Heves Megyei Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-25 / 172. szám

1995. július 25., kedd 5. oldal PÉTERVÁSÁRA ES KÖRZETE Siroki diákszínjátszók: Pafff Tévedés ne essék, nem a bű­vös sárkányról lesz szó a to­vábbiakban. Bár e cikk hősei sem félnek senkitől, mégsem Alomország tengerpartján él­nek, hanem Sírokban, s több­nyire középiskolások. Tavaly februárban elhatározták, hogy félredobják a falusi esték kí­nálta „tévé-csavargás-diszkó” programot, s valami egészen mást csinálnak. Tervük talál­kozott Lakatos István polgár- mester ama törekvésével, hogy a fiatalok értelmes elfog­laltsággal töltsék a szabadide­jüket. Fölkeresték hát volt magyartanárukat, Rajnavölgyi Vilmost, hogy rábírják a szín­játszó csoport megalakítására, mely azóta a Pafff nevet vi­seli...- Nem nagyon akartam el­vállalni, ugyanis nem tartot­tam magam elég képzettnek ahhoz, hogy középiskolások­kal foglalkozzam - kezdi a történetet a tanár úr. - Van ugyan egy C-kategóriás ren­dezői minősítésem, de szerin­tem ez csak általános iskolai működéshez elég.- A dolognak nyilván van némi előzménye...- Annyiban igen, hogy szinte kizárólag azokkal dol­gozunk most is együtt, akik az általánosban a Pafff Irodalmi Színpad tagjai voltak.- Azóta megnőttek egy ki­csit...- Tulajdonképpen már nem egy tanár-diák viszony a mi­énk. Egy csapatot alkotunk, én is csak egy vagyok a tizenket­tőből. Egyébként is elég hete­rogén a csoportunk, a legfiata­labb tagunk tizennégy, míg a legidősebb huszonegy éves. Mindannyian jó magyarosok voltak, tehetséges fiataloknak tartom őket.- Mik voltak az első lépé­sek?- Mivel a polgármesteri hi­vatal is elvár tőlünk bizonyos helyi közreműködést, első föl­lépésünk a március 15-i ün­nepségen volt. Nemrégiben aztán a helyi közönségnek már egy önálló esttel is bemutat­koztunk.- Nem sokat kellett várni az első igazi sikerre sem...- Jelentkeztünk a középis­kolások országos versenyére. Igazán tanulni, fortélyokat el­lesni mentünk, de legnagyobb meglepetésünkre a második helyezést értük el. Szintén meglepett, hogy én kaptam a legjobb rendezőnek járó kü­löndíjas Pedig már a darab ki­választása is gondot jelentett, végül is egy régebbi műsorun­kat, a Három testőrt dolgoztuk fel.- Hol folyik a műhely­munka?- Amióta könyvtáros is va­gyok, itt az épületben tudunk próbálni. Sajátos hangulatúak ezáltal a találkozásaink, csak a színpad hiányzik egy kicsit.- Meddig lehet ezt csinálni? Lehet, hogy egy felnőtt színját­szó csoport is kinő a Pafffból?- Nem hiszem. Lehet, hogy túlzottan borúlátó vagyok, de úgy érzem, hogy ez csak addig fog tartani, amíg középiskolá­sok. Aztán a gyerekek, ahogy az lenni szokott, szétszóród­nak majd az országban.- Melyek a legközelebbi cél­jaik?- Csak a létezés. Mert nem­csak arra megy ki a játék, hogy próbáljunk és előadjunk, hanem legalább ennyit jelent az együttlét, a baráti kapcsola­tok kialakulása. Hiszen ettől több mindez, mint egy egy­szerű színjátszó csoport. Farkas Nándor A földek egyharmadát sújtotta Jégverés tarolt Tamaleleszen Mátraballán összesen négy közmunkás van Itt nem divat segélyt kérni A természet a legkedvesebb Bővítik a recski számítógépes labort A Recski Általános Iskola szá­mítógépes tanterme már kicsi­nek bizonyul, ezért az őszi isko­lakezdésre nagyobb helyiséget alakítanak ki a számítástech­nika oktatására. A gyerekek képzése mellett felnőttek ré­szére is szerveznek tanfolyamo­kat, valamint az egyelőre öt gépből álló parkot is fejleszteni szeretnék. Ülésezik a kövesdi képviselő-testület Ma délután tartja soron követ­kező ülését Erdőkövesd ön- kormányzata. A képviselők el­sőként a szociális segélyek és juttatások odaítéléséről dönte­nek majd, második napirend­ként pedig - várhatóan - elfo­gadják az új szervezeti és mű­ködési szabályzatot. Igazgatóváltás a ballai általános iskola élén Július elsejétől a Mátraballai Általános Iskola igazgatója Ki­rály Béláné. Az állás betölté­sére korábban hárman pályáz­tak, s a testület végül a már több mint húsz éve a községben tanító pedagógusnak szavazott bizalmat. Új üzemeltetője van a mezejei kábeltévének A testület tegnapi ülésén került aláírásra az az üzemeltetői szerződés, melynek értelmében július 15-től a kábeltelevíziós rendszer karbantartásával Szántó László pétervásárai vil­lamosmérnököt, a Pétervásárai Városi Televízió felelős szer­kesztőjét bízta meg Istenmezeje önkormányzata. Garanciális szemle az egyéves gázhálózatnál Tegnap került sor az egy éve átadott mátraballai gázveze­ték-, illetve gázszolgáltató rendszer garanciális szemlé­jére. Az önkormányzat, vala­mint a kivitelező szakemberei megvizsgálták a teljes objek­tumot. Csupán apró hibákat, el­használódott alkatrészeket ta­láltak, ezek kijavítása rövid időn belül megtörténik. Majsányi László több mint ne­gyedszázadon át igazgatta a pé­tervásárai Mezőgazdasági Kö­zépfokú Szakoktatási, Szak- tanácsadó és Továbbképző In­tézetet. Ma már a nyugdíjasok népes táborát gyarapítja, a földhöz, természethez kapcsolódó szere- tete a munkásévek végeztével sem múlt el. Továbbra is szíve­sen és érdeklődéssel figyeli az élő környezetet, s tapasztalatait, aggodalmait szívesen osztja meg a fiatalabbakkal.- A legnagyobb emberi érté­kek közé tartozik a természet megismerésének, megértésének igénye és képessége - kezdi a beszélgetést. — Érdekes megfi­gyelni az ember fejlődési sza­kaszaival együtt járó változást: gyermekkorban még az érde­kek nélküli őszinte rácsodálko- zás a jellemző, majd a felnőtt­korban a természeti törvények figyelmen kívül kerülnek, egy­fajta közönyösség jellemző. Később, az érettebb időszak­ban aztán - szerencsére - sokan újra őszinte érdeklődéssel for­dulnak az élővilág, a föld felé.- Felnőttkorban valóban csak a közönyösség a jellemző?- Sajnos, korántsem. Ebből a szemléletből adódóan hatal­mas, visszafordíthatatlan káro­kat okozunk. Közhely, de súlyos Nyugdíjasként is a termé­szet szerelmese... igazság, nem is a mi életünkben jelentkeznek ennek káros „eredményei". És ez nem csu­pán a profit-érdekeltségből fa­kadó pusztításra és pazarlásra igaz, hanem ránk, egyszerű emberekre is. Hiszen nap mint nap követünk el kisebb-na- gyobb vétségeket, néha bűnö­ket környezetünk ellen.- Ennyire baljósnak ítéli a helyzetet?- Sajnos, nem látok semmi okot a derűre. Persze, ha az ok- tatásban-nevelésben - mert mindent itt kell kezdeni - meg­felelő hangsúlyt kap ez a tárgy­kör, talán sikerül ezt a folyama­tot lassítani, megállítani. Sze­rencsére egyre többen érzik en­nek szükségességét, szerte a vi­lágban sorra születnek a termé­szetvédő, zöld mozgalmak. Remélem, Magyarország is el­indul ezen az úton. Meggyőző­désem, hogy ehhez a termé­szetvédelmet önálló tantárgy­ként kellene tanítani nemcsak az általános, hanem a közép- és felsőfokú iskolákban is. Mindemellett a felnőttneve­lés területén is lépni kell, ebben a különféle társadalmi szerve­zetek mellett a tömegkommu­nikációs eszközöknek is részt kell vállalniuk.- Úgy tudom, egyik kedvenc foglalatossága a vadászat. Ho­gyan fér mindez össze?- Azt gondolom, a vadász­hajlam, a vadászat iránti érdek­lődés nem mond ellent az előb­bieknek. Hiszen ennek a nemes sportnak elsődleges célja - vé­leményem szerint - az élővilág megismerése, megértése. Való­ban ez a hobbim, de számomra - sok vadásztársammal együtt - a vadászat sosem volt azonos az öldökléssel... Persze - s ezt mindjárt tegyük hozzá -, a gaz­dasági tényezőket itt sem hagy­hatjuk figyelmen kívül, hiszen a vadgazdálkodásból nem kis bevételei származnak az or­szágnak. Zay József Kiválasztva a környező telepü­lések közül Tarnaleleszt, a kö­zelmúltban jégverés végzett nagy pusztítást a kiskertekben és a földeken. A növényeknek sok helyütt csak a szára ma­radt. A tízforintos érme nagy­ságú jégdarabokat még a rihar elvonulta után is sokáig lapátol­ták az emberek. A legnagyobb károk a tavaszi árpában kelet­keztek, ahol is a termés negyven százaléka pusztult el. Ugyanez mondható el a napraforgótáb­lákról is. Nem menekült meg a kukorica sem, a termés negye­Az önkormányzati intézmé­nyek rendben tartását, felújítá­sát a megye több településén is közmunkások segítségével va­lósítják meg. Mátraballán is így van ez: a polgármesteri hi­vatal épületén, az iskola és óvoda festésén, valamint az előbbi intézmény parkettafel­újításán is az önkormányzat al­kalmazásában álló közmunká­sok szorgoskodnak. A település mintegy ezerre tehető lélekszámához mérten azonban meglepően kevesen, mindössze négyen vannak. Er­ről beszélgettünk Forgó János polgármesterrel. — Egyszerűen az az oka, Megtartotta soron következő ülését Pétervására Város Ön- kormányzatának Városgazdál­kodási Bizottsága. Az összejö­vetelen - mintegy napirend előtt - a szakemberek megis­merkedtek a konkurens megyei napilap cikkével, amely az ülés eredményeiről tudósított. Rövid tanácskozás után a bizottsági tagok mégis amellett döntöttek, hogy az előterjesztést annak el­készítőjétől is meghallgatják. Eztán Varga Sándorné, a polgármesteri hivatal munka­társa adott tájékoztatást a város vállalkozásairól. Mint el­mondta, 1990-től kezdődött lé­nyeges pezsgés a magánszférá­ban. Míg öt éve negyven kis­iparos és nyolc magánkeres­kedő tevékenykedett, idén már száznegyvenkét fő- és mellékál­lású vállalkozó működik a vá­rosban. Továbbá mintegy negyvenen folytatnak kiskeres­kedelmi tevékenységet, tízen pedig a vendéglátás területén dolgoznak. A legnagyobb ütemben a szolgáltatások köre bővült, míg a tevékenységüket megszüntetök zöme a termék- forgalmazók és a fakitermelők dének betakarítása már nem okoz majd gondot a gazdáknak. Sajnos, a gazdálkodók nem számíthatnak a biztosítók kár­térítésére, miután kellő óvatos­ság és anyagi lehetőségek hiá­nyában nem kötöttek ilyen irá­nyú szerződéseket. Az előzetes becslések alap­ján a művelt területek egyhar­madát sújtotta a jégveréssel kí­sért felhőszakadás. A hirtelen lezúduló csapadék a község út­jaiban is - több helyen szó sze­rint - mély nyomokat hagyott. K. M. hogy Balián nem divat segé­lyért folyamodni - kezdi a falu első embere. - Természetesen nálunk is megesik alkalman­ként, hogy valaki lehetetlen helyzetbe kerül és a segítsé­günket kéri, de mégis az a jel­lemző, hogy az emberek minden lehetséges módon igyekeznek saját maguk előteremteni a megélhetéshez szükséges pénzt. Ezért is vannak csak négyen a közmunkásaink, sőt a község­ben működő, gyógyászati se­gédeszközöket gyártó kft.-nél az okoz jelenleg gondot, hogy öt betöltetlen állásra nem ta­lálnak lakatosokat. S. P. közül került ki. Az idén ők hú­szán voltak, s körülbelül ugyanennyien kezdtek új vál­lalkozásba. Szó esett az ülés további ré­szében a közeljövőben életbe lépő törvényi változásokról is, melyek közül talán a legfonto­sabb, hogy az egyéni vállalko­zói igazolványok megszerzésé­nek illetékösszege az eddigi öt­száz forintról augusztus elsejé­től tízszeresére emelkedik. Végül a helyi iparűzési adó kapcsán vetődött fel a kérdés, hogy miért a megyében egye­dülállóan a legmagasabb, a bruttó árbevétel nyolc ezreléke az e címen fizetendő összeg. Vargáné válaszában el­mondta: már készül az ipar­űzésről szóló helyi rendelet módosítása, melyben várha­tóan külön-külön határozzák majd meg a kereskedelmi és más tevékenységeket végzők ál­tal fizetendő adók mértékét. A tervezet emellett több új elemet is tartalmaz, ezeket a város képviselő-testülete - bizottsági véleményezés után - augusz­tusban tárgyalja majd. (s. p.) Pétervásárán: napirenden a vállalkozók ősszel rendeletmódosítás Balog Kálmán: A harisnyanadrág Rajztanárok hatodik alkotótábora Idén hatodik éve gyűltek össze megyei és megyehatáron túli iskolák rajztanárai a siroki al­kotótáborban. Az immár ha­gyományosnak mondható program július 4-én kezdődött az előző évi tábor alkotásait bemutató kiállítással. Tizenhét rajztanár jött össze, hogy szakmai tudását mélyítse, hogy együtt legyen a többiekkel, hogy a meghívott hivatásos művészektől újabb szakmai fortélyokat ellesve, ezekkel gazdagodva térhessen vissza iskolájába, ahol a diákoknak átadhatja az itt tanultakat. A táborzárás előtti napon az álta­lános iskolában beszélgettem a táborvezetővel, Czipóné Bal- czár Magdolnával.- Bocsánat, de most már a zárás előtti hajrában vagyunk - üdvözöl kissé olajfestékes kézzel a táborvezető -, már azt az időt éljük, amikor sajnálko­zunk: de jó lenne még legalább egy hetet eltölteni itt, hiszen oly sok tervünk maradt ismét megvalósítatlan, amikkel újra vámunk kell egy egész hosszú évet. De azért csak nézzen szét nálunk... - invitál kedvesen a másik terembe, ahol a kezdet­ben orrfacsarónak tűnő festék- és hígítószagban finom ecset­vonások nyomán olajfestmé­nyek formálódnak alkotóik keze alatt.- Mindenképpen meg kell említeni a támogatóinkat - folytatja a beszélgetést az egri tanárnő, hiszen a mai gazda­sági helyzetben a pénzügyi se­gítség egyre szűkösebb csator­nákon érkezik, s aki mégis ad, azt feltétlen köszönet illeti. A Heves Megyei Pedagógiai Irt- tézet, a helyi polgármesteri hi­vatal, a Megyei Művelődési Központ segítsége, a Közműve­lődési Alapítvány támogatása tette az idén is lehetővé szá­munkra a tábor megtartását. Időközben kisétálunk az is­kola tágas udvarára, ahol a fa­ragók vésőinek kopácsolása, pengése már hirdeti: a hatal­mas törzsű fák árnyékában sem tétlenkednek a kő szerelmesei.- Épp most készültem egy kicsit pihenni - mondja Pálffy Katalin, aki művészeti vezető­ként az egyik hivatásos szob­rász a táborban -, hiszen sokat dolgozunk, s néha azért kell egy kis szünet. Itt pedig nem­csak a munkához vannak meg a feltételek. Azon túl, hogy a polgármesteri hivatal az ellátá­sunkat igen színvonalasan biz­tosítja, a kikapcsolódáshoz, a jó közérzethez nagyban hozzá­járul az itteni emberek kedves­sége is.- Hiszen például amikor hatvani táborozó társunk, Kö­les Vazul József megkapta az értesítést a Képzőművészeti Főiskolára nyert felvételéről, ennek megünnepléséhez az első kísérletre sikerült egy tor­tát süttetni neki, ráadásul nem akármilyet. A Jóska kalapja mellé tűzött cicacsontváz min­tájára a tortán is ott díszelgett egy aranyos cicafigura... (suha)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents