Heves Megyei Hírlap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-12 / 188. szám
lü: py '1 Ft' U r _______ r i rr TÁRSASÁGI ELET ANNO 1995 Érsekkerti szépségválasztás A „Liget Szépe” est megrendezésével ismét a Liget Kaszinó került a társasági élet középpontjába. Fantá- ziadűs vacsora mellett tánc- bemutató, tűzijáték és divat- bemutató szórakoztatta a vendégeket. A színvonalas produkció ellenére a Liget Szépének megválasztása jelentette az est fénypontját. (A rovat képanyaga a KODAK FOTÓ FIX Kft. támogatásával készült.) Jenes Pali bácsi és partnernője a lassú számokat részesítette előnyben A „Liget Szépe” (Kévésiné Jakab Tünde) nagy örömmel fogadja a gratulációkat Szabó Ferencet, a Krokodil Cipőbolt tulajdonosát a felesége jól megtáncoltatta Szabó József, a Dolly Divat tulajdonosa Lukács Tibor egri vállalkozó társaságában szokásos, vacsora utáni cigarettájára gyújt Ősi Erény? Gyűjtemény a Magyarság Történetéről Benczúr Gyula: Vajk megkeresztelése Benczúr Gyula: Vajk megkeresztelése PERL MÁRTON REPRODUKCIÓJA A szertartás időpontját nem ismerjük. Azt sem igen lehet állítani, ki keresztelte meg Vajkot Istvánná, Stephanusz- szá. Legendaszerű az állítás, miszerint Abalbert prágai püspök öntette volna a fiatal férfi fejére a keresztvizet, hiszen az északról jött főpap először 995 után járt a pannon vidékeken, hazánk területén: kétségtelenül fontos küldetéssel, és nem is azonnal múló hatással. A nyugati források érthetően nem tulajdonítottak nagyobb jelentőséget Géza (Gyécsüa) magyar fejedelem családi eseményeinek. Nála, Gézánál azonban egyértelmű törekvésként jegyezhető fel: minden igyekezetével a Nyugat iránt érdeklődött. Annak ellenére, vagy éppen azért, mert Civakodó Henrik, a bajor herceg, a leendő magyar királyné, Gizella édesapja 991- ben hadjáratot indított Géza fejedelem és országa ellen: a két ország közötti határt keletebbre tolással jelentősen módosította. A német szomszédság felerősödött, a császári hatalom szilárdult. Amikor Civakodó Henrik meghalt, a nyugati keresztény rítus szerint is „európaivá váló, Isten kegyelméből uralkodni kívánó” Gézának olyan utódot kellett állítania, aki mindenben megfelelt a kor uralkodóinak, azok elvárásainak. Gézának, az apának nem volt szabad haboznia feleségének, Saroltnak a személyes hatása és az erdélyi rokonság miatt sem - ahol a bizánci kereszténység járta, Gizella kezének elnyerésével, Róma felé nyitásával, a házassági kapcsolat megteremtésével, a X. század végén, a folyton mozgásban lévő Európában, annak még inkább forrongásban lévő keleti felén biztonságra kellett törekednie. Géza ekkor még csak Pannónia északi részén korlátlan úr, a mai Dunántúl déli felén Koppány, az Árpád nemzetségbeli rokon az úr, aki nyakas és pogány akart maradni. (Végzetét később el is nyerte.) Külső és belső feszültségek egyaránt arra késztették Gézát, az apát, hogy nemcsak színleg, hanem szívből és igazán olyan erőknek engedelmeskedjen, amelyek számára az első, bár nem a legjelentékenyebb tennivaló a volt Vajk megkereszteltetése. A kifejezés eltér a mai szó- használattól: Vajkot nem megkeresztelték, hanem megkereszteltette az apja. Olyan külsőségekkel, olyan nagy méltósággal és annyira eleget téve az egyházi és általános keresztényi, nyugati ceremóniának, amennyire a kánon, a liturgia mindenre kiterjedően megkövetelte. Azt is hozzá kell tennünk, hogy a középkori uralkodók - nemcsak nálunk - inkább a fegyverforgatásban, a lovagi viselkedésben jeleskedtek, mint a septem artes liberals titkait kutatva. Nincs adat arra, hogy első királyunk tudott-e ími-olvasni, hiszen a jóindulatú hazai források is csak arról szólnak, hogy „nőtt a gyermek, gyámolítva a királyi nevelésben, átlábalta a kisded éveket.” A királyi nevelés pedig elsősorban a hatalom gyakorlására történő felkészítést jelentette. A kereszteltetés itt igencsak fontos mozzanatként, kötelességként működött - Géza fejedelem szándékai között, mögött. Benczúr Gyula (1844. Nyíregyháza - 1920. Dolány) a magyar történeti festészet egyik jelentős alakja, Székely Bertalannal egy sorban. Középiskoláit még Kassán végezte, már ott fest és rajzol. 