Heves Megyei Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-08 / 158. szám

c

c

(D

OD

C

0)

S

e

H

piai

)0£

UHJ

i

XIGll

H

(t

i

>

S

«

e

t

>«

§

IA

1995. július 8., szombat

A Rédei Kopogtató legfrissebb számából

Idei 3. számával jelentkezett a nagyrédei önkormányzat időszaki kiadványa, a Rédei Kopogtató. A lap - többek között - ismerteti a nemrégiben lezajlott abasári borversenyen elért sikereket, tájékoztat az önkormányzat legutóbbi üléseiről, és közli a Gyermekeink jövőjéért alapítvány dokumentumait.

Karácsondi tervek az ivóvíz védelmében

Romlott a karácsondi ivóvíz minősége. A község vezetése ezért arra kényszerül, hogy vas- mangántalanítót építsen a közeljövőben. A tervek már el is készültek, a kivitelezési munkáról pályázat kiírása után dönt az önkormányzat.

Abasáron folytatják a közműberuházást

A Grundomat Kft. folytatja a gáz- és szennyvízberuházás kivitelezését Abasáron. Jelenleg a község északi részén dolgoznak. A falu vezetése ezzel párhuzamosan előrehaladott tárgyalásokat folytat a hiányzó pénzügyi fedezet biztosítására.

Böszörményi Gábor tárlata Gyöngyösön

Augusztus 31-ig tekinthető meg Böszörményi Gábor festőművész kiállítása Gyöngyösön. A tárlatnak a Mátra Művelődési Központ kamaraterme ad helyet.

Finn folklórcsoport adácsi fellépése

Ma este 7 órakor az adácsi művelődési ház színpadán lép fel a finn Wanha Piika néptáncegyüttes. A Vidróczki együttes vendégeként megyénkben turnézó táncosoknak ez lesz az utolsó itteni fellépésük, ezt követően hazautaznak.

Tamamérán próbál a játékszín

Az idén is Tamamérán tartja szakmai táborát a Gyöngyösi Játékszín. A színjátszók július 25. és 31. között intenzív próbákkal készülnek az új évadra.

Gyöngyös És Körzete

Folytatható-e az adácsi sikersztori?

Van, ahol bezárják az iskolát, Adácson újat epitenek

Gondoltak-e öt évvel ezelőtt az adácsiak arra, hogy az önkormányzatiság teljesen megváltoztatja falujukat, és valóra válnak azok az álmok, amelyeknek beteljesedéséről már lemondtak?

Az akkor megválasztott polgármester, Fodor Lajos sok mindent megígért, amire az emberek csak legyintettek, és azt mondták: jó, ha felét megvalósítja. De nem telt el egy év sem, s átadták az Adács-Gyöngyös közötti 6 kilométeres bitumenezett műutat. Ezzel párhuzamosan korszerűsítették a belső úthálózatot. Újabb egy év múlva, 1992 őszén felavatták az új tornatermet a hozzá tartozó tanmedencével, szaunával, szoláriummal, konditeremmel, külső kézilabdapályával. Parkosítottak, fogorvosi rendelőt nyitottak, felújították az intézményeket. Tavaly karácsonykor pedig fellobbant a gázláng, megkoronázva az addig végzett sok-sok munkát.

Fodor Lajos időközben élő legendává vált. A jól értesültek titokzatos kormányzati kapcsolatokat emlegettek, aminek révén többletforrásokhoz juttatja faluját. Az érintett, akit időközben természetesen újjáválasztottak a polgármesteri poszton, csak mosolyog.

— Nem voltak rossz kapcsolataim, de erre ma sem pa- naszkodhatom. Mégis sokkal kisebbek a lehetőségek. Az elmúlt ciklus igazi aranybánya volt. Olyan céltámogatások és pályázatok jelentek meg, amelyeket bűn lett volna kihasználatlanul hagyni. Én a vállalkozói szektorból jöttem a köz- igazgatásba, épp ezért talán fogékonyabb voltam az újra, mint kollégáim. Ezek az évek

bebizonyították, hogy az ön- kormányzatok működőképesek és alkalmasak arra, hogy a helyi feladatokat önállóan és hatékonyan lássák el.- Mit jelent mindez a polgárok számára?- Ivóvizet, csatornázást, közutat, szociális ellátást a rászorultaknak, telefont, gázvezetéket, iskolát a gyerekeknek, és még nagyon sok egyéb, helyben felvetődő gondot, kérdést, melyre egyedi választ kell adni. Ébből is látható, hogy az önkormányzatokra a kormányzatnak is szüksége van. Épp ezért aggodalommal figyelem a legújabb elképzeléseket, amelyek még az eddigieknél is jobban csökkentik a központi támogatás mértékét. Korábban nem volt megtartóereje a magyar falunak, most ez a tendencia megváltozott. Adácson két hét alatt eladnak egy meghirdetett házat. Sokan költöznek ide Gyöngyösről, sőt Budapestről is. Ez nálunk már természetes folyamat, remélem, az is marad.- Mi veszélyezteti az elért eredményeket?- Egyre több kötelező feladatot kapunk az államtól, aminek nem, vagy csak részben biztosítják a fedezetét. Ha ez így folytatódik, kénytelenek leszünk felélni a még meglévő tartalékainkat. A személyi jövedelemadóból öt évvel ezelőtt 70 százalékban részesültünk, ma ez 30, jövőre lehet, hogy csak 15 százalék lesz: ez már veszélyeztetheti a

működőképességet. De ez mostanában oly sok fórumon elhangzik, hogy nem akarom ismételni.- Milyen lehetőségek maradnak ezek után?- Nagy reményt fűzök az energiaprivatizációhoz. Az önkormányzati tulajdonú infrastruktúra értékesítése sokat jelenthet. Megtérülhetnek az elmúlt évek sok tízmilliós beruházásai. Fontos, hogy gondoljunk a jövőre! Jelenleg egy kis kényszerpihenőt tartunk, ennyi munka után nem árt összegezni az eredményeket, s kijelölni a soron következő feladatokat. Az életkörülmények romlását Adácson is érezzük, sok segélyezettünk és munkanélkülink van, és nagy a leszázalékoltak száma. Mégis vannak folyamatban levő beruházásaink. Itt nincs műszaki osztály, a polgármesternek, a jegyzőnek, s a néhány alkalmazottnak kell mindent elvégeznie. Sokat kínlódtunk az elmúlt években, de megérte.

Fodor Lajos bizakodik. Akkor, amikor a települések iskolabezárásról gondolkodnak, Adácson újat építenek, amit már jövő ősszel szeretnének átadni. Komolyan veszi választási ígéreteit, eddig szinte valamennyit teljesítette. A falu jelenlegi legnagyobb beruházása a Mérges-patak meder- tisztítása és egy híd javítása, ami ugyan állami beruházásban készül, de efölött is ott bábáskodott. Adácson tehát minden esély megvan arra, hogy folytatódjék az öt éve elkezdődött sikersztori.

Nagy Gyula

5. oldal

Zeusz-díjat kapott...

Visontán, a Mátrai Erőmű Rt- nél a közelmúltban adták át a villamosenergia- iparágban nemrég alapított Zeusz-díjakat, amelyet nagy szakmai tapasztalattal rendelkező erőműves szakemberek kapnak meg minden évben. A díjazottak között volt Mihalics Sándor. Az erőművesek között közismert szakemberrel folytatott beszélgetésünk során olyan életutat ismerhettünk meg, amely olvasóink számára is érdekes lehet.- Úgy tudjuk, Visontán az erőművesek között ön az utolsó mohikán...- Talán mert 1967. október 16-án léptem be a vállalathoz, és a 23-as sorszámot kaptam. Ezzel akkor kialakult az a keret, amely arra volt hivatott, hogy létrehozza a cég személyzeti arculatát, megkeresse azokat, akik alkalmasak az erőmű üzemeltetésére.- Ön végül is több mint negyven évet töltött az erőműves szakmában. Hol kezdte pályafutását?- A technikumot energetikai szakon végeztem Szegeden, majd felvettek a Műszaki Egyetemre, ahol hőerőgépész-mér- nöki diplomát kaptam. Ezután a Láng Gépgyár következett, itt gőzturbina-szerkesztéssel foglalkoztam, majd másfél éves pécsi kitérő után a Borsodi Hőerőmű következett, ahonnét - a változatosság kedvéért - egy újabb erőműben, az akkori elnevezéssel gyöngyös-visontai- ban vállaltam munkát. Az itt eltöltött csaknem harminc év azt is bizonyítja, hogy ízig-vérig

energetikusi beállítottságú vagyok.- Az elmúlt négy évtized alatt melyek azok az emlékezetes pillanatok, amelyek megmaradtak önben?- Nagyon fontosnak tartom azt, hogy a házasságommal egy időben kezdődött el erőműves pályafutásom, természetesen a lakáshoz jutással együtt, ami fontos momentum volt akkortájt. A Borsodi Erőműben üzemmérnökként már nagyon jól tudtam alkalmazni azokat az ismereteket, amelyeket a Láng Gépgyárban sajátítottam el. Vi- sontára kerülésem is nagy élményt jelentett. Életem során felejthetetlenek maradnak azok a hónapok is, amelyeket Kiev- ben töltöttem el, és a Paksi Atomerőmű szekunder-köri csővezetékeinek tervezésével foglalkozhattam.- Család, hobbi, sport? Úgy tudom, hogy NB II.-es labdarúgó volt, és a sportos életmód végigkíséri egész életét.- Két nagy fiam van, és valóban aktívan sportoltam. Amikor eljött az a bizonyos 40-42 éves kor, rávettek, hogy újra focizzak, és beneveztünk az üzemi, sőt a Gyöngyös városi bajnokságba. Mára már szinte csak a kertészkedés maradt, de továbbra is nagyon szívesen mozgok, szerencsére az egészségemmel nincs probléma.- Miként tervezi a jövőt?- Nyugdíjasként azt szeretném elérni, hogy saját számítógépem legyen otthon, és tudjak rajta dolgozni.

Korcsog Béla

A kitüntetett, kezében a díjjal

e

A Mátra Gold Kft. még mindig tartozik

Frissdiplomások Gyöngyösön

Egy hónappal ezelőtt rövid információt közöltünk arról, hogy a domoszlói Mátra Gold Kft. alkalmazottai nem kapták meg márciusi-áprilisi bérüket.

Benga Gyula, a kft. ügyvezető igazgatója ottjártunkkor ígéretet tett arra, hogy négy munkásának bérét rövidesen kifizeti. Nos, a cikk megjelenését követően kétségbeesett telefonokat kaptunk a Mátravidék több településéről, hasonló panaszokkal. Mátraderecske, Mátraballa, Kisnána községekből is jó néhány munkavállaló járt a domoszlói céghez, akik most úgy érzik, hoppon maradtak. Becslések szerint 25-30 munkás nem kapta meg az utolsó két-három havi bérét, így újra elzarándokoltunk a kft.

telephelyére, amely azonos a megszűnt tsz irodaépületével, de Benga Gyulát már nem találtuk ott. Azt azonban megerősítették, hogy a kft.-t felszámolják, s a jövőben a Miskolci Mirelité Rt. üzemelteti a domoszlói hűtőházat, ahonnan az elmúlt években nagy mennyiségű gyümölcsöt exportáltak.

A szerkesztőségünket felkereső volt dolgozók elmondták, hogy Benga Gyula csak részletekben fizet, gyakori utánajárás és sűrű veszekedések után.

A magukat megnevezni nem kívánók tudni vélik, hogy a mátrai települések lakói mellett Romániából érkezett vendég- munkásokat is alkalmazott a főnök - illegálisan.

(n. gy.)

Gyöngyösön a GATE Mező- gazdasági Főiskolai Kar történetében az eddigi legtöbb diplomát adták ki a gazdasági mérnöki, illetve az agrármérnöki szakon. A jelenlegi munkaerőpiac ismeretében felvetődik, hogy a pályakezdőknek milyen elhelyezkedési lehetőségeik vannak szakmájukban.

Erről és a jövő terveiről a frissdiplomásokkal beszélgettünk. Megtudtuk, hogy a nappali tagozaton végzett mérnökök mintegy 25-30 százaléka tovább tanul, elsősorban a gödöllői egyetemen. A többieknek - akik nem ezt választották - már van, illetve lesz állásuk. Ezek között van a tama- örsi Tóth Mária gazdasági mérnök is.- Munkahelyet nem a diploma megszerzése után kell keresni - jegyezte meg -, hanem hallgatóként. Én is ezt tettem, amikor a Hatvanban működő kanadai CEDC Kft. egy kiállításhoz diáklányokat keresett. Jelentkeztem, s azóta is mint másodállású vállalkozó, ennek a cégnek dolgozom. Remélem, hogy főállásban is alkalmaznak majd.

Az agrármérnökök elhelyezkedése már nehezebb. Vannak, akiknek már sikerült munkahelyet találniuk, de egy részük kénytelen vállalkozni, illetve valamilyen mezőgazda- sági vállalkozási formába bekapcsolódni. A kunmadarasi Tóth Zoltánnak már van munkahelye. Szabadidejében hallgatóként Tiszanánán a lótenyésztésben dolgozott, s most is itt helyezkedett el.- Az állattenyésztési szakmai vonalon színvonalas képzést kaptunk - mondta. - A katonaság után szeretnék külföldre menni, ahol a lótenyésztést lehet tanulmányozni, illetve tapasztalatokat lehet gyűjteni, amelyeket itthon valamilyen gazdasági formában hasznosíthatok.

A levelező, illetve a kísérleti levelező tagozaton végzetteknek van munkahelyük. Számukra a diploma megszerzése munkaköri követelmény, és megerősíti őket pozíciójukban. A tanultakat jól tudják kamatoztatni mindennapi munkájukban.- Erdélyből egyedül végeztem a levelezősök között - tudtuk meg Székely Ida gazdasági mérnöktől. - Nem volt könnyű számomra négy évig Somosd- ról (Maros megye) Gyöngyösre utazni a konzultációkra és a vizsgákra. Anyagilag a Pest megyei Teszöv támogatott. A főiskola vezetőségétől is sok segítséget kaptam. Nagyon örülök a diplomának, életem egyik legboldogabb napja volt, amikor átvehettem.- A kísérleti levelező tagozaton végeztem, mondta Leitol Tímea. Gyöngyösön, a Heves Megyei Vízműnél dolgoztam. A pécsi egyetemen tanulok tovább a gazdasági jogász karon.

Horváth Mihály