Heves Megyei Hírlap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-02 / 179. szám

1995. augusztus 2., szerda 5. oldal Füzesabony És Körzete Járdafelújítás,-építés Dormándon Több mint ötszázezer forintot költenek Dormándon a járdák felújítására, illetve újak építé­sére a napokban. A mellékutcák régi, hepehupás, összetört jár­dáit bitumenesre építik. Össze­sen 700 négyzetméter járda ké­szül. Régi könyvekből is tanulnak Szihalmon A Szihalmi Általános Iskolában az elmúlt tanév végén a peda­gógusok összeszedték a tan­könyveket. Azon gyerekek számára, akiknek szülei anyagi okok miatt nem tudnak új könyveket vásárolni, ezeket osztják majd szét. Az új köny­veknek a fele már megérkezett az iskolába, a maradékot au­gusztusra várják. Arakat egye­lőre nem tudnak. Sarudon évtizedekre elfelejtődik a vízgond Szeptembertől minden bizony­nyal több évtizedre megoldódik a vízgond Sarudon. Felépül, il­letve üzembe helyezik az új, 200 köbméteres glóbuszt. A ma még lefojtott 3. számú kutat is beindítják. A szakemberek sze­rint olyan mennyiségű vizet tudnak majd a felszínre hozni, ami akár a környező települé­sek vízigényét is ki tudná elégí­teni. Már hozzáfoghattak volna az új létesítmény kivitelezésé­hez, de megvárják az idegen- forgalmi idény befejezték Mesedélelött, ismerkedés a sulival Besenyőtelek Általános Műve­lődési Központja szinte minden hónapra részletes programot készít. Augusztus elején az ifjú­sági klubosok üdülnek Szilvás­váradon, lesz mesedélelött a könyvtárban az első osztályo­soknak, a Jászságba utaznak ju­talomként a gyerekek, a nyug­díjasok pedig Bogácson tölthet­nek egy napot. Már az iskolai tanév hangulatát készítik a le­endő elsősöknek, akiket au­gusztus végén látnak vendégül. A hónap végén értékelik annak a pályázatnak az eredményét, melyet Olvasás közben jutott eszembe címmel hirdettek meg. Merre tartanak a magyar gazdák? Falugazdászból gazdajegyző' Szabó József: „Meg kell találni saját utun­kat” Mostanában egyre biz­tosabban leszögezhet­jük, hogy csak egy dolog változatlan, az pedig a bennünket körülvevő örökös, állandó válto­zás. Azt is tapasztalhat­juk, hogy a mezőgazda­sági vállalkozások, a növénytermesztéssel, il­letve állattenyésztéssel foglalkozni akarók már a kisebb gazdaság bein­dításakor is pénzügyi, befektetési, piaci, üzem- gazdasági, növényvé­delmi, talajtani és egyéb szakmai ismeretek, ta­pasztalatok hiányával küszködnek. Ezen kívánnak a má­sodik fél évtől - a Föld­művelésügyi Miniszté­rium és a Magyar Ag­rárkamara tárgyalásai­nak eredményeként, a korábbi falugazdász-há­lózathoz hasonló jellegű feladattal - segíteni a gazda­jegyzők. Szabó József 16 hónapot te­vékenykedett Aldebrő, Fel- debrő, Tófalu és Vécs határá­ban, mint falugazdász. Idén jú­lius elsejétől pedig már meg­duplázott területen - hozzá­csatolva Kisnánát, Tarna- szentmáriát és Verpelétet - mint gazdajegyző végzi a me­zőgazdasági kisvállalkozók igényeinek megfelelően a szakmai szolgáltatást. A több mint 20 éves gya­korlatot maga mögött tudó, jól képzett feldebrői agrárszak­embert az új beosztásáról, a megnövekedett feladatáról kérdezem.- A falugazdász-mozgalom szükségszerűen mintegy más­fél éve már elindult. Tulaj­donképpen jól bevált nyugati mintára szerették volna Ma­gyarországon is alkalmazni. A cél az, hogy a gazdáknak álta­lunk speciális képviselőjük, segítőjük és támaszuk legyen. Jómagam minden vállalko­zót, termelő gazdát szeretnék a legfrissebb, naprakész infor­mációval ellátni. Bár a terüle­tem bővült, a négy község he­lyett most hét község tartozik hozzám, ami több mint 1700 hektár szántót és csaknem 600 hektár szőlőt jelent, mégis úgy érzem, hogy a megszerzett fa­lugazdász-gyakorlat után meg tudok birkózni a több és össze­tettebb munkával is.- Változott-e a hatáskör, a feladat?- A feladat megosztott. Kü­lönböző statisztikai jelentések elkészítését, pályázatok elbírá­lását, elkészítését, termésbecs­léseket, állatlétszám-nyilván­tartásokat, és egyéb igazolá­sok kiadását kell elvégezni. A vetésigazolások, az üzem­anyag-visszatérítések pedig mind-mind pénzt jelentenek a termelőknek. A falugazdász feladata és hatásköre megma­radt, de egyelőre nem bővítet­ték hatósági jogkörrel.-Milyen az információ-el­látottság?- Nagyon fontosnak tartom, hogy mindig birtokában le­gyek a legújabb, mezőgazda­sággal kapcsolatos törvények­nek, előírásoknak. A pontos és naprakész hírekkel tudom leg­jobban segíteni a hozzám for­dulókat. A közlönyök és szak­lapok áttekintésére sok időt kell fordítani. A kinevezésünk egyébként egyhetes tovább­képzéssel kezdődött. A felvá­sárlók, a vetőmagtermelők, a forgalmazók, a növényvédő- szer-gyártók és a mezőgazda- sági gépgyártók szinte na­ponta küldenek meghívót a bemutatókra vagy különböző vásárokra, ahol kiváló lehető­ség nyílik a legújabb dolgok megismerésére. Fontosnak tar­tom, hogy a termelőhöz az in­formáció már feldolgozott ál­lapotban jusson el, úgy, hogy az közérthetően, leegyszerű­sítve megfogalmazott legyen, lehetőleg konkrét példákkal alátámasztva. A jövő útja itt is a számítógépeké.-Milyen a fogadtatása a gazdajegyzőnek ?- Szükség van rám, érzem. Azt a tudást, azt a tapasztala­tot, amit a paraszti gazdálko­dás korában apa-fiú 15-20 év alatt megszerzett, azt most na­gyon gyorsan, alig néhány év alatt kellene elsajátítani. Sok­kal egyszerűbb, ha valaki összefogja a dolgokat, tanácsokat ad. A szakmai javas­latokat szívesen ve­szik az emberek. Örömmel tapaszta­lom például, hogy most az előző évhez képest többen és na­gyobb dózisban használtak műtrá­gyát, kimondottan megnőtt a vegysze­rek alkalmazása - különösen a gyom­irtó szerekből -, nem csak nitrogén, ha­nem foszfor és ká­lium is került a földbe. A vetőmag­vásárlásban is vár­ható némi előrelé­pés, hiszen egyre többen rájönnek, hogy itt is szükség van az egyeztetésre, a szervezettségre és a fémzárolt vetőmagra.-Mikor és hol érhető el a hét község gazdajegyzője?- Általában a polgármesteri hivatalokban tartom a fogadó­óráimat. Minden kedden 8-10- ig Tófaluban, 10 és 12 óra kö­zött Aldebrőn vagyok megta­lálható. Ugyanezen a napon délután 13 és 15 óra között a feldebrői községháza kista­nácskozójában érhetnek el az érdeklődök. Csütörtökönként 8-tól 10-ig Verpelétre, 10-től 12-ig pedig Kisnánára me­gyek. Minden páros héten csü­törtökönként délután 1 és 2 óra között Vécsen, a páratlan szerdai napokon pedig délelőtt 8-tól 9-ig Tarnaszentmárián várom a gazdákat. Esténként pedig Feldebrőn, a Kossuth út 8. szám alatti lakásomon vagy a 361480-088-as telefonon vagyok elérhető. Merre tartanak a magyar gazdák, milyen kilátásuk van a mezőgazdasági vállalko­zóknak? Miért csak fél évre vannak kinevezve, szerződ­tetve a gazdajegyzők? Erre nem könnyű megadni a vá­laszt, különösen akkor nem, ha az állandó bizonytalanság, az állandó változás leginkább a mezőgazdaságot érinti. Egy biztos, hogy a nagyüzemi jel­leg átalakult, a megfoghatat­lan tulajdonos helyét ma a vállalkozók és gazdák vették át. Meg kell találni saját utunkat, amihez azonban szükséges az új alapokon tör­ténő szerveződés. Ehhez fon­tos a magas szintű szakmai tanácsadás, amit a jövőben bízó gazdajegyzők készsége­sen megtesznek. Kelemen József Nehéz igazgatónak lenni Ha valaki átlapozza a Művelő­dési Közlönyt, vagy például megnézi a Közművelődés hirde­tési oldalait, rengeteg igazgatói álláshirdetéssel találkozik. A polgármesteri hivatalok kiírják a pályázatot, a legtöbb esetben azonban egy jelentkező közül - rendszerint a régi igazgató szánja rá magát az ismételt megpróbáltatásra - választhat­nak a képviselők. Miért nem tö­rik magukat a pedagógusok az igazgatói székért?-Mást sem hallanak, mint: „nincs" — mondja Perge Lu­kács, a Mezőtárkányi Általános Művelődési Központ újonnan- ismételten kinevezett igazga­tója. - A képviselő-testület a legnagyobb igyekezet ellenére sem tud elegendő pénzt meg­szavazni az oktatásra, neve­lésre, kultúrára. A szülők is egyre kevesebbet tudnak ál­dozni a gyerekekre. Nem jut tá­boroztatásra nyáron, ha eszükbe jutnak az augusztus végi kiadások. A tankönyvek árai már-már elviselhetetlenek, a tanszerekről, a táskáról már nem is beszélünk. S mondhatni, minden probléma az iskolában, a pedagógusokon, majd persze az igazgatón csapódik le. De valakinek csak kell csinálni! Van-e sikerélmény a sok „nincs”-ben? Persze, hogy igen. A nevelőmunkában min­denképpen. Ahogy az igazgató úr mondja, már egy gyerek kedvéért is érdemes dolgozni. Hát még 150-ért! Igaz azonban az is, hogy valahogy megkopott mára a tanulás. Mint másutt, Mezőtárkányban is. Az iskolá­ban a tanulmányi átlag 3,35. Jó közepes, s azért számít ez itt eredménynek, mert a gyerekek közel harmincöt százaléka az etnikumhoz tartozik. S nem ti­tok, hogy a tanulmányi munka milyensége a képesség mellett a családi háttér függvénye is. Májusban az önkormányzat napirendjén szerepelt az iskola tevékenységének megvitatása. Erre a tantestület alapos be­számolót készített. Ebből vilá­gos képet lehet kapni arról, mit jelent az említett családi háttér gyerek és iskola számára.- Rendszeresen készítünk olyan kimutatásokat, melyből látjuk, melyik tanulónknak mire van szüksége. Hol lehet számítani a szülők segítségére, hol kell nekünk, pedagógusok­nak többletmunkát befektet­nünk. Gondolok itt korrepetá­lásra, egyéni foglalkozásokra, felzárkóztatásokra. Szomorú tényként említi az igazgató, hogy sajnos tehetetle­nek a notórius hiányzókkal szemben. Az iskola, az önkor­mányzat hiába küld ki felszólí­tást, a büntetést meg ezeknél a családoknál nincs miből kifi­zetni... Sokszor nem a gyerekek eszével van a baj, hanem a hoz­záállásukkal. A céltalan csa­vargás, a sok videózás bizony nem egy olvasás-szövegmegér­tést ösztönző tevékenység!- Végzőseink többsége jól megállja a helyét a középisko­lákban. Nem vagyunk azonban elégedettek a jó közepessel. Igazgatói pályázatomban ki is fejtem, hogy pedagógus kollé­gáimmal azon leszek, hogy gyerekeink írás-, olvasás-, szó­beli kifejezési. készségének gyengeségeit kiküszöböljük} , “ » k. Nagyút az idén megúszta Nagyút a forráshiányos tele­pülések közé tartozik évek óta. Tavaly hiányaikat a Pénzügyminisztérium a be­nyújtott pályázatuk után meg­finanszírozta. Ettől azonban nem lett több pénzük az idén. Ismét pályázniuk kellett.- Míg a múlt évben me­gyénkből ebből a pénzalapból tudomásom szerint csak két település igényelt, az idén már 20-22 kért támogatást — magyarázza Balázs Zoltán jegyző. - Egyáltalán nem vol­tunk benne biztosak, hogy most sikerül pénzhez jutnunk. Nagyon komoly előírásoknak kellett megfelelnünk. A múlt héten azonban jó hírt kaptunk. Nagyút kérését százszázalé­kosan kielégítik. A közel hatmillió forintot azonban csak működésre fordíthatjuk. De hát nekünk csakis erre kell. Arra, hogy iskolánkat, amíg csak lehet, a mostani formájában fenntarthassuk. A település minden lehető­séget megragad. azonban, hogy pályázati pénzekén ugyan, de valamilyen fejlesz­tés is történjék. Mára már el­mondhatjuk - hiszen a mű­szaki átadás megtörtént -, hogy Nagyút nem zsáktelepü­lés többé. Megépült ugyanis a 3,2 ki­lométeres bekötőút a telepü­lésről a 3-as főútra, Gyöngyös és Kápolna között. Az Útalap, a Környezetvédelmi Alap, va­lamint a Közúti Igazgatóság segítségével nyitott lett a te­lepülés két oldalról. A pénz ugyan szűkös volt, így asz­faltburkolatra nem futotta. Első lépcsőben csak szórt úton közlekedhetnek, de már ez is valami. A létesítmény ünnepélyes átadása augusztus húszadika körül lesz, addigra elkészül a sorompó is. Balázsból bármi lehetne... Újvári Balázs már a Poroszlói Általános Iskolá­ban szinte minden tantárgyból kitűnt. De úgy csinálta, hogy igazán semmiből sem hívta fel magára különösen a figyelmet. Mintha a kémiát szeretné a legjobban - vélte a tanárnő, de ma­tekból is mehetne versenyre. A történelemórán is ő a legjobb - nagyon sokszor hangzottak el a szünetekben vagy a nevelői megbeszéléseken Balázsról mondott hasonló vélemények. Senki nem lepődött meg, amikor boldogan mondta, hogy felvették a Debreceni Református Kollégium-Gimnáziumba.- Valami jó helyen akartam tanulni, kezdet­ben csak ez motivált - meséli Balázs a négy év­vel ezelőtt történteket. - Azt hiszem, sikerült is. Jó tanáraim mellett hajtás osztálytársaim is vol­tak. Ez nekem nagyon fontos, mert nem szeretek egyedül tanulni. Örülök, ha van mellettem va­laki, akivel ha megunom, elbeszélgethetek. Nemcsak a jó iskolát találta azonban meg, mint mondja, lelkiekben is sokat kapott. Olyan dolgokat, amiket szavakba önteni nagyon nehéz. A hit, az valami nagyon mély és megfoghatat­lan, ami legbelül van az emberben. Hitről, Istenről, vallásról beszélgetünk Ba­lázzsal. Ezek után még meglepőbb, hogy mér­nök-fizikus szeretne lenni.- Nincs ebben semmi különös - mondja hal­kan. - Kaptunk a Nagy Titokba betekintést az Is­tentől, s én reménykedem, hogy számomra is tartogat valami felfedeznivalót. Jelesre érettségizett, bizonyítványában egyet­len négyes - biológiából - szomorkodik. Lehe­tett volna ebből is ötös, de vele is előfordul, hogy valamiből nem strapálja magát. Tudta, hogy a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatója. Felvételi nélkül jutott be. Balázs bármi lehetett volna középiskolai eredményei alapján. Apukája meg is kockáztatta az orientációt. Orvosi pályát gondolt volna fiá­nak.- Ha harmadikos koromban mondja apu, hogy boldog lenne, ha orvosnak tanulnék, akkor lehet, szót fogadok neki. Hogy elméleti vagy gyakorlati fizikával fog­lalkozik majd később? Ha nagyon jól fog menni, akkor talán az elméletit választja. Most viszont még az optikával kapcsolatos technológiák gya­korlati kérdései kedvesek számára. Németből középfokú nyelvvizsgája van, de szeretne igazán jól beszélni, megtanulni a szak­nyelvet. Talán egyszer külföldre is kijuthat. Ez azonban még a jövő. A közeljövő izgatja a leg­jobban. Most gólyatáborban van, ismerkedik di­áktársaival. A maradék időben pedig dolgozni fog, mert már számolt. Sok kiadása lesz a szüle­inek, hiszen rajta kívül nővérét is felvették a közgazdaságira, s kell a pénz.- Ha mindent meg szeretnék venni, ami kell az egyetemen, akkor legalább 150 ezer forintra lenne szükségem az indulásnál. S még nem tu­dom, lesz-e kollégiumom. Később pedig tanu­lok, hogy sokba ne kerüljek. Ez az, amiben nem kételkedhetünk. (rada) Balázs mégis mérnökfizikus lesz...

Next

/
Thumbnails
Contents