Heves Megyei Hírlap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-18 / 193. szám

4. oldal Eger Körzete 1995. augusztus 18., péntek Vége a bizonytalanságnak Legalábbis a gázpalackcserét il­letően. Eddig ugyanis fogalmuk sem volt a bekölceieknek, mikor érkezik a teherautó a fűtő­anyaggal. A polgármesteri hivatal kézbe vette az ügyet, s a régi tűzoltószertárban - minimális költséggel - kialakítottak egy cseretelepet. A palackok kiadásával az egyik alkalmazottjukat bízták meg, aki hetente három alka­lommal fogadja a vásárlókat. Hétfőn és pénteken reggel 8-tól 9-ig, szerdán délután 3-tól 4-ig kereshetik őt fel a gázra várók. S még egy bekölcei hír. Az idén sem marad el a tanszerse­gély. Az önkormányzat három- százezer forintot különített el erre a célra. Szegediek Szilvásváradon A gyerekek a lovaglást élvezik a legjobban Nem túlzás, ha azt állítjuk: a Bükk szépsége párját ritkítja. Különösen az Alföldön élőknek újdonság a zöld erdőkkel borí­tott sok hegycsúcs, lankás domboldal. Ügy tűnik, a szegediek egyenesen beleszerettek Szilvásváradba, hiszen már a negyedik alkalommal tértek vissza idén nyáron kellemes üdülésre. A Szalajka-völgyi árnyas út be­járatánál, a sátraknál, büféknél ezúttal is nagy a forgalom. Csa­ládok, turisták, csoportok néze­lődnek, falatozgatnak, élvezik a hűs, tiszta levegőt. Dr. Örsvári Judit és Nagyné Molnár Judit amolyan műked­velő idegenvezetők; szabadide­jükben csoportokat kísérnek Szilvásváradra.-Szegedről érkeztünk, egy ottani utazási iroda kimondot­tan gyerekeknek szervez kirán­dulásokat, üdüléseket - hallot­tuk tőlük. - Idén nyáron már negyedszer jöttünk Szilvásvá­radra, és nemcsak a gyerekek, mi is nagyon élvezzük. Egészen más a környezet, a hegyek, a jó levegő. Bár kicsit neheztelünk azért, hogy beengedik ide az autókat; megzavarják a csendet, a nyugalmat. Ennek ellenére gyönyörű a vidék, és azért is jó egy ilyen üdülés, mert az isko­lások sajnos, nem ismerik a szép magyar tájakat. Itt alkal­muk van erre. Csodálják a Sza- lajka-völgyet! Ezúttal a szegedi gyerekek lovastáborba jöttek. Bekukkan­tottunk a fedett lovardába, ahol délelőttönként idejüket töltik. Bárczy Judit szilvásváradi kislány épp egyiküket tanítja:- Én már három éve lovago­lok, és nyári munkámat töltöm A fedett lovardában itt. A múlt héten pestieket ok­tattam. Nagyon szeretem az ál­latokat, most végeztem a nyol­cadik osztályt, és a mátrafüredi erdészeti szakközépiskolában tanulok majd tovább. Hogyan kell lovagolni tanítani? Elég kevés erre egy hét, de fontos, hogy az állatot jól szorítsák, hátradőljenek. Mert ha véletle­nül megugrik a ló, nem esnek le, ha kapaszkodnak. Egyéb­ként is szorosan tartom a futó­szárat, a kikötőszár pedig azért kell, mert szabadon is lovagol­nak, s ezzel erősen tudják tar­tani az állat száját. Ez a ló, a Tornádó, neve ellenére szelíd, de azért szükség van az ostorra is. Szóval is irányítom: lép, lép, és jár is szépen, körbe-körbe. Tornádó egyébként heréit, s ahogy elnézzük, nem nagyon szereti, ha fotózzák: időnként móresre kell tanítani. Juditnak azonban nem esik nehezére, egykettőre kezesbáránnyá válik szavára a pompás paripa.- Mikor ide költöztünk, ak­kor szerettem meg a lovaglást - mondja, miközben húz egyet a kikötőszáron és később sportszerűen is akarom űzni. A Tornádót megülő szegedi kislány, Juhász Rita még ugyan a kezdeteknél tart, de a jelek szerint lóra termett... (mikes) FOTÓ PERL MÁRTON Ükunokáinknak is marad a hegyből Lakatok kerültek a szocializmus ipari fellegváraira, ám a Bél­apátfalvái Cementgyár - új nevén Cement- és Mészipari Rt. - nyereséggel működik. Pedig lanyhult az építési kedv, az a né­hány, kacsalábon forgó palotát állíttató újgazdag aligha bír megrendeléseivel eltartani egy ekkora üzemet. Akkor hogyan tud fennmaradni a gyár? A titkot Márton István, a cég elnök­igazgatója árulta el. Az átalakulás - privatizálás - öt évvel ezelőtt kezdődött, amikor is német és svájci szakmai be­fektetők érkeztek Bélapátfal­vára, s megvették a gyár 33 százalékát. S ha már némiképp tulajdonosokká