnek kö­szönhető, hogy az agancsfel­rakás időszakában 10 százalé­kos növekedés következett be az előző évekhez képest, így az idén az ideális agancssúly 360 gramm körül mozog. Az idén az ötvenöt tagú va­dásztársaság számára decem­berig bezáróan 10 hajtást ter­veznek, s az új vadászati tör­vény értelmében hetente há­rom napon lehet a Tisza-par- ton vízivadra lőni. (szuromi) Rendezési terv Erdőtelken Rendezési terv elkészítésére írt ki pályázatot Erdőtelek önkor­mányzata. A harminc évvel ko­rábban készült részletes rende­zési terv jogilag teljesen el­avult, és gyakorlati haszna sincs már. Ezért a testület költ­ségvetésében másfél millió fo­rintot különített el az új terv el­készítéséhez. Oszlánczi István polgármes­ter elmondta, hogy a terv nem kívánja megváltoztatni a falu arculatát, továbbra is szeretnék, ha Erdőteleknek megmaradna a kertes, falusi jellege. Fejlődésre viszont gondolni kell, annál is inkább, mert 130 építési telek kerül kiosztásra, folytatják az utak, járdák, csapadékelvezető árkok kiépítését, s ehhez szük­ség van az új tervre. A több év­Tamamérai nyár Az idei nyolcvanszázalékos ki­használtsággal már elégedett a tamamérai strand és ifjúsági tá­bor területének bérlője, Nagy László, aki szerint 1992 óta nem volt ilyen jó év a települé­sen. Igaz, ahhoz már szeptem­berben el kellett kezdeni a szer­vezést, hogy ne maradjon üre­sen az ifjúsági tábor. Evek óta nem fordult olyan elő, hogy még augusztus utolsó hetében is érkezzenek vendégek Mérára. Elsősorban a fővárosi és a debreceni gyerekek köré­ben kedvelt a mérai strand és a (sz. r.) Önfeledt szórakozás a hűs hullámok között... tizedre szóló tervezetben helyet kapott egy ipari létesítmény is, s bár konkrét beruházó még nincs, a kijelölt területet bármi­kor rendelkezésére tudják bo­csátani. A polgármester szerint sem­milyen mesterséges beavatko­zás nem lesz a falukép alakulá­sába, a vállalkozók új boltjai, üzletei által spontán alakul to­vább a falucentrum is. A szeptember 6-i hatósági véleményezés után falugyűlé­sen ismertetik az elképzelése­ket, majd közszemlére is kifüg­gesztik. A falubeliek véle­ménynyilvánítása után készül el a végleges terv, amely január elsején lép,életbe, és ismét több évtizedre szól. (-romi) tábor, s bár szervezett progra­mokat nem ajánlanak, teni­szezni, sportolni van lehetőség. A bérlőnek csupán egyetlen bánata van: az önkormányzat egyéves bérleti szerződést kö­tött vele, habár már húsz éve dolgozik itt, s 1990 óta működ­teti családi vállalkozás formá­jában a két létesítményt. így vi­szont nem lehet beruházni, fej­leszteni, de ezzel a gonddal már nincs egyedül a megyében Nagy László. A közösségnek köszönhetek mindent Aki aggódik a palóc értékekért Hevesen, a Népművészeti és Háziipari Szövetkezetben dol­gozó lányok-asszonyok messze földön híresek az általuk készí­tett gyönyörű szőttesekről, a Palócföld motívumvilágát hí­ven őrző népművészeti alkotá­sokról. Ahhoz viszont, hogy ezeket az értékeket a nagyvilág elé tárják, s hogy a piac szá­mára is vonzóvá tegyék, nem elég a hímzés, szövés tudomá­nya, hiszen a terméket el is kell adni. Ezzel a nem mindennapi tudással és érzékkel rendelke­zik Pataki Miklósné, akinek munkája és remek ötletei nélkül aligha törtek volna be például az amerikai piacra. Márpedig egy ideje ott is ismerik a heve­siek egyedi termékeit. Margó visszautasítaná a fenti kijelen­tést, mert beszélgetésünk során nemegyszer hangsúlyozza: a szövetkezet eredményei nem egy-egy embernek köszönhe­tők, csakis a közös munkának. A jászapáti születésű fiatal- asszony a Képző- és Iparművé­szeti Gimnázium elvégzése után nem sokáig kutatott állás után. Egy hevesi szőttes blúzt kapott ajándékba, s az annyira megtetszett a fiatal lánynak, hogy elhatározta: ott próbál el­helyezkedni, ahol az ajándék készült. Az ifjú tervezőt azon­nal alkalmazták, és hamarosan beavatták a szövés-hímzés tu­dományába is. Ezt követően sorra következtek az országos pályázatok, ahol rövid idő után a legjobbak között tartották számon Margó munkáit. 1970-ben megszerzi az „ifjú népművész” címet, s nem sok­kal később már népi iparmű­vészként jegyzik a szakmában. Elvégzi a Népművészeti Aka­démiát, s közben természetesen minden alkalmat megragad a palóc tájegység népművészeti kincseinek gyűjtésére, a párat­lan motívumok alkalmazására, a mai ízlésvilághoz közelítve. Számos kiállítás szervezésében és lebonyolításában vesz részt, ahol a szövetkezet legszebb da­rabjait igyekszik a nagyközön­ség elé tárni. Mindeközben otthon ellátja a háziasszonyi teendőket, és tel­jes odaadással neveli két gyer­mekét.- Büszke vagyok arra, hogy a nagylányom és az iskoláskorú fiam is otthonosan mozog a népművészet berkeiben. A kiál­lításokon szereplő viseleteket annak idején a lányomra szab­tam, a fiamat pedig már pár hó­napos kora óta minden ilyen jellegű rendezvényre magam­mal viszem. Boldog vagyok, amiért ebben a környezetben nevelkedtek. Tudom, hogy a megismert értékeket szeretni és őrizni fogják. Ők igen. De néha elbizonytalanodom, hogy a gyerekeinken kívül lesznek-e még olyan emberek, akik ezt igazán fontosnak érzik? Úgy, ahogy azok az alapító tagok, akik már nincsenek közöttünk. Azok az idős asszonyok, akik ennek a mesterségnek minden fortélyát ismerték, és utánozha­tatlan pontossággal és mű­gonddal művelték. Kívánjuk: Margó asszony­nak ne legyen igaza. (b. k.)

Next

/
Thumbnails
Contents