Heves Megyei Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-05 / 155. szám

1995. július 5., szerda 5. oldal Füzesabony És Körzete Felnőtteknek - helyismereti tábor A Füzesabonyi Városi Könyv­tár két, korábban beadott pá­lyázaton 80 ezer forintot nyert. A Játék Alaptól kapott 50 ezer forintért az általános és közép- iskolások számára kötelező irodalmi műveket veszik meg, videón. A Helyismereti Baráti Kör tagjai alkotótáborban vesznek részt, erre használják fel a nyert 30 ezer forintot. Játszótér-felújítás- felajánlásból Ivánszky Pál, a poroszlói Avanti benzinkút vezetője támogatást nyújt az Ifjúsági Park, valamint a játszótér felújításához. A köz­hasznú munkások a napokban hozzálátnak a padok, a hinták és a mászókák festéséhez. A kerecsendi gyerekek előkelő helyezettek A Kerecsendi Általános Iskola 22 tanulója vett részt a Phar- mavit meghirdette Életrevaló Plusssz játékban. Összesítésben- 177 résztvevő között - a 18. helyen végeztek, s elsők lettek a jótékonysági vacsora szerve­zésében. Jutalmuk: póló, ki­tűző. Új címere, zászlója lesz Újlőrincfalvának Tervezés alatt van Újlőrinc- falva új címere és zászlója. Egy 1697-es bélyegző lenyomata alapján készül több variáció is. Közmeghallgatáson a település polgárai választják majd ki a számukra legjobbat, s augusz­tus 20-án sor kerülhet a zászló­szentelésre. Idén harmadszor- Feldebrői Hírek Immár az idei 3. száma jelent meg a Feldebrői Híreknek. Ke­lemen József polgármester írá­sában szemléletváltásra hívja fel olvasói figyelmét, cikk je­lent meg az elmúlt tanév ered­ményeiről, s' újabb tényekkel ismerkedhetnek meg az érdek­lődők a község történetéből. Folytatódik a helyi képviselők bemutatása is. Több fotó színe­síti a kiadványt, így egy 1939- es színielőadáson készült kép. Szívhatjuk a fogunkat, ha lesz... Füzesabonyban júliusban még nem kell fizetni Ők még ingyen tátják a szájukat... Nyugati turista bekerült a ke­letifertályban egy kórházba. A lelkűket kitéve ápolják, min­denből a maximálisai kapja. Amikor elbocsátják, a kórház- igazgató professzor is el akar búcsúzni tőle.- Meg van elégedve? - kér­dezi a volt pácienst.-Hogyne, persze, minden oké - bólogat amaz.-Látja, nálunk mindez in­gyenes - tesz kísérletet egy kis ideológiai nevelésre a prof.- Az ilyen nálunk is - vála­szolja a turista. Nos, az ilyen nálunk már nem ingyenes. Mert ugye, nem történt semmi technikai változtatás a fogászati rende­lőkben, amivel indokolni le­hetne, hogy a tb-járulék mel­lett miért kell még fizetnünk csak azért - első orvosi vizsgá­lat díja címszó alatt -1300fo­rintot, hogy belenéznek a szánkba. * * * Helyszín: Füzesabony, fogá­szati rendelő. Időpont: csütörtök délelőtt. Résztvevők: páciensek, egészségügyisek.-A szegény embert nyúz­zák csak, ahol lehet. Miért fi­zetjük a tb-t? Ez az alapellá­tás?-Annak kellene kiverni az összes fogát, aki kitalálta.-Begyulladt foggal a hat­vanadiknak kellene a sorba felvenni, majd hazaküldeni: jöjjön másnap.- A munkanélküliből ki tud­juk majd fizetni?!- Ocsmány dolog, amit ve­lünk, „proletárokkal” művel­nek. A nagy pénzeket szedik, nekik briliáns fogakra is telik, nekünk meg itt kell össze­vesznünk, hogy ki jött előbb, hogy beférjünk a mai és hol­napi napba, kihasználhassuk az engedményt. •- Mindegy, mit ír, nem fog­lalkoznak itt senki vélemé­nyével. Vég nélkül lehetne írni a felháborodás szavait, köztük nyomdafestéket nem türőeket is... * * *- Őrült nagy a hajtás - mondta Szűcs Attila fogszak­orvos, csoportvezető. - Ami­óta elhangzott, hogy fizetni kell a fogászatokon, szinte megháromszorozódott a napi beteglétszám. Optimálisan, s persze fogorvos-munkabírás­tól függően egy hatórás rende­lés alatt 25-30 beteg látható el. Most 58-60 pácienst is fo­gadunk. A doktor úr szerint a fogor­vosok is helytelenítik a beve­zetésre kerülő intézkedéseket. Ők arra esküdtek, hogy az emberek egészségéért dolgoz­nak. S nem pedig ellene. A fo­gászati ellátásban bármeny­nyire igyekeztek, csak az igé­nyeket elégíthették ki, s nem pedig a szükségleteket. Sokkal többen szorultak volna rá ed­dig is a fogorvosok munká­jára, mint amennyien eljöttek. S ezután? Nemcsak a foguk lesz rossz, egy egész sor be­tegség előidézője lehet a hiá­nyos fogazat. Erre kell ugyanis számítani. Mert ha nem lesz fogtömésre, pótlásra pénze a páciensnek, ki érteti meg vele, hogy a húzás szá­mára a legdrágább? Pedig ezért nem kell majd fizetni. Hogy mi az alapellátás? Egyelőre úgy tűnik, csak a hú­zás. A fogászati ellátásban ed­dig is forgott a pénz, hiszen a fogpótlásért fizettünk. Volt már róla korábban is szó, hogy talán ez volna az az egészség- ügyi ágazat, ahol meg kellene próbálni a fizetett szolgáltatás bevezetését. De hogy minden előkészület nélkül? Mert szinte senki nem tudja, ki gyűjti majd a pénzeket, ki ál­lítja ki a csekkeket, hová kell átutaltatni, előbb kell fizetni, majd jöhet a tömés, vagy megbíznak bennünk? S ha nem fizetünk utólag, bíróságra kerülünk-e? Megannyi megvá­laszolatlan kérdés. A páciens­ben meg az vetődik fel, hogy mennyi lesz a garanciális idő egy-egy tömött fogra, lesz-e ilyen? % * * * A Füzesabonyi Polgármes­teri Hivatalban fogorvosok és gazdasági vezetők tanácskoz­ták meg, hogy mi legyen. Fel­készületlenül és tanácstalanul állnak a Bokros-gyorscsomag előtt. Dr. Pásztor József polgár- mester abban reménykedik, hogy az Alkotmánybíróság elé kerül ez a fog-törvénycsomag, s az lesz a sorsa, ami a családi pótléknak... S ha nem, hát bele kell törődnünk... Füzesabonyban adtak egy kis beletörődési időt. A közös megbeszélésen úgy határoz­tak, hogy júliusban az abonyi- aknak nem kell térítési díjat fi­zetniük. De kérik a lakosságot, ha lehet, csak a sürgősségi el­látást vegyék igénybe. Mert szabadságolások is vannak. Szó, ami szó, lesz mit kipi­henniük a fogorvosoknak. He­teken át „gyártották” a lenyo­matokat. A fogtechnikai labo­ratóriumok egyszerűen nem győzik a munkát. Eddig két- három hetet vett igénybe egy- egy pótlás vagy fogsor elké­szítése. Az a minta, amit a múlt csütörtökön, pénteken vettek le az orvosok, az min­den bizonnyal csak szeptem­berben lesz kész. * * * Hétfőn délelőtt s délután már nem volt nagy tumultus Füzesabonyban, a fogorvosi váróban. Ez nem a beletörődés jele! Rada Katalin Jól fizetett az árpa Sarudon A sarudi aratóversenyen a né- zők-drukkolók közül valaki megjegyezte: „Az Isten áldja meg, aki a kombájnt kitalálta/” — Valóban. Hiszen egy 160 hektáros árpatábla learatásához legalább 100 aratópárra lett volna szükségünk ahhoz, hogy őszre magtárban legyen a ter­més - helyesel Demeter And­rás, a Tiszáménti Szövetkezet elnök-igazgatója. - Öt kom­bájnnal három nap alatt takarí­tottunk be 850 vagon árpát. A gépek jól bírták a terhelést. Meghibásodás nélkül futották le a hektárokat. Ötvenhárom mázsát csépeltek hektáronként.- Nem gondoltuk, hogy ilyen szépen fizet az árpa. Mi csak 40 mázsás átlagra számítottunk. A növényvédelem terén megtet­tük a magunkét, s az idén az időjárás is kegyes volt hozzánk. S ami ugyancsak örvendetes, el is adtuk a termést, elszállítása folyamatos - magyarázza az igazgató. Szép reményekre jogosít a búza is. Több mint ezer hektár­ról kezdik 10-e körül az aratá­sát. Tavaly 50 mázsát hozott hektáronként, s ha az időjárás is kitart, az idén is meglesz ennyi. Már csak jól el kellene adni. Tény azonban, hogy amíg az ál­lamilag garantált árat nem eme­lik, addig- nem sok remény van a több pénzre.- Tíz-tizenkétezer forint lenne a búza reális felvásárlási ára - számol Demeter András -, de az is jó lenne, ha kilenc fölé emelkedne. Tartani meg nem tudjuk, mert nincs elég tá­rolónk. Vagy ezer tonnát va­gyunk képesek biztos helyen raktározni. S van még napra­forgónk, s annak is kell a hely. A sarudi szövetkezet na­gyobb megrázkódtatás nélkül állta az átalakulás viharait. Adósságainak nagy részét már ledolgozta. S ha sikerül a búza is, közelebb lesznek a naphoz, amikor lerázhatják az adósság­kölöncöt. (rada) Költségvetés - mozgásban Kerecsenden több mint kétezren élnek, ebből 35 százalék a kisebbség. Százötvenen részesülnek jövedelempótló támo­gatásban. Az iskola, az óvoda, a napközi otthon a költségve­tés 50 százalékát elviszi. Mire marad pénz? Csak a kisebb dolgokra - mondja lehangoltan Gémes László polgármes­ter.-Amikor felelőtlenül gaz­dálkodó önkormányzatokról hallok, elfog a méreg - ma­gyarázza. - Mert úgy tűnik, ha valaki vállalja, hogy befe­jez egy félig kész tornatermet, s erre kölcsönt vesz fel, az rossz gazda. Hagyná inkább, hogy pusztuljon minden...! Csődtörvény, csödbiztos - itt van valahol a levegőben, csak nekünk, önkormányzatoknak nincs a tartalmáról semmi fo­galmunk - háborog Gémes László. Bizony, nehéz megmagya­rázni a lakosságnak, hogy noha szinte ők voltak az elin­dítói a crossbar-rendszernek, most miért kullognak a sor­ban hátul. De talán megoldó­dik a kérdés, s Demjénnel együtt kaphatnak egy 512 ál­lomásos rendszert.- Vagy nézzük az iskolát. Nő a gyereklétszám. Egy mű­szakos iskolában nem fémek. Kénytelenek vagyunk még két tantermet ráépíteni - so­rolja a polgármester. Persze, van azért a képvise­lők igyekezetének eredmé­nye. Ahol csak lehet, pályáz­nak, s ha nem csurran, hát cseppen. Ilyen csepp az ön- kormányzati szociális bolt működtetése is. Profitot nem termel, de legalább a lakosság jól jár, mert diszkontárak vannak, a lisztet meg egyene­sen a malomból hozzák. A másik csepp egy olyan iskola működtetése, ahol az általánosból kimaradtak ta­nulnak és dolgoznak. A lá­nyok varrnak, a fiúk faeszter- gályozással vagy betonipari munkákkal foglalkoznak, a semminél ez is több. Terveznek a hatvaniakkal egy biotégla-gyártó üzemet. Munkaerő van, kereslet is, csak támogatók kellenének még, hogy beindulhasson a termelés. Csűmek-csavamak, szinte minden testületi ülésen a költségvetés az első napi­rend. Amit lehet, azt saját ja­vítóbrigádjával elvégezteti a hivatal. A tíz közhasznú munkásnak is van dolga bő­ven. Ők most az iskola sport­pályáját rendezik. Az egyház a templomhoz tartozó terület­ből engedett át az iskola ja­vára, így kinti lehetőség is lesz tornázni. Régen volt már jelentős út­karbantartás, pedig a gáz be­vezetése nagyon igénybe vette azokat. Nem építkezik szinte senki Kerecsenden, hát fejlődés ez? — morfondíroz­nak a polgármesterrel a kép­viselők. De talán ez az ön- marcangolás viszi előbbre az ügyüket... r. k. Múltvédelem a holnapnak... Mit rejthet még a feldebrői templom alatti mélység? Egy páratlan műemlékre foly­ton figyelni kell, eredeti álla­potának megőrzéséért, meg­óvásáért mindent meg kell tenni. A feldebrői templom vi­lágörökségnek beillő altemp­loma Európa-szerte, sőt a vi­lág minden táján híres épít­mény. Éppen ezért az 1983-ban befejeződött teljes helyreállí­tás óta rendszeresen figyelik az Állami Műemlék-helyreállí­tási és Restaurálási Központ építészei és restaurátorművé­szei az altemplom páratartal­mát, a falak nedvesedését és az egyedüli falfestményeket. Kozák János kisnánai vál­lalkozó kivitelezésében a na­pokban kezdődött meg az al­templom szentély által nem takart falainak talajnedvesség elleni védelme. A feltárás után a külső felületre domborlemez kerül, amelyet szivárgórend­szer vesz körbe: ezek együtte­sen gátolják majd meg a ned­vesség bejutását a falakba, le­hetővé válik a fal föld felőli szellőzése. A falak koronáit szeretnék az eredeti állapo­tukban megőrizni, ehhez vi­szont meg kell gátolni a ned­vesség bejutását a falakba. A munkálatok során a templom vizesedő fala mellett kívülről mintegy 3 és fél méter mély­ségben összegyűjtik a szi­várgó vizet, amit egy tisztító- aknán keresztül, zárt csator­nába terelnek. Könnyen elképzelhető, hogy a szigetelési és műszaki munkálatok során újabb, még ismeretlen régészeti, műem­léki értékű tárgyak kerülnek majd elő. Ebben az esetben a műszaki kivitelezési munkát végző csapatnak kötelessége értesíteni a tervezőt, valamint a restaurálási központot, és semmiképp sem szabad foly­tatni a munkálatokat. Ki tudja, milyen meglepe­tést tartogatnak még a feldeb- rőiek és a sok-sok látogató ré­szére a Szent István korabeli falak melletti mélységek, ahonnan már eddig is egy tel­jes kiállításra való díszeleg a Nemzeti Múzeumban.- Kelemen ­Lobbyzni a gyerekekért-Mindenekelőtt pedagógus vagyok - mondja Kovács Má­ria, aki a múlt hét óta a porosz­lói képviselő-testület tagja. Ki­vált egy testületi tag, s így - mint a következő legtöbb sza­vazatot elért jelölt - „ugrott be”. S hogy hol szeretné hasz­nossá tenni magát, mik a ter­vei? Nos, mint mondja, nem bújhat ki a bőréből: elsősorban a gyerekek, az iskolások, az ok­tatás jövőjéért szeretne tenni.- Szülőfalum Poroszló. Csak közép- és főiskolás éveim alatt voltam viszonylag távol. Eger­ben, a Gárdonyiban érettségiz­tem, s az Eszterházyn szerez­tem matematika-kémia szakon diplomát. A helyi általános is­kolában tanítok hét éve. Éveken át osztályfőnök voltam, s így nemcsak a gyerekek gondjait, a szülők elvárásait is ismerem. Valamennyien azt szeretnénk, ha gyerekeink elkerülnek, va­lami pluszt is vigyenek maguk­kal, valamit, amiből ők jobbak, mint hasonló korú társaik. Még tanult a Kossuth Lajos Tudományegyetem számítás- technika szakán, amikor már sikerült az ötödik osztálytól a technikaórák, valamint fakultá­ció keretében a számítástech­nika tanítását beindítani. Ez is egy plusz, meg talán az is, hogy ősztől lesznek reálosz-- tályok, s az egyik matematika- tanár ő lesz. A képviselő-testü­let már megígérte, hogy ha módjában áll, megteremti en­nek az anyagi vonzatát. Mint képviselő, azért szeretne lobbyzni, hogy legyen meg az a bizonyos módja a testületnek. Persze, a gyerekek melletti Először pedagógus vaggok... elkötelezettség nem zárja ki, hogy Kovács Máriának hasznát vegyék más területeken is. Egyelőre nem kapott szerepet egyik bizottságban sem. Falu­gond nélkül táboroztathatja Szilvásváradon a gyerekeket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents