Heves Megyei Hírlap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-16 / 191. szám

1995. augusztus 16., szerda 5. oldal Füzesabony És Körzete Iváncsy Balázs a legfontosabbnak a fiatalság felkarolá­sát, megtalálását és felemelését tartja Tizenkét dühös ember Tisza-part, sörsátor, s csoportnyi túlöltözött „idegen”. Az ötlet­gazda, az űjlőrincfalvi polgármester, Soltész András vendégei. Há­rom régió, a Tama, a Rima és a Tisza mente 12 településének ön- kormányzati vezetői önszántuktól, de nem a fürdőzés hétvégi örö­méért találkoztak a sarudi öbölben. Az asztaltársaság kötetlenül társalgód. Szóba került itt a szociá­lis segélyezési rendszer gyakorlata, a pályázatok lehetőségei, de olyan nyári aktualitás is, hogy hol, mit ellenőriznek ilyenkor. Szol­gálta a fórum ajánlatok népszerűsítését. Észak-magyarországi adatbank vár ipari hasznosításhoz használaton kívüli tsz-majorok- ról, magtárakról információkat. Érdeklődés övezte azt a közzétételt is, amely szerint egy kft. házanként 120 forintért vállalná a szemét- szállítást, amelynek végén a hulladék összepréselt alakot ölt. Helyhez illően a munkaebédhez halászlét szolgáltak fel, de az igazi szálkát nem ebben, hanem a privatizációs miniszter, Such- mann Tamás önkormányzatokhoz címzett levelében látták. A mi­niszter azt várja, hogy szeptember 1-jéig testületi határozattal is erősítsék meg a törvényt, amely a közművagyonból 25, a gázháló­zat tulajdonjogából 40 százalékot hagy meg az eddigi gazdáknak, a településeknek. Tizenkét dühös emberből törtek fel a sérelmek: „Törvényt alkottak, nélkülünk! Saját vagyonúnkat eladta a Parla­ment! Nem értünk egyet a törvénnyel! Nem tudjuk elfogadni! Lesz itt perek sorozata...!” A vélemény mögött éreztetve Dormánd, Sa­rud, Szihalom, Mezőszemere, Aldebrő, Tiszanána, Egerfarmos, Mezőtárkány, Kál, Kisköre, Poroszló, Újlőrincfalva lakosságát. Tisza-part, sörsátor, ahol békés fürdőzők csillapítják szomjukat. Csak a polgármesterek békétlensége tűnik olthatatlannak... (budavári) Sarudi televíziós tervek Sugározhat-e a templom? Kommunikációs különutakon a települések Immár négy éve annak, hogy a sarudi önkormányzat először nyújtotta be kérelmét önálló televíziós frekvencia elnyerésére. Ám a moratórium egészen 1994-ig meghiúsította tervüket, de időközben - a megváltozott politikai körülmények hatására - az elmúlt év őszén mégiscsak lehetőséget biztosítottak szá­mukra az igényelt sáv megszerzésére. Testületi tag beiktatása Szihalmon A település önkormányzatának legutóbbi ülése személyi kér­déssel is foglalkozott. A képvi­selő-testület tagjai sorába vá­lasztották Bukta Sándort. A be­iktatással az elhalálozott Vincze Sándor helyét töltötték be. A fórum döntött a fogászati alap­díjak összegéről is, a kamarai ajánlást elfogadva. Pacalpörkölt a makiári sláger A régi presszó helyén immár egy hete melegkonyhás üzletet nyitott egy élelmes vállalkozó Makiáron. Az egytálételek kí­nálatában sláger a pacalpörkölt. A település központjában hús­szakboltot is nyitott az említett üzletember, szolgáltatásaival emelve a helyi ellátás színvona­lát. A mezőtárkányi köztisztaságról is Augusztus 17-én, csütörtökön tart testületi ülést Mezőtárkány önkormányzata. Az első fél év gazdálkodási eredményei mel­lett a képviselők megvitatják a helyi köztisztaságról szóló ren­delettervezetet. Szó lesz ebben egyebek mellett a szeméttelepi rendről, a szippantott szennyvíz szállításáról. Tiszta óvoda vár Egerfarmoson A község óvodájában csütörtö­kön kezdik az ilyenkor szoká­sos