Heves Megyei Hírlap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-12 / 188. szám

lü: py '1 Ft' U r _______ r i rr TÁRSASÁGI ELET ANNO 1995 Érsek­kerti szépség­választás A „Liget Szépe” est meg­rendezésével ismét a Liget Kaszinó került a társasági élet középpontjába. Fantá- ziadűs vacsora mellett tánc- bemutató, tűzijáték és divat- bemutató szórakoztatta a vendégeket. A színvonalas produkció ellenére a Liget Szépének megválasztása je­lentette az est fénypontját. (A rovat képanyaga a KODAK FOTÓ FIX Kft. támogatásával készült.) Jenes Pali bácsi és partner­nője a lassú számokat ré­szesítette előnyben A „Liget Szépe” (Kévésiné Jakab Tünde) nagy örömmel fo­gadja a gratulációkat Szabó Ferencet, a Krokodil Cipőbolt tulajdonosát a felesége jól megtáncoltatta Szabó József, a Dolly Divat tulajdonosa Lukács Tibor egri vállalkozó társaságában szoká­sos, vacsora utáni cigarettájára gyújt Ősi Erény? Gyűjtemény a Magyarság Történetéről Benczúr Gyula: Vajk megkeresztelése Benczúr Gyula: Vajk megkeresztelése PERL MÁRTON REPRODUKCIÓJA A szertartás időpontját nem ismerjük. Azt sem igen lehet állítani, ki keresztelte meg Vajkot Istvánná, Stephanusz- szá. Legendaszerű az állítás, miszerint Abalbert prágai püs­pök öntette volna a fiatal férfi fejére a keresztvizet, hiszen az északról jött főpap először 995 után járt a pannon vidékeken, hazánk területén: kétségtele­nül fontos küldetéssel, és nem is azonnal múló hatással. A nyugati források érthe­tően nem tulajdonítottak na­gyobb jelentőséget Géza (Gyécsüa) magyar fejedelem családi eseményeinek. Nála, Gézánál azonban egyértelmű törekvésként jegyezhető fel: minden igyekezetével a Nyu­gat iránt érdeklődött. Annak ellenére, vagy éppen azért, mert Civakodó Henrik, a bajor herceg, a leendő magyar ki­rályné, Gizella édesapja 991- ben hadjáratot indított Géza fejedelem és országa ellen: a két ország közötti határt kele­tebbre tolással jelentősen mó­dosította. A német szomszéd­ság felerősödött, a császári ha­talom szilárdult. Amikor Ci­vakodó Henrik meghalt, a nyugati keresztény rítus sze­rint is „európaivá váló, Isten kegyelméből uralkodni kí­vánó” Gézának olyan utódot kellett állítania, aki minden­ben megfelelt a kor uralkodói­nak, azok elvárásainak. Gézának, az apának nem volt szabad haboznia felesé­gének, Saroltnak a személyes hatása és az erdélyi rokonság miatt sem - ahol a bizánci ke­reszténység járta, Gizella ke­zének elnyerésével, Róma felé nyitásával, a házassági kap­csolat megteremtésével, a X. század végén, a folyton moz­gásban lévő Európában, annak még inkább forrongásban lévő keleti felén biztonságra kellett törekednie. Géza ekkor még csak Pannónia északi részén korlátlan úr, a mai Dunántúl déli felén Koppány, az Árpád nemzetségbeli rokon az úr, aki nyakas és pogány akart ma­radni. (Végzetét később el is nyerte.) Külső és belső fe­szültségek egyaránt arra kész­tették Gézát, az apát, hogy nemcsak színleg, hanem szív­ből és igazán olyan erőknek engedelmeskedjen, amelyek számára az első, bár nem a legjelentékenyebb tennivaló a volt Vajk megkereszteltetése. A kifejezés eltér a mai szó- használattól: Vajkot nem meg­keresztelték, hanem megke­reszteltette az apja. Olyan kül­sőségekkel, olyan nagy méltó­sággal és annyira eleget téve az egyházi és általános keresz­tényi, nyugati ceremóniának, amennyire a kánon, a liturgia mindenre kiterjedően megkö­vetelte. Azt is hozzá kell ten­nünk, hogy a középkori ural­kodók - nemcsak nálunk - in­kább a fegyverforgatásban, a lovagi viselkedésben jelesked­tek, mint a septem artes libe­rals titkait kutatva. Nincs adat arra, hogy első királyunk tu­dott-e ími-olvasni, hiszen a jó­indulatú hazai források is csak arról szólnak, hogy „nőtt a gyermek, gyámolítva a királyi nevelésben, átlábalta a kisded éveket.” A királyi nevelés pedig el­sősorban a hatalom gyakorlá­sára történő felkészítést jelen­tette. A kereszteltetés itt igen­csak fontos mozzanatként, kö­telességként működött - Géza fejedelem szándékai között, mögött. Benczúr Gyula (1844. Nyír­egyháza - 1920. Dolány) a magyar történeti festészet egyik jelentős alakja, Székely Bertalannal egy sorban. Kö­zépiskoláit még Kassán vé­gezte, már ott fest és rajzol. 1861-ben már a Müncheni Akadémián fejlődik tovább, 1865-ben a kor híres szakem­berénél, Pilothynál „növen­dék”. 1866-ban - még a ki­egyezés előtt - Hunyadi László búcsúja című képével nagy sikert arat. 1869-ben megfesti a II. Rákóczi Ferenc elfogatását. Tekintélye akkor még csak szakmai. II. Lajos bajor király arcképfestőként foglalkoztatja. 1876-ban a Müncheni Akadémia tanára. 1883-ban hazatér. Korának hivatalosan is elismert, sokat foglalkoztatott, kitüntetett művésze. A millenniumra megfestette Budavár visszavé­telét. A pompázó ruhák, hatá­sos jelenetek mestere. Meg­festi a császárt, Ferencz Józse­fet, gróf Tiszát, gróf Károlyi- nét, a nagy tekintélyű Traf őrt Ágostont. 1906-ban főrendi­házi tag, 1910-ben a Tudomá­nyos Akadémia tiszteletbeli tagja. A Nógrád megyei falut, halálának színhelyét, Dolányt Benczúrfalvának nevezték el. Amit szárnyalásban, karri­erben Munkácsy Párizsban élt végig, azt itthon Benczúr Gyula valósította meg azzal, hogy ráhangolódott a kor, az akkori társadalom felfogására, ízlésére. Benczúr Gyulának nemcsak rutinfeladatot jelentett a Vajk- keresztelés. A fennmaradt váz­latok arról tanúskodnak, hogy legalább háromszor ugrott neki a témának, a költői vál­lalkozásnak. A végleges vál­tozat 1875-ben készült el, de már 1870-ben befejezetlenül elkészült az első változat. Ott reneszánsz ihletésű épület- csarnokot látunk fülkerend­szerrel, több ember-csoporttal, a másik megoldásban a már­ványból készült keresztelő- medence fölé hajol Vajk, hogy Istváné legyen, lehessen. Á drapériák itt is suhognak, az alakok megmintázása arról árulkodik, hogy sok mindent ellesett Michelangelótól, s a többi reneszánsz nagyságtól is. A végső megoldásban a ke­resztet magasra tartják a jele­netben, a teljes főpapi díszben szolgáló püspök jobbjában az aranykehely, abból csorog a Szentlélek áldását hozó víz a meztelen felsőtesttel térdelő Vajk (István) fejére. A keresz­telő márványmedence itt sem marad el, mert a szertartást, a pompát így képzelte vissza a középkorba a kor festője. A kép jobb oldalán - mintha színházi kellék lenne - egy másik főpap, baljában az Atti­láét utánzó karddal,Jobbjában a pásztorbottal. Érzékelteti, hogy a vallás és hatalom szö­vetsége nem merő formalitás. Az előtérben az apród fél tér­den, talán áhítatában leros­kadva pajzsot fog bal kézzel, jobbal pedig a kardot fogja, mintha azt a keresztelés után rögtön nyújtaná is Istvánnak. Virág a földön és fehér virág­koszorú a márványmedencén. Ne feledjük: 1875-ben a ro­mantika tombol Európában! Farkas András Határainkon túl is terjesztik a „Magyarország”-ot A Magyarország című hetilap új tulajdonosa, az Eastern Bridge Kft. a határon túli ma­gyarság körében is terjeszteni fogja a lapot - hangzott el pén­teken a budapesti sajtótájékoz­tatón. Tasi János, a jelenleg főként kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozás ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott, hogy a Magyarország című he­tilap megvásárlása mellett an­nak több évtizedes múltja és pa­tinás neve miatt döntöttek. A jelenleg kiadásonként csaknem egymillió forintos veszteséget termelő folyóiratot 760 ezer forintért vásárolták meg az ÁPV Rt.-től. Az Eas­tern Bridge Kft.-nek egyébként ez az első sajtóvállalkozása. Fő profilja klubrendszerű kereske­delmi tevékenység, vállalatai pedig Magyarország mellett Ukrajnában, Lengyelországban és Bulgáriában vannak. Ezek segítségével is terjesztik majd a lapot. Speidl Zoltán főszerkesztő szerint a Magyarország hangvé­telében a jövőben sem változik. A szerkesztőség továbbra is pártpolitikától és szélsőségek­től mentes, mértékadó ellenzéki lapot szeretne készíteni.

Next

/
Thumbnails
Contents