1861-ben már a Müncheni Akadémián fejlődik tovább, 1865-ben a kor híres szakemberénél, Pilothynál „növendék”. 1866-ban - még a kiegyezés előtt - Hunyadi László búcsúja című képével nagy sikert arat. 1869-ben megfesti a II. Rákóczi Ferenc elfogatását. Tekintélye akkor még csak szakmai. II. Lajos bajor király arcképfestőként foglalkoztatja. 1876-ban a Müncheni Akadémia tanára. 1883-ban hazatér. Korának hivatalosan is elismert, sokat foglalkoztatott, kitüntetett művésze. A millenniumra megfestette Budavár visszavételét. A pompázó ruhák, hatásos jelenetek mestere. Megfesti a császárt, Ferencz Józsefet, gróf Tiszát, gróf Károlyi- nét, a nagy tekintélyű Traf őrt Ágostont. 1906-ban főrendiházi tag, 1910-ben a Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja. A Nógrád megyei falut, halálának színhelyét, Dolányt Benczúrfalvának nevezték el. Amit szárnyalásban, karrierben Munkácsy Párizsban élt végig, azt itthon Benczúr Gyula valósította meg azzal, hogy ráhangolódott a kor, az akkori társadalom felfogására, ízlésére. Benczúr Gyulának nemcsak rutinfeladatot jelentett a Vajk- keresztelés. A fennmaradt vázlatok arról tanúskodnak, hogy legalább háromszor ugrott neki a témának, a költői vállalkozásnak. A végleges változat 1875-ben készült el, de már 1870-ben befejezetlenül elkészült az első változat. Ott reneszánsz ihletésű épület- csarnokot látunk fülkerendszerrel, több ember-csoporttal, a másik megoldásban a márványból készült keresztelő- medence fölé hajol Vajk, hogy Istváné legyen, lehessen. Á drapériák itt is suhognak, az alakok megmintázása arról árulkodik, hogy sok mindent ellesett Michelangelótól, s a többi reneszánsz nagyságtól is. A végső megoldásban a keresztet magasra tartják a jelenetben, a teljes főpapi díszben szolgáló püspök jobbjában az aranykehely, abból csorog a Szentlélek áldását hozó víz a meztelen felsőtesttel térdelő Vajk (István) fejére. A keresztelő márványmedence itt sem marad el, mert a szertartást, a pompát így képzelte vissza a középkorba a kor festője. A kép jobb oldalán - mintha színházi kellék lenne - egy másik főpap, baljában az Attiláét utánzó karddal,Jobbjában a pásztorbottal. Érzékelteti, hogy a vallás és hatalom szövetsége nem merő formalitás. Az előtérben az apród fél térden, talán áhítatában leroskadva pajzsot fog bal kézzel, jobbal pedig a kardot fogja, mintha azt a keresztelés után rögtön nyújtaná is Istvánnak. Virág a földön és fehér virágkoszorú a márványmedencén. Ne feledjük: 1875-ben a romantika tombol Európában! Farkas András Határainkon túl is terjesztik a „Magyarország”-ot A Magyarország című hetilap új tulajdonosa, az Eastern Bridge Kft. a határon túli magyarság körében is terjeszteni fogja a lapot - hangzott el pénteken a budapesti sajtótájékoztatón. Tasi János, a jelenleg főként kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozás ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott, hogy a Magyarország című hetilap megvásárlása mellett annak több évtizedes múltja és patinás neve miatt döntöttek. A jelenleg kiadásonként csaknem egymillió forintos veszteséget termelő folyóiratot 760 ezer forintért vásárolták meg az ÁPV Rt.-től. Az Eastern Bridge Kft.-nek egyébként ez az első sajtóvállalkozása. Fő profilja klubrendszerű kereskedelmi tevékenység, vállalatai pedig Magyarország mellett Ukrajnában, Lengyelországban és Bulgáriában vannak. Ezek segítségével is terjesztik majd a lapot. Speidl Zoltán főszerkesztő szerint a Magyarország hangvételében a jövőben sem változik. A szerkesztőség továbbra is pártpolitikától és szélsőségektől mentes, mértékadó ellenzéki lapot szeretne készíteni.