festési munkálatokat. A farmosi önkormányzat finan­szírozta munka célja, hogy a kisgyermekeket szeptember 1- jén tiszta intézmény várja. Mezőszemerén is lesz könyvtámogatás Az önkormányzat szociális bi­zottsága döntött a szemerei di­ákok tanévkezdési segítéséről. Valamennyi tanuló 2000 forin­tos könyvtámogatásban része­sül. A település képviselő-testü- lete is ülésezett. Ennek megha­tározó napirendje Bukta Ferenc polgármester előterjesztésében az első féléves költségvetés felhasználása volt. A beszámo­lót az önkormányzat elfogadta. Aldebrőtől Verpelétig Négy falu lelkipásztora Az Egri Főegyházmegyében Nagyboldogasszony havában történik a papok áthelyezése, a lelkipásztorok váltása, költöz­ködése. Az évek óta tartó pap­hiány miatt sajnos egyre több az üresen álló plébánia. Az augusztus elsejétől Ver- pelétre áthelyezett Iváncsy Ba­lázs plébános urat a Minden- szentek-templom szomszéd­ságában álló papiakban talá­lom. Néhány napja már ő látja el a lelkipásztori teendőket Aldebrön, Feldebrön, Tarna- szentmárián és Verpeléten is. Az indíttatásról, a kezdetről, a családról egy kicsit visszafo­gottan kezdi a beszélgetést a még ismeretlen parókián.- Edelény mellett, Finkén születtem. Vallásos családból származom, és öt testvérem­mel együtt vallásos nevelés­ben részesítettek. Értelmiségi szüleim természetesen hittanra is járattak. A gimnázium el­végzése után a Budapesti Mű­szaki Egyetemre jártam, ahol okleveles villamosmérnöki diplomát szereztem. Ezután végeztem el a fővárosban a Hittudományi Akadémiát, ahol egyházjogot tanultam. A papi hivatás választásához nagyban hozzájárult még az is, hogy a keresztapám Ast Fe­renc, szintén római katolikus pap.- Hol kezdődött a lelkipász­tori munkája?- Számomra a hivatás a jelmondatom megválasztása­kor kezdődött, még mielőtt pappá szenteltek. Szent Pál rómabeliekhez írt levele Vili. fejezetének 18. versében így ír: „Mert azt tartom, hogy amiket most szenvedünk, nem hasonlíthatók ahhoz a dicső­séghez, mely nekünk megje­lentetik.” Első állomáshelyem Polgár volt. Ezt követte Nyír­bátor, majd Miskolcon 4 évet töltöttem el. Gyöngyös, Szendrő, Hajdúböször­mény-Balmazújváros, Buj-Tiszabercel-Ibrány és Kenderes-Kisújszállásról ke­rültem most ide, Verpelétre, és a hozzá tartozó három faluba.- Milyen terveket, feladato­kat szeretne megvalósítani a csaknem 7 ezer lelket számláló mátraalji településeken? Az alsó tagozatos helybéli öt­ven gyermek és tanáraik biz­tonsága érdekében munkálato­kat végeznek Nagytályán, az iskola épületén. Hevesi László polgármester elmondta, hogy- Legfontosabbnak tartom a fiatalság felkarolását, feleme­lését és megtalálását. Termé­szetesen az idősebbek vallá­sosságának védelme és ellá­tása sem szenvedhet csorbát. Célom, hogy a fiatalok részére vallásos ifjúsági szervezetet hozzak létre, lehetőleg minden községben. Legyenek cser­kész- vagy Kalász-egyesüle­tek, klubok. Az öregebbek ré­szére működjön idősek klubja. Az üres plébániák, a visszaka­pott egyházi épületek kiválóan alkalmasak erre a célra. Segí­teni szeretnék kirándulások, színjátszó csoportok, pásztor- és misztériumjátékok, vala­mint különböző imádságos összejövetelek megszervezé­sében. A közvetlen kapcsolat, a családlátogatások elenged­hetetlenek a lelki élet erősíté­sében. A válságos évek fiatal­jaiban nemcsak a világ utáni égő vágy rejlik, hanem élénk érdeklődés az emberek végső kérdései iránt. Azt tapaszta­lom, hogy a fiatalok élénken érdeklődnek az Isten felől. Tő­lem is függ, hogy megmutas­sam a jövőbe vezető helyes utat.- Marad-e szabadideje ilyen leterheltség, ennyi terv megvalósítása mellett?- „Építsd életed az Evangé­lium alapjaira! Akkor soha nem fog összeomlani!” - mondja az írás. Én azt annyi­val toldom meg, hogy akkor minden fontos dologra jut idő. A szabadidőmben szívesen foglalkozom a számítógépek­az oktatási intézmény régi szárnya vált életveszélyessé, s ez megkívánta a födém és tető- szerkezet cseréjét. A feladatra céltámogatást kaptak, s egyben nyolc helybeli munkanélkülit is kel, szeretek olvasni, zenét hallgatni. Ha tehetem, utazom. Jártam már Svájcban, Német­országban, Olaszországban és a Szentföldön is. Most éppen Lourdes-ba készülök a kende- resi és a miskolci híveimmel.- Hogyan tudta beosztani a négy községben az ünnepi mi­serendet?- Szombaton este fél 7-kor Verpeléten, valamint a páros heteken fél 6-kor Tamaszent- márián, a páratlan hetek szombatjain pedig ugyaneb­ben az időben Aldebrön mon­dok misét. Vasárnapokon reg­gel 8-kor szintén Verpeléten, fél 10-kor Feldebrön. Á párat­lan hetek ünnepnapjain dél­előtt 11-kor Tamaszentmá- rián, a páros vasárnapokon pedig ugyancsak 11-kor Al­debrön tartok szentmisét. Boldogasszony havában te­hát leszögezhetjük: paphiány van. Az evangélium hirdetése pedig nem ígér könnyű sike­reket. Ereje azonban mindig alkotó, és soha sem romboló erő. S ezt tudja, hiszi Iváncsy Balázs plébános is, aki keresi a találkozás lehetőségét a Mát- raalja fiataljaival éppúgy, mint az idősebbjeivel, mert az em­bereknek talán soha nem volt még olyan szükségük a lelki erőre, a lelki vigaszra, mint napjainkban. „Jaj nekem ugyanis, ha nem hirdetem az evangéliumot” (1 kor. 9,16) — mondja búcsút intve a magas, vékony, határozott, de vidám természetű fiatal pap. Kelemen József foglalkoztatni tudnak. A Petőfi utcai iskola augusztus 20-ra el­készül a mintegy négymilliós költségkeretből. Négy tanterem és egy tornaszoba várja szep­tembertől a kisdiákokat. Most a település vezetőinek egyik szeme sír, a másik nevet, hiszen korábban lehetőségük, most pedig anyagi eszközeik hiányoznak a megvalósításhoz. A község képviselői áldásukat adták arra, hogy mintegy 150 ezer forint plusz áfás költséggel elkezdődhessen a hálózat ter­vezése, amit a szegedi Dipol-H Kft. szakemberei végeznek el. A Tisza-tó térségében sugárzó televízió - mivel eredeti céljuk a körzeti műsorszórás megte­remtése -, hogy megfelelő technikai berendezésekhez, va­lamint programhoz juthasson, fölvették a kapcsolatot mind a Heves megyei TV7-tel, mind pedig a Duna Televízióval. Hi­szen a megfelelő adó teljes költsége megközelíti a négymil­lió forintot, még akkor is, ha esetleg kedvező lízingformá­ban, ötéves részletre kapják. A regionális összefogás se­gíthetett volna a pénzügyi gon­dok megoldásában, ám a térség önkormányzati szövetségén be­lül nem jött létre egyetértés. Az érdekellentétek a helyszín meg­választásánál jutottak kifeje­zésre, mivel sok település azt szeretné, ha a stúdió, illetve az adó náluk működhetne. A meg­egyezés még várat magára, így mindenki a maga önálló útját járja, tehát a saját, településen belüli kábelhálózatuk kiépíté­séhez fogtak hozzá. Persze, a sarudiak nem adják fel egykönnyen, hanem mint Kiss István polgármester el­mondta, pályázni fognak a kü­lönböző kulturális alapítvá­nyokhoz, és a Heves Megyei Önkormányzattól is remélnek támogatást. Az adó berendezésének a templomtoronyban történő el­helyezésére, valamint a stúdió­nak esetlegesen a parókia épü­letében való kialakítása miatt megbeszélést