Heves Megyei Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-29 / 176. szám

umggu autun m n uny*u iüo n | ium cicivuuuu MimyisgUMHUl ISdK fiO.SUü n | 20% engedménnyel. | kaxetíát kap qjándékba 5 . oldal 1995. július 29., szombat Gyöngyös És Körzete A Pátzay János Zeneiskola sürgősen felújításra szorulna Megőrzik hagyományait Volt egy népi kollégium... Viszneki gázvezeték műszaki átadása Csütörtökön délelőtt 10 órakor tartották Viszneken a megépült gázvezeték műszaki átadását. A kivitelező Extrid Kft. a község tizenegy utcájában 180 lakásba vezette be a gázcsonkot. A la­kóknak 40 ezer forinttal kellett hozzájárulniuk a beruházás si­keréhez. A Fagyík Egyesület fesztivált rendez Augusztus 11-14. között a Mátra Művelődési Központ ad helyet a Mák Kulturális Feszti­válnak. A rendező Fagyík Egyesület hat kategóriában hir­det fellépési lehetőséget. A szervezők célja, hogy erre a pár napra összetoborozzák a megye területéről a fiatal alkotókat, művészeket, csoportokat, így biztosítva számukra bemutat­kozási lehetőséget. Markazon hétfőn választanak jegyzőt Jövő hétfőn, délelőtt 9 órakor tartja a markazi képviselő-tes­tület soron következő ülését a községházán. A polgármester, Szekrényes József féléves be­számolóját követően várhatóan döntenek az új jegyző szemé­lyéről is, továbbá megtárgyal­ják a testület szervezeti és mű­ködési szabályzatát. Szennyvízvezeték épül Orosziban Több mint százmillió forint ér­tékű beruházás kezdődött a múlt héten Gyöngyösoroszi- ban. A község szennyvízveze­ték-rendszerének kiépítésére a Tengely-Közmű Kft. kapott megbízást. Jelenleg az alvállal­kozó, az UKÉP Kft. munkásai a Kossuth utcában kötik be a ve­zetéket az ingatlanokra. Hegyközség alakul Gyöngyöspatán is Az előkészítő bizottság foly­tatja munkáját a gyöngyöspatai hegyközség megalakításának előkészületein. A soron követ­kező feladat az alapszabály megalkotása, amelyet majd az alakuló közgyűlés fogad el, várhatóan augusztus végén. A gyöngyösi Pátzay János Ze­neiskola az idén is sikerekben gazdag évet zárt. Erről és egyéb - az iskolát érintő - témákról beszélgettünk ifj. Jakkel Mi­hály igazgatóval.- Jelenleg az iskolánknak 580 tanulója van. Ők Gyön­gyösről és a környékbeli telepü­lésekről járnak ide. A tanulók húszféle hangszer közül vá­laszthatnak, s főtanszakonként zenekarokat alkotva, a nagykö­zönség előtt is bebizonyíthatják tudásukat, valamint zeneszere- tetüket. Az itt tanító 25 tanár és 4 óraadó büszke lehet tanítvá­nyai többségére, akik évről évre szép sikereket érnek el. így volt ez az idén is. A zongora tan­szakról ketten eljutottak a Kas­sán megrendezett nemzetközi zongoraversenyre, ahol döntős helyezést értek el. Az országos furulyaversenyen is szépen sze­repeltek a gyerekek. Büszkén mondhatom, hogy iskolánk ta­nulói minden versenyen meg­állják a helyüket, öregbítve an­nak hírnevét. Egyébként mi is gyakran helyt adunk különféle rendezvényeknek és fesztivá­loknak. Tavaly novemberben rendeztük meg a Böhm-napot, melyen a nagy zeneszerzőre és zenetudósra emlékeztünk.- Mint említettem, a gyere­kek már ma is sokféle hangszer közül választhatnak. Tervezik-e újabb szak indítását?- Terv van, sőt igény is lenne rá. Azt szeretnénk, ha az ide je­lentkező diákok közül minden­kit felvehetnénk, de sajnos, nincs elég hely. Pedig nagyon fontos lenne, hogy a gyerekek 6-7 éves korukban elkezdjenek zenével foglalkozni. De addig, amíg ez a lehetőség nincs meg, szűkös körülmények között próbálunk eleget tenni felada­tunknak.- Az utóbbi időben hallhat­tunk arról, hogy problémák me­rültek fel a három éve elindított táncművészeti osztályt illetően.- Az ügy most a levegőben lóg, s mindkét fél a döntést várja, melyet az önkormányzat fog meghozni, reméljük, mi­hamarabb. A helyzet ugyanis a következő: az 1. Sz. Általános Iskola és a Pátzay János Zene­iskola közösen létrehozta ezt az osztályt, mely szülők és gyere­kek körében igen népszerűnek bizonyult. Az elméleti oktatás a mi épületünk falai között zaj­lott, a gyakorlati rész pedig az általános iskolában. Most azonban partnerünk azt sze­retné, ha az egész tanszak átköl­tözne hozzájuk. Mi viszont úgy látjuk, hogy a zeneelméleti ok­tatásnak ott nem lennének olyan körülmények biztosítva, mint nálunk.- Szó esett arról is, hogy az épületet bővíteni fogják.- Már kész terv áll rendelke­zésünkre erre vonatkozóan. Ezek alapján a tetőteret építe­nénk be. így az iskola 12 te­remmel bővülne, ami azonnal megoldaná a fennálló, helyhi­ány okozta gondokat. Ehhez azonban rengeteg pénz szüksé­ges, és sem az iskolának, sem az önkormányzatnak nem áll rendelkezésére ez az összeg. Az épület több mint 250 éves, a legutóbbi nagyobb felújítás a ’70-es évek végén történt. A különféle hibák kijavítását sze­retnénk elvégezni, hisz időről időre romlik a helyzet. Remé­nyeink szerint ezt a nyár végéig befejezhetjük.- Várható-e tandíjemelés a közeljövőben?- Reméljük nem, persze, ez nemcsak rajtunk múlik. Olyan mértékű emelésről semmiképp nem kell tartani, mint ami a fel­sőoktatási intézményeket érinti. S épp a felsoroltak bizonyítják, hogy hiba nem kihasználni a zeneiskolák által nyújtott lehe­tőségeket. Az 1946-tól 1948-ig terjedő két esztendőt tekintjük a népi kol­légiumok „hőskorának”. Erről az időszakról dr. Csépe Györggyel, a gyöngyösi József Attila Kollégium vezetőjével beszélgettünk.- Az 1946-47-es tanévben Gyöngyösön is szerveztek népi kollégiumot, ahol 35 középis­kolás tanuló kapott elhelyezést - mondta -, amelyről a korabeli helyi újságok adnak tájékozta­tást. A város a Jókai út 20. szám alatti épületet biztosította, a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége (NÉKOSZ) pedig a helyreállításához szükséges pénzösszeget. A működéséhez szükséges forintokat a járás községei és a város képviselő­testülete pótolta. A községek 20 ezer forintot szavaztak meg a kollégium támogatására. A vá­ros képviselő-testülete pedig évi 10 ezer forint támogatást biztosított. Ilyen előzmények után került sor a felújított épületben a „Vak Bottyán Népi Kollégium” ház­avató ünnepségére. Tóth Pál igazgató megnyitóbeszédében hálás szívvel köszönte meg a községeknek és minden szerve­zetnek, amelyek támogatást nyújtottak és hozzájárultak a Amint arról lapunk is beszá­molt, május közepén botrányba fulladt a Ludas székhelyű Be- nevölgye Afész küldöttgyűlése. Az ülésen kifogásolható módon viselkedő Matiny Ferenc elnök néhány nappal az esetet köve­tően lemondott. Utódja a nyugdíjas Boros László lett, aki megbízott el­nökként irányítja a jelenleg 650 tagot számláló szövetkezetét a jövő tavasszal esedékes köz­gyűlésig. Az új vezetőt a ter­vekről, kilátásokról kérdeztük ludasi irodájában.- Alapvetően három fő fel­adat áll előttünk. A tényleges gazdasági helyzet felmérése, a sajnálatosan elhanyagolt ön- kormányzati kapcsolatok felújí­tása, valamint ezt követően az üzleti stratégia kidolgozása. A dokumentumok alapján nem könnyű a tényleges helyzetet felmérni. Ez nem jelenti azt, hogy megingott volna a szövet­kezet, de tény, hogy a három évvel ezelőtt felvett 15 millió forintos hitelt csak 1-2 ingatlan eladásával lehetett visszafi­zetni. Ez vezetett odáig, hogy tavaly összesen 134 ezer forint nyereséget könyvelhettünk el. Fő profilunk továbbra is boltja­ink bérbe adása. Saját kezelésű üzleteink közül mára csak egy maradt.- Felmerült a küldöttgyűlé­megnyitásához. Holló Béla IV. osztályos tanuló szavalata után dr. Fülöp György járási fő­jegyző, majd Gyenes Antal, a NEKOSZ elnöke mondott be­szédet, s hangsúlyozta, hogy „az adott történelmi körülmé­nyek között a népi kollégium­nak legfőbb feladata az új népi származású értelmiség kineve­lése”. A kollégistákhoz szólva mondta: „Soha el ne hagyjátok azt a népet, amelyből ti is jötte­tek, és a magyar életnek ti le­gyetek a megtisztult vízcsepp- jei.” Kovács Antal IV. osztá­lyos tanuló beszédében kö­szönte meg a diákok nevében a kollégiumnak nyújtott segítsé­get. A lapunk érdeklődésére dr. Csépe György kollégiumvezető elmondta: a volt népi kollégis­táktól tudja, milyen mozgalmas diákélet bontakozott ki, amely­nek hagyományait továbbra is megőrzik, különösen az ön- kormányzat által vezetett de­mokratikus közösségi életet. A diákönkormányzati munka színvonalának emelésén fára­doznak, hogy hatékonyan érvé­nyesüljön a kollégiumi mozga­lom pedagógiai-társadalmi rea­lizmusa. Horváth Mihály sen a szétválás gondolata is. Mi erről az ön véleménye?- 1975 óta működünk a je­lenlegi keretek között. Idén ün­nepelhetnénk fennállásunk 20. évfordulóját. Öt település - Ka- rácsond, Nagyfüged, Ludas, Halmajugra, Detk tartozik hoz­zánk. Az elmúlt évtizedekben sajátos helyzet alakult ki, amennyiben a tagság elsősor­ban Ludas-Detk-Halmajugra községekben koncentrálódik, míg jelentősebb ingatlanva- gyonaink Karácsondon és Nagyfügeden vannak. A pol­gármestereknek is elmondtam, hogy a szóban forgó jogszabá­lyok szerint a vagyon a tagokat illeti meg. A kiválás, szétválás tehát nem olyan könnyű dolog. Egyébként erről érdemben csak a jövő tavasszal foglalkozha­tunk a részközgyűlésen.- Milyen tervei vannak addig is?- Szeretném, ha tagjainknak vásárlási kedvezményt tudnánk biztosítani. Mivel nagyon ne­héz anyagi helyzetben va­gyunk, idén egy karácsonyi ak­cióban gondolkodunk. Ennek mikéntjét még nem dolgoztuk ki, valószínűleg vásárlási utal­ványt kapnak, amelyet boltja­inkban lehet majd levásárolni. Fontos, hogy mindenki érezze, hogy ez az ő szövetkezete. Nagy Gyula Drelyó Agnes A gyöngyösi „lengyelpiacon” továbbra is árulnak a külföldiek A július 1-jén életbe lépett kormányrendelet szerint vásá­ron és piacon csak az árusít­hat, aki a devizajogszabályok szempontjából belföldinek minősül. Mindez azt jelenti, hogy a külföldi természetes személyeket kirekesztik ebből a körből. A gyöngyösi lengyelpiacon első látásra valóban úgy tűnik, hogy foganatja van a rendelet­nek, az asztalok üresek, vevőt, eladót alig látni. A kép azon­ban megtévesztő. Legalábbis ezt állítja Baranyi Zoltán piac- felügyelő, aki szerint csupán a szokatlan kánikula és az em­berek szegénysége miatt üres a terület. Ami a külföldieket illeti - románok, lengyelek, ukránok -, továbbra is megjelennek portékáikkal, és szabadon áru­síthatják azt. Egyes cikkekből hiányt elégítenek ki. Ráadásul legálisan. Ugyanis hivatalos bélyegzővel ellátott engedé­lyeket lobogtatva üzletelnek, mint eddig. Azt, hogy mik lehetnek ezek a hivatalos engedélyek, már Rozgonyi Sándortól, a gyöngyösi vámhivatal pa­rancsnokhelyettesétől kérdez­zük. Mint kiderül, a magyar tár­sasági jog szerint bejegyzett cég szabadon folytathat keres­kedelmi tevékenységet. Ez alól nem képeznek kivételt a vegyes vállalatok sem. így fordulhatott elő, hogy egy hat­vani betéti társaságnak 45 len­gyel tagja van, akik most az új jogi szabályozáshoz alkal­mazkodva folytatják kereske­dői tevékenységüket. Az egy más kérdés, hogy ezzel együtt is csak vámkezelt árut lehet értékesíteni. Rend­szeresen tartanak ellenőrzése­ket, de gyakran előfordul, hogy a seftesek meglépnek, még mielőtt rajtuk ütnének. A jelenlegi piaci csöndet a vám­hivatalban is átmenetinek tart­ják, ami minden nyári idő­szakra jellemző. Ősszel majd újra megpezsdül az élet. Ebben bizakodik Szabó Gyula, a Patina Rt. igazgatója is. Cége nagyon sok pénzt fek­tetett az Egri úti piac építé­sébe, a forgalomcsökkenés te­hát komoly érvágást jelent ne­kik. A piacüzemeltetők egyébként is új kihívások elé néznek. A módosított jogsza­bály szerint ugyanis újra nyil­vántartásba kell vetetni a pia­cot az illetékes önkormányzat jegyzőjénél, ezt megelőzően pedig szigorú előírásoknak kell megfelelni. A városban kibontakozott egyfajta harc a piacok birtok­lásáért. Az önkormányzatok monopóliumának megszünte­tését követően magáncégek is ringbe szállnak. A Vármegye­ház Center Kft. is előrehala­dott tárgyalásokat folytat egy új városi piac megnyitásáról. Mindebből az a legfontosabb, hogy a polgárok jól járjanak, azaz: kulturált körülmények között tudjanak vásárolni. N. Gy. Új utakon a Benevölgye Afész Húsz éve a Balatonnál Jól sikerült az adácsi amatőrök fél éve Nem mondhatják az adácsi amatőr színjátszók, néptánco­sok és a formációs csoportok tagjai azt, hogy elhanyagolják őket, hiszen csak a nyár köze­pén tartunk, ők máris mozgal­mas fél évet tudhatnak maguk mögött. A településen hagyo­mány, hogy júliusban azok az adácsiak, akik év közben rend­szeresen „dolgoznak” valame­lyik művészeti csoportban, pi­henni utaznak a Balaton part­jára, ahol nemcsak felkészülnek a következő fél évre, hanem fel­lépéseket is vállalnak. Közel nyolcvanan utaztak szerdán Szekeres János művelődésiház- igazgatóval Balatonalmádiba, ahol két hétig táboroznak a Yacht kempingben.- Hol láthat benneteket a ba­latoni közönség? - kérdeztük Szekeres Jánost.- Két alkalommal lépünk fel Balatonfüreden a mólószínpa­don, ahol a formációs csoport tagjai és a néptáncosok mutat­koznak be. Az utazás célja a pi­henés, hiszen mozgalmas nya­runk volt, de az év hátralevő ré­sze sem lesz sétakocsikázás.- Hazaérkezés után milyen programok várnak rátok?- Színjátszó csoportunk, a Veritas kisebb összeget nyert, amiből az ősszel Erdélybe uta­zunk. Tervezzük, hogy októ­berben és novemberben két na­gyobb fesztivál színhelye lesz Adács, az egyikre határontúli csoportokat, a másikra formá­ciós táncegyütteseket várunk. (szuromi) Új helyre költözött Gyöngyösön a népszerű Sooter’s üzletház. Ezentúl a Páter Kiss Szaléz utca 14. szám alatt található. Felvételünkön Kámán Márta (balról) és Boros Anikó üzletvezetők láthatók munka közben. fotó: korcsog béla A Mátragold már nem tartozik Amint arról lapunkban beszá­moltunk, a domoszlói Mátra­gold Kft. késedelmesen fizette ki dolgozóinak az április-május havi bérét. Ezt több munkavál­laló is jelezte. A felszámolás alatt levő cég ügyvezető igaz­gatója, Benga Gyula felkereste szerkesztőségünket, és el­mondta, hogy erre a kellemet­len helyzetre önhibájukon kívül került sor. A tevékenységet jelenleg folytató cég ugyanis ígéretet tett az elmaradt bérek kifizeté­sére, de ezt nem teljesítette. így a Mátragold Kft. pótolta saját erőforrásból a mulasztást, ez azonban hosszabb időt vett igénybe. Július 15-ig minden bérjellegű tartozásukat rendez-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents