Heves Megyei Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-24 / 171. szám
5. oldal 1995. július 24., hétfő Heves És Körzete Vöröskeresztes / véradás Atányban Az elmúlt héten csütörtökön sikeres véradó-akciót szervezett Atányban a Vöröskereszt Heves Területi Szervezete. Reggel kilenctől délig a település lakosságához viszonyítva sokan jöttek el, hogy segítsenek a bajbajutottakon. A levett 15 liter vér az egri készenléti állomásra került. A vöröskeresztesek köszönik a részvételt, és aktivistájuk, Együd Elemérné segítségét. Filmvetítések a hevesi könyvtárban A hevesi városi felnőttkönyvtárban - a könyvkölcsönzés szüneteltetése ellenére - várják az érdeklődő fiatalokat: minden héten hétfőn a kötelező olvasmányok filmadaptációit tekinthetik meg. Ma este 6 órától a középiskolai kötelező irodalomból az Antigone című filmet ajánlják. A hevesi gyermek- könyvtár keddi napokon várja az általános iskolásokat, akik 15 órától 17 óráig a számukra előírt kötelező olvasmányok- filmjeit tekinthetik meg. Most kedden a Tüskevár című magyar film kerül vetítésre. Szeptembertől induló angol nyelvtanfolyam A Hevesi Móricz Zsigmond Művelődési Központ szeptember elejétől több kiscsoport indítását tervezi, ezek közül az első az angol nyelvtanfolyam lesz, amelyre azok jelentkezését várják, akik szimpatizálnak az idegen nyelvekkel. A kurzus vezetője Kiss Ferenc lesz, az érdeklődőket további információkkal a helyszínen látják el. Filmművészeti klub, ifjú színjátszók Újonnan induló csoport lesz a hevesi művelődési házban a filmművészeti klub is, amelynek tagjai hétről hétre - az esztétikai előadásokon túl - közös vetítéseken vesznek részt Csontos Béla vezetésével. A kicsik már működő színjátszó csoportja mellett az ősszel terveznek egy, a tinikorosztályból összeálló színjátszó klubot is. Ebbe várják a 7-8. osztályosokat és a középiskolásokat. Szülők és gyerekek a hűsítő medence szélén fotó: temesvári Erzsébet Nekik is szükségük van a közösségre Egy igazi nagy család Minden embernek szüksége van arra, hogy közösségben lehessen - arra, hogy emberek között, embernek nézessék. Fokozottan igaz ez akkor, ha az illető valamilyen módon sérült. Ilyen és hasonló gondolatok fogalmazódtak meg akkor, amikor a napokban a tarnamérai strandon összetalálkoztam az egri mozgássérült gyermekek szüleinek egyesületi tagjaival, akik csemetéikkel együtt éppen a hűs habokban mártóztak és lubickoltak. Mint kiderült, első ízben üdülnek Tarnamérán, és boldogok, hogy rátaláltak erre a helyre. A strand vize különösen jó a mozgásszervi bántalmakra. Mint mondták, a település központjában, a fák gyűrűjében megbúvó medencék partjain valóban kikapcsolódhat az, aki ide látogat. A szép környezet mellett szól az is, hogy a környéken minden elérhető tá volságban van, és ha a kis mik robuszukkal felkerekednek, akkor még a Tiszát is könnyedén felkereshetik. Az egyesület 1979 júliusában alakult azért, hogy a mozgássérült gyerekek szüleinek válláról levegye a terheket: közös utazások, üdülések szervezésével segítik őket. Jártak együtt színházban, cirkuszban, és a gyerekek nagy örömére ellátogattak a Walt Disney-kiállításra is. Az egyesület sok segítséget nyújt a Heves Megyei Önkormányzat Csecsemőotthona és Fogyatékos Gyerekek Otthonának: parkosítottak, rendbe hozták a teraszt, és támogatásukkal a gyerekek közül sokan Ónodon üdültek. A most itt nyaraló társaság körülbelül fele az egyesület létszámának. Kellemes meglepetés volt, hogy elkísérte őket a gyerekek óvónője és konduktora, s hogy az intézet kölcsönadta a mik- robuszát és vezetőjét is. A csapat így egész, ők így egy nagy család. Ahogy a fűben üldögéltünk és a lubickoló gyerekeket néztük, a szülők szomorúan beszéltek arról, hogy veszélyben érzik a családjaik egységét. Néhány évvel ezelőtt még megfelelő számú konduktor foglalkozott a gyerekekkel, mára közülük mindössze egy maradt. A szülők szeretnék, ha a jelenlegi helyzet javulna, mert így félő, hogy Budapestre, bentlakásos intézetbe kerülhetnek a gyerekek. Ezt semmiképpen nem akarják, mindenképpen a gyerekeikkel együtt szeretnének élni. Az is jó lenne, ha a kicsik az egészséges gyerekekkel járhatnának oviba, suliba. A fejlődésükre ez igen jó hatással lenne. Sajnos, nem minden óvoda és iskola fogadja be a mozgásukban korlátozott gyerekeket, de van kivétel is, például a farkasvölgyi óvoda. A szülők szerint ez az intézmény példa lehet. Mint mondták, jó lenne a gyerekeket lovaglásra és úszásra tanítani, mert nagyon fontos számukra a mozgás. Sajnos, ezek az álmok pénz híján megoldhatatlanok. Örömmel mesélték azonban, hogy itt, a nyaralás ideje alatt voltak lovagolni, s ez mindannyiuk- nak maradandó élményt nyújtott. Elismeréssel mondanak ezúton is köszönetét a Philip- Morrisnak és az EV AT Rínék, akik évek óta támogatják őket rendszeresen. De mint mondták, rajtuk kívül is akadnak még segítőkész, 'melegszívű emberek, akik gondolnak gyermekeikre. Molnár Csilla A hevesi művelődési központban Szünidei cserebere-akció A hevesi Móricz Zsigmond Művelődési Központ kellemes, jópofa szünidős programot kínál a hevesi és az itt nyaraló gyerekeknek. Szombaton - 29-én - nagyszabású ötletbörzét rendeznek az épület aulájában 10 órától déli 12 óráig. Az esemény rendezői kérik a gyerekeket, hogy ekkorra hozzák el otthonról régi, megunt játékaikat, sportszereiket, könyveiket, hanglemezeiket, kazettáikat, és más - már használaton kívüli - „értékeiket”, amelyek elcserélve másoknak is kellemes perceket szerezhetnek még. De figyelem, fiatalság: mielőtt bármit elhoztok otthonról, kérjétek szüléitek, testvéreitek hozzájárulását. Mennyi a „0” értéke Erdőtelken? Amikor az újkori demokrácia hajnalán az agrárágazat közé dobták az irányítás gyeplőjét, a messze földön híres erdőtelki termelőszövetkezet sorsa is megpecsételődött. Három évvel ezelőtt azonban a 600 tagú közösség úgy döntött, hogy mindannyian ugyanazon a szekéren kívánnak továbbhaladni, mérhetetlen adóssággal a saroglyábán, de új fogatosra bízták a gyeplőt: Várallyai Lászlóra.- Mit hagyott örökül az előző vezetés?- Mérhetetlenül elkeseredett tulajdonosokat, laza munkafegyelmet, s csaknem 100 milliós adósságot. Egyetlen kiút volt a bajból: öncsődöt jelentettünk, kemény feltételekkel bár, de sikeres volt a csődtárgyalás. Az új igazgatóság nem csupán a fejekben, hanem a gazdaságban is hozzálátott a rendteremtéshez. Először a vezetésben, majd az adminisztratív létszámban karcsúsítottunk, a termeléshez közvetlenül nem szükséges eszközöktől, üdülőktől, lakásoktól, ipari létesítményektől megváltunk. Az értük kapott pénzt pedig az adósság- csökkentésre fordítottuk. Ezáltal még abban az évben 70 milliót ledolgoztunk a hátrányból.-A termelésszerkezetben történt-e változás?- Az alapvető húzóágazat a növénytermesztés és az állattenyésztés maradt. A szarvasmarha-állományt tíz százalékkal, a sertések számát pedig háromszorosára növeltük. A növénytermesztésben kevesebb kukoricát, annál több napraforgót ültetünk. Nem véletlen hát, hogy az állattenyésztés bevétele megduplázódott, s megközelíti a növénytermesztését.- Hol tart most az agrárszövetkezet?- Számításaink szerint az idei év bevételei kellenek ahhoz, hogy teljes mértékben kifizessük tartozásainkat, s felkészülhessünk a további fejlesztésre. Minden reményünk megvan erre, hiszen a 2500 hektár termőföldön a gabonaféleségek terméskilátásai biztatóak, értékesítési gondjaik sincsenek. A cég, amellyel kapcsolatban állunk, a hónap közepén utalja át terményeink ellenértékét az OKHB-nak, ezzel egy időben adósságainkat törlesztettük, s így nullára futunk. Az állattenyésztésben lényeges mennyiségi és minőségi változás következett be az elmúlt időben. Míg ’92-ben mindössze 19 százalék volt az extra minőségű tej, most a napi 3400 litert teljes mértékben extraként értékesítjük. A szaporulatból a bikaborjakat meghizlaljuk, az üszőket továbbtartásra neveljük fel. A sertések esetében ’94-ben 75- tel, az idén 50 darabbal növeltük a kocák számát, s a közeljövőben újabb ötvenet hozunk. A szaporulatot pedig hízósertésként értékesítjük majd.- A majdnem 140 hektáros meggy-, cseresznye- és szilvafából álló gyümölcsösünk termését nagyobbrészt exportáljuk, bevétele meghatározó, ugyanúgy, mint a fél ország által jól ismert sóderbányáé, évente több mint 20 milliót hoz a konyhára.- Hogyan tovább?- A terveinkben szerepel két tíz férőhelyes sertésfiaztató s egy 150 férőhelyes kocaszállás megépítése, majd száz előhasú üszővel és 150 kocasüldővel gyarapítjuk állományunkat. Jó lenne a betakarítógép-parkot is felújítani.- cseh Már munkában a vésők - Tizediké óta repül a forgács, pattan a kőszilánk a hevesi Eötvös József Középiskolában, a hagyományokhoz híven megrendezett képzőművész-alkotótáborban, immár kilencedszer. Amikor legutóbb a helyszínen jártunk, a Budapesti Képzőművészeti Főiskola szobrásznövendékei még nem teljes számban, de nagy lelkesedéssel munkálkodtak. Képünkön Borbély Gábor nyűvi a fát. FOTÓ: TEMESVÁRI ERZSÉBET Az ifjúság a falura is gondol Gondot jelent a kistelepüléseken, hogy miként is tarthatnák helyben a fiatalságot. Sokan sokféleképpen próbálkoztak már, de a legcélravezetőbb megoldás mégis az, ha önmaguk kezdenek el szerveződni: főleg akkor, ha a helyi elöljáróság is jó szemmel nézi, sőt támogatja is őket. Ez a helyzet jelenleg Heves- vezekényben, ahol január óta egy nagyon jól működő ifjúsági klub létezik. A csoport vezetőjével, Temesvári Erzsébettel és a klubtagokkal diskuráltunk arról, hogy vajon miképpen lehet egy ilyen társaságot összehozni és - ami még ennél is fontosabb - együtt tartani.- Azt, hogy mi januártól együtt vagyunk és jól érezzük magunkat az általunk rendezett programokon, hosszú kísérletezés előzte meg. A faluban már évek óta működik az ifjúsági klub, kisebb-nagyobb sikerrel. Volt úgy, hogy a vezető fiatal kora okozott gondot, de megesett az is, hogy a tagok nem értették meg egymást. A hosszú tanulóidőszak végét az idei év jelentette, amikor is sikerült úgy összefogni a társaságot, hogy akarják is és szeressék is ezt a klubot. Én - veti közbe a vezető - valójában akkor ismerkedtem meg a klubbal, amikor az utolsó helyhatósági választáson bekerültem a képviselő-testületbe. Miután a húszas éveimet taposom, én vagyok a legközelebb a fiatalokhoz, így adódott a feladat, hogy én tartsam velük a kapcsolatot. Szerencsére az ön- kormányzat segít bennünket: ebben az évben 100 ezer forinttal támogatta a klubot.- Mivel lehet lekötni itt a fiatalokat?- Az első, általunk szervezett rendezvény a falufarsang volt februárban. Erre minden helyi és elszármazott 30 év alatti he- vesvezekényit személyesen meghívtunk, és értesítettük a többi lakost is. Az „idősebbek” jelmezes bálja előtt a Hevesre bejáró felső tagozatos gyerekeknek szerveztünk bulit. A nagy sikeren felbuzdulva szerettük volna, ha hetente diszkót rendezhetünk a faluban, de ez a tervünk nem sikerült. De a helyi Kastély presszó tulajdonosa megvalósította az ötletünket, és időnként lehet nála „csörögni”. A következő programunk a március 8-i nőnap volt, amikor a lányok vendégül látták a virágokkal érkező férfiakat. Ezt követően az eddigi legnagyobb és talán legsikeresebb vállalkozásunk következett: a május elseje. Az egész napos, a falu ap- raját-nagyját megmozgató programban a helyi sportklub nyújtott segítséget. A focigála, a főzőverseny, a vetélkedő, a tábortűz után egy közös nosztalgiabulin vett részt mindenki, aki csak tehette. Magunknak szerveztünk kirándulást Szilvásváradra, és többször összegyűltünk csak úgy nyársalni.- Van állandó főhadiszállásotok?- Az orvosi rendelővel, a könyvtárral és a body-klubbal együtt „lakjuk” a település központjában az egyik kastélyt. A támogatásul kapott pénzből rendbe hozattuk a színpad fölötti zsinórpadlást. Lakályosabbá, otthonosabbá akarjuk tenni környezetünket, de ez a mostani terem azon túl, hogy nem zárható, túl nagy nekünk. Szeretnénk egy kisebbet, ahová pályázati úton beszerezhetnénk tévét és megfelelő bútorokat. Ezzel kapcsolatban van egy álmunk, a helyi idősek napközije már nem működik, az ő helyüket szeretnénk elkérni az önkormányzattól. Talán sikerül, bár egyelőre több pályázó is van rá.- Úgy hallom, nagy útra készültök?- Három napra a Velenceitóhoz utazunk, hűsölni egy kicsit ebben a rekkenő melegben. De a nyárra még egy utat tervezünk a Tisza mellé. Az ilyen alkalmakkor igazán összeková- csolódhat majd a társaság. Erre nagy szükségünk is lesz, hogy hasznosan tevékenykedjünk az elkövetkezendőkben. A csapatban vannak egyedülállók és családosok is, számuk harminc fölött jár. Rendszeresen összejönnek, együtt vannak, igénylik a közös programokat, legyen az hosszabb kirándulás, vagy egy egyszerű szalonnasütés énekléssel. Akkor, amikor arra panaszkodunk, hogy a fiatalokat nem lehet összefogni - ők az ellenkezőjét példázzák. így van ez akkor is, ha támogatást kapnak a létezésükhöz. Ha jobban belegondolunk, amennyiben egy település igényli azt, hogy az ifjúsága otthon maradjon, akkor - még a mostani, rossz gazdasági helyzetben is - kell, hogy az ön- kormányzat áldozzon rájuk valamennyit. Mint a vezekényi példa is mutatja, megéri: a fiatalok ugyanis nemcsak magukra, hanem a falu egész közösségére is gondolnak! (molnár)