terveznek az egyház illetékeseivel, illetve megkérik a műemlékvédelmi engedélyeket is. így amennyi­ben megszületne a megállapo­dás, lehetőség nyílna vallási műsorok továbbítására is. A mai helyzet alapján a sa­rudiak és a térség lakói legko­rábban karácsonykor élvezhetik majd a próbaadás első pillana­tait. A rendszeres szolgáltatás beindítására pedig majd csak a jövő évben kerülhet sor. Először zömmel megyei információk­kal, később, a stáb, illetve a megfelelő forma kialakítása után fokozatosan növekvő helyi aktualitásokkal, tudósításokkal, reklámokkal szeretnének meg­jelenni a nagyközönség előtt. (Kovács J.) Nagytályán elhárítják az életveszélyt A műtéthez a pénz rendelkezésre áll Sarud község jegyzője, dr. Gu­lyás Ferenc az augusztus 9-i, körzeti összeállításunk egyik anyagához, a Horváth Enikő ügyével kapcsolatos újabb fej­leményekhez kívánt megjegy­zést fűzni. Mint elmondta, cso­dálkozva értesült arról, hogy a kislányt nem külföldön, hanem itthon műtik meg. Felelevenítette, hogy annak idején azért indult megyei szintű lakossági gyűjtés Enikő megsegítésére, mert külföldi gyógykezelés költségei merül­tek fel. Önkormányzatuk ebben jelentős szerepet vállalt, miután nap mint nap jöttek hozzájuk a szülők segítséget kérni. Arra hivatkoztak, hogy a kislány élete veszélyben van, s csak külföldi műtét segíthet rajta, amire nincs pénzük... A jegyző szerint hárommillió forintot jelöltek meg a cél meg­valósíthatóságaként. A községi vezetés a megye minden ön- kormányzatához eljuttatta a se­gítséget kérő levelet, ezenkívül a sajtó is publikálta a felhívást. Számosán adakoztak, jelentős mennyiségű pénz gyűlt össze a számlán. A hazai gyógykezelés bejelentése - fogalmaz dr. Gu­lyás Ferenc - egyszerre öröm, ugyanakkor az adakozók érez­hetik úgy is, hogy eddig félretá­jékoztatták őket. A cikkben a kislány anyja - Horváthné - többek közt azt nyilatkozta: „S hiába volt a gyűjtés, ehhez a pénzhez még elszámolás fejében sem nyúl­hatnak hozzá.” Ez nem felel meg a valóságnak. A szülők ko­rábban azt kérték, hogy elszá­molási kötelezettség nélkül ad­juk át nekik a pénzt, de erre nem voltunk hajlandók. Mind­ezt nem vették jó néven, arra hivatkozással, hogy olyan költ­ségek is felmerülhetnek, ame­lyekről nem tudnak számlát hozni (pl. borravaló stb.). Mi továbbra is ragaszkodunk ah­hoz, hogy a pénzt a kislány gyógykezeltetésére lehessen fordítani, azonban arról az utolsó forintig el kell számol­niuk. Hamis tehát az az állítás, miszerint az önkormányzat akadályozza a gyógykezelésre összegyűlt pénz felhasználását. Talán jobb lett volna, ha annak idején a szülők az önkormány­zat sürgetése helyett feltárták volna a valódi helyzetet. A pénz ma is rendelkezésre áll, a gyó­gyíttatásnak akadálya nincs. Nemesített padka Dormándon A gépkocsival utazók a mun­kálatok javának végeztével örömmel nyugtázhatják, hogy simább felületen haladhatnak Dormándon át, és még külte­rületének 2,5 kilométeres sza­kaszán. Az Egri Közúti Igazgatóság építési osztályának vezetője, Bocsi István elmondta: a belte­rületi útszakasz felújítása 7,8 millióba került, s a dormán- diak kérésére földpadka he­lyett úgynevezett nemesített, szemcsés anyag zárja a széle­ket. Ezek javítása az utolsó munkafázis. A településhez kapcsolódó további 2,5 km költsége 15 milliót tett ki. Idén ezen a szakaszon az út­felújítási munkálatok befeje­ződtek. A 33-as főút dormándi szakaszának és külterületének asz­faltozása csaknem 23 millió forintba került f : fodor Péter

Next

/
Thumbnails
Contents