lettek, tippeket adtaik a hogyan továbbra. Véres időszak következett. A dolgozók közel felét elbocsátot­ták. A gyár vezetése igyekezett elsősorban azoknak az embe­reknek búcsút inteni, akik közel álltak a nyugdíjhoz. Felmondó- levelet kaptak azok is, akikkel korábban baj volt, sértették a munkafegyelmet vagy dézsmál­ták a köz vagyonát - értsd: zsákszámra lopták a cementet. Mára 526 (elsősorban bél- apátfalvai, de akad nagyvis- nyói, szilvásváradi, mikófalvai, balatoni, egri) alkalmazott ma­radt, közülük csupán nyolcvan- ketten végeznek nem fizikai Számtalan baleset helyszíne volt Mikófalván a Rákóczi úti kanyar, az útfelület gyalázatos volta miatt. A képviselők úgy döntöttek, kiszorítják a javítta­tás költségét, így mintegy 80 méter hosszúságú szakaszon új burkolatot és padkát kapott az út. Ha már a felújításoknál tar­tunk, meg kell említenünk az iskola renoválását is. Kicserél­tették az épületben a villamos vezetékeket, a közhasznú mun­munkát. S most ismét főhet az elnök-igazgató feje, mert ah­hoz, hogy továbbra is nyeresé­gesek maradjanak, újabb 26 embert kell elküldenie az év végéig. Tiltakozásnak helye nincs, ugyanis a cég ’94 végéig teljes egészében külföldi kézbe került.- A gyártáskapacitásunk egymillió tonna, de sajnos, csak ötszázezer tonnát teljesítünk - mondja Márton István. - Eny- nyire van megrendelésünk. A két gyártósorunk közül az egyik már négy év óta áll. Ma­gyarországon egy év alatt 2,8 millió tonna cementet használ­nak fel, ez azt jelenti, hogy az egy főre jutó fogyasztás fele a nyugati átlagnak. A gazdasági helyzetet figyelve aligha re­ménykedhetünk, hogy megnö­vekszik az építkezési kedv. Hi­ányoznak az állami nagyberu­kások pedig átfestették a fala­kat. Hála Kovács Tibornak és Kovács Albinnak - ők végezték a szakmunkát -, az idén lénye­gesen kevesebb pénzből meg­úszta a tatarozást az önkor­mányzat. Talán nem fosztjuk meg a nebulókat a meglepetés örömétől, ha eláruljuk: új pa­dok várják őket a tanévnyitón. Szinte hihetetlen, de Mikó­falván még mindig nem ürült ki a kassza. A képviselő-testület házások, az út-, a híd-, a metró­építés. A külföldi megrendelés sem tetemes, egyedül Ausztri­ába szállítunk, holott a minő­séggel nincs gond, hétféle ce­mentet gyártunk.-Vagyis, elképzelhető, hogy további megszorításokra kény­szerülnek?- Nagyon remélem, hogy nem. Tulajdonképpen akik itt dolgoznak, biztonságban érez­hetik magukat. Az átlagfizetés is kielégítő, 600 ezer forint éves szinten. Dolgozóinknak bizto­sítjuk az üzemi étkezést, a Bala- ton-parti üdülést, és beiskolá­zási segélyt is adunk. Tavaly 3 ezer forintot fizettünk gyere­kenként, az idén - várhatóan - többet.- Amennyiben nem csök­kenne a megrendelés, meddig bírják kővel? Mikorra fogy el a hegy?- 1980-ban készült egy fel­mérés, ennek alapján mondha­tom: több mint száz évig bizto­sított az alapanyag. Még az ük­unokáinknak is marad a Bélkő­hegyből. (négyessy) tagjai augusztus végéig kaptak haladékot, hogy kigondolják, mire fordítsák a megtakarítást. Elkeserítő viszont, hogy a közelmúltban ismeretlen tette­sek feltörték a polgármesteri hivatalt. A látogatók szétzilál­ták az aktákat, elvittek három­ezer forintot és a reprezentációs konyakot. A falubeliek úgy döntöttek, megerősítik a Ko­vács Endre vezette polgárőrsé­get. Mikófalváról - erdélyi testvérekhez Két éve tart a barátság Mikó- falva és a székelyföldi Mikóúj- falu között. Most újabb meghí­vás érkezett, amelynek a képvi­selő-testület szeptemberben tesz eleget. Fehér Hangok a harmóniáért Megjelent az egri Mentálhigié­nés Csoport ingyenes kiadvá­nya, a Fehér Hangok. Az újság ez alkalommal - többek között - a kikapcsolódásról, a táplál­kozás zavarairól, a kullancsok okozta fertőzésről, a nyári sze­relmekről, a szülői mesterség­ről, valamint a képzelet gyó­gyító erejéről közöl érdekes ol­vasmányokat. Bekölcén is csökken a közkutak száma Eddig huszonöt nyomós kút működött Bekölcén, de hamaro­san már csak tíz marad. A kép­viselők döntésének oka: sokan visszaéltek a helyzettel, a köz­pénzből fizetett vízzel öntözték kertjeiket, mosták autóikat. Vagyis, akik ezután távolabbi helyekről cipelhetik majd teli vödreiket, ne a testületre orrol- janak, hanem a korábbi potyá- zókra. Sepsiszentgyörgyi gyerekek Verpeléten Harmincöt erdélyi kisdiák töl­tötte vakációjának egy részét Verpeléten. A gyerekek nem­csak testvérfalujukkal ismer­kedtek, hanem izgalmas kirán­dulásokat is tettek. Vendéglá­tóik elvitték őket például Bu­dapestre is, ahol bejuthattak az Országházba. Novajon már osztják a tanszersegélyt Ebben a községben nemcsak a diákok, hanem az óvodások is kapnak tanévkezdési támoga­tást. A legkisebbek 600, az álta­lános iskolások 1900, a közép- iskolások 2000, a felsőoktatási intézményekben tanulók szülei pedig 3000 forintot vehetnek át a gyermekintézményekben, il­letve a polgármesteri hivatal­ban. Mikófalván még mindig van pénz Kalandozások - hatvanon túl Nincs rémesebb - gondolom én, negyvenen innen -, mint bekerülni az aggok házába, s onnan nem mozdulni soha többé. Hasonlóan vélekedik Törő- csikné Király Margit, az egri Idősek Berva-völgyi Otthoná­nak igazgatója is. Ezért fel­vette a kapcsolatot a Sátoral- jaújhely-Köveshegy Idősek Otthonának vezetőivel, és csereüdüiést szerveztek a to , . _____ _ v». 1VVZ“ r osaöb, ám vállalkozó kedvű embereknek. Amíg az egri otthon lakói a Zempléni-hegység barátságos városkájával ismerkedtek, addig a sátoraljaújhelyiek Egerben tölthettek egy gond­talan hetet. A vendégeket színes prog­ram várta. Minden nap új és új izgalmakat ígért. Kirándul­tak a Szalajka-völgybe, ver­ses, zenés, táncos délutáno­kon mulathattak, strandoltak, kártyáztak. Meglátogatták a bélapátfalvi szerzetesrendi monostort, az Egri Bazilikát, a várat, a Rác-templomot, a Szépasszony-völgyet. Az üdülőket a Berva-völgyi otthon legidősebb lakója, dr. Csank Istvánná Sík Sándor: Fecske című versével búcsúz- I urna, illetve fogadta a vaká­cióról hazatérőket. Törőcsikné Király Margit­tól megtudtuk, hogy a jövő nyáron ismét szerveznek cse­reüdülést, hiszen az idei kitű­nően sikerült. A nyaralás százszorta jobb, mint a befőtt - az emlékek tar­tósítószer nélkül is elállnak a hideg téli estékre. (n. z.) A céhmesterek Mindenki ismeri Egerben a Céhmesterek utcáját, sokan az­zal is tisztában vannak, kik vol­tak a céhmesterek. De arról már kevesebben tudnak, hogy a Kárpát-medence egyik legré­gibb szabócéhe egri, s kivált­ságlevele 1455-ben kelteződött. Ez már csak azért is különle­ges, mert a .XV. században a kézművesek alig eevhnrwi­° Mtuuu lornorult céhekbe. A szabó- és posztónyíró mes­terek Szent István király ünne­pén misét mondattak a testvéri­ségben lévők lelki üdvéért és nyugalmáért. Ha valaki nem vette komolyan a mesterségét, bárkinek posztóját, ruháját tönkretette, a többi mester ítél­kezett felette. Az egri szabók céhládája ma is megtekinthető a Vármúze­umban. Sz. Cs. M. Érettségi után - ötvenöt évvel Van, ahol hamarosan becsen­getnek, van, ahol már évtize­dekkel ezelőtt kicsengettek. Az egri Római Katolikus Fel­sőkereskedelmi Iskolában pél­dául 55 évvel ezelőtt azoknak, akik a nyáron újra összejöttek ennyi év távlatából. Sajnos, meefoevattr.vyo: a7 létszámú osztályból már csak tizennégyen. Szerencsére azonban nem ennyien élnek, hanem tízzel többen, de sokan az ország vagy a földkerekség másik végén. A Líceum egyik osztályter­mében régi csínytevésekről, kedves tanáraikról beszélget­tek. Szabó János szomorúan mondja: - Huszonötén már el­távoztak közülünk. Pontosan az osztály fele. Annak idején könyvvitelből tizenhat diákot elhúztak a vizsgán, mégis harmincnyolcán könyvelők lettek. Becsületes emberek­ként éltünk mindahányan. Több mint fél évszázad után az egykori hallgatók közösen költötték el ebédjüket, s biza­kodva búcsúztak egymástól: jövőre ismét találkoznak. Az Atellana Mozgásszínház és a Győri Balett műsorát láthatja a közönség holnap este 8 órakor Egerben, a Franciskánus-udvarban, és vasárnap este 10 órakor a Dobó téren, a tűzijáték után. Képünkön Szántai Hajnalka és Demcsák Ottó, a Győri Balett tagjai.

Next

/
Thumbnails
Contents