Heves Megyei Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-31 / 177. szám

4. oldal Horizont 1995. július 31., hétfő Szellemidézö Szokolay Károly válogatott versfordításai A műfordítás vértelen szellemi hódítás, értékhonosítás. Ennek pályája csúcsára érkezett műve­lője Szokolay Károly, az Eger­ben élő költő és műfordító. Versfordításainak válogatott kötetét Szellemidézö címmel je­lentette meg az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola. Szokolay Károly joggal írja: „ Versfordítás-irodalmunk Arany János óta egyedülálló a világon. Ha a magyar versek is olyan mesterek hangján szület­tek volna meg angolul, németül, spanyolul, vagy franciául, mint a nagyvilág költészete magya­rul, akkor líránk nem nélkü­lözné azt a megbecsülést, ame­lyet érdemel." ■ A magyar fordítás irodalom­ban csupán Arany Jánosra, Vö­rösmarty r a utalok, és a Nyugat első nemzedékének, a „Szép hűteleneknek” káprázatos telje­sítményét említem. Fénylő név­sort idézhetünk: Tóth Árpád, Kosztolányi, Ady vagy az ő nyomukban Szabó Lőrinc, Radnóti, József Attila, Vas Ist­ván, Weöres Sándor, Nagy László, Kormos István, Kál- noky László, Fodor András, Tornai József stb. A versfordító Szokolay Ká­roly időben-térben tágas hori­zonton kalandozik. Kilencven­kilenc - és több ismeretlen - költőtől közöl fordítást. A Régi szép századokból fejezetben Ca- tulluson, majd középkori him­nuszköltőkön, német, ófrancia, ismereteién angol, spanyol poé­ták művein át kalauzolja olva­sóját egészen a Carmina Bura- nából választott középkori di­ákdalokig. Könnyes, gunyoros XIX. szá­zad ciklusban a romantika tájai­ról választott verseket. Többek között Heine, Wordsworth, Byron, Thomas Hardy, Hölder­lin verseit szólaltatja meg. A sokszínűség a bőség miatt köte­tében be kellett iktatnia az Ezer színű szivárvány című feje­zetet, amelyben a XX. század különböző nyelvű és irányzatú alkotóitól pompázatos vers­csokrot. Többek közt Rilke, Ji­menez, Yeats, Robert Graves, Dylan Thomas, Jeszenyin, Cve- tajeva, Paszternak, Ahmdtova, Martinov, Marsak, Vozpye- szenszkij, Jevtusenko, Viszockij verseit gyűjtötte egybe. Túl az óceánról címen, sok eredetit hozva foglalja össze a huszadik századi amerikai költőket be­mutató fordításait. Századunk lengyel költőinek verseit gyűjti egyben a Szabad, büszke Polónia kötetzáró cik­lus, amely érezhetően a fordító szerelmetes szívügye. Itt a ma­gyarságot ismerő és szerető al­kotók, például Julian Tuwim, Marian Jachimowicz, Tadeusz Nowak műveit olvashatjuk. Szokolay Károly angol, orosz, lengyel, latin, német és spanyol eredetiből fordít. A többi nyelv esetében nyersfor­dítást használ, vagy némi nyelvi segítséget vesz igénybe. Eddigi versfordításai számos költői antológiában - Európa Kiadó gondozásában -r jelentek meg: Klasszikus angol költők, Amerikai költők, Csillagok órája, Litván költők, Lengyel költők antológiája stb. Eddigi műfordítói termésének a jól vá­logatott és szerkesztett Szellem­idéző mintegy a felét tartal­mazza. Láthatóan a dalszerű vers­formákat kedveli. Számos ver­set találunk, amelyet magyarul csak az ő fordításában olvasha­tunk. Kétségtelenül érzéke van a népköltészet remekeihez. A nóvumot és a színvonalat ille­tően a válogatásából kiemelke­dik több középkori angol köl­temény és az Ablakomnál ül­dögéltem című orosz népdal nagyszerű fordítása. Szívből kívánjuk, hogy a dalkedvelő Szokolay Károly a dalköltészet géniuszai közül, például Robert Bumstől és Jeszenyintől is mennél több verset tolmácsol­jon magyarul. Nagy Lászlóéhoz hasonlít­ható műfordítói célkitűzést kö­vet: bizonyságot tesz, hogy kö­zeli és távoli népek „szellemi értékeit ismerjük és tiszteljük a létfontosságú megértés jegyé­ben.” Egri kiadású értékes mű­fordítás-gyűjteménye illő szakmai értékelésre méltó. Re­mélem és kívánom, hogy ke­rülje el a vidéki kiadványok sorsát: ne süllyedjen el kritikai v i sszhangtalanságban. Cs. Varga István Játékunk három feladványát közöltük a napokban, s most a 4. részletét adjuk közre, abban a reményben, hogy minél többen kivágják, a kép egészét összeillesztik és leve­lezőlapra felragasztva beküldik címünkre: 3300 Eger, Pf. 23. A beküldők között 20 db értékes ajándékot sorsolunk ki. Játékunk fődíja: 1 db ERICSSON GH 337 MOBILTELEFON. A fődíj sorsolásán mindenki részt vesz, aki játékunk bármelyik fordulójában érvényes mozaikkal pályázott. Beküldési határidő: 1995. augusztus 4. 12.00 óra. A jászok nagy világtalálkozója Apponyi-díjban részesült az egri érsek Göncz Árpád és Seregély István az ünneplők soraiban Hálaadó szentmisével kezdő­dött a világtalálkozó napja szombaton a jászberényi Nagy boldogasszony Katolikus Főtemplomban. Dr. Seregély István egri ér­sek celebrálta a misét, melyen részt vettek a jászsági és kun­sági plébánosok, a térség veze­tői, Jászberény német, olasz és amerikai testvérvárosainak küldöttségei, az ünnepség résztvevői. A vendégsereg ezt követően a főtérre vonult. A városháza előtt állították fel a színpadot, ahonnan köszöntöt­ték a résztvevőket. Egy jászsági lány, Cserháti Agnes, Jászfényszaru szülötte, a Magyar Televízió bemon­dója volt a program háziasz- szonya. A színpad előtt elvo­nultak a jászsági a jászsági és kunsági redemptus települések képviselői. A zászlaikat a Jász Lovasbandérium egy-egy tagja hozta. Tamus Tünde, a fényszarui Fortuna Színpad tagjá el­mondta a Jász-himnuszt. Ez a vers az 1845. évi százados ju­bileumra íródott, szerzőjét nem ismerjük. Szép gondola­tát azonban igen: „senkinek szabadságát, jogainknak igaz­ságát Hirdesse törvény szent szava, Védje a király s haza." Dr. Magyar Levente pol­gármester köszöntője után Göncz Árpád ünnepi beszé­dére került sor. A köztársaság elnök a magyar fa legmagya- rabb hajtásának nevezte a já­szokat, akik a közösség erejé­vel, az összefogással, képesek voltak megőrizni magukat, identitásukat a kavargó törté­nelmi viharok sodrában. Az önmegváltás terheivel küz­dünk ma is, mondta Göncz Árpád. „A mai nap igazi mon­danivalója, hogy össze tu- dunk-e fogni, hogy megmarad­junk e világban. A jászok is­merték azt a szót, hogy ML Ez a szó tartotta meg őket, ez az önmegváltás kulcsa. Ősi sza­badságukat nem fegyverrel, s vérrel vívták vissza, hanem ál­dozatvállalással. Erre van ma is nagy szüksége egész ha­zánknak” . Göncz Árpád szavait köve­tően történelmi percek követ­keztek. A magyarság egy be­cses jelképét, Lehel kürtjét századok óta a jászok őrzik. Most kivették a Jász Múzeum díszes tárlójából. SzalóCzy Miklós zenetanár a kürtöt megszólaltatta, jelet adott a jövendő számára, mint egyko­ron a hadaknak az igazodása, vagy csatában a rohamra. A térség parlamenti képvi­selői közül dr. Kis Zoltán vett részt az ünnepségsorozaton. Ő arról beszélt, hogy a redemp- tió egy gyors gazdasági fejlő­dést indított el e tájékon. A szabad paraszti gazdálkodás száz évvel a jobbágyfelszaba­dítás előtt eredményeket muta­tott. A Jászkunság emiatt is kivételezett helyzetben volt, de közigazgatási különállása is az eltérő fejlődést segítette. A megyerendszert ezt az előnyt elvette a térségtől. Az önkormányzatiság ismét elő­nyökkel járt számukra. Ezt szükséges megtartani, s ebben a kormány is segédkezet nyújt. Nagyon érdekesek voltak Csoóri Sándor gondolatai is. A Magyarok Világszövetsé­gének elnöke a visszaváltást a ma embere számára is idő­szerű és jelképes erejű tettnek tartja... Az a nép érdemli meg szülőföldjét, mely mindent tud róla. A jászok kivételes képes­sége az emlékezni tudás, a ha­gyományok őrzése. A redemti- óval a térség példanélküli fej­lődését, s a magyarságon be­lüli megmaradását érték el. Olyan autonómiát szereztek, mely megőrizte őket. Ez az au­tonómia az, ami máig ható például is szolgál. A határain­kon kívül élő magyarság szá­mára is ez lehet a helyes út. Az autonómia elválaszt s össze­köt, segít a megmaradásban s a boldogulásban. A kicsit hosszúra nyúlt ün­nepség díjak átadásával ért véget. A Jászságért Alapít­vány a Jászságért-díjat negye­dik alkalommal dr. Kiss József történésznek ítélte oda. Jász­berény város díszpolgári címét dr. Varga Imre irodalomtörté­nész, a gimnázium egykori ta­nára vehette át. Apponyi Al­bert, aki 50 éven át volt Jász­berény parlamenti képviseo- ője, most is nagy tiszteletnek örvend a városban. Egy díjat az ő nevével fémjelezve szin­tén alapítottak. Első alkalom­mal, a redemptió 250 éves év­fordulóján adták át. Apponyi- díjat vett át Göncz Árpád köz- társasági elnök, Seregély Ist­ván egri érsek. Gulyás Isn’án, a kecskeméti piarista gimná­zium nyugalmazott igazga­tója, dr. Magyar Levente pol­gármester. A Jászok Egyesü­lete szintén kiérdemelte az el­származott jászokat össze­fogó, kulturmissziót vállaló könyvkiadói, és a fiatalokat segítő ösztöndíj-programja ré­vén az Apponyi-díjat. BENZOL 90 KFT. VÁLLALJA: ÜZEMANYAGKUTAK:- elektromos számláló felszerelését (sima, duplex és mix számláló)- javítását- karbantartását- mérésellenőrzését. ÜZEMANYAG-TARTÁLYOK:- tisztítását- tömítettségi nyomáspróbáját- tartályok szerkezetvizsgálatát (11/1994. IKM rendelet szerint)- tartályhitelesítést- veszélyes hulladékok megsemmisítését. A KFT. Engedélyezett minőségbiztosítási kézikönyvvel rendelkezik MSZEN 29003. 3300 Eger, Fadrusz u. 6. Telefon: 06 (60) 352-761, 06 (36) 324-486 Felvételt hirdetünk jó kereseti lehetőséggel nyugat-szibériai munkára 90 napos ideiglenes kiküldetésre: kőműves, hideg burkoló, festő, asztalos, lakatos, ács-állványozó szakmákban. Jelentkezés személyesen 1995. augusztus 1-jén 10 órától Budapest 111. Gyógyszergyár u. 54. sz. alatt Relatív Kft. irodájában. (Megközelíthető: Batthyányi térről a 60-as autóbusszal.) Felvételnél hozza magával: szakmunkás bizonyítványát, érvényes útlevelét. Németh László Tel: 06-20-357-991, 168-78^84 Ismét megépül a Phoenix gálya Vásároljon traktort Rendkívüli nyári vásárlási kedvezmény MTZ-552/E típusú traktornál 25.000 Ft engedményt biztosítunk. Hívjon, keressen.1 Gépüzletág: 2660 Balassagyarmat, Fáy A. u. 3. Telefon/fax: 35/310-833 A hajózási felügyelet engedé­lyének birtokában vasárnap megkezdődtek a Phoneix gálya építésének munkálatai Keszthe­lyen - jelentették be a Phoenix 200 alapítvány képviselői. Az alapítvány kuratóriuma azt tervezi, hogy két év alatt új­jáépíti a Balaton egykor legna­gyobb áruszállító vitorláshajó­ját, az 1797-ben vízre bocsátott Phoenixet. A Festetics László herceg terveztette - 31 méter hosszúságú, 250 négyzetméter vitorlafelületű-hajó annak ide­jén fát és bort szállított Bala­tonkenesére, onnént pedig sót vitt Keszthelyre. A gálya feltá­masztására íétrehozott alapít­vány százmillió forintból ere­deti méretében és külsejében építteti újjá a hajót, amelyet utasszállításra használnak majd. Maga az építés is idegen­forgalmi látványosság lesz, hi­szen a keszthelyi parton kiala­kítandó ácsoló-kötélverő és vi­torlakészítő műhelyek ugyan­csak érdeklődésre tarthatnak számot. A hajóval a keszthelyi önkormányzat rendelkezik majd. Tárolásához a tervek sze­rint átalakítják a keszthelyi mó­lót és külön kikötőt építenek. Ez a munka együtt jár a keszthelyi öbölbe nyúló 300 méter hosszúságú betonépít­mény átvágásával, ami szabad áramlást biztosít a víznek, csökkentve az öböl eliszaposo­dásának veszélyét. A Phoenix építése lehetőséget teremt a Magyarországon tíz esztendeje megszűnt fahajóépítő szakmun­kásképzés újjáélesztésére. A képzés beindítására valószínű­leg az 1996-1997-es tanévben nyílik lehetőség. ------

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents