Heves Megyei Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-29 / 176. szám
Mindig a munka... Réti György a Telestar-Kábelkom Kft. ügyvezető igazgatója Albert Györgyi és Geszler Dorottya társaságában is azon töpreng, hogy miként tudja majd kijuttatni az MTV-müsorait Felnémetre. A hír igaz, de ... Cindy Crawfoordék új pólóval rukkoltak ki, amelynek máris óriási sikereket jósolnak. A szakértők szerint ez lesz az idei év slágere. (Jobbra) (A rovat képanyaga a KODAK FOTÓ FIX Kft. támogatásával készült) Az egri 12. számú általános iskola egy légpuskával ajándékozta meg a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságot, hogy ezzel is hatékonyabbá tegye a bűnözés ellen folytatott harcukat. A hír hallatára a helyi alvilág a megye határain túlra menekült. Dr. Lantos Bálint főkapitány átveszi a légfegyvert, és a hozzájáró 3 darab töltényt. Sajtótájékoztató az Inkognitóban Erotikus műsorral egybekötött nem hivatalos sajtótájékoztatót tartott az egri Inkognito bár, ahol az írott és elektronikus sajtó munkatársai szép számmal képviseltették magukat. Az újságíró kérdéseire a képen látható hölgy válaszolt az alkalomhoz illő munkaruhában. * Nemes Róbert, a Rádió Eger fómunkatársa szemmel láthatóan nem hisz a szemének. Ősi Erény: Gyűjtemény a Magyarság Történetéről Munkácsy Mihály: Honfoglalás Munkácsy Mihály: Honfoglalás PERL MÁRTON REPRODUKCIÓJA Előbb Anonymust idézzük, hogy aztán a történészek értelmezéséből kiolvashassuk a történelmet és az esetleges tanulságokat. Mit ír többek között ez az ismeretlen P. dictus magister: ,Árpád vezér meghallgatván a dölyfös Salán vezér követségét, nem gőggel, hanem tisztességgel válaszolta neki a következőket: az én ősapámé, a nagy hatalmú Attila királyé volt a Duna-Tisza közén elterülő föld, egészen a bolgárok határáig, ... ezért kérek a marháim miatt a magam jussából egy részecskét, tudniillik a Sajóig elterülő földet. Azon felül azt kérem a vezéretektől, hogy küldjön nekem a maga jóvoltából két korsót tele Duna vizével és egy nyalábot Alpár homokjának a fűvéből, hogy megtapasztalhassam, vajon édesebb-e Alpár homokájának a fűve a szkiti- kai tájaknak, azaz Dentü-mo- gyemek a fűvéből, és a Duna vize vajon jobb-e a Don vizénél. (S miután így tudtukra adta üzenetét, több mindennel gazdagon megajándékozta őket és ezzel megszerezvén jóakaratukat, meghagyta nekik, hogy menjenek haza.) A folytatás ismert, leírja a tájak elfoglalását, így jutnak el Egerig, imigyen: Árpád vezér és övéi innen továbbmenve eljutottak az Eger vizéig. Kunyhókat készítve több napig ott maradtak, s azt a hegyet, amelyen a vezér számára leveles szint vertek, Szihalomnak nevezték el. Táboruk az Ostoros pataktól egészen Poroszló váráig húzódott.” Ám a mindenre oknyomo- zóan kíváncsi történelem-búvárok kétkedve fogadják Anonymus elbeszélését. Állítják, hogy olyan aktív szerepe Árpádnak semmi esetre sem lehetett, mint amilyennek Anonymus azt rajzolja. Lehet, hogy künde ként - kendeként - Árpád katonai szerepet 895-896-ban egyáltalán nem is játszott. Azt elvégezte a gyula - a hadak főnöke - vezetésével a magyar törzsek és a Csatlakozott segédnépek sokasága. (Kristó Gyula - Makk Ferenc: Az Árpád-házi uralkodók.) Kérdés viszont, honnan származott az a terepismeretük, helyes helyzetfelmérésük, ami végül is a 895-899 közötti időben végbement honfoglaló folyamatot ilyen magabiztossá tette? A krónikák válasza szerint Arnulf német király - a későbbi császár •— szövetséget kötött a magyarokkal és még 892-ben, majd 894—ben ismételten jártak-hadakoztak eleink. Valószínű, hogy a Vereckei hágón át 896-ban érkeztek ide a hadak, kisebb részük Erdélyen keresztül. Források és az időrendi táblák nem zárják ki azt sem, hogy már 895-ben megjelentek az erdélyi részeken. A Dunántúl végleges elfoglalása Amulf halála után következhetett be, 899-ben. És, hogyan ír Kézai Simon: „Ennek, mármint Szvatopluk- nak-a magyarok az Ung folyó mellől különféle ajándékokat küldtek, s miután a követekkel kikémlelték és a katonaságot gyengének ítélték, hirtelen megtámadtak, és a Rákos közelében, Bánhida mellett egy városban, melynek romjai máig láthatók, Szvatoplukot egész seregével együtt megsemmisítették. Majd hét seregre oszlottak, minden egyes sereg 30.000 fegyveres férfiból állt, nem számítva a tizedeseket és elöljárókat... Ezen kapitányok között a leggazdagabb és leghatalmasabb a Tu- rul-nemzetségbeli Ügek fia Előd fia Almos fia Árpád volt.” *** A Honfoglalást Munkácsy Mihály (1844. II. 20. Munkács - 19Ó0. Május 1. Endenich, Németország) festette 1893-ban az életkép az országház elnöki fogadójában látható. Munkácsy egy Lieb nevű sótiszt fia, anyja Reök Cecília. Szüleinek korai halála miatt 1850-ben nagybátyjához kerül: az ügyvéd szerény anyagi körülményei miatt asztalosinasnak adja a fiút, aki életre szóló kemény tapasztalatokat szerzett a mester kegyetlen természete miatt. Felfigyelnek tehetségére, Fischer német festő, aztán Szamosy Elek festőművész foglalkozik vele. 1863-as keltezésű első képe, a Levélolvasás, majd Than Mór átfesti Regélő hon- védját. Festők támogatásával kerül Münchenbe, Wágner Sándor tanítványa lesz az Akadémián (Árvíz, Vihar a pusztánál. Újabb állomása Düsseldorf, megfesti Az ásító inast (amerikai magántulajdon). 1869-ben lepi meg a világsiker, a párizsi Salon aranyérmét nyeri el a Siralomházzal, aztán jönnek a nagy alkotások a realista szériában: a Tépéscsinálók, Éjjeli csavargók, Zálogházban, Műterem (1876). Házasságot köt, de Marches báró özvegyével, ekkor megváltozik környezete és érdeklődési köre is: 1878ban a Miltonnal újabb világsiker, aztán 1881-ben Krisztus Pilátus előtt, a Golgotha 1883-ban. Sedelmeyer tíz évre leköti munkáit. Még egyszer a Sztrájkban fellobban az „asztalosinas”. Az Ecce Homo 1896-os keltezésű. A Honfoglalás beleivódott a nemzet tudatába. Elkészülte óta a szemünk előtt van, nem tudjuk kikerülni akkor sem, ha bárki híresség az országházban megjelenik, a kép alá ültetik. Ott ül fehér lovon Árpád, úgy hozzák elébe, hajlott gerinccel a hódolat megnyilvánulásait. Ez a hatalmas életkép más atmoszférát áraszt, mint a nagy sikereket hordozó alkotások. Mintha a művészt utolsó éveiben elhagyta volna az a lendület, amely korábban az érdeklődés csúcsára röpítette őt. Mintha a megszerzett társadalmi rang és vigasz, a nemesség, hiszen Liebből Munkácsi lesz, aztán Munkácsy - ipszilonnal - fényben, elismerésben fent, magasan, még dolgozik. Még sikerül a megrendelők igényeit kielégíteni, a nemzeti tudatot magas hőfokra felcsavami, de a Honfoglalás a csúcson túl, a leszálló ágban keletkezett Munkáé synál. Attól még remekmű. Minden részletét érdemes tanulmányozni. Ilyen fakoronákat majd Csontvrynál látunk megint! Farkas András Botrány egy kulcsregény körül A terjedelme pontosan 530 oldal, a címe: A szikla, a szerzője bizonyos Pierre Rey, a műfaja kulcsregény, a kiadója Robert Laffont. A könyv még csak most jelent meg és máris vihar tombol körülötte. A szerző persze, megszokta már a könyvei által gerjesztett botrányokat, mondhatnánk, valójában ebből él, méghozzá kitűnően. Mestersége címere a kulcsregény, vagyis az olyan regény, amelynek szereplőit az író nagyon is vaskos realitással az életből mintázta. Rey előző könyvének például „A görög” a címe, egy milliárdos hajómágnásról szól és csak az nem ismer Aristoteles Onassisra, aki nem akar. „A görög” 1973-ban jelent meg és pontosan három év múlva követte egy másik könyv, aminek a gyengébbek kedvéért „Az özvegy” volt a címe. A figurából, a sztoriból egyszerűen nem lehetett nem felismerni Jackie Kennedyt, az elnök özvegyét, aki - mint ismeretes - férje halála után hozzáment a görög hajómágnáshoz. Hát persze, hogy a nyájas olvasók falták ezeket a könyveket. Pierre Rey jéghideg profi, aki pontosan tudja, mit csinál, így senkit nem lepett meg, hogy legújabb műve „egy az egyben” az operetthercegség, Monaco viselt dolgait énekli meg. Még akkor is, ha a regényben a miniállamot Rocca- durának hívják, a herceget Pontinak. A lényeg mégiscsak az, hogy ez a herceg egy ünnepelt amerikai filmcsillag férje volt, s annak halála után egyedül nevelte két igencsak szilaj leányát és hozzájuk képest viszonylag kellemes, könnyen kezelhető fiát, a trónörököst. A regénybeli herceg ugyanis többek között nagy nőfaló, színésznőből lett neje ezt zokon veszi, s már a válás gondolatával foglalkozik. A hölgyben félreismerhetetlen Grace Kelly, az akkori Gracia hercegnő, aki később közismerten furcsa autóbaleset áldozata lett. Albert herceg neve a könyvben Thiba- ult és többek között még olyan híresztelések is keringtek róla, hogy „a lányok mellett a fiúkat is szereti”. Miután így a dolog teljességgel félreérthetetlen, hát nem csoda, ha a hercegi ház nagyon dühös és perrel fenyegetőzik. Ferenczy Europress
