Heves Megyei Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-10 / 159. szám

2. oldal Megyei Körkép 1995. július 10., hétfő A békés öregkorért Újabb alapítvánnyal gyarapodott Feldebrő Sikeres Strauss-est a kis Dobó téren Igazi nyáresti kulturális csemegének Ígérkezett az a zenés program, amelyre az egri kis Dobó térre invitálták az érdeklődőket a rendezők: a Konzum Bank, illetve a Heves Megyei Hírlap. A kezdés időpontjára szép számmal foglalták el helyeiket a muzsika szerelmesei, hogy átadják magukat az andalító örökzöld melódiáknak. Az Egri Szimfóniuks Zenekar által - Sipos Máté karnagy vezényle­tével - megszólaltatott kellemes Strauss-dallamok betöltötték az asztalokkal zsúfolt teret, majd to­varöppentek a lágy estében a hangulatos utcácskák házsorai között, fel egészen a város fölé maga­sodó várig. Képeink a szabadtéri koncert egy-egy jellegzetes pillanatát örökítették meg FOTÓ: PERL MÁRTON Felsőtárkányban is elodázhatatlanná vált Emelni kell a térítési díjakat A hírhedt pócspetri per egykori halálra ítéltjének tiszteletére Monseigneur Asztalos János Szociális Alapítványt hoztak létre 400 ezer forint és 10 ezer ATS osztrák schilling alaptő­kével. Az alapítvány célja, hogy elősegítse a községben létreho­zott és működtetett bentlakásos idősek otthonában a rászoruló betegek egészségügyi, szociális és gondozási feladatainak ellá­tását. Célul tűzte még ki az Alapít­vány, hogy a feldebröi katoli­(Folytatás az 1. oldalról) A beszélgetésen szó volt a Bokros-csomagról, illetve arról, hogy annak eredménye akkor lesz majd látható, ha az eddigi gazdasági működéshez össze­hozott hiányt - amelyért az előző kormányt tették felelőssé- pótolni tudják. Jelenleg 100 milliárddal kellene több bevétel a lakosságtól és akkor fél éven belül rendeződhetne a helyzet. Szó esett továbbá arról, hogy sokan megélhetési forrásként kezelik a munkanélküli segélyt ezen sürgősen - szigorításokkal- változtatni kell. A jelenlévők szerint nem lett volna szabad a Bokros-féle 16 milliónak a köztudatba kerül­nie, mert ez sokat rontott az MSZP megítélésén. Kérték to­vábbá a sok milliós végkielégí­tések és fizetések felülvizsgála­tát. Mint megtudtuk, szeptem­ber 1-jétől szabályozás alá ke­rül a végkielégítés, viszont a magánszektorban kiadott fize­tésekhez nem lehet hozzá­nyúlni. Az új földtörvény és a kárpótlás kapcsán kiderült: ki­lenc agrárjellegű törvényjavas­lat kerül a kormány elé, s eze­ket még ebben az évben el sze­kus hívő fiatalok középiskolai és felsőoktatási továbbtanulását is támogatja. Az öt fős kuratórium által irányított Alapítvány nyitott mindazon terméeszetes és jogi személy részére, akik egyetér­tenek céljával és azok megva­lósulását bármilyen - anyagi­lag, illetve természetben - ne­tán más formában segíteni kí­vánják. Számlaszám: Postabank és Takarékpénztár Miskolci Terü­leti Igazgatóság Egri Fiókja: 034-02470. retnék fogadtatni. A mezőgaz­dasági kistermelők adóked­vezményének korlátozásáról annyi hangzott el, hogy még semmi sincs kidolgozva a ’96- os adótörvényekből. Szekeres Imre szerint Horn Gyula nem kért elnézést az el­lenzéktől, csak elfogadta annak kialakított álláspontját. Mint elmondta: egyetértett a minisz­terelnök külföldön adott inter­jújával. Az egybegyűltek megemlí­tették az Alkotmánybíróság legutóbbi döntéseit is: Szekeres Imre elmondta, szükség van egy mindenkitől független bí­róságra, még akkor is, ha nem mindig úgy dönt, ahogyan ők szeretnék. Remélte, tudják a bí­rák, hol a határ, és nem akarnak allcotmányozó szerepet betöl­teni. A koalíciós pártok kapcsola­táról úgy nyilatkozott, hogy az SZDSZ most éppen balról előzi az MSZP-t, de remélhetőleg jó útra térnek majd - hangzott el a fórumon. A pikniken a déli harangszót ebéd, játék, fürdés és hajóki­rándulás követte. (molnár) Felsőtárkányban a képviselő- testület legutóbbi ülésén - a napirendek tárgyalása előtt - bemutatkozott a község új közművelődési vezetője Ka­tona Istvánná, aki röviden vá­zolta elképzeléseit. A közelgő Tárkányi búcsú rendezvényso­rozata, amely kapcsolódik a Hevesi Mozaik programjaihoz, nem kis kihívást jelent, de mél­tóképpen szeretné megünne­pelni a község augusztus 20-át is. Juhász Csaba, az általános iskola igazgatója az elmúlt tan­évről adott tájékoztatást. A pe­dagógusok számának várható csökkentésével kapcsolatos já­rulékos költség ügyében a tes­tület nem kívánja átvenni a döntést az iskola vezetésétől. Az igazgatónak saját hatáskö­rében kell döntenie, hogyan hajtja végre a pénzügyi bizott­ság több mint kétmilliós nagy­ságrendű megszorító célkitűzé­seit. _Császári Béláné vezetőó­vónő a 120 apróság nevelésé­nek helyzetéről adott tájékozta­tást. Mint kiemelte: a hátrányos helyzetüeknél néha előfordul, hogy az óvoda az egyetlen biz­tos pont, ahol élelemhez jutnak az apróságok. A karbantartói létszám hiányát technikai dol­gozók, óvónők, segítőkész szü­lők pótolják. Teljessé téve a képviselők előtt az ifjúság helyzetének át­tekintését, Bahor Józsefné kör­zeti védőnő adott számot tevé­kenységéről. Jó hír, hogy évente 35-40 fővel gyarapszik a lakosság. A hátrányos helyzet­ben lévő családoknál megállt a születésnövekedés fejlődése. A képviselők elfogadták a belső tábor bérbeadásával kap­csolatos szerződést, amelyet Barna Antal és társai, gyerme­kek sátoroztatására kívánnak fordítani, segítve ezzel az ide­genforgalmi törekvéseket. Sajnos, elodázhatatlanná vált az óvodai térítési díjak emelése is, melyet 100 forintlnap ösz- szegben állapították meg. (bajzát) Régióba „terelés” Már hírt adtunk róla, Tiszado- bon háromnapos tanácskozást tartottak a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium illetékesei és települési pol­gármesterek részvételével. Bornemissza János poroszlói polgármestert kérdeztük: mi­lyen fontos, falujának, illetve a Tisza-tó környéki települések számára is hasznos tudnivalók­kal szolgálhat a fórum után. ?- Baja Ferenc miniszter úr szájából jó volt hallani, hogy alulról, vagyis tőlünk várják a kezdeményezéseket, hogy olyan törvényeket, rendelkezé­seket hozhassanak, melyek megfelelnek a helyi kívánal­maknak is. Elmondta többek között, hogy - de erről már egy év ele­jei budapesti fórumon is volt szó - 6-7 régiót szeretne a mi­nisztérium létrehozni az ország különböző részein. Ezek fejlesz­tését, környezetvédelmét foko­zottan támogatnák. Köztük lenne a tiszai régió is 40—44 te­lepüléssel. Ez mind szép: csak mi, akik a Tisza folyó mentén, illetve a Tisza-tó partján élünk, nem igen értjük, hogy miként kerül mondjuk Mezőkövesd, de akár Füzesabony vagy Besenyő- telek ebbe a régióba. Tévedés ne essék, nem a fej­lődésük, fejlesztésük ellen aka­rok szólni. Az viszont kérdés: vajon, milyen áldozatokra len­nének képesek ezeknek a tele­püléseknek a lakói a Tisza-tó- ért, hiszen több tíz kilométerre laknak a víztől? De talán fölösleges is a régi­óba „terelés” ellen ágálni, hi­szen pénzekről, konkrét össze­gekről,, szinte szó sem esett a tiszadobi fórumon. E nélkül meg teljesen mindegy, miért ez a 19 település tagja a Tisza-tavi önkormányzati szövetségnek, mely május elején újjáalakult. A tóról, valamint a Tiszának egy 90 kilométeres szakaszát felölelő térségéről van szó. Ezeknek a települési önkor­mányzatok összefognak az ide­genforgalmi, mezőgazdaság fejlesztési, munkahely-terem­tési, környezetvédelmi felada­tok megoldásában. Lakoson­ként 10 forint tagsági díjat fize­tünk be, együtt pályázunk - na­gyobb eséllyel - bizonyos pén­zek elnyeréséért. Talán az egy­másra utaltság kényszerében létrehozott térségi társulások nagyobb hasznot hozhatnak, mint a térkép alapján kijelölt régiók... A tiszadobi értekezleten je­leztük meglétünket, de nem a miniszter úr, sem pedig más minisztériumi vezetők nem re­agáltak szövetségünk működé­sének tányéré. Paradox helyzet áll elő, egyet akarunk, de nem veszünk tudomást egymásról, így a hova jutás kérdése nem kétséges. (r. k.) Szekeres Imre válaszol az érdeklődők kérdéseire FOTÓ: FODOR PÉTER Hétvégi családi MSZP-piknik Kiskörén Jubileumi vasutasnap a Mátra alján (Folytatás az 1. oldalról) A Pest-Hatvan-Vámos- györk-Miskolc-Kassa közötti fővonal létesítése mellett a Vámosgyörk-Gyöngyös, Fü- zesabony-Eger szárnyvonala­kat 187Ó-ben, illetve 1872-ben adták át. Ennek a szárnyvonal­nak köszönhette a Váltógyár, illetve a mai VAMAV Vasúti Berendezések Kft. az idetelepí­tést is. Szabó Gyula a beszéde vé­gén a korszerűsített állomás- épületről szólt, s mint mondta, megújult, megszépült, régi va­rázsát visszanyert épületet ad­hat át a város lakóinak, az ide­érkező vendégeknek, a gyön­gyösi vasutasoknak. Az ünnepi beszéd után emelkedett szólásra Rigó Zol­tán, a. MÁV Rt. vezérigazgatója, aki legfőképpen a Magyar Ál­lamvasutak előtt álló fejleszté­sekről szólt. Hangsúlyozta: modern vasút nélkül nincs fel- emelkedés Magyarországon. Elmondta továbbá, hogy olcsó, versenyképes vasutat, ehhez piacot, hosszú távú és nagy fu­varokat szeretnének megvaló­sítani, s egyben korszerűsítani a hegyeshalmi és a délszláv vo­nalat. Az ünnepség további részé­ben a 45. vasutasnap alkalmá­ból elismerések átadására ke­rült sor. Kitüntetésben része­sült Hajdú Ferenc segédelle­nőr, raktámok, Németh Lász- lóné főintéző, számadó pénztá­ros, Bobák Tibor intéző, Hort- csányi állomásfőnök, Somogyi Mihály főfelügyelő, nagyúti forgalmi szolgálattevő, Szal­más Zsigmondné kál-kápolnai segédfelvigyázó, távírász, Ka- bács Zoltán segédtiszt, for­galmi szolgálattevő, Németh László főfelügyelő, állomásfő­nök, Gyöngyös. Az elismeré­seket dr. Dudás József, a MÁV Rt. Miskolci Üzletigazgatóság igazgatója adta át. Ezt követően a szép számú közönség átvonult a vasútál­lomás előtt létesített emlék­parkba, ahol Jakkel Mihály le­leplezte a gyöngyösi Város­védő- és Szépítő Egyesület összefogásával, a 125 éves év­fordulóra létesült emlékművet. A három méter magas sín alatt álló vasúti küllős kereket ábrá­zoló emlékműnél a vasutasok szakszervezete koszorút helye­zett el. Korcsog Béla —mgmaMayra. a.v.ra.... :■<<.-----..................________________________________________________________________________________________________________________________ R igó Zoltán: „...modern vasút nélkül nincs felemelkedés Magyarországon” fotó: fodor Péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents