Heves Megyei Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-04 / 154. szám
1995. július 4., kedd 9. oldal Gazdasági Tükör _________ÉRTÉK - PAPÍR - TŐZSDE________ A privatizáció és a részvényárak Az elmúlt héten mind az árfolyamok, mind a napi forgalom csökkenő tendenciát mutattak a Budapesti Értéktőzsdén, amit leginkább a BUX június 29-ig bekövetkezett 25 pontos esése fémjelez. Pénteken ugyan 14* ponttal emelkedett az index, de a hangulat nem lett jobb. A slágerrészvénynek kikiáltott Egis sem tudta kivonni magát a bessz-trend alól: jóllehet a hét első két napján még 2670 forint fölötti átlagáron forgott, a hét második felére - a forgalom erős visszaesése mellett - 2600 forintra esett az árfolyama, sőt több kötés 2580- 90 forinton született meg. Ehhez képest péntekre kisebb javulás következett be, azonban a 2650 forintos határ - a több mint 50 milliós forgalom ellenére - továbbra is áttörhetet- lennek bizonyult. A jövő héten megítélésünk szerint további lassú erősödés várható. Nagyobb árfolyam-emelkedéshez a napi forgalom jelentős növekedésére volna szükség. A másik gyógyszergyári papír, a Richter Gedeon árfolyama lényegében együtt mozgott az Egisével. A hét elején kialakult 2070 forint körüli átlagár a hét közepére 2040 forintra esett, majd péntekre 2054 forintra ugrott. A napi forgalmak is hasonlóan alakultak, s pénteken már közel 20 millió forintnyi részvény cserélt gazdát.' A jövő hétre legfeljebb lassú emelkedés valószínű. Érdekesen alakult a Pick árfolyama: az egy héttel korábbi, hirtelen árfolyamugrás megtorpant, s a hét eleji 6600 fölötti árfolyam hamarosan 6450-re mérséklődött. A hét végén ennél a részvénynél is „visszakapaszkodást” figyelhettünk meg: a pénteki záróár ismét 6600 forint volt. A jövő hétre is ez az árszint várható. A legelszomorítóbb képet a Prímagáz árfolyam-alakulása mutatta: a hét eleji 3000 forint fölötti ár péntekig egészen 2900 forintra mérséklődött, s így nem következett be ismét a Richter-effektus (a gyógyszer- gyári részvény ára ugyanis még sosem esett 2000 forint alá a lélektani határ áttörését követően). A BÉT-re bevezetett egyéb részvények esetében is általános ár- illetve forgalom- csökkenést tapasztalhattunk. Az OTC-piacot a stabilizáció jellemezte. A hét vége felé megélénkült a kereslet az OTP, a MÓL és a Matáv részvények iránt. A csütörtöki kormány- döntés a MÓL privatizációjáról kisebbfajta áremelkedést sejtet a következő időszakra. Az árak a héten az OTP esetében az 1200-1250 forintos ársávban mozogtak, a MOL-t 11300 Ft-on, a Matávot 21 ezer forinton keresték. Az elmúlt heti diszkont kincstárjegy-aukciókon szerény mértékben (néhány ezrelékkel) emelkedtek a hozamok, s így egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a korábbi hozam- csökkenés csak átmeneti jellegű volt. Ennek következtében a kincstárjegyek továbbra is a legkedvezőbb fix hozamú befektetések. Muszély Péter Concorde Értékpapír Ügynökség Szép termés - nehéz aratás Régi emlékek szerint Péter-Pálkor kezdődött az aratás. Ám az utóbbi évek megbízhatatlan időjárása nem mindig engedte, hogy épp ezen a napon álljanak rajthoz az aratók. Mi a helyzet az idén? - kérdeztük a tévéműsorokból közismert Bálint gazdát, azaz Bálint György országgyűlési képviselőt.-A kenyér nemcsak azért fontos, mert a szó szoros értelmében „mindennapi”, hanem azért is, mert 1,1 millió hektáron termelünk kenyérgabonát - mondja Bálint gazda és egyáltalán nem közömbös, mit tudunk betakarítani, és hogyan. Nagyon jó termés várható, de az aratás igen nehéznek ígérkezik. Szépen kialakultak a kalászok, megteltek a szemek. Hektáronként négy, négy és fél tonna átlagtermésre számíthatunk, amellett hosszú lesz a szalma, ami ugyan megnehezíti az aratást, de több hasznot hoz. Az élet is kegyes volt hozzánk: a búza tavaszi fejtrágyázást igényel. A gazdáknak nem volt pénzük műtrágyára, tehát ezt a műveletet elhagyták. De szerencsére annyi eső esett, hogy az elmaradt műtrágyázás dacára a gabona szépen kifejlődött. Ám ha előzőleg még műtrágyát is kap, akkor a búzatáblák úgy megdőltek volna, hogy az tovább nehezítené az aratást. így a betakarítást főképpen a műszaki gondok vetik vissza. Míg tavaly tízezer kombájn dolgozott csúcsidőben a földeken, ma már csak nyolc és fél ezer! Azok is műszakilag elavult, öreg gépek, üzemeltetésüket az elaprózott táblák is gátolják. Ennek következtében az egy hektárra jutó, úgynevezett kombájnidő jelentősen hosz- szabb, mintha nagy táblákon kellene aratni, s mintegy 15 százalékkal megnő az aratás ideje. Ennek ellenére ha nem lesz eső, akkor időben raktárba kerül az új termés. Koós Tamás Kormany-eloterjesztés a borsodi acéliparról A héten tárcaegyeztetésre kerül az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-nél elkészült kormány-előterjesztés a borsodi acélipar reorganizációjáról. Az ipari és kereskedelmi miniszter, a pénzügyminiszter és a privaziációs miniszter előterjesztésében kormány elé kerülő munkaanyag a március 12- én meghirdetett kormánystratégia tükrében felülvizsgálja a konnánynak a borsodi acéliparról szóló korábbi döntéseit. Az MTI tájékoztatására hétfőn Becker László, az ÁPV Rt. ügyvezető igazgatója elmondta: az előterjesztést az ÁPV Rt. igazgatóságának hétfői döntése alapján tárcakörözésre küldik, és várhatóan 2-4 héten belül kerülhet a kormány elé. A borsodi acélipar reorganizációjáról eddig három kormánydöntés született. Az első 1994 februárjában átfogó programot fogalmazott meg, amelyben rendelkezik a Dimag vállalatcsoport felszámolásáról, az Ózdi Hengerművek és a Drótgyár felszámolásból történő kivásárlásáról. Döntés után: ne nevess korán! Mi végre a demonstráció? Sokan kitörő örömmel, mások megkönnyebbüléssel fogadták az Alkotmánybíróság döntését, amely érvénytelenítette a Bokros-csomag néhány rendelkezését. Hadd hangsúlyozzam, nem a csomagot, hanem annak meghatározott részét! S a magas bírói döntés az elutasított intézkedéseknek nem a célszerűségét, szükséges voltát, erkölcsi alapját tagadja, hanem egyedül azok jogszerűségét - a fennálló alkotmány értelmében. Mint a bíróságoknak általában, az Alkotmánybíróságnak is egyedül az a dolga, hogy valamely tevékenységről, cselekvésről, magatartásról megállapítsa, összhangban állnak-e a tételes törvényi normákkal. Nincs ez másként a törvényhozás és az Alkotmánybíróság viszonylatában sem. Az Alkotmánybíróság a megalkotott törvényeket vizsgálja, s csupán az érdekli, vajon egészükben vagy egyes részeikben megfelelnek- e az alaptörvény szellemének. Elutasító döntései az érintett törvények illetve törvényrészek érvénytelenítését vonják maguk után. Ugyanakkor visszahatnak a törvényalkotói munka folyamatára is. Nevezetesen az Alkotmány- bíróság huzamos ideig tartó működése nyomán és személyi összetétele alapján a törvény- előkészítők, elsősorban a minisztériumok - különösen az Igazságügyi Minisztérium szakértői - el tudják kerülni alkotmánysértő törvények keletkezését. Továbbá e döntések egy része az alkotmány illetve annak egyes rendelkezéseinek ki nem mondott bírálatát jelentik, s ezeket a kritikai észrevételeket gondosan nyilvántartják azok, akik alkotmány módosításával foglalkoznak. A Bokros-csomagban előirányzott kiadáscsökkentés és bevételnövekedés nem kerülhető el. Legfeljebb a bírói döntés által kifogásolt intézkedések helyett újabbak, másokat érintők kerülnek az újabb javaslatba, vagy a már javasoltak egy részét az alkotmányra való tekintettel gondosabban fogják megfogalmazni a tervezők. Az alkotmány őreinek döntése legfeljebb elodázta a sürgősen szükséges lépések megtételét. A további késlekedés pedig senkinek sem jó. Azt azonban nem tudjuk: hol voltak a kormányzat, az uralkodó pártok alkotmányjogászai a Bokros-csomag törvényjavaslatainak előkészítésekor? Bácskai Tamás Nem zárta ki az agrárdemonstráció, az útelzárás lehetőségét sem a Mezőgazdasági Szövetkezetek Országos Szövetségének elnöksége, ha belátható időn belül nem születik megfelelő kormánydöntés az ágazatról. A demonstrációt, mint végső „fegyvert” kilátásba helyezők azt is sérelmezik, hogy a tárca nem reagált a szövetség minisztériumhoz benyújtott koncepciójának egyes részeire. A miniszter indokolatlannak tartotta ezt a kijelentést, mondván, az agrárpolitika kialakításánál, a törvénykezésnél rendszeresen egyeztetnek a parlamenti pártokkal, érdekképviseletekkel, agrárkamarákkal. Ha a termelők demonstrálni szeretnének, ehhez minden joguk megvan. De azért jó lenne, ha előtte konkrétan elmondanák annak okát - vélekedett a szaktárca vezetője. (újvári) Magyar Államkötvény 1997/T és 1997/U Különleges ajánlat, különlegesen magas hozam Alkalmazkodunk az Ön igényeihez: most egy időben kétféle Magyar államkötvény közül választhat. Magyar Államkötvény 1997/T 1,5 év futamidő, évi fix 31 % kamat. Kamatfizetés fél évenként. Magyar Államkötvény 1997/U 1,5 év futamidő, évi fix 31 % kamat. Eddig nincs különbség a két értékpapír között. A kamatfizetés azonban teljesen eltérő. A Magyar Államkötvény 1997/U csak egyszer, a futamidő végén fizet kamatot, úgy, hogy a kamatok félévenként tőkésítésre kerülnek. így ezzel az értékpapírral különösen magas, évi 33,4% hozam érhető el. Jegyzés: 1995. július 3-tól 14-lg Jegyzési árfolyam: 1995. július 3-7.: 99,4% 1995. július 10-14.: 100% Befektetése mindig biztonságos A Magyar Államkötvény visszafizetéseire és kamataira az állam teljes körű, soha el nem évülő garanciát vállal. így pénze tökéletes biztonságban van. Pénze mindig elérhető A Magyar Államkötvény 1997/T és 1997/U - mint az eddig kibocsátott államkötvények többsége - a jegyzést követően másodlagos forgalomba kerül. Ez azt jelenti, hogy futamidő alatt is napi árfolyamon adható és vehető. Ön eladhatja a tőzsdén, a Magyar Nemzeti Bank és az OTP Bank fiókjaiban, valamint egyes forgalmazóknál. Megvásárlása pedig a tőzsdén, a Magyar Nemzeti Bank fiókjaiban, valamint az értékpapír forgalmazóknál lehetséges. További aktuális információk: 266-6044 Forgalmazó- és kifizetőhelyek: MNB Heves Megyei Igazgatóság Eger, Barkóczy u 3. • OTP Bank Rt. 3301 Eger, Széchenyi u. 2., Füzesabony, Gyöngyös, Heves, Hatvan, Pétervására, Recsk I >. _> A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG
